Megszűnt a Föld ózonpajzsa

Tavaly egy távoli csillag szupernóvája súlyosan megzavarta a Föld felső légkörét, amitől pár percre összeomlott az ózonpajzs. Ilyet még nem észleltek soha a tudósok.

Magasművészet, de nem kell hozzá létra – újranyitott a LAM Budapest

Látványos és könnyen érthető, mégis ízig-vérig kortárs művészetet képvisel a Light Art Museum szeptemberben bemutatott új kiállítása a budapesti Hold utcai piac épületében. A múzeum bő egyéves fennállása igazi sikertörténet: az első kiállítás több mint 200 ezer látogatót vonzott, így igen magasra került a léc…

Hatalmas katasztrófa jön: felrobban egy óriáscsillag a közelben

Néhány évtizeden belül felrobbanhat az alig 650 fényévre lévő Betelgeuse óriáscsillag – állapította meg egy most közzétett tanulmány.

Váratlan helyről érkezhet halálos csapás a Földre

A magösszeomlásos szupernóvák által kibocsátott röntgensugárzás akár 160 fényévre lévő bolygókat is elpusztíthat – derítette ki egy új kutatás, amely a NASA Chandra teleszkópja által gyűjtött adatokon alapul. Bár tudomásunk szerint jelenleg hasonló szupernóvák nincsenek a Föld közelében, az eredmények magyarázhatnak több múltbéli kihalási eseményt, illetve azt, miért nem találkoztunk eddig más, értelmes civilizációkkal.

Döbbenetes felfedezés: máris elkezdődött a Tejútrendszer és az Androméda galaxis ütközése

A hozzánk legközelebb fekvő extragalaxisról, az Andromédáról már régebb óta ismert, hogy igen nagy sebességgel közeledik a saját csillagvárosunk, a Tejútrendszer felé. Az Androméda-galaxis másodpercenként 270 kilométerrel, vagyis mintegy 1millió kilométer per órás sebességgel, azaz a fénysebesség ezredrészével száguld az irányunkba. Mivel az Androméda tőlünk mért távolsága 2,5 millió fényév, az irányadó számítások alapján a tudósok eddig úgy vélték, hogy a két galaxis összeütközésére csak a távoli jövőben, nagyjából hárommilliárd év múlva fog sor kerülni. A számításoknál azonban nem vették figyelembe a galaxisokat körülölelő kozmikuus ...

Elképesztő nukleáris robbanás volt az űrben

1181-ben kínai és japán csillagászok feljegyezték, hogy egy új, ragyogó „vendégcsillag" tűnt fel az égbolton. A rendkívül fényes égi jelenség a korabeli leírások alapján a Cassiopeia csillagképben lobbanhatott fel, és 840 éve egyszerűen nyoma veszett. Csak 2021-ben sikerült beazonosítani az egykor felrobbant szupernóva maradványát, és az új nyomkövető megfigyelések valami egészen szokatlan, furcsa dolgot tártak fel.

Pusztító robbanás volt az űrben - itt a NASA felvétele!

Rendkívül ritka, hogy egy csillagot közvetlenül a megsemmisülés közben láthassunk. Szerencsére a Hubble Űrteleszkóp 2010-es megfigyelési adatainak archívumát átfésülő kutatók egy 11 milliárd évvel ezelőtti, robbanó csillagot fedeztek fel egy galaxishalmaz mögött. Ez az első alkalom, hogy ilyen eseményt megfigyeltek az univerzum korai időszakából.

Kozmikus temető vesz körbe minket

Semmi sem él örökké, egyszer a csillagok is meghalnak, és nekik is létezik végső nyughely. A Sydney-i Egyetem kutatói ősi napok égi maradványait keresték. Olyanokét, amelyek fekete lyukakká, vagy neutroncsillagokká váltak. A csillagászoknak sikerült is egy komplett kozmikus temetőre bukkanniuk – írja a Futurism.

