Zátonyokká váló hamvaktól az űrbe küldött maradványokig

A koronavírus-világjárvány nem csak fogyasztási és munkavégzési szokásainkat, hanem a temetkezéssel kapcsolatos igényeinket is átalakítja. Egyre több olyan vállalkozás jelenik meg a halálesetekkel kapcsolatos szolgáltatások piacán, melyek korábban furcsának tűnő igényeket elégítenek ki, üzletileg sikeresen. A részletekről a BBC közölt riportot.

Delhiben petíciót nyújtottak be a hamvasztóhelyek számának növelésére

Delhi szövetségi terület illetékes bírósága a héten a kormányzóság állásfoglalását kérte abban, hogy növelhetők-e ideiglenesen a hamvasztási és temetkezési helyek számai a városban, tekintettel a Covid-19 miatti halálozások elsöprő napi számára. Az intézkedés jelentősége abban állna, hogy ezzel az egyébként szokott temetkezési módoktól és szokásoktól eltérően, egyes kijelölt helyszíneken, a szabad ég alatt hamvasztva a koronavírus következtében meghaltak testeit, felgyorsítanák a folyamatot. Indiában sem a kórházak, sem a krematóriumok nem bírják a terhelést.

Cserépedényekben is temetkeztek az ősi nekropolisz területén

Egy ősi nekropoliszt fedeztek fel a régészek a Franciaországhoz tartozó Korzika szigetén. A negyven síremlék között olyan, hengeres edények is voltak, amelyek emberi maradványokat rejtettek, és amikben csecsemőket és felnőtteket is azonosítottak.

Különös, több ezer éves aranytárgyra bukkantak a régészek

A délnyugat-németországi Tübingen területén dolgozó régészek különös felfedezést tettek. A Tübingeni Egyetem tudósai egy késő neolitikumi temetkezési helyen találtak rá a magzati pózban eltemetett nő maradványaira, aki mellett a régió eddig ismert legkorábbi, aranyból készült tárgyi leletére bukkantak.

Egyedi textíliákat találtak egy viking női sírban

Egy képzetlen szem számára a Norvégiában felfedezett lelet barnának és unalmasnak tűnhet, ám valójában egy egészen különleges kincset takar: egy több mint ezer éves hímzett gyapjúszövetet, amelyet egy teknős bross teteje őrzött meg.

Titkos minták a középkori iszlám sírok elrendezésében

Több ezer középkori iszlám sírra bukkantak a kutatók Kelet-Szudánban, amelyeket nehezen azonosítható minták szerint helyeztek el. A régészek a temetési emlékeket egy különleges, teljesen más tudományágakban használt módszerrel tanulmányozták.

Száznegyven, borostyánköves ékszer rejtőzött a temetkezési helyen

A Petrozavodszki Állami Egyetem régészei „egyedülálló" temetkezési helyt fedeztek fel az Onega-tó nyugati partján, az Oroszországi Karéliai Köztársaság területén. A kutatók egy magas státuszú egyed temetését tárták fel egy keskeny, ovális gödörben, amelyet vörös okker szegélyezett.

Legalább egy tucat római kori sírra bukkantak egy budapesti utcában

Egy temetkezési vállalkozó elárulta, mi történik velünk a halál után (18+)

Sokakat foglalkoztat a halál gondolata, de az embereket nem csak az érdekli, mi történik a lelkünkkel, miután földi létünk véget ér, vagy van-e egyáltalán élet a halál után, hanem az is, mi lesz a testünkkel. Egy temetkezési vállalkozó erre adott választ.

A csontvázak fejére a „túlvilág urnáját” helyezték

A hatezer éves, erdélyi temetőben feltárt csontvázakat nem a megszokott módon temették el; az elhunytnak urnát tettek a koponyájára vagy a lábára, valószínűleg a túlvilág áldozata jegyében.