Tündérmese helyett

Tündérmese helyett Harry Potter kalandjaiban sokkal inkább a Szent Grál mítoszának modern változatát fedezhetjük fel. Vajon a szerző tisztában van ezzel?

Harry Potter a Grál nyomában

Miután az Egyesült Államokban megdöntött minden korábbi nézettségi rekordot, a Harry Potter és a bölcsek köve című film december 13-án a magyar mozivásznon is megjelenik. A varázslótanonc kalandjai az egyik legősibb mítoszt, a Grál keresésének történetét felidézve fiatalok millióinak szorongásait és vágyakozásait tükrözik, akiknek egy folyamatosan változó világban kell a legváratlanabb helyzetekben eligazodniuk. Magyarázat szülők számára Serge Tisseron cikke nyomán (Le Monde Diplomatique, 2001. december).

A Szent Grál rejtélye

Közel a beteljesülés - Mercedes-Benz Viano 3.0 CDI

Ha énnékem sok gyerekem, reptéri VIP-transzfer vállalkozásom, sok extrémsportot űző barátom és nem utolsósorban nem kevés pénzem lenne, na akkor közel járnék a beteljesüléshez.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 5. rész: Hová tűnt az antianyag?

A CERN új nagy részecskegyorsítójánál, nagy hadron ütköztetőnél tervezett fizikai kísérletektől a modern fizika számos nyitott kérdésére várnak választ. A legfontosabbak egyike az anyag és az antianyag problémájának feltárása. Miért csak anyag van a Világegyetem eddig általunk megismert részében, hová lett az antianyag? Egyáltalán miért létezhet az anyag? A CERN hagyományosan az antianyag-kutatás egyik központja, és az eddigi kísérletek mellett most egy újabbat indítanak.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 6. rész: A modern fizika Szent Gráljának nyomában

Az elmúlt évtizedekben végzett részecskefizikai kísérletek eredményeinek értelmezésére, egységes keretbe foglalására dolgozták ki a Standard Modellt. A modell jól leírja a ma ismert tényeket, és eddig a rá alapozott előrejelzések is beigazolódtak. Van azonban egy komoly hiányossága: még nem sikerült megtalálni az egyik alapvető összetevőjét, az úgynevezett Higgs-bozont. A CERN új nagy részecskegyorsítója, a nagy hadron ütköztető korábban sohasem vizsgált energiatartományt nyit meg a kutatók előtt. Az új kísérletek egyik fő célja ennek a régen keresett részecskének a megtalálása, megismerése.

A fizika Szent Grálját keresi a detektorok királya

Huszonegy méter hosszú, tizenöt méter átmérőjű, 12 500 tonnás hordó, számtalan érzékelővel, kábellel és egy gigantikus mágnessel, amelynek méretét egy francia városka utcáinak szélessége szabta meg:  ez a nagy hadron ütköztető talán legizgalmasabb észlelőberendezése, a CMS, a kompakt müon szolenoid detektor. Megalkotása a világ egyik legnagyobb tudományos együttműködése, amelyben mintegy háromezer fizikus és mérnök vett részt. A detektortól várt legfontosabb eredmény látszólag egyszerű: meg kell találni egy régóta keresett részecskét. Tejinder Virdee, a CMS-program vezetője műhelytitkokról is mesélt.

Megvan a Szent Grál?

Történészek állítják, hogy a legendák a spanyolországi Szent Izidor-bazilikában kiállított kehelyről szólnak.

Gyanús szál a templomosok titokzatos kincse körül

Nincs racionális magyarázat arra, hogy a 12. század elején Jeruzsálemben megalapított, jelentéktelen "Pauperes Commilitorum Christi", azaz Krisztus szegény lovagjai – vagy ismertebb nevükön a templomosok – hogyan válhattak alig két évtized leforgása alatt a középkori Európa egyedülálló hatalommal és befolyással rendelkező szervezetévé. Miért hozták és hozzák kapcsolatba különböző teóriák és feltételezések a Szent Grált vagy a skóciai Rosslyn-kápolnát a templomosokkal? És lehetnek-e valahol felfedezetlen, rejtőzködő templomos kincsek? Történelmi oknyomozó írásunkban október 13-án, a lovagrend felszámolásának napján ezekre a kérdésekrre ...