Szovjetunió
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oroszország
- hidegháború
- második világháború
- Magyarország
- Sztálin
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Eltitkolt fenyegetés: szabadon lévő atombombák okozhatnak katasztrófát
A hidegháború évtizedeiben egyre kiélezettebb nukleáris fegyverkezési verseny bontakozott ki a két katonai szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az atomfegyvert célba juttatni képes stratégiai bombázók mellett ekkor álltak hadrendbe a különösen veszélyes atom-tengeralattjárók is, amelyek a víz alól voltak képesek akár több ezer kilométer távolságra fekvő célpontokra nukleáris csapást mérni. Az atom-, illetve termonukleáris fegyverekkel felszerelt hadászati bombázók és tengeralattjárók sokszor mind a mai napig tisztázatlan balesetei, illetve eltűnései miatt az 1950-es, '60-as években több tucat nagy hatóerejű nuukleáris ...
- címkék:
- Trinity
- Crested Ice művelet
- fegyverkezési verseny
- államtitkok
- atom-tengeralattjáró
- Szovjetunió
- hidegháború
- Egyesült Államok
- kísérleti atomrobbantás
- B-36
- szuperhatalmi szembenállás
- Manhattan terv
- nukleáris fenyegetés
- stratégiai bombázók
- USS Scorpion
- K-129
- hadititok
- kölcsönös elrettentés doktrínája
- USS Ticonderoga
- hadászati ballisztikus atomrakéták
- hadászati támadófegyverek
- B-52 Stratofortress
- Címkefelhő »
Percekre volt a világ a harmadik világháború kirobbanásától
1945. június 16-án az első sikeres kísérleti atomrobbantással új szakasz kezdődött a világtörténelemben; a nukleáris fenyegetés korszaka, ami a tavaly február 24-én kitört orosz-ukrán háború eszkalálódásával ismét az éjfél felé közelíti a végítélet szimbolikus órájának a mutatóit. Az elmúlt nyolc évtizedben több alkalommal is a világháború szélére sodródott a világ, legtöbbször a nagyhatalmi szembenállás kiéleződése miatt. Most, hogy az orosz-ukrán háború eszkalálódása miatt egyre nő újra a világháború veszélye, érdemes ezeket az eseteket feleleveníteni. Már csak azért is, mert volt olyan pillanat is, amikor nem a politikusok, hanemm ...
- címkék:
- Mihail Gorbacsov
- John F. Kennedy
- Ronald Reagan
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- Jurij Andropov
- Douglas MacArthur tábornok
- nagyhatalmi szembenállás
- nukleáris elrettentés
- hadászati ballisztikus atomrakéták
- SS-20
- Pershing-II
- fegyverkezési verseny
- leszerelés
- agresszió
- nemzetközi válság
- Szovjetunió
- válaszcsapás
- hidegháború
- koreai háború
- atomfenyegetés
- Pentagon
- csillagháborús terv
- téves riasztás
- kubai rakétaválság
- Truman-doktrína
- Kreml
- Címkefelhő »
Összeütközött egy amerikai és egy orosz atom-tengeralattjáró
A hidegháború időszakában a legforróbb hadszíntérnek az óceánok és tengerek számítottak. A szárazföldön a két fél nem kockáztatott, és bár a levegőben a vadászpilóták gyakran hajmeresztő mutatványokkal zaklatták az ellenfél repülőit, sőt, előfordult, hogy le is lőtték egymást, ezek az esetek nem növelték a világháborús kockázatot. A tengeralattjárók egymás elleni akciói azonban óriási kockázatot jelentettek, mert mindkét fél stratégiai jelentőségűnek tartotta a tengeralattjáróit. A ballisztikus rakétahordozók a nukleáris elrettentés fontos eszközei ma is, és ezek fenyegetése az anyaország fenyegetésével egyenlő. A feszültséghez hozzzájárult, ...
Borzalmas ordításokat, pokoli sikolyokat hallottak a föld alatt
A legenda szerint szovjet tudósok pokoli sikolyokat rögzítettek 12 kilométerrel a föld alatt. Hogy a történet igaz-e vagy sem, nem tudni, az viszonyt tény, hogy a gödör létezik. Emberek alkották, de nem azért, hogy nyersanyagokat nyerjenek a mélyből. Valami egészen más hajtotta őket.
