Megint letörték a Margit hídon lévő koronákról a keresztet

A Margit híd Pest felé vezető oldalán több koronáról is letörték a keresztet a vandálok – írja a Magyar Nemzet. Nem ez az első eset, korábban többször is előfordult már, hogy megrongálták a híd díszítését.

A királyi okirat, amely először rögzítette a magyar nemesség jogait

Az Országgyűlés 2022. november 22-én fogadta el a nyolcszáz éve, 1222-ben kiadott Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló 2022. évi XLVI. törvényt, amelyben az Aranybulla emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökítette meg és április 24-ét az Aranybulla Napjává nyilvánította. A törvény az Aranybullát az európai és a magyar alkotmányos jogfejlődés kiemelkedő dokumentumának nevezi, amelynek eszmeisége bizonyos vonatkozásaiban a modern kori demokrácia eszmetörténeti előzményének tekinthető.

Újabb érdekes dolgok derültek ki a Szent Koronáról

Monumentális kötetben tárja fel az Országház Könyvkiadó legújabb kiadványa a magyar Szent Korona és a koronázási jelvényeknek a történetét.

Nyílt nap az Országházban - fotógaléria

Itt lehet megcsodálni a Szent-Korona makettjét

Dobos Menyhért: a Duna Nap célja a szülőföldön maradás és a megmaradás erősítése

A Duna Nap célja a szülőföldön maradás és a megmaradás erősítése - mondta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az M1 aktuális csatorna szombat déli Híradójában.

Több ezren voltak kíváncsiak a Szent Koronára

Az augusztus 20-ai ünnepi hétvége programjain belül szombaton délutánig ingyenesen lehetett megnézni a Szent Koronát, amit több ezren meg is tettek.

A Szent Korona története

Tudtad, hogy a magyar Szent Korona valójában nem is Szent István koronája? És azt tudtad, hogy ennek ellenére a Magyar Királyságban a Korona közjogi méltóságnak számított? Ismerd meg a magyar államiság jelképének történetét!

Megtudtuk, mennyibe kerülhet helyreállítani a Margit hídi Szent Koronát

Két férfi letörte a Margit hídon lévő, kőből készült Szent Korona keresztjét, majd a Dunába dobták. Mindez még márciusban történt, a felvételeket azonban csak a napokban osztotta meg a rendőrség. Nem ők voltak az elsők, akik megrongálták a híd Szent Koronáit, korábban többen is letörték róluk a keresztet. Egy kőrestaurátor most pontosan elmondta az Origónak, hogy mennyi időbe telik helyreállítani a kárt, azt viszont csak megsaccolni tudta, hogy mekkora lehet az okozott kár.

Szarka Tamás a Szent Koronánál énekelte el az Összefogás dalát

Az Országházban, a Szent Koronánál énekelte el az Összefogás dalát Szarka Tamás.

Tudta, hogy Mátyás király a máriásérmékkel állította meg a korabeli inflációt?

A XV. század derekán katasztrofális és szinte átláthatatlan volt az akkori Magyarország pénzügyi helyzete. Ahányféle osztály, annyiféle adórendszer, ezek alól viszont többféle mentesítés létezett. Az államkincstár éves bevétele ennek következtében szinte jelentéktelen volt. A gyógyírt a később „igazságos Mátyás"-ként legendássá vált Hunyadi Mátyás uralkodása alatt bevezetett szigorú pénzreformok hozták el.

Ennyibe került Mátyás királynak a Szent Korona visszaszerzése

Közismert, hogy a törökverő hős Hunyadi János kisebbik fiát, az alig tizenöt éves Mátyást 1458. január 24-én választotta magyar királlyá a rendi országgyűlés. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy „igazi" királlyá, azaz legitim, szuverén uralkodóvá csak jó hat évvel később vált, amikor 1464. március 29-én, Székesfehérváron a Szent Koronával megkoronázta az esztergomi érsek. Ehhez ugyanis vissza kellett szerezni a huszonhárom évvel korábban ellopott és a mai Ausztria területére vitt ereklyét. Habsburg III. Frigyes pedig alaposan megkérte a magyar királyi korona visszadásának az árát.

