Sosemvolt híd és lézerfegyverek emlékét is törli a nagytakarítást kezdő kormány

Havi ezerforintos nyugdíjemelésről, soha meg nem épült budapesti hídról, vakító lézerfegyverekről és pornográf irodalom terjesztéséről szólnak többek között azok az országgyűlési határozatok, amelyeket el akar törölni az Igazságügyi Minisztérium. Összesen 865 határozatot helyeznének hatályon kívül a jelenleg érvényes 1719 közül, aztán rendet tesznek a törvények között is.

Kilenc egyházat nevez néven az új egyházi törvény tervezete

Összesen kilenc egyház neve szerepel az új egyházi törvény tervezetében, de ezeken kívül több kategóriát is meghatároz, amelyek további egyházakra vonatkoznak - írja a Magyar Nemzet. A tervezet a lap szerint heteken belül a kormány elé kerülhet.

Öt sarkalatos törvényt bíztak a KDNP-re

A családügyeket érintő, a nemzeti jelképekről és a nemzeti ünnepekről, a kitüntetésekről, valamint az egyházügyi szabályokról rendelkező jogszabályokat készíti elő a kisebbik koalíciós párt.

Atomenergiától a regisztációs adóig - nyilvános a kormány parlamenti programja

Az új alkotmányhoz és a Széll Kálmán-tervhez kötődő törvényekkel együtt harminckét törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé a kormány a július 11-éig tervezett ülésszakban - olvasható Navracsics Tibor levelében. A kormány többek között módosítaná a közfoglalkoztatásról, az atomenergiáról, és a regisztrációs adóról szóló törvényeket is, de módosítana az állatvédelem szabályain is.

Elkészült az otthon szülést szabályozó rendelet

Elkészült az otthon szülést szabályozó kormányrendelet, így tavasztól legálisan úgy dönthetnek a családok, hogy az intézményen kívüli szülést választják. A társadalombiztosítás nem támogatja az otthon szülést, amelynek részletes feltételeit rögzíti az áprilisban hatályba lépő rendelet.

"Már csak pénzkérdés" - tavasszal nyithatnak az első születésházak

Áprilistól megnyílhatnak az első születésházak Magyarországon, ezekben hozhatják világra gyermeküket azok, akik nem akarnak kórházba menni, viszont otthonuk sem felel meg a vonatkozó rendeletnek. A minisztérium szerint akár rokonnál vagy ismerősnél is lehet majd szülni, lényeg, hogy az előírásoknak megfeleljen a hely. Az [origo] beszélt olyan orvosokkal, akik belevágnának születésház alapításba, de olyan édesanyával is, aki csak saját házában szülne. Közben a születésházakban fizetendő összegek még homályosak, várhatóan a több százezer forintos magánkórházi tarifákhoz igazodnak majd.

Törvényben határoznák meg sztrájk idején az elégséges szolgáltatásokat

A parlamenti többség vagy a munkaügyi bíróság döntheti el a jövőben a BKV-sztrájkok sorsát, ha az országgyűlés elfogadja a sztrájkról szóló törvény fideszes módosítását. A párt két képviselőjének javaslata szerint elégséges szolgáltatás nélkül jogtalanok lesznek a lakosságot érintő sztrájkok. Az elégséges szolgáltatást törvényben határoznák meg, vagy a bíróságra bíznák, amely maximum 15 nap alatt döntene róla.

"Inkább röhögnek" a börtönnel fenyegetett graffitisek

A graffitizés olyan, mint az extrém sport: hiába veszélyes, akkor is csinálni fogják - mondta az [origo]-nak egy graffitis, az után, hogy a kormánypártok szigorították a falfirkálás büntetőjogi megítélését, amiért már börtön is kiszabható. A rendőrség szerint a bírósági ítéletek keménységén fog múlni, hogy lesz-e elrettentő hatása a módosításnak, egy graffitik eltávolítását végző cég vezetője viszont arra számít, nem lesz kevesebb munkájuk, mint eddig.