Egy titokzatos pénzérmén a legnagyobb szupernóva-robbanás

1054. július 4-én egy addig sohasem látott rendkívül fényes csillag ragyogott fel a Bika (Taurus) csillagképben. A különleges égi jelenségről, amely olyan fényes volt, hogy huszonhárom napig még a nappali égbolton is jól látszott, a legrészletesebb leírás japán, illetve kínai csillagászoktól maradt ránk. Noha a jelenkor asztronómusaitól az SN-1054 katalógusszámot kapott szupernóva rendkívüli fényereje miatt az egész északi féltekéről látszódott, különös módon egyetlen európai forrás sem emlékezett meg róla. Egy arab származású orvos feljegyzéséből tudjuk, hogy Konstantinápolyban is láthatták a ijesztő „égi tüzet", amiről a kor emberrének ...

Bármelyik pillanatban kipusztulhat az élet a Földön egy űrkatasztrófa miatt

Aszteroida-becsapódások, szupernóva-robbanások és gammakitörések – csupán néhány jelenség, amitől bármelyik pillanatban kipusztulhat az élet. A James Webb űrteleszkóp (JWST) azonban segíthet az ilyen jellegű veszélyek tanulmányozásában. Végső soron, ha nem akarjuk úgy végezni, mint a dinoszauruszok, akkor más bolygókat is birtokba kell vennünk – olvasható a Big Thing tudományos portál összeállításában.

Egy világpusztító katasztrófa első jele

A kémiai nyomozás szerint az egyiptomi sivatagban talált kő az Ia típusú szupernóvák eddig egyetlen ismert hírnöke a Földön. E robbanások az univerzum legnagyobb energiájú eseményei közé tartoznak.

Váratlanul hatalmas robbanás volt a Föld közelében

Egy nemzetközi csillagász kutatócsoport egy új típusú csillagrobbanást, mikronóvát figyelt meg az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (European Southern Observatory's Very Large Telescope – ESO VLT). Ilyen kitörések bizonyos típusú csillagok felszínén fordulhatnak elő, és néhány óra leforgása alatt megközelítőleg 3,5 milliárd gízai nagy piramis tömegével megegyező anyagmennyiséget alakítanak át energiává.

Sikerült megfigyelni egy vörös óriás szupernovarobbanás előtti utolsó pillanatait

Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált.

Tízmilliárd éve történt robbanás fog ismét feltűnni az égen

A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy ősi csillag tízmilliárd ezelőtti megsemmisülése, aminek fénye először 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble űrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhető – írja a Live Science.

Több tucat csillag robbanhat fel a Föld közelében

Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek. Millió évbe is telhet, mire egy túlhízott fehér törpe forgása eléggé lelassul, hogy összeroskadjon, és ettől felrobbanjon.

Mindent elsöprő robbanás sugarai érték el a Földet

A valaha észlelt legrövidebb gammakitörést fedezték fel csillagászok. Az alig 0,6 másodpercig tartó jelenséget egy távoli nagytömegű csillag szupernóva-robbanása okozta.

Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd

Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd. Az új kínai felfedezés megdöntheti a klasszikus fizikai elméleteket.

Új, harmadik típusú szupernóvát figyeltek meg

Eddig kétféle szupernóva-típust ismertünk, de egy japán csillagász már 1980-ban megjósolta, hogy léteznie kell egy harmadiknak. Most először sikerült ezt a harmadik, elektronbefogó típusú szupernóvát a valóságban is megfigyelni. A felfedezés a Rák-köd középkori rejtélyét is új megvilágításba helyezi.

Megfejtették a Betelgeuze óriáscsillag elhalványulásának rejtélyét

Amikor az Orion csillagkép fényes, narancsszínben tündöklő Betelgeuze csillaga 2019 vége és 2020 eleje között szemmel láthatóan halványabb lett, az egész csillagász közösség csodálkozva állt a jelenség előtt. Egy kutatócsoport most közzétette az óriáscsillag felszínéről az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készített legújabb felvételeit, amelyeken látványosan követhető a jelenség lefolyása. Az új vizsgálatok feltárták, hogy a csillag korongját részben elfedte egy porfelhő. Ez a felfedezés megoldotta a Betelgeuze „nagy elhalványulásának" rejtélyét.

Nem üstökös vagy szupernóva volt a betlehemi csillag

A betlehemi csillagot a régi festményeken gyakran üstökösként vagy szupernóvaként ábrázolták, ez azonban téves. Inkább egy különleges bolygóegyüttállás szemtanúi lehettek az akkoriban élők, amelynek nagy jelentőséget tulajdoníthattak. A történeti adatok alapján Krisztus születési dátuma is téves, ugyanis biztosan nem Kr. u. 1-ben, hanem néhány évvel korábban született.

