Szulejmán
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- hódoltság
- Szigetvár
- mohácsi csata
- Magyar Királyság
Az egri hősnők (1552) két história tükrében
I. Nagy Szulejmán szultán az 1552. évi hadjáratot a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indította. A törökök várostromokkal igyekeztek kialakítani és kitágítani az oszmán uralom alatti hódoltsági területet. - írja Illik Péter a Magyarságkutató Intézet honlapján.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A magyar területek visszafoglalásának egyik legvéresebb csatája
Háromszázhuszonöt éve, 1697. szeptember 11-én vívták a délvidéki Zenta mellett azt a csatát, amely véget vetett a másfél évszázados török uralomnak Magyarország területén.
Legendás szerelmek, amelyeket a török sorozatokból ismerhettünk meg
A magyar közönség először tíz évvel ezelőtt találkozhatott a török sikersorozatokkal, és a hazai tévénézők azóta is rajonganak értük. Az epizódokban bosszúból és drámai találkozásokból soha nincs hiány, kedvenc szerelmespárjainkról pedig ne is beszéljünk.
Megszületett a Szulejmánból ismert, Hürremet alakító színésznő második babája - Fotó
Meryem Uzerli kislányt hozott a világra.
Micsoda örömhír: 5 hónapos terhes a Szulejmán Hürreme
A színésznő ameddig tudta, titokban tartotta második gyermeke érkezését.
Egyszerűen összeroppant az uralkodás súlya alatt II. Lajos
Az utolsó Jagelló-házi király születésének körülményei legalább annyira ellentmondásosak, mint a fiatalon trónra ültetett uralkodó egész élete, halála, és az utókor megítélése. II. Lajos koraszülöttként jött világra és csak apja, II. Ulászló kitűnő orvosainak köszönhetően maradt életben. Ha hihetünk a legendáknak, disznógyomorból készült inkubátorba tették, és bár életben maradt, egész életére kihatott gyermekkorának megannyi tragédiája. Személyisége, szellemi képességei, politikai törekvései és az ország megvédésére tett erőfeszítései a mai napig vita tárgyát képezik. Egyesek szerint szánalomra méltó, felelőtlen ifjú volt, míg másook ...
Hamarosan befejeződik Szulejmán sírjának Szigetvár melletti feltárása
Néhány héten belül befejeződhet Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárása, év végére pedig a munkálatok írásos, tudományos összefoglalója is elkészül - közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője az MTI-vel.
Máig titokzatos homály fedi II. Lajos király halálának körülményeit
A mohácsi csata, a magyar történelem egyik legjobban ismert ütközete választóvonalnak számít a hazai históriában. A mohácsi vész egyebek mellett azért emelkedik ki történelmünk más hadi eseményei közül, mert nem volt még egy olyan csata, amelyben annyira érzékeny veszteség érte volna a Magyar Királyság politikai vezető rétegét, mint a Mohács melletti síkon 1526. augusztus 29.-én lezajlott ütközetben. Mohácsnál a magyar királyi haderő megrendítő vereséget szenvedett Szulejmán szultán és Ibrahim pasa nagyvezír hadaitól; odaveszett mindkét fővezér, Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György szepesi gróf, Szalkai László esztergomi érrsek ...
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- Ibrahim nagyvezír
- Brodarics István kancellár
- Szapolyai György
- Sárffy Ferenc győri várkapitány
- krónikák
- összeesküvés-elmélet
- kutatás
- hadrend
- középkor
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- történelmi forrás
- nehézlovasság
- Mária királyné
- Jagellók
- igazságügyi orvostan
- Csele-patak
- agnoszkálás
- Címkefelhő »
Az aranyozott ébenfa báni jogarra is szert tett Zrínyi Miklós
Nyaranta több százezer honfitársunk indul a horvát tengerpart felé, és többségük talán nem is sejti, hogy több mint nyolcszáz éven át milyen szorosan összefonódott a magyarok és a horvátok történelme. A közös múlt szorosan összekovácsolt bennünket, és ezt erősítették azok a hősök, köztük a Kőszeget védő Jurisics Miklós, az erdélyi fejedelemség alapjait letevő Utyeszenics György váradi püspök, akit mi csak Fráter Györgyként ismerünk,vagy éppen az egyházi és világi vonalon is jól mozgó Draskovicsok, kiket mindkét nemzet magáénak érzett. E sorba tartoznak a Kárpát-medence szerte tisztelt Zrínyiek, akik bár a középkori Horvát Királyság ...