Szovjetunió marsallja, aki a moszkvai tábornokper fővádlottja lett
Százharminc éve, 1893. február 16-án született Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij, a Szovjetunió marsallja, a Vörös Hadsereg legtehetségesebb tábornoka, az 1937-es moszkvai, úgynevezett tábornokper első számú vádlottja.
Lelőttek egy koreai utasszállító gépet, a fedélzeten levő 269 ember meghalt
A dél-koreai légitársaság, a Korean Airlines New York és Szöul között közlekedő 007-es járatának tragédiája a hidegháborús korszak egyik legsúlyosabb incidense, a végletekig kiélezte az ellentéteket a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. 1983. szeptember elsején hajnalban, miután a koreai Boeing 747-es messze letérve a repülési terv szerinti útvonaláról berepült Kamcsatka majd Szahalin szigorúan titkos, légtérzárral védett szovjet katonai bázisai fölé, az utasszállító elfogására magasba emelt vadászgépek közül Genagyij Oszipovics őrnagy Szuhoj SZU-15 típusú vadászgépe - a koreai utasszállítóval való sorozatos kapcsolaatfelvételi ...
- címkék:
- Szovjetunió
- légtérzár
- fekete doboz
- tűzparancs
- konteó
- elfogóvadász
- KAL 007-es járat
- radarjel
- repülési adatrögzítők
- Boeing 747 Jumbo Jet
- légi katasztrófák
- Szovjet Honi Légvédelmi Parancsnokság
- hidegháborús korszak
- titkos katonai bázis
- zárt légtér
- Szuhoj Szu-15
- légiharc-rakéta
- azonosítási kísérlet
- Korean Air
- Címkefelhő »
Amerikai kémtengeralattjáró titkos akciója Oroszországban
Egy kapitány gyerekkori emlékei alapján valósult meg minden idők legsikeresebb amerikai hírszerzési hadművelete, amely 1971-től 1980-ig tartott. Az amerikai flotta kém-tengeralattjárói a CIA és az NSA megbízásából lehallgató berendezést szereltek a tenger alatti szovjet telefonkábelekre. A lehallgatott beszélgetések nem csak titkos rakétafejlesztésekről szóltak, de a szovjet tisztek családi életébe is bepillantást engedtek. Az akciót egy volt nemzetbiztonsági szakértő buktatta meg, amikor 35 ezer dollárért eladta a szovjeteknek a hadművelet információit, akik a felszínre hozták a lehallgató berendezést. A hat méter hosszú, hattonnáss, ...
Megőrültek a műholdak, majdnem kitört az atomháború
1983. szeptember 26-án, alig három héttel azután, hogy egy szovjet vadászgép lelőtte az amerikai kémrepülőgépnek hitt koreai utasszállítót Kamcsatkánál, egy szovjet rakétavédelmi műhold azt jelezte: az Egyesült Államok öt atomrakétát lőtt ki a Szovjetunióra. Sztanyiszlav Petrov alezredes, a szovjet légvédelem ügyeletes tisztje úgy ítélte meg, hogy a jelzés téves, mert ha az USA támadna, azt nem öt, hanem ötszáz rakétával tenné. Ezért Petrov nem riasztotta a saját rakétaerőket és nem szólt a főparancsnokságnak sem. Nem sokkal később kiderült, hogy a műhold a felhőkön megcsillanó napfényt vélte rakétakilövésnek. Petrov a döntésével meegmentette ...
Így ért véget a két évig tartó amerikai atommonopólium
Hetvenöt éve, 1947. november 6-án jelentette be a moszkvai városi tanács ünnepi ülésén Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter, hogy a Szovjetunió ismeri az atombomba titkát, véget ért a két évig tartó amerikai atommonopólium. A szovjet forradalom harmincadik évfordulójának előestéjén tett nyilatkozatnak Nyugaton nem sok hitelt adtak, egészen addig, amíg 1949. augusztus 29-én végre nem hajtották az első sikeres szovjet atomrobbantást.
Amikor a világ egy atomháború kirobbanásának szélére került
Hatvan éve, 1962. október 28-án ért véget az egyhetes, a világot az atomháború szélére sodró kubai rakétaválság. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti külpolitikai konfliktus a Kubába telepített szovjet atomrakéták miatt alakult ki.