Hatalmas űrrobbanások nyomait őrzik a fák

A fényévekre történő csillagrobbanások a Földön is éreztetik hatásukat – állapította meg egy új kutatás, ami a fák évgyűrűit vizsgálta.

Kiderült: Einsteinnek még a legnagyobb tévedése is igaz

A kozmológiai állandó bevezetését először Albert Einstein javasolta az általános relativitáselméletéhez, mivel az egyenletei időben változó világegyetemet mutattak, egy táguló, vagy összehúzódó univerzumot jeleztek előre. Einsteinnek  azonban az volt az álláspontja, hogy az univerzum statikus és időben változatlan, ezért az általa bevezetett kozmológiai állandót élete nagy tévedésének nevezte. Könnyen lehet azonban, hogy Albert Einstein mégsem tévedett, mert a sötét energia ismert tulajdonságai megfelelnek a kozmológiai állandónak. Most, hogy már bizonyított az univerzum gyorsuló tágulása, a sötét energia mint kozmológiai állandó maagyarázatot ...

Nem kell félnünk a legközelebbi óriáscsillagtól

Kisebb és közelebb van hozzánk a Betelgeuse óriáscsillag, mint azt korábban gondoltuk, de így is biztonságban vagyunk, mert még akár százezer évbe is telhet, mire szupernóvaként felrobban - állapította meg egy magyar csillagászt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport.

Így néz ki egy csillagrobbanás 70 millió fényévről - videó

Mivel megszámlálhatatlanul sok csillag van a világegyetemben, jogosan gondolhatnánk azt, hogy megsemmisülésük látványos villanásokkal jár. Az egyszerű szemlélő a szupernóvák többségét azonban nem veszi észre, ugyanis ezek az események ritkán figyelhetők meg a látható fény tartományában. Szerencsére a Hubble Űrteleszkóp észreveszi azt, amit az emberi szem nem, így rögzíteni tudta egy 70 millió fényévre található csillag halálát - írja a Science Alert tudományos portál.

Váratlan helyről érkezhetett az egyik legnagyobb csapás a Földre

Képzeljük el, hogy egy felrobbanó csillag fénye világítja meg az éjjeli égboltot. Páratlan látvány lenne, ami akár katasztrófához is vezethet; ha ugyanis elég közel van, akár egy tömeges kihalási esemény előidézője is lehet. Kutatók egy csoportja szerint a szupernóvák legalább egyszer már csapást mérhettek a földi életre. 

Ősi robbanásokról árulkodik a tenger mélyén talált üledék

Ősi szupernóvákról árulkodik a fiatal tengerfenéken rejlő csillagpor. Nagyon kis mennyiségben 33 ezer éves 60-as tömegszámú vasizotópokat találtak az óceán fenekén.

Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége

Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de előtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.

A valaha látott legnagyobb erejű szupernóvát észlelték

A valaha látott legnagyobb erejű csillagrobbanást észlelték: tízszer nagyobb erejű és mintegy 500-szor fényesebb volt, mint egy átlagos szupernóva.

A Tejútrendszer leggyorsabban forgó csillagát fedezte fel egy kutató

A Tejútrendszer leggyorsabban forgó csillagát fedezte fel egy kínai kutató a Hopej tartományban működő LAMOST teleszkóp segítségével.

Tizenegymilliárd éve olvadt egybe a Tejútrendszer egy galaxissal

Egyetlen csillag segítségével állapították meg kutatók az egyik legnagyobb olyan esemény idejét, amelynek során a Tejútrendszer összeolvadt egy másik galaxissal: mintegy 11 milliárd évvel ezelőtt ütközött a Tejútrendszer és a Gaia Enceladus törpegalaxis.

Lehet, hogy rövidesen hatalmas robbanást fog látni az égen

A Betelgeuse az egyik legfényesebben ragyogó csillag az égen, most azonban valami egészen furcsa dolog történik vele: egyre jobban halványul és egyelőre a kutatók sem tudják megmondani, mi állhat ennek a jelenségnek a hátterében.