Feladta magát a két fiatal, akik letörték a Szent Korona műemlék kőkeresztjét

Feladta magát az a fiatal fiú és lány, akik novemberben letörték két kőből készült Szent Koronáról a keresztet a Margit hídon.

A magyar államiság szimbólumát tették tönkre a Margit hídi rongálók, amiért évekre börtönbe kerülhetnek

Egy fiatal pár novemberben letörte a Margit hídon lévő, kőből készült Szent Korona keresztjét. A rendőrség azóta is keresi őket, rongálás miatt nyomozást indított ismeretlen tettes ellen. Gerő András történész az Origónak elmondta, a Szent Korona milyen értékekkel bírt és bír a mai napig.

Orvosolni az emberiség bajait

„Mi nem hódítani, hanem gyógyítani szerződtünk a Teremtőnkkel" – „mesél" a Magyar Szent Korona annak a két gyógyító szentnek a „képében," akiknek ünnepnapját szeptember 27-én üli a keresztény világ. Szent Kozma és Szent Damján emberi értékei rég voltak oly aktuálisak, mint manapság, e soha nem látott léptékű, határtalan erejű, határokat átlépő világjárvány közepette. Ám a Természet is nagyon beteg, s beteg vele együtt az ember természete is. Ezért itt az idő, hogy a két gyógyító apostol szellemi üzenetét értve, s átélve mi, magyarok az Élet orvoslóivá váljunk, a káosz és az eljövendő rend, a múlt és a születőben lévő jövő törékeny h ...

Panyi Miklós: A cél, hogy Szent István koronájának minden ékköve újra ragyoghasson

Orbán Viktor miniszterelnök 2020. június 6-án Sátoraljaújhelyen korszakos jelentőségű beszédet mondott, és az ott elhangzott főbb gondolatokra épül az Alapjogokért Központ kampánya, ami a magyarság múltjával, jelenével, jövőjével, valamint régiós szerepével kapcsolatban kíván több fontos üzenetet közvetíteni – minderről Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese beszélt az Origónak. Történelmi tény, hogy amikor a régiós népek összefogtak és közösen munkálkodtak, akkor a térség felemelkedett. Amikor viszály és ellenségeskedés volt köztük, Közép-Európát a nagyhatalmak felosztották, leigázták, bekebelezték - mondta. Szóltt ...

Orbán Viktor videója a tisztavatásról

Orbán Viktor beszédet mondott szombaton reggel a budai várban, a Kapisztrán téren tartott ünnepségen, ahol 102 hallgató tett tiszti esküt a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt. A miniszterelnök erről egy videót is megosztott közösségi oldalán.

A fejedelem, aki egyszerűen visszautasította Szent István koronáját

Bethlen Gábor fejdelem uralkodása Erdély aranykoraként vonult be a magyar történelembe, amelynek tizenhat éve alatt alatt nem taposták idegen hadseregek "Tündérország" földjét. A 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége az uralkodása alatt megszilárdította és felvirágoztatta Erdélyt. Bethlen Gábor pontosan négyszáz éve, 1620. január 9-én fogadta el a „Magyarország fejedelme" titulust, amivel elutasította, hogy király legyen.

Újdonságot hozhat a Szent Korona-kutatásban egy régi nyomtatvány

17. századi nyomtatvány került az Országos Széchényi Könyvtárba, amely a Szent Korona-kutatás számára is újdonságot hozhat - olvasható az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közleményében.

A fondorlatos komorna, aki ellopta a Szent Koronát

Habsburg Albert volt az első király, aki a később oly sokáig uralkodó dinasztiából elnyerte a magyar koronát. Nem félt személyesen szembeszállni a törökkel és a huszitákkal. Serege élén az oszmánok ellen indult  hadjáratra 1439-ben, amikor a magyar táborban kitört a vérhasjárvány, aminek az uralkodó is áldozatául esett.. I. Albert pontosan 580 éve, 1439. október 27-én  hunyt el Neszmélyen. A király halála után a visegrádi vár kincseskamrájából egy februári éjszakán rejtélyes úton eltűnt a Szent Korona. A példátlan tettet a királyné ügyes kezű  komornája, Kottaner Jánosné követte el. De mi is történt pontosan azon a kalandregénybe illlő ...

