török hódítás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- Hunyadi János
- ostrom
- mohácsi csata
- Kapisztrán János
Régi korok beszédes kicseit mutatja be Bettanyi Hughes
100 bikányi felajánlás Zeusz tiszteletére és meztelen megmérettetés az ide tartozó, gyakran halálos kimenetelű versenyen – ma már elképzelhetetlen, azonban egy évezreden keresztül ilyen volt az év legnagyobb eseménye. Bettany Hughes, a világhírű tévés történész a pandémia idején sem ült tétlenül: turistamentes ókori helyszíneket járt be, így jutott el a különleges sportmúlttal rendelkező Olümpia romvárosába és a Máltán lévő erődbe, amely a történelem egyik legnagyobb innovációjával büszkélkedhet. Mindezt legújabb, hatrészes dokumentumfilmjében szemlélteti az érdeklődőknek, 2022. április 10-től vasárnaponként 20 órától a Viasat Histoory ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A férfi, akit még apja életében erdélyi fejedelemmé választottak
Négyszáz éve, 1621. január 30-án született II. Rákóczi György erdélyi fejedelem, Erdély hanyatlásának elindítója, akinek a lengyel trón megszerzésére tett próbálkozása a török bosszújához, Erdély feldúlásához vezetett. A leírások szerint a fejedelem mindig oroszlán módjára harcolt a csatatéren.
Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak
563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.
Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett
Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...
Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára
A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...
Akikért a harangok szólnak délben
1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.
- címkék:
- Hunyadi János
- Kapisztrán János
- II. Mehmed
- Luxemburgi Zsigmond
- I. Ulászló
- kormányzó
- diadal
- ostrom
- keresztesek
- középkor
- Oszmán Birodalom
- török hódítás
- hadtörténet
- nándorfehérvári diadal
- Magyar Királyság
- Szilágyi Mihály
- hadilobogó
- nehézlovasság
- ostromágyú
- III. Callixtus pápa
- várnai csata
- V. László
- Címkefelhő »
Tényleg álruhában osztott igazságot Mátyás király? - A valódi Mátyás, mesék és mítoszok nélkül
Kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok sorában, de aligha lehetett kedvelt személy – fogalmaz a népmesék és mondák igazságos Mátyás királyáról szóló írásában Horváth Richárd történész. Az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint érdemes felülvizsgálni a „törökverő", valamint a főnemességgel szemben a köznemességre támaszkodó királyról szóló képet is. A mostani írás az első azok sorában, amelyeket az mta.hu az egyik legismertebb magyar uralkodó születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából januárban kezdődött Mátyás-emlékév alkalmából közöl.
A bizonytalanokon kifoghatott a töriérettségi
Az osztrák-magyar kiegyezés, a török hódítások kora és a jelenkori népességrobbanás is feladat volt a történelemérettségin. A feleletválasztós és igaz-hamis kérdések miatt a bizonytalanoknak nehéz is lehetett a vizsga.
Rejtély, miért védtük 1532-ben Kőszeget
Újra látogatható a felújított Jurisics-vár Kőszegen, amelynek 1532. évi ostroma a magyar hadtörténet egyik legragyogóbb fejezete: a maroknyi védősereg három hétig állt ellen a százszoros török túlerőnek. A várostrom körül azonban még ma is több a kérdés, mint a válasz. Egy biztos: ambíció, valódi hősiesség és rideg számítás egyaránt szerepet játszhatott a történetben.
Világraszóló magyar győzelem 460 éve
Négyszázhatvan esztendővel ezelőtt, 1552 szeptemberében kezdte meg Eger ostromát a török sereg. A pasák kudarca tizenegy éves oszmán sikersorozatnak vetett véget, a vár megvédése a Felvidéket, sőt a maradék országot mentette meg.
Tévút Mohácsig - 3. rész: Három család marakodása gyengítette meg Közép-Európát
A Mohácshoz vezető tragikus úton mérföldkő volt az 1515-ös bécsi fejedelmi találkozó. Itt évszázadokra eldőlt Kelet-Közép-Európa sorsa, és az, hogy nem a Jagellók, hanem a Habsburgok befolyása lesz erősebb Magyarországon.
Tévút Mohácsig - 1. rész: az ütközőállamok elvesztése
Gyenge uralkodók kormányozták Európa egyik viszonylag gazdag, de szétesésre hajlamos országát, amelynek politikai elitje teljesen alkalmatlannak bizonyult a Mohács előtti török veszély elhárítására.
- 1