Az MTI gyártaná a közszolgálati hírműsorokat is

Teljesen megújítaná a közszolgálati hírszolgáltatást az a törvényjavaslat, amelyet három fideszes képviselő nyújtott be a parlamentnek. A javaslat szerint a jövőben minden közszolgálati hírműsort a nemzeti hírügynökség gyártana. Az MTI működtetné a Magyar Rádió, az MTV és a Duna Tv internetes oldalait is.

Stresszes állatokon segít a kormány

Állatjóléti felelőst kell felvenniük az állattartóknak egy új miniszteri rendelet szerint, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően gondoskodjanak a csirkék, marhák és egyéb haszonállatok életkörülményeiről. Állatjóléti felelős az lehet, akinek bizonyítványa van arról, hogy felismeri, ha egy állat stresszes vagy rosszul érzi magát, és tudja azt is, mivel lehet az állatok kedvére tenni.

Rágóról és cukkiniről szóló szerződés miatt szarháziztak a parlamentben

Többek között a friss és fagyasztott nagyszemű durbincs és cukkini, illetve a rágógumi kereskedésének szabályairól szól az a szerződés, amely miatt durva vita alakult ki hétfőn a parlamentben. A törvény egy az Európai Unió és Izrael közötti társulási szerződést ültet át a magyar jogba. A Jobbik képviselői szerint a szerződés gyanús.

Hoffmann Rózsa nem kér Pokorni "üzengetéséből"

Visszaszólt a felsőoktatási törvény koncepcióját kritizáló Pokorni Zoltánnak Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki közölte: nem a sajtón keresztül kellene üzengetni a koncepcióról. Bár Pokorni korábban azt állította, hogy nem volt lehetősége egyeztetni a KDNP-s politikussal, és ezért fordult a nyilvánossághoz, Hoffmann szerint napi szakmai kapcsolatban állnak.

Alkotmánymódosítással kötötték kétharmadhoz a legfőbb ügyész választását

Elfogadta a parlament a legfőbb ügyész választásának módjára vonatkozó alkotmánymódosítást, így a jövőben csak kétharmados többséggel lehet legfőbb ügyészt kinevezni. A legfőbb ügyész ezentúl interpellálható sem lesz a parlamentben, csupán kérdést lehet majd intézni hozzá.

Szerdára is összehívták a parlamentet az alkotmánymódosítás érdekében

Egy harmadik parlamenti ülésnapot is beiktat a hétre az országgyűlés, hogy minél előbb szavazhasson az Alkotmánybíróságot korlátozó törvényjavaslatokról. A törvényjavaslatokra hétfőn benyújtott módosító indítványokat szerdán tűzik napirendre, így hétfő és kedd után aznap is lesz egy rövid ülés.

Jobbikos szitkozódásig fajult egy izraeli szerződés vitája a parlamentben

Házbizottsági ülést hívott össze a parlament házelnöke hétfő estére, miután egy bekiabáló jobbikos képviselő "szarházinak" nevezte az MSZP képviselőit az ülésteremben. Az indulatok azután szabadultak el, hogy a Jobbik nekitámadt egy Izraellel kötött EU-szerződésnek, az MSZP pedig felvetette, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök holokauszttagadást követhetett el.

Ötszörösére növelné a helyszíni bírság összegét a Fidesz

Az eddigi összeg ötszörösére növelné a helyszíni bírság kiszabható összegét három fideszes képviselő, akik pénteken nyújtottak be törvényjavaslatot a változtatásról. A javaslat szerint jövő januártól a rendőr már 100 ezer forintra is bírságolhat, és a büntetésre részletfizetést sem lehet majd kérni.

Büntetnék a cigánybűnözés tagadását jobbikos képviselők

Köztudomású tény tagadása elnevezéssel új tényállást vezetne be a Büntető Törvénykönyvben három jobbikos parlamenti képviselő hétfőn benyújtott törvényjavaslata. Indoklásukból kiderül, hogy többek közt azt szeretnék büntetni, ha valaki tagadja, hogy létezik cigánybűnözés.

