Eddig úgy tudtuk, hogy a légkör alsó, 10 kilométeres rétege a felelős azért, hogy esik-e, vagy hétágra süt a nap. Kiderült viszont, hogy a sztratoszférában fújó, roppant erős szél kihat a tengeráramlatokra, amelyek pedig jelentősen befolyásolják, hogyan alakul hosszú távon az időjárás.

San Francisco egyik jellegzetessége a nyaranta a város fölé sodródó köd, ezért hívják Ködvárosnak. A ködöt az óceán felől a szárazföld belseje felé áramló hűvös levegő sodorja magával, bár nem örülnek neki a Golden Gate látványára kíváncsi turisták. Műholdkép.

Lehűléssel fenyegeti Európát egy hatalmas és egyre terebélyesedő édesvízi kitüremkedés a Jeges-tenger felszínén. Ha megváltozik a széljárás, az édesvíz átfolyik az Atlanti-óceánba, jelentősen befolyásolva az enyhébb észak-európai időjárást biztosító áramlatokat.

Látványos űrfelvétel bizonyítja, hogy a természet is képes festményt alkotni. December végén az Atlanti-óceán argentin partjainál az összekeveredő tengeri áramlatokat apró élőlények tömege festette meg.

Még legalább ezer évig elkerülhetetlenül hatni fog a földi klímára a légkörbe kerülő szén-dioxid. A hatások akkor sem lennének elkerülhetők, ha már 2010-ben leállt volna az emberiség a szén-dioxid-kibocsátással. Kanadai kutatók becslése szerint több mint kilenc évszázad múltán, 3000 tájékán omolhat össze a nyugat-antarktiszi jégmező.

Kedvezőtlen széljárás esetén elképzelhető, hogy az olajfolt bekerül a Mexikói-öbölben uralkodó tengeráramlás útjába. Ez a floridai korallzátonyokhoz sodorhatja a szennyezést, majd az végül akár a Golf-áramlatba is bejuthat.  

Nem biztos, hogy belenyúl a tengeráramlatok mozgásába és ezáltal a klíma alakulásába, hogy február végén óriás jéghegy vált le az Antarktisz egyik gleccsernyelvéről. A császárpingvinek és a fókák viszont nehezebben jutnak táplálékhoz.

Több ezer négyzetkilométeres jégmezőt szakított le egy Luxemburg méretű jéghegy az Antarktisz egyik gleccseréről. A két óriás jéghegy miatt megváltozik, ahogyan a Déli-sark környékén áramlik a hideg és a még hidegebb, de oxigéndús víz.

Melegebb égövek vizei érték el Grönland gleccsereit, fokozva ezzel az olvadást és egyben a jégtömeg csökkenését - jelentették amerikai kutatók. A hőmérsékleti adatokat hólyagos fókákra szerelt műszerekkel gyűjtötték be.

Nemrégiben fejezte be a Skarlát Lovag nevű víz alatti siklórepülő az Atlanti-óceánt átszelő, első útját a spanyol partoknál. Az akkumulátorral üzemelő szerkezettel még a legmostohább körülmények között is nyomon lehet követni a hőmérséklet változásait.