- címkék:
- Könyves Kálmán
- Zrínyi Miklós
- Zrinjski Mostar
- Szent László
- Szulejmán
- I. Ferdinánd
- Jurisics Miklós
- Utyeszenics György
- Fráter György
- draskovics
- Draskovics János
- Wesselényi Ferenc
- Josip Jellasics
- Szent Korona
- Nádor
- Magyar Királyság
- horvát bán
- Horvát-Szlavón Királyság
- horvát-magyar kiegyezés
- Címkefelhő »
Hollószárnyain lebegett feletted a zordon enyészet – Beszélni kezd a mohácsi csatatér
Nemrég jelentették be, hogy az a kutatócsoport, amely a közelmúltban Szigetvár határában megtalálta Szulejmán szultán türbéjét, és a köré épült oszmánkori település romjait, hozzákezdett a mohácsi csatatér tájrekonstrukciós feltárásához, aminek máris megvannak az első eredményei. Ennek nyomán, Pap Norbert professzor szakavatott vezetésével jártuk be a „hős vértől pirosult gyásztért", a magyar történelem és a késői középkor egyik legjelentősebb ütközetének legendás helyszínét.
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- Dr. Gyenizse Péter
- Sátorhely
- kutatás
- tömegsír
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- ütközet
- régészeti feltárás
- történelmi forrás
- tájrekonstrukció
- Jagelló-kor
- forráselemzés
- geoinformatika
- PTE TTK Földrajzi Intézet Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja
- MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet
- Címkefelhő »
Világhódító ambíciók nélkül indult Szigetvár ellen Szulejmán
Az oszmán birodalmi hadsereg hadjáratra indult a Magyar Királyság ellen 1566-ban. A cél Szigetvár és Gyula elfoglalása volt, az ármádiát pedig maga a szultán vezette. A legújabb kutatások szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy az akkorra már idősödő és az aszkézis felé forduló Szulejmán szultán találta ki ezt a hadjáratot, úgy tűnik, hogy eredetileg nem is akart csatlakozni a hadakhoz, nem kizárt, hogy a tanácsosai egyszerűen belehergelték a magyarok elleni megtorló hadjáraton való személyes részvételbe.
Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?
Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.
Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme
A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.
- címkék:
- I. Ferenc francia király
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán
- V. Károly német-római császár
- iszlám
- Budai Vár
- hadjárat
- követ
- Délvidék
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- paviai csata
- hódoltság
- I. Szelim szultán
- Német-római Császárság
- Mária királyné
- diplomáciai tárgyalások
- szulejmáni ajánlatok
- megnemtámadási szerződés
- Címkefelhő »
Megtalálhatták a mohácsi csata döntő összecsapásának helyszínét
Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett - Brodarics István, II. Lajos kancellárja krónikájában Földvár néven említett - település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei - mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.
Átadják Szulejmán szultán szent dervise, Gül Baba türbéjét
Hamarosan újranyitják a török történelem egyik ismert dervisének szent helyként tisztelt síremlékét, Gül Baba türbéjét Budapesten. A ceremónián a hírek szerint részt vehet Erdogan török köztársasági elnök, akinek látogatására Szigetváron is számítanak, ahol egy kutatócsoport pár éve megtalálta Szulejmán szultán szigetvári síremlékét.
A kalózból lett kormányzó, akire még Szulejmán is felnézett
Ki ne hallott volna a Karib-tenger kalózai című filmsorozat hírhedt tengeri útonállójáról, Barbossa kapitányról, aki a Fekete Gyöngy első tisztjéből, a Jack Sparrow ellen elkövetett zendülés után vált a hajó legfontosabb vezetőjévé? A történelem ezúttal sem hazudtolja meg magát: a karakter alapját a valóságban élt Barbarossa kapitány, avagy Rőtszakáll szolgáltatta, aki idővel az Oszmán Birodalom admirálisa lett, hasonlóan ahhoz, ahogy a filmsorozat negyedik részében Barbossa az angoloké.
Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait
Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.
- címkék:
- Ibrahim nagyvezír
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- történelmi emlékezet
- emlékmű
- tömegsír
- belviszály
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Habsburgok
- hadtörténet
- ütközet
- hódoltság
- régészeti feltárás
- második mohácsi csata
- kettős királyválasztás
- Jagellók
- tájrekonstrukció
- Szultándomb
- Címkefelhő »
Megmutatjuk, milyen lehetett Szulejmán szigetvári síremléke
Elkészültek a szultáni sírkomplexum háromdimenziós rekonstrukciójának alapjai, amelyen élvezhetően látható nemcsak Szulejmán türbéje, hanem a síremlék mellett állt dzsámi, és a tavaly feltárt derviskolostor is. A szultáni síremléket megtalált kutatócsoport idén nyáron tovább folytatja az ásatásokat, a korabeli leírások nyomán kaszárnyát, vendégházat, boltokat, és az egykori oszmán erőd bástyáit igyekeznek beazonosítani.
