társas viselkedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- tudományos kishírek
- pszichológia
- tengeri emlősök
- népszerű tudomány
- madarak
Az emlősök társas viselkedése a dinoszauruszok korában keződött
Gyakorlatilag az összes emlős mutat bizonyos fokú társas viselkedést, néhányuk azonban csak ritkán lép kapcsolatba a saját faja többi tagjával. Az emberek ebben a tekintetben abszolút példaként szolgálnak. Egy új tanulmány szerint azonban az emlősök az eddig véltnél jóval korábban, már legalább 75 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok korában kapcsolatba léptek egymással.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Magányos lehet a korán leválasztott kiscsimpánz
Az anyjuktól kétéves koruk előtt elválasztott csimpánzok elszigetelődnek csoportjuktól még felnőtt korukban is. A gyermekkori trauma hosszú távú, társas életet befolyásoló hatásait rajtuk kívül csak az embernél figyelték meg - állapították meg osztrák és holland kutatók.
Jobban tanul a gyerek, ha mesét olvas neki
A rendszeres meseolvasás pozitívan hat a gyerekek társas fejlődésére és tanulmányaira is, függetlenül a szülők végzettségétől - derült ki egy német tanulmányból, melyet hétfőn mutattak be Berlinben.
Nehezen boldogul, akinek rossz a szaglása
Jó szaglás nélkül nehezebb észrevenni, ha odakozmál az étel, odakap a vasalóhoz a ruha vagy szivárog a gáz. Komoly gondot okozhat az is, ha valaki saját testszagáról nem tudja megállapítani, hogy kellemetlen-e.
A cápáknak is vannak barátaik
A kíméletlen, magányos ragadozóknak tartott cápákról is bebizonyosodott, hogy képesek a hosszú távú kapcsolatokra és csapatmunkára.
Genetikai kapcsolat figyelhető meg a barátok között
Társas viselkedést kutató szakemberek genetikai kapcsolatot véltek felfedezni a baráti társaságok tagjai között, írja az amerikai tudományos akadémia folyóirata. Az eredményeket számos szakember erős fenntartásokkal fogadta, mert a viselkedést sokkal összetettebb dolgok határozzák meg.
Egymást tapogató ikermagzatokat fényképeztek
A társas érintkezésre való hajlam nemcsak a születés után, hanem már az anyaméhben is kifejeződhet: egy ikreket vizsgáló kutatásban 14 hetes ikreknél filmezték le, amint megérintik egymást.
Agresszió és fogolydilemma: a medvékhez hasonlóan viselkedtek férfiak a szülési hormon hatására
Férfiakon végzett kísérlettel sikerült kimutatni, hogy az oxitocin nevű hormon, mely az anya-utód kapcsolat és más szociális kötődések kialakulásában játszik szerepet, a medvékéhez hasonló viselkedést vált ki az embereknél. Jórészt az oxitocinnak köszönhető, hogy az anyamedve önzetlenül viselkedik az utódaival, de agresszívan támad minden potenciális fenyegetést jelentő kívülállóra. A holland kutatók által végzett kísérletben az alanyok önzetlenül viselkedtek a saját csoportjuk tagjaival, de ellenségesek voltak a kívülállókkal szemben.
A hiénák jobb problémamegoldók, mint a csimpánzok
A hiénákról alkotott képünk nem túl hízelgő az állatcsoport számára, pedig még az emberszabásúaknak is lenni mit tanulniuk tőlük. Egy amerikai kutatónő kísérletekkel igazolta, hogy a hiénáknak jobb érzékük van a kollektív problémamegoldáshoz, mint a csimpánzoknak.
Ha ember, ha nem, az elhagyott szülő kompenzál
A kétszülős utódgondozás viszonylag ritkának tekinthető az állatvilágban, az egyik szülőnek ugyanis általában jobban megéri, ha továbbáll, és újra párosodik. Egy magyar és angol kutatók által végzett tanulmány szerint csakúgy, mint az embernél, a madaraknál a magára maradt szülő is megpróbálja ellensúlyozni a másik szülő hiányát, bár nem annyira, hogy teljesen pótolni tudja a kiesett gondoskodást.