Politikusi bérplafont vezetne be a Jobbik

Kétmillió forintban maximalizálná a politikusi fizetéseket Vona Gábor, a Jobbik elnöke, és a párt törvényben tiltaná, hogy országgyűlési képviselők egyben polgármesterek és megyei képviselők lehessenek. Vona hétfőn közölte azt is: kezdeményezik az úgynevezett presztízsnyugdíjak eltörlését.

Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a médiacsomag miatt

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a párt szerint alkotmánysértő a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításával létrehozott intézményrendszer és finanszírozási rendszer, valamint a jogszabály számos más paragrafusa. A július 22-én elfogadott jogszabály visszamenőleges megszüntetését kérik a szocialisták.

Szálasi-idézet miatt bukott ki az alkotmányozásból a Jobbik partnere

Kizárták az új alkotmány előkészítéséből a Jobbik által felkért Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, miután a szervezet egyik munkatársa egy Szálasi-idézetet tartalmazó e-mailben vette fel a kapcsolatot az alkotmány-előkészítő bizottsággal. A bizottság keddi ülésén a Jobbik kivételével minden párt megszavazta a HVIM kizárását.

Törvénnyel védenék a realityk gyerekszereplőit a britek

A brit család- és gyermekügyekért felelős miniszter, Tim Loughton törvényileg szabályozná a gyerekek tévés és filmes szereplését.

Hatályba lépett a kettős állampolgárságról szóló törvény

Pénteken hatályba lépett a kettős állampolgárságról szóló törvény. A jogszabály révén a korábbinál egyszerűbben juthatnak magyar állampolgársághoz a határon túli magyarok. A törvényt jövő év elejétől lehet alkalmazni. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint nagy adósságot törlesztünk a törvénnyel.

Nem lépett hatályba egy sor megígért változás

Elmaradt a hatályba lépése egy sor olyan jogszabályi változásnak, amelyeknek a korábbi hírek szerint augusztus elsején, azaz vasárnap életbe kellett volna lépniük. A többek között a házi pálinkafőzést bizonyos határig legalizáló és az egyenes ági rokonok közti öröklés, ajándékozás illetékmentességét lehetővé tevő törvényt még nem írta alá sem a házelnök, sem a köztársasági elnök. Az Rtl Klub Híradója szerint vasárnap a kormányból senki sem tudta megmondani, mikor lépnek hatályba ezek a változások.

Kihagyta a kormányszerveket a kormányzásból a Fidesz

Bár a választások óta több mint negyven törvényjavaslatot nyújtottak be a kormánypártok a parlamentnek, a minisztériumi apparátusban az első hetekben egyelőre annyira nem bízott a kormány, hogy szinte teljesen kihagyta őket a munkából. Az [origo] információi szerint többször inkább ügyvédi irodák, külső szakértők segítségét kérték a rendszerváltás óta példátlanul nagyszabású törvényalkotási munkához. Az elkészült javaslatok benyújtását pedig a Fidesz eddig legtöbbször egyéni képviselőkre bízta, ezzel átugorva a bejáratott egyeztetési folyamatokat.

A legfontosabb döntéseket a végére hagyta a parlament

A fontos döntéseket az utolsó nyári ülésnapra hagyta az országgyűlés, amelyen csütörtök délután felszólal Orbán Viktor kormányfő is. A parlament várhatóan Kövér Lászlót választja új elnökévé, Stumpf István pedig alkotmánybíró lehet. Némi halogatás után döntenek a médiafelügyeletről, és a nagy vihart kavart bankadóról is.

Véget vetne a kiemelt beruházásokkal való kivételezésnek az LMP

Megszüntetné az egyes beruházások kiemelt projektté minősítését az LMP, amely szerint korábbi ügyek is bizonyították, hogy ez kivételezésre és visszaélésekre teremt alkalmat. A kiemelt beruházásokra vonatkozó törvény törlését hétfőn javasolták a parlamentnek.