Erőskezű királyként, népének apostolaként kormányzott Szent István

Az államalapító uralkodó, I. (Szent) István nem csupán az egyik első magyar katolikus szent és Magyarország fővédőszentje. Már a kortársak és a nép is a földöntúli hatalom választottját, Istennek emberfeletti képességekkel és mágikus erővel felruházott küldöttjét látták benne. Az apostoli király címet a legenda szerint személyesen II. Szilveszter pápa adományozta számára, ami jelentősen megnövelte politikai befolyását a korabeli Európában.

Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára

A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...

Hadsereg élén tért vissza menyasszonyáért a hoppon maradt vőlegény

A középkori magyar történelem nagy dinasztiái, az Árpád-ház, az Anjouk, a Jagellók és a Hunyadiak korában egyetlen kivételt leszámítva, mindig csak férfiak ültek a Magyar Királyság trónusán. Nem csak a hazai, hanem az egyetemes históriában is a férfiuralom dominált, ám időnként akadtak híres kivételek, gondoljunk csak például Kleopátrára, Zénóbiára, vagy a korai újkor egyik legsikeresebb királynőjére, angliai I. Erzsébetre, akik nem egyszer az „erősebb" nemet megszégyenítő rátermettséggel kormányozták országukat, vagy birodalmukat. A magyar történelemben az államalapítás után több mint három és fél évszázadnak kellett eltelnie a korronás ...

Mátyás király előre látta a 19. századot

Kereken 555 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek az ősi közjogi hagyományt követve a Szent Koronával hivatalosan is minden magyarok királyává koronázta az ekkor már hét éve trónon ülő Hunyadi Mátyást. Nincs még egy olyan királyunk, akihez annyi legenda és népmese fűződne, mint a magyar történelem máig legnépszerűbb uralkodójához, Hunyadi Mátyás, az „Igazságos" személyéhez. Mátyás rendkívül széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, és kiváló - ma úgy mondanánk - kommunikációs képességével messze kiemelkedett kortársai közül, és legalább két évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot.

Az aranyozott ébenfa báni jogarra is szert tett Zrínyi Miklós

Nyaranta több százezer honfitársunk indul a horvát tengerpart felé, és többségük talán nem is sejti, hogy több mint nyolcszáz éven át milyen szorosan összefonódott a magyarok és a horvátok történelme. A közös múlt szorosan összekovácsolt bennünket, és ezt erősítették azok a hősök, köztük a Kőszeget védő Jurisics Miklós, az erdélyi fejedelemség alapjait letevő Utyeszenics György váradi püspök, akit mi csak Fráter Györgyként ismerünk,vagy éppen az egyházi és világi vonalon is jól mozgó Draskovicsok, kiket mindkét nemzet magáénak érzett. E sorba tartoznak a Kárpát-medence szerte tisztelt Zrínyiek, akik bár a középkori Horvát Királyság ...

Letörték a Margit hidat díszítő koronák keresztjét

Két 19 éves fiú szeptemberben a hidat díszítő Szent Koronát ábrázoló szoborról letörték a keresztet. A bíróság egy hónapon belül dönt a büntetésükről.

Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?

A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.

Áder János: A Szent Korona nemcsak tárgy, hanem eszme is

"A Szent Korona sokkal több, mint egy díszes ötvösmunka. Jogforrás, jelkép, ereklye, nemcsak tárgy, de eszme is, hordozza erősségeinket és gyengeségeinket, tanúja küzdelmeinknek, abroncsa közös sorsunknak, büszkévé tesz, figyelmeztet hivatásunkra, emlékeztet nemzeti együvé tartozásunkra" - mondta Áder János köztársasági elnök a Szent Koronáról rendezett konferencián kedden az Országházban.

A Fellegvár, ahonnan ellopták a Szent Koronát

Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni

A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthető, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt.

Egy óriástigris és a Szent Korona is végigvonul Debrecen utcáin

A Debreceni Virágkarneválon idén tizenhat virágkocsi, köztük egy óriás virágtigris vonul végig méltóságteljesen az augusztus 20-i ünnepségen. A kompozíciók elkészítéséhez 670 ezer szál dália érkezik Hollandiából.

