tudománytörténet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Galileo Galilei
- csillagászat
- aukció
- filozófia
- Albert Einstein
110 éve halt meg Korányi Frigyes, a tbc elleni szervezett küzdelem megteremtője
Száztíz éve, 1913. május 19-én halt meg báró Korányi Frigyes belgyógyász, akadémikus, a tuberkulózis elleni küzdelem hazai kezdeményezője.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elárverezik Darwin egy ritka kéziratát, ami 800 ezer dollárt is érhet
Charles Darwin egy rendkívül ritka kézirata kerül kalapács alá novemberben New Yorkban - jelentette be a Sotheby's, amelynek előzetes becslése szerint a leütési ár akár a 800 ezer dollárt (336 millió forint) is elérheti.
Azt hitték, egy távoli csillagot látnak, kiderült, egy óriásbolygót találtak a közelben
A Naprendszer harmadik legnagyobb tömegű bolygójára, a Neptunuszra 175 éve, 1846. szeptember 23-án bukkant rá Johann Galle német csillagász, barátja, Urbain Le Verrier francia matematikus számításai alapján. A Naptól számított nyolcadik óriásbolygó felfedezése, amit az égi mechanika diadalának tekint a tudománytörténet, új fejezetet nyitott a modern észlelőcsillagászatban.
Több mint 1 millió dollárért kelt el Einstein kézzel írt híres egyenlete
Több mint 1,2 millió dollárért kelt el Albert Einstein levele, amelyben saját kezűleg leírja híres E=mc2 képletét. A vételár háromszorosa annak, amire számítottak az aukciósház szakemberei.
Az első csillagászati távcső, ami megváltoztatta a világot
Négyszáztizenegy éve, 1610. január 7-én éjjel a neves firenzei fizikus, Galileo Galilei frissen épített távcsövét az éjszakai égbolton tündöklő bolygófejedelem, a Jupiter felé fordította. Amit a teleszkóp látómezejében látott, mélyen megdöbbentette a tudóst; az apró korongként fénylő Jupiter szoros közelségében három parányi „csillag" ragyogott. Másnap este nagy izgalommal ismét a Jupiterre célozta távcsövét, de a „csillagok" ekkor már másként helyezkedtek el a bolygó mellett, mint ahogyan azt az előző nap éjjelén látta. Galilei ebből azonnal rájött, hogy az apró égitestek a Jupiter körül keringenek. Korszakalkotó felfedezése véglegg ...
Csillagászati forradalom volt a Neptunusz felfedezése
A Naptól számított nyolcadik, utolsó óriásbolygó, a Neptunusz, a távcső 17. század elején történt feltalálása után még csaknem két és fél évszázadig láthatatlan maradt a csillagászok számára. Pontosabban fogalmazva, nem is annyira láthatatlan, hanem inkább felismerhetetlen bolygónak bizonyult, amelynek létezését az 1781-ben felfedezett Uránusz keringésében mutatkozó zavarok matematikai modellezésével Urbain Le Verrier jósolta meg olyan pontosan, hogy Johann Galle, a berlini obszervatórium csillagásza 1846. szeptember 23. éjjelén pont ott találta meg az ismeretlen bolygót, ahol Le Verrier számításai szerint lennie kellett.
A tudós mágus, aki megírta a varázslók tankönyvét: Agrippa
Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim előtt sokan vállalkoztak arra, hogy megírják a mágikus művészetek összességének nagykönyvét, de aligha mondható el, hogy ez rajta kívül bárkinek sikerült volna. Az "Okkult filozófia" három könyvének összeállításával arra tett kísérletet, hogy a növények csodás tulajdonságaitól a misztikus számnégyzeteken keresztül Isten angyalainak titkaiig a teremtés minden misztériumát lejegyezze. Korántsem beszélhetünk azonban egy szobatudósról, hiszen életében jócskán kivette a részét a furcsábbnál furcsább kalandokból is.
Egy harvardi idegsebész, aki azt állítja, hogy találkozott Istennel
Dr. Eben Alexander amerikai neurológus és agysebész, aki a Duke Egyetem orvosi karán szerzett diplomát és tizenöt évet dolgozott a világ legrangosabb egyetemén, a Harvardon, egészen 2008-ig a konzervatív tudomány képviselőjének számított, aki azokkal a kérdésekkel, amire a tudomány nem tudott egzakt választ adni, nem is foglalkozott. 2008-ban egy hirtelen fellépett súlyos bakteriális agyhártyagyulladás miatt hét napra olyan kómába esett, amikor az agykéreg működése bizonyíthatóan leállt. Felépülése után „ A mennyország létezik" című könyvében számolt be azokról a különös halál közeli élményeiről, amelyekre a tudomány mind a mai napiig ...
Félmillió dollárért kelt el Darwin A fajok eredete című könyve
Több mint félmillió dollárért kelt el Charles Darwin A fajok eredete című könyve első kiadásának egyik példánya a Bonhams aukciósház online árverésén.
A brit tudósok nem viccelnek, se a teával, se a tudománnyal
Októberben a Spektrum a világ legmegkérdőjelezhetőbb tudósainak szánja a főszerepet, annak érdekében, hogy bebizonyítsa, a napi szinten felröppenő mókás és áltudományos megállapításokon túl a világ igenis sokat köszönhet nekik, a brit tudósoknak.