Tejútrendszer
címke rss- kapcsolódó címkék:
- galaxis
- NASA
- csillagászat
- csillag
- Kereszturi Ákos
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Rekordsebességgel növekvő fekete lyukat találtak a csillagászok
Az elmúlt kilencmilliárd év leggyorsabban növekvő fekete lyukát fedezte fel egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi tudóscsoport - közölte az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) szerdán.
Földönkívüliektől származhat a titokzatos jel
1977. augusztus 15-én dr. Jerry E. Ehman csillagász, a SETI program kutatója éppen az Ohiói Állami Egyetem „Big Ear" nevet viselő rádióteleszkópjával figyelte az égboltot, amikor egy teljesen szokatlan és az átlagos kozmikus zörejeknél sokkal erősebb jelet fogott. A furcsa rádiójel mindössze 72 másodpercig volt fogható, és azóta egyszer sem ismétlődött meg. Ehman első megdöbbenésében a kinyomtatott jelsorozat mellé a „Wow!" (Hűha!) szót firkantotta oda. A titokzatos jelsorozat - amelynek mind a mai napig sem az eredetét, sem pedig a pontos forrását nem sikerült egzakt módon tisztázni – ezért vonult be »Hűha!« jelként a rádiócsillagáászati ...
A Tejútrendszer elnyelte, most megtalálták, a végeredmény megdöbbentő
Tágabb kozmikus terünk, a mintegy 100-400 milliárd csillagból álló Tejútrendszer a múltban egyfajta galaktikus zombiként már több kisebb galaxist is bekebelezett. Az Európai Űrügynökség (ESA) február 17-én tett bejelentése szerint a Gaia űrszonda egy újabb ősi kozmikus ütközés nyomaira bukkant. Az egykori és a Pontus nevet kapott galaxis vesztére túl közel került a Tejútrendszerhez, amely a nagyobb gravitációs ereje miatt nagyjából 8-10 milliárd éve elnyelte a Pontust.
Rémisztő, szabadon vándorló fekete lyukat találtak
Az elmúlt két-három évtizedben rendkívül látványos fejlődés zajlott le az észlelő csillagászatban az egyre nagyobb felbontású műszerek, a légkörön kívüli megfigyelésekre szolgáló űrtávcsövek, és az új észlelési technikák elterjedésének köszönhetően. Ennek tudható be, hogy az univerzum egyik legnehezebben megfigyelhető objektumairól, a fekete lyukakról is ugrásszerűen megnövekedtek az ismereteink. A fekete lyukaknak eddig már több típusát sikerült azonosítani, de mindeddig csupán elméleti megfontolások léteztek a csillagközi térben szabadon „kóborló" fekete lyukakról.
- címkék:
- űrkutatás
- Tejútrendszer
- gravitáció
- Univerzum
- fekete lyuk
- Hubble űrtávcső
- felfedezés
- fényelhajlás
- általános relativitáselmélet
- szingularitás
- asztrofizika
- eseményhorizont
- Hawking-sugárzás
- téridő görbület
- csillagászati felfedezés
- vándorló fekete lyuk
- Űrteleszkóp Tudományos Intézet
- Cornell Egyetem
- Címkefelhő »
A Napot, a Földet és majdnem az összes bolygót elnyelné egy kozmikus szörny
A méretek kozmikus dimenziói teljesen mások, mint amit itt a Földön megszoktunk. Ez egyaránt igaz az emberi ésszel szinte felfoghatatlan távolságokra, hőmérsékleti értékekre, és nem utolsósorban a tömegre is. Bolygónkhoz képest a Naprendszer fejedelme, az 1314 földtömegű Jupiter valódi gigásznak számít. Éltető központi csillagunk, a Nap méretéhez képest a téli égbolt egyik legismertebb csillaga, az Orion konstellációban látható Betelgeuze vörös óriás viszont már elképesztő méretű: az átmérője nagyjából 764-szerese a Nap átmérőjének. De még ez az óriási kozmikus monstrum is csak „apróság" az univerzum nemrég konfirmált legnagyobb csiillagához, ...