A lánglelkű pápa nélkül nem verték volna ki a muszlim hódítókat
Négyszázhét éve született Benedetto Odescalchi herceg, aki a 17. század legjelentősebb egyházfejedelmeként pénzt és energiát nem sajnálva, intenzív diplomáciai munkával hozta tető alá azt a keresztény szövetséget, amely véres harcok árán kiverte az oszmán hódítókat a Magyar Királyság területéről. A másfél évszázados hódoltság felszámolásában hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápát ezért a tettéért méltán illették a „Magyarország megmentője" címmel.
- címkék:
- Sobieski János lengyel király
- Hunyadi János
- I. Lipót császár
- Szulejmán
- Luxemburgi Zsigmond
- Lotaringiai Károly herceg
- XI. Ince pápa
- Benedetto Odescalchi
- Kara Musztafa nagyvezír
- Ifj. Zrínyi Miklós
- Vatikán
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- hódoltság
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- vasvári béke
- tizenötéves háború
- kahlenbergi csata
- Bécs ostroma
- Buda felszabadítása
- Címkefelhő »
Tudja-e, melyik az Oszmán Birodalom legészakabbi minaretje?
A nagy múltú észak-magyarországi település, a magyar történelemben többször is oly fontos szerepet játszott Eger belvárosában a Knézich Károly utca 1. szám alatt áll a török hódoltság idejéből fennmaradt Kethuda minaret, amely az Oszmán Birodalom idején az iszlám legészakabbi jelképe lett.
Történelmünk szenzációs relikviája bukkant fel egy kölni aukción
Igen jelentős történelmi dokumentum bukkant fel egy németországi akción. A 17. század híres olasz hadmérnöke, Leandro Anguissola kalapács alá kerülő egyik térképe Szigetvár múltjának rendkívül fontos lenyomata. A becses relikviát 45 ezer eurós kikiáltási áron találhatjuk meg a Venator & Hanstein aktuális katalógusában.
Tudja-e, hogy hol húzzák a delet hazánk legrégebbi harangjával?
A harangozás hagyománya egészen az 5. századig nyúlik vissza, de a déli harangszó csak III. Kalllixtusz pápa 1456. június 29-én a kereszténység védelmében, illetve az iszlám hódítás ellen kiadott imabullája óta vált napi szokássá.
Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger ősi vára
Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek.
Beletört Ahmed pasa foga a „rozzant egri akolba”
Négyszázhatvanöt éve, 1552. szeptember 15-én záródott be a teljes török ostromgyűrű Eger vára körül. Az egyesült török hadak fővezére, az 1552-es hadjárat addigi sikereitől elbizakodottá vált Kara Ahmed pasa, teljhatalmú szerdár azt üzente Szulejmán szultánnak Konstantinápolyba, hogy a hadjárat utolsó célpontja, Eger nem egyéb egy rozzant akolnál, amelyben gyáva, hitetlen birkák lapulnak. A „gyáva birkák", Eger halálra szánt hős védői, Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt azonban keserű leckét adtak a biztos győzelem tudatától felfuvalkodott pasának.
- címkék:
- Dobó István
- Szapolyai János
- Mekcsey István
- Bornemissza Gergely
- Szulejmán
- Hegedűs István
- Szokollu Mehmed nagyvezír
- I. Ferdinánd
- Kara Ahmed pasa
- Hadim Ali budai beglerbég
- roham
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Eger ostroma
- hódoltság
- kettős királyválasztás
- budai vilajet
- Címkefelhő »
Dervisek segíthették győzelemre Szulejmán seregét
A legenda szerint egy muzulmán szúfi testvériség, a halveti dervisek készítették fel a szultán harcosait a döntő rohamra Szigetvárnál, 1566. szeptember elején. Kolostoruk teljes feltárását most kezdte meg a Szulejmán-kutatócsoport a város melletti turbéki szőlőhegyen, a szultán sírkomplexumának területén. Annyit bizonyosan lehet tudni, hogy a szultánt számos vallási vezető és dervisek sokasága kísérte.