Száműzné a borítékot a választásokról egy jobbikos képviselő

Borítékok nélkül bonyolítaná le a jövőben a választásokat egy jobbikos képviselő, aki szerint a módszer nem csak olcsóbb, de a csalások lehetőségét is csökkentené. Korábban az akkor még ellenzéki Fidesznek is volt hasonló javaslata.

150 ezer forintra büntethetik a szavazásról hiányzó fideszeseket

150 ezer forintos pénzbüntetés fenyegeti a Fidesz-frakcióban a kiemeltnek minősített szavazásokról hiányzó képviselőket. A hiányzásra Orbán Viktor miniszterelnöknek is engedélyt kell kérnie.

Újra elfogadta a parlament a Sólyom által visszadobott törvényt

Lényegi változtatás nélkül fogadta el újra az Országgyűlés kormánypárti többsége azt a törvényt, amelyet Sólyom László köztársasági elnök korábban megfontolásra visszaküldött a törvényhozásnak. A törvény alapján a jövőben indoklás nélkül ki lehet rúgni állásukból a kormánytisztviselőket.

Még júniusban kidolgozza a kormány az akciótervet

Minden választásnál megújítaná az OVB-t a Fidesz

Minden általános választásra új összetételű Országos Választási Bizottságot hozna létre a Fidesz. A fideszes Horváth Zsolt törvénymódosítási javaslata szerint így jobban figyelembe lehetne venni az országgyűlési, önkormányzat és európai parlamenti választások közti eltéréseket a testület tagjainak megválasztásakor.

A sértett embereket és a tényfeltárókat is segítené a Fidesz médiacsomagja

Teljesen átalakítaná a közmédiumok felügyeletét a Fidesz által benyújtott törvénycsomag, amely egy új sajtótörvényt is tartalmaz. Utóbbi tartalmaz a tényfeltáró újságírást segítő szabályokat, de bevezetné azt is, hogy ha valakit megsértenek egy cikkben, akkor ő jogot kapjon a válaszadásra. Az ORTT jogutódja a javaslat szerint a Médiatanács lenne, négy helyett kilenc évre választott tagokkal.

Kósa szavai körül forgott a parlamenti ülés - tudósítás

A fideszes nyilatkozatok miatt megzuhant forintárfolyamról és az árvízi helyzetről is vitáztak hétfőn az országgyűlésben. Egy LMP-s képviselő böszmeséget emlegetett, Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője pedig a PSZÁF elnökéhez fordult levélben. Az ülésén szólalt meg először nyilvánosan Kósa Lajos fideszes politikus vitatott gazdaságpolitikai nyilatkozata után, és azt mondta: nem az a baj okozója, aki elmondja az igazságot, hanem az, aki előidézte. Később újságíróknak azt mondta: meglepték a következmények, ma már lehet, hogy nem használná az államcsőd kifejezést, de nem adott egyértelmű választ arra, megbánta-e, amit mondott.

Nemzetiszín keretben jelent meg a trianoni emléknapot kihirdető Magyar Közlöny

A június 4-ét trianoni emléknappá nyilvánító törvényt kihirdető pénteki Magyar Közlöny rendhagyó külalakkal, a törvény szövegét piros-fehér-zöld keretbe foglalva jelent meg.

Évi pár tucat esetet orvosolhat a Fidesz tanárvédő törvénye

Súlyosabb büntetést kaphat egy tanár támadója, mint aki a köztársasági elnökre emel kezet, ha a parlament elfogadja a Fidesz és a KDNP múlt héten benyújtott törvényjavaslatát. Évente pár tucat erőszakos cselekmény történik az iskolákban, az [origo]-nak nyilatkozó pedagógusok szerint azonban súlyos problémáról van szó, a tanárok tekintélyét vissza kell állítani. Egy szülői szervezet viszont attól fél, hogy a tanárok munkáját senki nem bírálhatja, a gyerekeket pedig senki nem védi majd.