Kísérteties óriásdenevért fotózott a NASA az űrben

A masszív csillag robbanása teljesen olyan, mintha egy hatalmas denevér tárná ki bőrszárnyait a világűrben.

Megtalálhatták egy felrobbant csillag maradványait

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait.

Az eddigi legnagyobb tömegű pulzárt fedezték fel csillagászok

A hivatalosan elismert eddigi legnagyobb tömegű, a Napnál mintegy 2,17-szer nehezebb neutroncsillagot fedeztek fel az amerikai Nyugat-Virginiai Egyetem csillagászai.

A varázslatos betlehemi csillag megfejtetlen titkai

A karácsonyfák tetején ragyogó csillagalakú dísz a betlehemi csillag, a karácsony egyik legismertebb szimbóluma. Az újszövetségi Szentírásban is megemlített fényes égi jelenség, amely a bibliai hagyomány szerint a háromkirályokat is elvezette Betlehembe a kis Jézushoz, tudományos rejtély, amelynek eredetéről több feltételezés is létezik.

Hatalmas robbanás várható a galaxisunkban, eltalálhatja a Földet

Tudósok nemzetközi csoportja egy tőlünk alig 8000 fényévre található, nagytömegű, szélkerék formájú csillagrendszert fedezett fel a Tejútrendszeren belül. Az új eredmény megkérdőjelezi a nagyobb csillagok pusztulását leíró jelenlegi elméleteket, továbbá az sem elképzelhetetlen, hogy első ízben fog lejátszódni gammakitörés a Tejúton belül.

Valami óriásit robbant, még nem tudják, mi semmisült meg

Óriási sebességgel terjedő kozmikus robbanást figyeltek meg a csillagászok a hawaii ATLAS ikerteleszkópok segítségével. A jelenséget június 17-én észlelték, pedig két nappal előtte még nem látszott semmilyen furcsaság az égbolt vizsgált részén.

Tudja-e, hogy mi volt Einstein nagy tévedése?

Albert Einstein a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja nem csak kivételes képességű elme volt. Emberi nagyságát mutatja többek között, hogy felemelte szavát a diktatúrák és az atomfegyverek ellen, valamint, hogy képes volt beismerni saját tévedését.

Megütötte a kozmikus főnyereményt egy hobbicsillagász

Egy argentin amatőr csillagásznak sikerült az, amiről a profi asztronómusok évtizedek óta álmodoznak: véletlenül észlelnie egy szupernóva születését.

Őskori sziklarajz, ami egy titokzatos objektumhoz vezet

Egy szupernóva valaha felfedezett legrégebbi ábrázolása lehet az a 6000 éves himalájai kőkarcolat, amelyről négy évtizeden át úgy vélték, hogy vadászjelenetet ábrázol.

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban. Vagyis a világűr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével.

Szőrén-szálán eltűnt egy egész csillag

Jelenlegi ismereteink szerint a fekete lyukak keletkezését szupernóva-robbanások előzik meg. Egy vadonatúj megfigyelés alapján viszont nem minden esetben ez a helyzet.

Szokatlan csillagrendszert találtak a tudósok

Szokatlan kettős csillagrendszert találtak egy csaknem kétezer éve felfedezett szupernóva által kibocsátott köd maradványaiban. A nemzetközi kutatócsoport reméli, hogy felfedezése révén többet sikerül megtudni a csillagok fejlődéséről és az univerzum tágulásáról.

Először észleltek szupernóvát alig pár órával a csillagrobbanás után

Először észleltek szupernóvát - vagyis egy csillag élete végét jelentő robbanást - mindössze három órával az égi jelenség kezdete után.

OzoneUniverzum: feltárulnak a kozmosz titkai

Az Ozone Network tévécsatorna szombaton délután indította el az első adással az OzoneUniverzum című, űrkutatással foglalkozó hírműsorát. Az első adás többek között a szupernóvákról és az univerzum gyorsuló tágulásáról, a SpaceX vállalat nagyratörő Mars-küldetéséről és az újabb hazai műholdküldetésről szólt.

Két szupernóva-robbanás megváltoztathatta őseink viselkedését

Két közeli szupernóva-robbanás jelentősen befolyásolhatta az emberelődök viselkedését, derült ki egy új kutatásból.