Folytatódik a Szigetvár-turbéki Szulejmán-sírkomplexum feltárása
Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása - közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője hétfőn az MTI-vel.
- címkék:
- Szulejmán
- sír
- régészet
- Címkefelhő »
Emlékhely lesz Szulejmán szultán szigetvári türbéje
Hamarosan még részletesebb vizsgálatokkal folytatja az ásatásokat a szigetvári-turbéki lelőhelyen a Szulejmán-kutatócsoport. Egy a napokban megjelent kormányhatározat csaknem 145 millió forintos forrást biztosít a nemzetközi jelentőségű sírkomplexum teljes körű feltárására és védelmére. A közeljövő terveiről a kutatócsoport egyik vezetője, Pap Norbert professzor exkluzívan nyilatkozott az Origónak.
A Szulejmán sármos színésze feleségül vette kedvesét
Megnősült a Szulejmán sármos színésze, Burak Özcivit.
- címkék:
- Szulejmán
- média
- tévé
- szórakozás
- Címkefelhő »
Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel
Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.
Hürrem szultána ismét szingli lett
A Szulejmán című sorozat sztárjaként közismertté vált színésznő rövid kapcsolata után újra szingi lett. Már csak egy igaz szerelem létezik az életben...
- címkék:
- Szulejmán
- Hürrem
- szerelem
- Címkefelhő »
Tudja, hogy miért szerették a törökök a fürdőket?
Napra pontosan tizenöt évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán hadai kardcsapás nélkül megszállták Budát. Az ezt megelőző másfél évtizedben, a kettős királyválasztás korszakában, amikor Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd is saját magát tekintette Magyarország törvényes királyának, a törökök még nem rendezkedtek be az országban.1541 után mindez megváltozott, és az ország jelentős része az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került.
Micsoda csábító: a Szulejmán Hürremje borzasztóan dögös
A szépséges színésznő a Szulejmán című sorozatnak köszönheti a karrierjét. Meryem Uzerlit többnyire csábító, vörös hajjal képzelik maguk elé az emberek, ahogy a sorozatban láthatták, de a valóságban szőke hajszínnel hódít.
- címkék:
- Szulejmán
- Meryem Uzerli
- dögös
- Címkefelhő »
450 éve halt meg Szulejmán
Négyszázötven éve, 1566. szeptember 6-án halt meg az ostromlott Szigetvár alatti táborban I. Szulejmán török szultán.
Mohács rendhagyó emlékezete
Napra pontosan 490 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet, amelyre mind a mai napig úgy tekintünk, mint a magyar történelem egyik végzetszerű eseményére. De valóban Mohács volt-e a hanyatlás fordulópontja a középkori magyar királyság történetében? És vajon mennyiben volt szükségszerű a mohácsi síkon Szulejmán hadaitól elszenvedett vereség? A Mohácshoz vezető út nem érthető meg a korabeli Európa nagyhatalmi és a Magyar Királyság akkori belső viszonyai nélkül.
Őrülten szerelmes a Szulejmán sztárja, Meryem Uzerli
Mióta dúsgazdag kedvese, Can Atest megcsalta, Meryem Uzerli alkoholba folytotta bánatát, és ebből csak az rántotta ki, hogy kiderült gyermeket vár. Ennek már két éve, a színésznő és kislánya is ragyog a boldogságtól, ráadásul Meryemre ismét rátalált a szerelem.
Szulejmán és Hürrem leszármazottai Szigetváron
A nemzetközi média figyelmétől is kísérve az Oszmán dinasztia két leszármazottja, Kenize Mourad és Mediha Nami Osmanoglu de Fernandez hercegnők július ötödikén felkeresték a Szigetvár határában fekvő Zsibót szőlőhegyen folyó ásatásokat. Érdekes, különleges pillanat szemtanúi lehettünk, amikor Mourad hercegnő, V. Murád szultán dédunokája és Szulejmán egyenes ági leszármazottja legendás őse, a Szigetvár alatt 1566. szeptember 6-án meghalt leghíresebb oszmán uralkodó nemrég megtalált sírhelyére lépett.
Szulejmán szultán rokonai meglátogatják Szigetvárt
Július ötödikén az Oszmán-ház két tagja Szigetváron felkeresi Szulejmán szultán síremlékének nemrég azonosított romjait.