Tényleg álruhában osztott igazságot Mátyás király? - A valódi Mátyás, mesék és mítoszok nélkül

Kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok sorában, de aligha lehetett kedvelt személy – fogalmaz a népmesék és mondák igazságos Mátyás királyáról szóló írásában Horváth Richárd történész. Az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint érdemes felülvizsgálni a „törökverő", valamint a főnemességgel szemben a köznemességre támaszkodó királyról szóló képet is. A mostani írás az első azok sorában, amelyeket az mta.hu az egyik legismertebb magyar uralkodó születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából januárban kezdődött Mátyás-emlékév alkalmából közöl.

Tudja-e, hogy melyik dunántúli kisvárosban koronáztak magyar királyt?

A magyar történelemben három olyan koronázó városunk is volt, ahol rendszeresen, vagy legalább néhány alkalommal az uralkodói fejekre került Szent István koronája. Szükség törvényt bont – tartja a régi közmondás, és ez a bölcsesség nem csak a hétköznapi eseményekre, hanem időnként még a királyok megkoronázására is igaznak bizonyult.

Trócsányi László: A Szent Korona a nemzeti függetlenség jelképe

A Szent Korona a nemzeti függetlenség jelképe és a közhatalom, illetve az egyéni szabadságjogok forrása – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a koronázási ereklyék hazahozatalának negyvenedik évfordulója alkalmából tartott konferencián Budapesten hétfőn.

40 éve adta vissza Magyarországnak a Szent Koronát az Egyesült Államok

Negyven éve, 1978. január 6-án adta vissza a Szent Koronát az Egyesült Államok a magyar népnek. A koronázási jelvényeket Cyrus Vance akkori külügyminiszter hozta az Országházba. A nemzeti ereklyéket a koronázási palást kivételével 2000 óta itt is őrzik.

Sisi és Ferenc József kiállítás nyílt a Mátyás-templomban

Ferenc József és felesége, Erzsébet koronázásának 150. évfordulója alkalmából nyílt a koronázási ceremóniát és a királyné életét bemutató kiállítás a budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templomban pénteken.

Bemutatjuk a francia Gyurcsányt

Ha alaposan szemügyre vesszük Emmanuel Macron frissen megválasztott francia elnök és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök pályafutását, akkor meglepő hasonlóságokra bukkanhatunk. Most ezeknek jártunk utána.

Szálasi a Führerre bízta volna, Kádár nem vehette át

A Szent Korona és a koronázási jelvények legújabb-kori hányattatott sorsára 1978. január 6-án került pont a Parlamentben megrendezett ünnepségen. Harminchárom évi távollét után Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke vette át a magyar történelem becses klenódiumait Cyrus Vance amerikai külügyminisztertől.  A jeles eseményt hosszadalmas diplomáciai előkészítő munka előzte meg.

Óriás Szent Koronát avattak Szarvason

Az államalapítás ünnepén hazánk egyik legfontosabb jelképének installációjával bővül a szarvasi Mini Magyarország makettpark. A mintegy 3,5 méter átmérőjű szimbólum a történelmi Magyarország közepét jelképező dombon áll majd a makettparkban.

Háromszor is megkoronázták a nápolyi lovagkirályt

A budavári Nagyboldogasszony plébániatemplom, - közismert nevén a Mátyás templom – Budapest egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága.  Közismert, hogy 1867-ben a kiegyezés záróakkordjaként a Mátyás templom gótikus falai között helyezték a Szent Koronát Ferenc József fejére, és az utolsó magyar király, IV. Károly megkoronázása is itt történt, 1916 decemberében.  A királyválasztások történetének egyik legviharosabb előzményű koronázási ceremóniájára, I. (Anjou) Károly második megkoronázására ugyancsak itt került sor 706 éve, 1309. június 15-én.

Kövér László: Kétpón dacolnak a korszellemmel

Bátor tett emlékparkot építve dacolni egy olyan korszellemmel, amely a felejtés érdekében dolgozik - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke vasárnap Kétpón, a Történelmi Magyarország Emlékpark átadási ünnepségén.