Neutroncsillagot fedeztek fel az Androméda-galaxisban

Galaxis szomszédunk, az Androméda, közelségének, valamint saját galaxisunkhoz, a Tejúthoz való nagyfokú hasonlóságának köszönhetően, régóta intenzív kutatások tárgya. Az Andromédában azonban csak most sikerült először egyértelműen egy gyorsan forgó neutroncsillagot azonosítani.

Nagy robbanások szórták meg sugárzó törmelékkel a Földet

Radioaktív vas izotópot tártak fel kutatók az óceáni üledékből és kéregből vett mintákban. Ez a tudósok szerint arra utal, hogy - csillagászati értelemben véve – nem is olyan régen közeli szupernóva-robbanások szórták meg a Földet sugárzó törmelékkel.

Gigantikus szupernóvák és az univerzum tágulásának rejtélye

A csillagászok egyik kiemelten fontos kutatási területe az Ia típusú szupernóvák vizsgálata és alaposabb megértése. Ez a szupernóvatípus rendkívül különleges, hiszen a segítségükkel sikerült meghatározni az univerzum tágulási sebességét, amely alapján a rájöttek, hogy a tágulás mértéke gyorsuló tendenciát követ. Az elmúlt időszakban pedig két független kutatócsoport is izgalmas, új felfedezést tett e szupernóvák működésével kapcsolatban, és ez jelentős befolyással lehet az univerzum tágulására vonatkozó ismereteinkre is.

Minden eddiginél vakítóbban múlt ki egy csillag

Minden idők legnagyobb szupernóva-robbanását észlelték amerikai csillagászok.

Újabb bizonyíték, hogy csillaganyagból vagyunk

Több millió évvel a Nap születése előtt történt szupernóva-robbanások nyomait fedezték fel magyar, olasz és német csillagászok. Az amerikai tudományos akadémia lapjában közölt eredmények egyedülálló képet vázolnak fel arról a por- és gázfelhőről, amelyből Földünk is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt.

Tízéves kínai kisfiú fedezte fel a szupernóvagyanús csillagot

Valószínűleg szupernóvát fedezett fel egy kelet-kínai tízéves amatőr csillagász kisfiú - számolt be a kínai média a különleges esetről.

Hihetetlen csillagpárost fedeztek fel

Hihetetlen csillagpárost fedeztek fel, amelynek egyik tagja, egy fehér törpe teljesen elfedi a földi megfigyelőktől társát, s a takarásban jóízűen falatozik belőle.

Így festenek a Tejútrendszer legvadabb csillagai

Két óriási csillag egy felfújódó, homokóra alakú anyaghalmaz közepén. Ez az Éta Carinae, a Tejútrendszer egyik legkülönlegesebb csillagpárosa. A NASA új képeket közölt a Napnál százszor fényesebb, lassan a végét járó főcsillagról.

Galaktikus robbanás történt a Föld közelében

A NASA kutatói szerint egy szupernóva-robbanás tízmillió éve keletkezett gázbuborékában élünk. A feltételezést nemrég röntgendetektoros vizsgálat adataival támasztották alá. Az űrügynökség videójából minden részletre választ kapunk.

Új típusú szupernóvákat fedeztek fel

Amerikai csillagászok a szupernóvák új osztályát fedezték fel. A mini-szupernóvák sokkal halványabbak az eddig ismert, robbanó társaiknál.

Azonosították a legtávolabbi szupernóvákat

Minden korábbinál távolabbi szupernóvákra akadtak a szakemberek. Több távcső és egy új módszer segítségével 11 milliárd évvel ezelőtt, tehát a Nagy Bumm után mindössze 2,7 milliárd évvel felrobbant két csillagot azonosítottak.

Robbanás előtt állhat a Világegyetem legnagyobb csillaga, a Betelgeuse

A téli égen szabad szemmel is megfigyelhető vörös szuperóriás csillag közel 15%-ot zsugorodott az elmúlt 15 évben. Szakemberek szerint nem kizárt, hogy összehúzódása szupernóvaként történő felrobbanáshoz vezet.

Hatalmas galaxis távoli szupernóvája