Kincsvadászok Szulejmán szigetvári temetkezési helyén
2013 szeptemberében bejelentették, hogy a Fodor Pál és Pap Norbert professzorok vezette nemzetközi kutatócsoport Szigetvár határában egy addig ismeretlen oszmán kori település nyomaira bukkant. Már akkor valószínű volt, hogy a hódoltság idejéből származó települést az Oszmán Birodalom egyik leghíresebb uralkodója, Szulejmán szultán emlékének ápolására építették, aki 1566 szeptemberében a Szigetvár alatti táborban hunyt el. A legújabb eredmények is azt bizonyítják, hogy Szulejmán szigetvári temetkezési helyét találták meg a kutatók.
Megvan, mikor cserélik le Hürrem szultánát
Az idős szultánát nem Meryem Uzerli fogja játszani a Szulejmán-ban, a szerepet Vahide Gördüm veszi át. Ezt egy ideje tudják a rajongók, de 2017-ben láthatják csak a cserét.
Elfüggönyözött kocsiba rejtették a halott Szulejmánt
1566. szeptember 7-én hajnalban, 73 éves korában az ostromlott Szigetvár alatti táborban elhunyt Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom feje, és az iszlám kalifája. A padisah halála sohasem jöhetett volna rosszabbkor az ostromló török sereg vezérkarának; Szokollu Mehmed nagyvezír nem szerette volna, hogy az uralkodó halálhírére pont a falak ellen tervezett végső roham előtt bomoljon fel serege fegyelme. A szultán Szigetvár alatti temetkezési helyével kapcsolatos feltáró munka régészeti világszenzáció lett.
A Szulejmán után is van szufla a török sorozatokban
Nemcsak itthon óriási a Szulejmán rajongótábora, több balkáni országban is megőrülnek érte, miközben a törökök egy ideje már az arab világba és Latin-Amerikába is szép számmal szállítják a sorozatokat, szappanoperákat. Túlzás nélkül állítható, a tévés produkciók Törökország egyik legfőbb gazdasági és kulturális exportcikkévé váltak az elmúlt években, és a folyamat még mindig tart.
Mást szeret a Szulejmán sztárja: Mindenkit átvert!
Meryem Uzerli színésznő, a sorozat Hürrem szultánája nem is alkot egy párt kollégájával, Ozan Güvennel.
Tragikus béke, ami három részre szakította az országot
A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.
Romokban az élete a Szulejmán sztárjának
A Hürrem szultánát alakító színésznő szerelmi bánatában rendre az alkoholhoz fordul.
Nur Fettahoglu, a Szulejmán sztárja édesanya lett!
A sorozat színésznője - aki a szerepe szerint Hürrem szultána egyik nagy riválisa - természetes úton hozta villágra gyermekét.
A Szulejmán sztárja kisfia miatt békül feleségével
A történelmi ihletésű sorozat főszereplője, a Szulejmánt alakító, Halit Ergenc, majdnem elvesztette felségét, ám az utolsó pillanatban észbe kapott.
Hatalmas luxusban él a Szulejmán sztárjának fia
Halit Ergenc, a Szulejmán főszereplőjének, kisfia, Ali világmárkák közül válogathat.
Teljesen megváltozott Berki Krisztián külseje
Az Édes Élet sztárja a legutóbb róla készült fotón úgy fest, mint a Szulejmán sorozat főszereplője, hiszen hatalmas arcszőrzetet kapott.
Minden valószínűség szerint megtalálták Szulejmán síremlékét
Közismert, hogy a leghíresebb oszmán uralkodó, I. (Nagy) Szulejmán szultán 1566 szeptemberében Szigetvár falai alatt hunyt el, a vár ostromának utolsó napjaiban. A hagyomány szerint a szívét és belső szerveit is itt temették el, a sírhely fölé pedig díszes türbét építettek, amely a 17. század végén semmisült meg. Dr. Pap Norbert , a Pécsi Tudományegyetem professzora a magyar valamint török szakemberekből álló kutatócsoport vezetője ma fontos bejelentést tett, a Kempinski Hotelben megrendezett tudományos ankéton és sajtótájékoztatón, amelyen az Origo munkatársa is részt vett.
Ebből a barlangból épülhetett Salamon temploma
Jeruzsálem óvárosa alatt található egy 2 hektáron elterülő mesterséges barlangrendszer, amelyhez annyi legenda fűződik, hogy megszámolni is nehéz. A mondák szerint az innen kinyert kövekből építette Salamon mitikus szent templomát, Zedekiás király rajta keresztül menekült a babiloniak elől, sőt, egy német szekta és a szabadkőművesek is rátették már a kezüket.