557 éve választották királlyá Hunyadi Mátyást

1458 január 24-én a rákosi rendi országgyűlés Pest és Buda között, a Duna jegén királlyá választotta Hunyadi Mátyást, a középkori magyar történelem egyik legjelentősebb uralkodóját.

Halálos fenyegetést kapott Varga Viktor

A szabad szellemű énekes a Kasza! show-ban tolta le a gatyáját, fején a szent koronával. Ez olyan gyűlölethullámot váltott ki az emberekből, hogy sokan kívánják az énekes halálát.

Szimbólumok rabja az Orbán-kormány

Legújabban egy nemzeti zászlónappal igyekszik erősíteni a Fidesz az összefogást és az egységet, de számos más jele is van annak, hogy erősítenék a nemzeti összetartozást, gyártják ennek szimbólumait.

Kigúnyolja Majka a Szent Koronát? Sokan kritizálják új klipje miatt

Majka és Curtis legújabb videóklipje, a Magyar vagyok máris a támadások középpontjába került. Sokak szerint a rapper meggyalázta nemzeti jelképünket, a Szent Koronát.

Tíz ország királya lett a magyar uralkodó

Egy éve dolgozik a Szent Korona és a koronázások 1526 és 1916 közötti történetét vizsgáló, Pálffy Géza tudományos tanácsadó vezette "Lendület" kutatócsoport az Akadémián. Munkájuk eredményeként már ismerünk olyan koronázási szertartást, amelyet akár újra meg lehetne rendezni, olyan sok korabeli tárgyat és az eseményeket leíró dokumentumot sikerült azonosítani.

Nem szabad fotózni a magyar koronát

Az Országház kupolatermében tilos a fotózás, ami azt jelenti, hogy a koronát sem szabad fényképezni, vaku nélkül sem.

Ne nyúlj a magyar koronához!

Hányszor látta egy magyar király a Szent Koronát? Életében csak pár alkalommal, hiszen a korona a történetének 99 százalékát egy láda mélyén töltötte. A Szent Korona nem egy érdekes műtárgy volt, hanem maga az ország, önállóságunk egyik záloga. Előzetes Pálffy Géza történész kutatócsoportjának új eredményeiből, amelyek az utolsó koronázás 100. évfordulóján, 2016-ban megrendezendő nagy kiállításon is megjelennek.

Kétbalkezes lakatosok tették tönkre a Szent Koronát

A magyar korona különleges ismertetőjegye, a ferde kereszt egy szerencsétlen baleset eredménye - legalábbis ezt látszanak bizonyítani a legutóbbi évek kutatásai. A koronát 1638-ban, Mária Anna királyné koronázásakor kellett volna kivenni egy erős ládából, de rossz kulcsot hoztak Bécsből. A ládát kapkodva, erőszakosan, fölülről törték fel, ekkor érhette a Szent Koronát az a baleset, amelyben elferdült a kereszt, és megsérültek a pántok.

Hová ásták el a Szent Koronát 1849-ben?

A szabadságharc leverése után, 1849-ben kétségbeesetten kerestették a Habsburgok emberei a magyar Szent Koronát. Logikusnak tűnt, hogy valahol ott rejtették el, ahol korábban őrizték, ezért Debrecent feltételezték az osztrákok. A pontos helyre, amely innen távol volt, azonban évekig nem tudtak rájönni.

A Szent Koronának is állami ünnepet szán Wittner Mária

Az alaptörvényre hivatkozva jelölne ki új ünnepnapot a Fidesz képviselője.

Századvég: A Szent Korona és Széchenyi a két legmagyarabb szimbólum

A Századvég felmérése szerint a Szent Korona a legerősebb tárgyi szimbólum a magyarok számára, míg a magyarságot leginkább Széchenyi István jeleníti meg hazánk állampolgárainak szemében.