Korszakváltást akar jelezni Isten feltűnése a fideszes törvényben

Először, de valószínűleg nem utoljára bukkan fel Isten egy törvény szövegében, amikor a trianoni emléknapról szóló Fidesz-KDNP-s javaslat a történelem uraként hivatkozik rá. Rétvári Bence kereszténydemokrata képviselő szerint ezzel egy korszakhatárt jeleznek, a jövőben több fontos törvényben is lehet hasonló, a lengyel alkotmányból kölcsönzött fordulat. Ennek nem mindenki örül, egy jogvédő szervezet szerint ez azzal fenyeget, hogy előbb-utóbb hittételeket foglalnak törvénybe.

Az MSZP-nek és az LMP-nek sem tetszettek az első fideszes törvényjavaslatok

Nagy többséggel fogadta el a parlament csütörtökön a Fidesz első törvényjavaslatait, a kormány tagjainak jogállásáról szóló és a minisztériumok felsorolását tartalmazó törvényeket. A jogszabályoknak köszönhetően újra lesznek közigazgatási és helyettes államtitkárok, a minisztériumok száma pedig nyolcra csökken: a kormány szervezetének átalakítását a Fidesz mellett a Jobbik is támogatta, az MSZP és az LMP viszont tartózkodott, vagy nemmel szavazott. Nem támogatta a minisztériumi struktúrát a fideszes Demeter Ervin sem.

Alpolgármester lehet a polgármester bizalmasa egy fideszes javaslat szerint

Nem kell többé önkormányzati választáson mandátumot nyernie annak, aki alpolgármester szeretne lenni egy településen - áll abban a javaslatcsomagban, amit a Fidesz terjesztett a parlament elé csütörtökön. A párt tervei szerint a jövőben a polgármesterek nem csak a képviselő-testület tagjait, hanem külsős bizalmasaikat is jelölhetik alpolgármesternek, ha a képviselő-testület azt megszavazza. Az alpolgármesterek jogállásához a Fidesz az alkotmányt is módosítaná.

A vallás érdekes, a fogyatékosság nem - átírná a népszámlálási törvényt a Fidesz

Módosítaná a Fidesz a tavaly decemberben elfogadott népszámlálási törvényt, a népszámlálási kérdőívet új kérdésekkel egészítené ki. A kedden benyújtott törvénymódosító javaslat szerint 2011-ben az emberek vallásáról és egészségi állapotáról is érdeklődnének a kérdezőbiztosok, a fogyatékosságra azonban nem kérdeznének rá. A párt szerint a módosításra azért van szükség, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek a 10 évvel ezelőtt felvett adatokkal.

Egyfordulós választási rendszert akar a Fidesz

Benyújtotta a Fidesz a parlamentnek az országgyűlési képviselők választásáról szóló új törvényjavaslatát. A törvény a párt korábbi ígéreteinek megfelelően kicsit több mint felére csökkentené a képviselők létszámát, a választások rendszeréből pedig eltörölné a területi listás szavazást, helyette az országos listákra lehetne szavazni. A javaslat szerint egyéniben nem kellene többé 50 százaléknál több szavazatot szerezni a győzelemhez, elég lenne a szavazatok többsége, így csak ott rendeznének második fordulót, ahol a választók fele nem megy el szavazni az elsőben.

Eltörölné az egyéni jelölteket a következő választásra az MSZP

Egyéni képviselőjelöltek nélkül, kizárólag területi és országos listákkal képzeli el a jövő választási rendszerét az MSZP, amely a Fidesz hétfői javaslatával szöges ellentétben álló törvénytervezetet nyújtott be a választási reformról. A szocialisták szintén 200 fő alá csökkentenék a parlament számát, de kivennék a rendszerből azt az összetevőt, amely a Fideszt alig 50 százalék feletti támogatással is kétharmados többséghez segítette. A két párt azonos témájú javaslatában szinte egyetlen közös pont sincs.