Hihetetlen, merre járnak most az első földi rádiójelek a kozmoszban
Az idegenek nyomait kereső kutatók a földönkívüliekkel való passzív kapcsolatfelvétel egyik lehetséges eszközeként tekintenek azokra az elektromágneses hullámokra, bennük a földi rádióadások jeleire is, amiket az elmúlt évszázadban bocsátott ki az emberi civilizáció. Ha csak a tágabb kozmikus hazánk, a Tejútrendszer határait vizsgáljuk, úgy viszont kiábrándító az eredmény: a fénysebességgel terjedő rádióhullámok közül a „legelső fecskék" által befutott távolság is egy alig érzékelhető apró kör csupán a galaxisunk térképén.
Szörnyű kínok, szupernóva-robbanás és halálos sugárzás után a végső pusztulás vár rá
Az asztrofizikusok először találtak bizonyítékot egy Tejútrendszeren kívüli exobolygó létezésére, a NASA Chandra X-ray Obszervatórium segítségével. A bolygót a tőlünk mintegy 28 millió fényévre fekvő M 51-es jelű Örvénygalaxis egyik spirálkarjában fedezték fel, egy úgynevezett röntgenbináris rendszerben. A Szaturnuszhoz hasonló méretű bolygó a létezését fenyegető rendkívül veszélyes környezetben kering az anyacsillaga körül.
- címkék:
- exobolygók
- galaxisok
- Tejútrendszer
- Univerzum
- fekete lyuk
- neutroncsillag
- felfedezés
- szupernóva-robbanás
- kettős csillag
- asztrofizika
- röntgenforrás
- eseményhorizont
- M51 Örvény-galaxis
- optikai fénytartomány
- XMM-Newton űrtávcső
- NASA
- Európai Űrügynökség
- Chandra űrtávcső
- Harvard & Smithsonian Asztrofizikai Központ
- Címkefelhő »
Új meteorraj jelenik meg a déli félteke égboltján
Csillagászok egy teljesen új meteorrajt fedeztek fel a déli félteke éjszakai égboltján. A száguldó hullócsillagok zápora akkor bukkant fel, amikor a Föld keresztülhaladt az űrben a 15P/ Finlay üstökös által szétszórt poros anyag folyamon. Az "égi műsort" – amelyet a csillagászok Arid meteorzápornak neveztek el, mivel az Ara csillagkép felől szóródó rajként jelent meg – bepillantást nyújt a kutatóknak az üstökös összetételébe.
Rejtélyes rádiójelek jönnek a Tejútrendszer mélyéről
Ahogy egyre érzékenyebb műszerekkel fürkésszük az univerzumot, úgy gyarapodik az új, nem egyszer megdöbbentő felfedezések száma is. Az Ausztráliában működő ASKAP rádióteleszkóp-rendszer a közelmúltban olyan furcsa, rendkívül szokatlan rádiójeleket fogott, amelyek nem hasonlítanak semmilyen más eddig detektált jelre. A Tejútrendszer centrumának közelében fekvő, ASKAP J173608.2-321635- jelzést kapott rádióforrás eredetére egyelőre nincsen elfogadható magyarázat, csak annyi bizonyos, hogy egyetlen ismert kozmikus objektum rádiósugárzásának sem felelnek meg az észlelt jelek.
Hol vannak a földönkívüliek?
Enrico Fermi, a világhírű Nobel-díjas elméleti fizikus 1950-ben egy tudományos konferencia ebédszünetében vetette fel először azt a problémát, hogy noha a matematikai logika alapján az univerzumban rengeteg fejlett civilizációnak kell léteznie, de az empirikus tapasztalatok nem igazolják ezt, mivel még a legfejlettebb csillagászati műszerekkel sem sikerült az idegenek létezésére utaló jeleket azonosítani. Ha a matematikai valószínűség szabályai szerint létezniük kell, akkor viszont hol vannak, és miért nem találjuk őket? A világhírű tudósról elnevezett Fermi-paradoxon ezekre a kérdésekre próbál választ adni.