távcső
címke rss- kapcsolódó címkék:
- csillagászat
- teleszkóp
- űrkutatás
- világűr
- bolygó
- legfrissebb
- legrégebbi
Szenzációs bejelentést tettek a csillagászok
Csillagászok egy csoportjának először sikerült közvetlenül lencsevégre kapnia egy újszülött planétát. A fiatal égitest 370 fényévre található a Földtől és egy narancsszínű törpecsillag körül kering.
Óriási erejű jel érkezett az űr mélyéről, akár idegenek is küldhették
Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világűr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezők által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.
Csillagok háborúja a por ellen
Az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb ködéről, a Carina-ködről az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában működő VISTA távcsővel készítettek gyönyörű felvételt. Az infravörös tartományban észlelő VISTA a ködöt kitöltő forró gázon és sötét poron áthatolva csillagok miriádjait mutatja meg nekünk, éppen most születetteket és a haláltusájukat vívókat is.
Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag
Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkező anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthető egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelű objektum olyan bivalyerős mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelőre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésről a Nature magazinban publikált tanulmány vezető szerzőjét kérdeztük.
Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet
Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus főnyereményt: rövid időn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejű kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik őket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseiről a felfedezést tevő csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.
Megtalálták a legnagyobb szuperhalmaz-kezdeményt
Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén működő VIMOS műszer segítségével egy nemzetközi csillagászcsoport hatalmas égitest-csoportot fedezett fel a korai világegyetemben. Ezt a Hüperiónnak keresztelt galaxis proto-szuperhalmazt új megfigyelések és archív mérések alapos átvizsgálása révén mutatták ki.
- címkék:
- galaxis
- távcső
- szuperhalmazok
- ESO
- Címkefelhő »
Az óriástávcsövet is próbára tette a hatalmas erejű kitörés
Másodszor is sikerült ismétlődő rádiókitörést észlelni, a felfedezés egy kanadai kutatócsoporthoz köthető.
Így nőhettek hatalmasra az univerzum masszív szörnyetegei
Az ESO VLT távcsőegyüttesével az Univerzum néhány legkorábbi galaxisa körül hideg gázból álló halókat találtak. Ezek a gázburkok tökéletes „táplálékforrásai" a jelenleg 12,5 milliárd évvel ezelőtti állapotukban megfigyelhető galaxisok centrumaiban elhelyezkedő szupernagy tömegű fekete lyukaknak. Ez a fajta „élelmiszerraktár" megmagyarázhatja, hogy az Univerzum történetének legkorábbi szakaszában (Kozmikus Hajnal) hogyan növekedhettek olyan gyorsan ezek az űrszörnyetegek.
Szétesőben van a legfényesebbnek remélt üstökös
Amatőrcsillagászok felvételei alapján vizsgálták meg egy fényesnek és szabad szemmel is láthatónak remélt üstökös szétesését: az első közösségi összefogással megalkotott képeken figyelhették meg a szakértők a C/2019 Y4 Atlas nevű üstökös megváltozását.
Először készítettek képeket egy bolygó keletkezéséről - videó
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) egy bolygó születésének csalhatatlan jeleit észlelték. A fiatal AB Aurigae csillag körül sűrű por- és gázkorong kavarog, amiben feltűnő spirális szerkezet vehető ki. A spirál mentén pedig megfigyelhető egy „csavarodás", amely egy éppen születőben lévő bolygó helyét jelzi. Ez a sajátos szerkezet az első közvetlenül megfigyelt bizonyíték egy bolygó születésére.