Tévesen iktatták az új ciklus első törvényjavaslatát

Az LMP nyújtotta be az új parlamenti ciklus első törvényjavaslatát pénteken. A párt a nemzetbiztonsági törvény módosítását javasolta. Az országgyűlés honlapján, nem sokkal a felbukkanása után az a szöveg került a javaslat mellé, hogy "téves iktatás történt". A javaslat előbb került fel a honlapra, mint ahogy letették volna az esküt a képviselők, akiknek csak az eskü után van lehetőségük törvényjavaslatot benyújtani. Délután a javaslat új számmal, újra megjelent a honlapon, de ekkor már sorszámozásban három fideszes javaslat megelőzte.

Benyújtották az első három fideszes törvényjavaslatot

Az állami vezetés új struktúrájának kialakítását célzó törvényjavaslatokat nyújtott be elsőként a Fidesz-KDNP pénteken. A javaslatok szövege egyelőre nem került fel az országgyűlés honlapjára.

Megakadályozza az Alkotmánybíróság az új Ptk. hatálybalépését

Mégsem lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv első két könyve május 1-jén az Alkotmánybíróság hétfői döntése alapján. A Fidesz kérte a hatálybalépésről szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát, és alkotmányellenességre hivatkozva, a május 1-i hatályabalépésről szóló rendelkezés megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság határozata szerint túl kevés lett volna az idő felkészülni az új jogszabályokra, a kétlépcsős hatálybaléptetéssel járó átmeneti rendelkezések miatt pedig sérült volna a jogbiztonság. A beadványt benyújtó fideszes képviselő, Répássy Róbert hétfőn azt mondta: idén még biztos nem fog hatálybalépni egy új Polgári Törvénykönyv.

Támadást indítana a laza erkölcs ellen a Fidesz

Kötelező házastársi hűség, körülményesebb válás, törvényben szabályozott jegyesség és orvos-beteg viszony, a melegek bejegyzett élettársi kapcsolatának eltörlése - többek között ezek az ötletek bukkannak fel az új Polgári Törvénykönyvhöz korábban benyújtott fideszes és KDNP-s módosító javaslatokban. A Fidesz többször bejelentette, hogy visszavonja a részben május 1-jén életbe lépő új Ptk.-t, mert szeretné átdolgozni. A Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója szerint a fentiekhez hasonló javaslatokat szeretnének viszontlátni a Ptk.-ban.

Aláírta Sólyom a holokauszttagadást büntető törvényt

Sólyom László szerint nem alkotmányellenes, ezért aláírta azt a Btk.-módosítást, amely büntethetővé teszi a holokauszttagadást. Az államfő szerint erre a törvényre nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában, de az nem volt helyes, hogy a törvényt a választási kampányban fogadták el.

Bankokat kisajátító PSZÁF-et tervez a kormány

A fontosabb bankok tulajdonosi jogait is korlátozhatná a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egy törvényjavaslat szerint, amit a kormány péntek délután hozott nyilvánosságra. A PSZÁF-nak azért akarnak több jogot adni, hogy meg tudja védeni a pénzügyi rendszert, a törvény elfogadására azonban ebben a ciklusban már nincs esély.

Mesterházy újra megpróbálja büntethetővé tenni a holokauszttagadást

Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a holokauszttagadást az a törvénymódosítási javaslat, amelyet szerdán nyújt be a parlamentnek Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. A módosítás elfogadásához feles többség kellene. Az MSZP már többször sikertelenül próbálkozott büntethetővé tenni a holokauszt tagadását.

Kitart az elítélt rendőrök kizárása mellett a Fidesz

Újraírná az MSZP az elítélt rendőrök kötelező kirúgásáról rendelkező törvényt, mivel a rendőrszakszervezetek túl szigorúnak találták azt. A Fidesz által javasolt, de hét MSZP-s által is támogatott tavalyi törvénymódosítás azt mondja ki, hogy minden rendőrt ki kell rúgni, akit a bíróság szolgálati bűncselekményben bűnösnek talál.

Alkotmányellenes lehet a tulajjogok elvonása

A bankok szerint alkotmányossági problémákat is felvethet az a törvényjavaslat, amely bizonyos esetekben lehetővé tenné a részvényesi jogok elvonását a hitelintézetekben.