törzsfejlődés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- evolúció
- fosszília
- paleontológia
- mezozoikum
- genetika
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megtalálták a gigászi dinoszauruszok korai ősét
A későbbi gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen, 225 millió évvel ezelőtt élt korai ősének maradványait tárták fel a régészek Brazília déli részén.
Megtalálták a legapróbb emberszabású maradványait
A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában amerikai paleontológusok.
Szenzációs őskrokodillelet került elő a Gerecsében
Egy 180 millió éves, 5 méteres jura időszaki tengeri ragadozó krokodil maradványai kerültek elő a Gerecséből. A gerecsei őskrokodil különbözik minden eddig ismert formától, így a Magyarosuchus fitosi nevet kapta a magyar nép és a lelet megtalálója, Fitos Attila után.
A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat
A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.
Rejtély övezi a legrégebbi állati fosszíliákat
A Bristoli Egyetem paleontológusai szerint amiket eddig a legrégebbi állati maradványoknak hittünk, azok nyugodtan lehetnek akár fosszilis algák is.
Letaszították a szivacsokat a legősibb állatcsoport trónjáról
A soksejtű állatvilág eredete a felfoghatatlanul távoli múlt homályába vész. A több mint félmilliárd éve történt, nagy kambriumi robbanásnak nevezett biológiai esemény során geológiai értelemben nagyon rövid idő alatt számos állattörzs jelent meg az akkori Föld egyetlen élőhelyén, az ősi világtengerben. Egészen a legutóbbi időkig a szivacsokat tartották a legrégebbi soksejtű állatcsoportnak, ám egy most publikált friss kutatás megerősíti, hogy a bordásmedúzáké az elsőség.
Orrformáló éghajlati övek
Az emberi orr formájának kialakulására hatással lehetett az éghajlat - állapították meg amerikai tudósok.
Tudja-e, hogy miért világít a macska szeme?
Közismert, hogy a macskák kiváló érzékszervekkel rendelkeznek. A legkiválóbb a látásuk, ennek köszönhetően még a sötétben is kitűnően látnak. E különlegesen fejlett érzékelési rendszerük is hozzájárult a macskafélék törzsfejlődési sikeréhez.
Részben megfejtették a virágos növények eredetrejtélyét
Egy különleges, csak egyes afrikai sivatagokban őshonos növény genetikai kutatása segítségével francia tudósok részben megfejtették a virágos növények eredetének rejtélyét.
Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata?
Az állatvilág rekordereit szokás méret, sebesség, vagy éppen valamilyen egyedi, fajspecifikus tulajdonság alapján kategóriákba osztályozni. Ha megkérdezik, melyik a ma élő leghosszabb állat, a tájékozottak legnagyobb valószínűséggel azt válaszolnák erre, hogy a kékbálna, amely elérheti akár a 31 méteres testhosszúságot is. A gerinctelen élővilágnak van azonban egy olyan faja, amelynek testhossza a kékbálna hosszának csaknem a kétszerese lehet.
Nem a csimpánzoktól örökölte az ember a kedvességét
Mégsem közeli rokonától, a csimpánztól örökölte a kedvesség erényét az ember - derült ki egy új tanulmányból.
Közeledünk ahhoz, hogy újranövesszünk a végtagokat
A csodaférget ketté lehet vágni, mindkét felét képes újranöveszteni – ha megismerjük az ezt vezérlő biológiai folyamatot, csodálatos lehetőség nyílik az emberiség előtt.
Ezért nincs péniszcsontja az embernek
Sokáig rejtély volt, hogy miért fejlődött ki a péniszcsont az evolúció folyamán számos főemlősben és ragadozóban, ezzel szemben, miért nem fejlődött ki másokban, például az emberben sem. Amerikai kutatók úgy gondolják, megfejtették a rejtélyt. A péniszcsont ott alakult ki, ahol nagy a hímek közötti versengés.
Cápák a barlang mélyén
A cápákat gyorsan suhanó nyíltvízi ragadozó halaknak tartjuk általában. Ez többnyire igaz is, ám akadnak olyan cápafajok, amelyek életmódjában több „cápátlan” vonás is felfedezhető.
A földtörténet legbrutálisabb halszörnyei
A törzsfejlődés kísérleti laboratóriumából időnként meghökkentő élőlények léptek ki az élet színpadára. A földi lét szülőanyja, a világtenger mélyén sok száz millió éve zajló evolúciós kísérlet néhány legfurcsább, vagy éppen legfélelmetesebb élőlényét vesszük szemügyre cikkünkben.
Szenzációs fordulat a cápák eredettörténetében
A cápaalakúakat a halak állatkörének ősi, és a csontos halakénál primitívebb csoportjának tartják, porcból álló vázszerkezetük miatt. Egy, a földtörténeti ókorból származó rendkívül jó állapotban fennmaradt fosszilis lelet azonban átírhatja a cápák származástörténetét.
Burjánzó erdők, jéghideg és vadak mindenütt
Kétszázezer éve jelent meg a modern Homo sapiens, és bár ez a Föld történetében nem túl hosszú idő, mégis óriási horderejű változások eredői lettünk. Hasonlítana-e a világ a maira, ha az emberiség sosem létezett volna?
Darwin 200 - ünnepi evolúciós dossziénk
2009-ben két kiemelkedő, a mai természettudományt alapvetően meghatározó évfordulót is ünnepel a tudományos világ. 200 éve, 1809. február 12-én született a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete, amely alapvetően változtatta meg tudományos világképünket.
- 1