Egy kis agyterület gátolja, hogy ne másszunk bele más arcába
Minden embernél, sőt az állatok nagy részénél is megvan az az egyedek közötti távolság, amelyet igyekszik fenntartani a többiekkel való kontaktus folyamán. Ha egy idegen ezen a távolságon belülre lép, akkor az emberek kezdik kellemetlenül érezni magukat, az állatok meg rendszerint támadással reagálnak. Amerikai idegkutatók most fölfedezték azt az agyi területet, amely jelentős mértékben megszabja ezt a személyes távolságot.
Először fotózták le egy újszülött hosszúszárnyú bálna első levegővételét - kép
Egy ausztrál bálnakutató házaspár húsz évnyi munka után érte el legnagyobb sikerét, amikor a nyugat-ausztráliai Ningaloo-zátonynál első ízben sikerült megörökíteniük egy újszülött hosszúszárnyú bálna első lélegzetvételét.
Lányszöktető galléros páviánok - hárem a vadonban
A kutatók ma is az evolúció sok kérdésére keresik a választ. Amikor az emberré válás folyamatának "foghíjait" próbálják kitölteni, a Földünket benépesítő állatvilág életmódját, társas kapcsolatait is tanulmányozzák. Ezen belül a elsősorban a főemlősök, így az emberszabású majmok együttélésének, társas viszonyainak csoportos formáiból próbálnak következtetni a régmúlt időkben lejátszódott változásokra. A galléros páviánok nem tartoznak ugyan az emberszabású majmok közé, sajátos berendezkedésű "minitársadalmuk" tagozódásával, szokásaival mégis felkeltették a magatartáskutatók nem kis részének érdeklődését.
Idegenek is megbújnak az elefántcsordákban
Az elefántok, ha szükséges, nem rokon egyedeket is befogadnak csoportjukba - derítette ki egy amerikai kutatás. Ez azért meghökkentő, mert az elefánttársadalom lényege a család, a csoportok rokoni kapcsolatokon alapulnak. Más a helyzet azonban, ha az ember megtizedeli az állatokat.
Nyávog és manipulál
A kutya mellett a macska az egyik leggyakoribb háziállat, s egyre többen tartják őket lakásban. A macskatartóknak sokszor gondot okoz, hogy olyasmire bírják rá kedvencüket, amit az éppen nem szeretne. Egy friss vizsgálat szerint fordított helyzetben a macskák sokkal sikeresebbek: kiválóan megtanulták, miként érhetik el, hogy gazdájuk azt tegye, amit ők szeretnének - derül ki a Current Biology szaklap július 14-én megjelenő számából.
Bandákba verődnek az ifjú hollók
A fiatal hollók néha csapatokba verődnek, hogy elcsenjék a felnőtt madarak zsákmányát. Az egyébként magányos állatok azért változtattak viselkedésükön, mert így előnyhöz juthatnak - vélik norvég kutatók.
Agyonvertek egy fiatal állatot delfinek
Bár számos emlősfajnál igen gyakori a fiatal egyedek legyilkolása, az erős szociális kötődéseikről ismert cetfajok esetében erre eddig csak kétszer láttak példát, palackorrú delfinek között. Egy nemzetközi tengerbiológiai folyóiratban újabb esetről közöltek meghökkentő beszámolót.
Jeladót szereltek hangyákra - kép
Miniatűr jeladóval felszerelt hangyák tanulmányozásával brit kutatók megállapították, hogy a hangyák anélkül is képesek két hangyabolyból a jobbat kiválasztani, hogy jártak volna a másikban.
Csapatos élet - veszprémi eredmény az amerikai tudományos akadémia lapjában
A csapatos életnek jól ismertek az előnyei az állatok között. Nagyobb az egyedek esélye, hogy elkerüljék a ragadozók támadását és sikeresebbek a táplálékgyűjtésben is. Az amerikai tudományos akadémia neves folyóirata (PNAS) e heti számában két magyar kutató eredményeiről számol be, akik házi verebek különböző nagyságú csoportjaival kísérleteztek, hogy megállapítsák, a problémamegoldásban is előnyt jelent-e a nagyobb csoportméret.
- 1