Orbán szűk csapatával dolgozik az alkotmányterv titkos részén

Már majdnem kész az új alkotmány fideszes tervezete, de még alig tudni valamit az emelkedett hangvételű bevezetőről, amelyen személyesen Orbán Viktor és kommunikációs csapata dolgozik. A Fidesz egyik vezetője szerint a preambulum megírása nem jogi munka, inkább a költészethez áll közel. Az eddig nyilvánosságra került információk szerint a "nemzeti hitvallásnak" keresztelt bevezetőben megjelenik majd Isten, a Szent Korona és az 1956-os forradalom is.

A honvédség őrzi a Szent Koronát április 25-étől

Az új alkotmány kihirdetésének várható időpontjától a Magyar Honvédség veszi át a Szent Korona őrzését. A hírt a honvédelmi miniszter jelentette be.

Koronás címer, koronás alkotmány?

Miközben bíráljuk az alkotmányt, illetve ősi alkotmányról beszélünk, Szent Istvánt és a Szent Korona-tant emlegetjük, hajlamosak vagyunk egymástól független fogalmakat és elveket felelőtlenül összemosni. De persze a kérdés fennáll: szerepeljen-e a Szent Korona az alkotmányban?

Nincs zálogban a magyar korona

Magyarország polgárainak nincs okuk aggodalomra, sem a Parlament, sem a Szent Korona sorsát illetően - közölte az igazságügyi tárca pénteken Balsai István (Fidesz) előző napi sajtótájékoztatójára reagálva.

Elment a Szent Koronát visszaszerző amerikai

Komoly szerepe volt a Szent Korona visszaszerzésében, Kádárt köpönyegforgatónak tartotta, de  úgy vélte, hogy Magyarország az amerikaiak segítsége nélkül is közeledett a Nyugathoz. Philip M. Kaiser egykori budapesti nagykövetről van szó, aki a napokban hunyt el 93 évesen. Carter elnök alatt szolgált Budapesten, de kivette a részét a kubai rakétaválságból is.

Begyűjtöttek egy egész olasz maffiaklánt

Marad a jelenlegi helyén a kormányfő és a Szent Korona

Idén megkezdődik, és várhatóan nyolc évig tart majd a budai Vár felújítása. A szerdai kormányülés után az is kiderült, hogy sem a miniszterelnök, sem a Szent Korona nem költözik el a Parlamentből.

A budai Várba szállítanák a Szent Koronát

Több kurátor is azt javasolja a nemzeti jelképeket szabályozó szakértői bizottságnak, hogy a koronát szállítsák át a budai Várba. Az új helye lehet a Sándor Palota, de lehet a Honvédelmi Minisztérium egykori, a palotával szemben található épülete is.

Nem költözik a Szent Korona

A nemzeti és állami jelképrendszert áttekintő szakértői bizottság részéről nem merült fel a Szent Korona és a koronaékszerek új helyre költöztetésének gondolata - cáfolta Glatz Ferenc, a kormánytestület elnöke a sajtóban az utóbbi napokban megjelent híreket.

25 éve itthon a Szent Korona

Hálaadószentmisét tartottak a Szent Korona visszaadásának 25. évfordulója alkalmából Budapesten, a Mátyás-templomban hétfőn, az eseményen megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök is.

Új díszelgési rend a Szent Koronánál

Július elsejétől megváltozik a Szent Korona előtti díszelgési rend - közölte Szabó Ferenc dandártábornok, a Köztársasági Őrezred parancsnoka újságírók előtt csütörtökön a Parlamentben, a Szent Koronánál tartott bemutató alkalmával.

Visszaérkezett a Szent Korona Budapestre

A Budapest hajó, fedélzetén a Szent Koronával este nyolc óra öt perckor visszaérkezett Esztergomból a fővárosba, és a Parlamentnél kiépített ideiglenes kikötőben horgonyzott le.

Keveseket érdekelt a korona Esztergomban

A Nagyboldogasszony-napi szentmise idejére az esztergomi bazilikába szállították a Szent Koronát. A misén részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, a kormány több tagja, a történelmi egyházak vezetői, de a polgárakat nem érdekelte az ünnepség. 15 000 embert vártak a szervezők a bazilika előtti térre, de alig 2000-en várakoztak a templom előtt. A koronát szállító hajót pedig mindössze 150-200 ember várta.