török hódítás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- Hunyadi János
- ostrom
- mohácsi csata
- Kapisztrán János
Tévút Mohácsig - 1. rész: az ütközőállamok elvesztése
Gyenge uralkodók kormányozták Európa egyik viszonylag gazdag, de szétesésre hajlamos országát, amelynek politikai elitje teljesen alkalmatlannak bizonyult a Mohács előtti török veszély elhárítására.
- legfrissebb
- legrégebbi
Tévút Mohácsig - 3. rész: Három család marakodása gyengítette meg Közép-Európát
A Mohácshoz vezető tragikus úton mérföldkő volt az 1515-ös bécsi fejedelmi találkozó. Itt évszázadokra eldőlt Kelet-Közép-Európa sorsa, és az, hogy nem a Jagellók, hanem a Habsburgok befolyása lesz erősebb Magyarországon.
Világraszóló magyar győzelem 460 éve
Négyszázhatvan esztendővel ezelőtt, 1552 szeptemberében kezdte meg Eger ostromát a török sereg. A pasák kudarca tizenegy éves oszmán sikersorozatnak vetett véget, a vár megvédése a Felvidéket, sőt a maradék országot mentette meg.
Rejtély, miért védtük 1532-ben Kőszeget
Újra látogatható a felújított Jurisics-vár Kőszegen, amelynek 1532. évi ostroma a magyar hadtörténet egyik legragyogóbb fejezete: a maroknyi védősereg három hétig állt ellen a százszoros török túlerőnek. A várostrom körül azonban még ma is több a kérdés, mint a válasz. Egy biztos: ambíció, valódi hősiesség és rideg számítás egyaránt szerepet játszhatott a történetben.
A bizonytalanokon kifoghatott a töriérettségi
Az osztrák-magyar kiegyezés, a török hódítások kora és a jelenkori népességrobbanás is feladat volt a történelemérettségin. A feleletválasztós és igaz-hamis kérdések miatt a bizonytalanoknak nehéz is lehetett a vizsga.
Tényleg álruhában osztott igazságot Mátyás király? - A valódi Mátyás, mesék és mítoszok nélkül
Kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok sorában, de aligha lehetett kedvelt személy – fogalmaz a népmesék és mondák igazságos Mátyás királyáról szóló írásában Horváth Richárd történész. Az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint érdemes felülvizsgálni a „törökverő", valamint a főnemességgel szemben a köznemességre támaszkodó királyról szóló képet is. A mostani írás az első azok sorában, amelyeket az mta.hu az egyik legismertebb magyar uralkodó születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából januárban kezdődött Mátyás-emlékév alkalmából közöl.
Akikért a harangok szólnak délben
1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.
- címkék:
- Kapisztrán János
- II. Mehmed
- Luxemburgi Zsigmond
- I. Ulászló
- Hunyadi János
- nándorfehérvári diadal
- Magyar Királyság
- Szilágyi Mihály
- hadilobogó
- nehézlovasság
- ostromágyú
- III. Callixtus pápa
- várnai csata
- V. László
- kormányzó
- diadal
- ostrom
- keresztesek
- középkor
- Oszmán Birodalom
- török hódítás
- hadtörténet
- Címkefelhő »
Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára
A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...
Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett
Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...
Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak
563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.