szaporodás

címke rss

Zavarba ejtő nemi életet él egy apró rovarfaj

Archívum2014.04.18, 06:27

Bizarr szexuális élettel rendelkező élőlényeket talált japán kutatók egy csoportja Brazíliában. Az apró rovarok hím és nőstény egyedeinek nemi szervei fel vannak cserélve, és a párosodás legalább negyven óra.

Ezért van ennyi kismacska

Archívum2013.12.17, 15:02

A macskatulajdonosok nagyon keveset tudnak, és sokszor azt is rosszul a kedvenceik szaporodásáról. Ez az egyik fő oka a sok nem kívánt alom megszületésének.

Halálba szexeli magát az erszényesmenyét

Archívum2013.10.08, 11:15

Eszeveszett harc folyik a hímek között a nőstények kegyeiért, pedig a nyertes utána elpusztul.

Megoldódott a víz alatti gabonakörök rejtélye

Archívum2013.08.23, 10:15

Egy japán búvár és fotográfus tavaly különös, a szárazföldi gabonakörökhöz hasonló képződményeket fényképezett le a tenger alatt. Nemrég sikerült azonosítani a rejtélyes körök készítőit.

Te miért nem szülsz harmadik gyereket?

Archívum2013.07.25, 09:45

Vajon mitől függ az, hogy egy pár hány gyermeket tervez? Valóban csupán a szülők vágyai és anyagi lehetőségei határolják be a születések számát? Bemutatunk két anyukát, aki őszintén vállalta a véleményét.

A vidrapók hímje él-hal a szexért

Archívum2013.06.20, 15:21

A sötét vidrapók hímje életében egyszer párzik és utána rögtön elpusztul. Halálát nem a nőstény kannibalizmusa okozza, hanem a felfokozott szexuális izgalom.

Kiderült, miért nincs a madaraknak péniszük

Archívum2013.06.07, 09:49

A belső megtermékenyítéssel szaporodó állatoknál nélkülözhetetlennek tűnik egy hímivarsejteket bejuttató szerv, ilyen a pénisz. A madarak zöménél azonban ez hiányzik, és most kiderült, miért.

Végre összejött az elefántszex Nyíregyházán

Archívum2013.05.07, 16:01

Szerelembe estek az afrikai elefántok Nyíregyházán, így újból van remény a szaporulatra az állatkertben.

Új adat az elernyedt pénisz átlagos hosszáról

Archívum2013.04.09, 11:32

A pénisz mérete csak bizonyos határok között számít a nőknek, derült ki egy friss kutatásból, melyet az amerikai tudományos akadémia lapjában közöltek hétfőn.

Szex nélkül is jól megvannak

Archívum2013.03.05, 09:20

Nem minden állatfajnak van mindig szüksége hímekre a szaporodáshoz, sőt létezik olyan szalamandra, amelynek csak nőstényei vannak. Bemutatunk öt állatfajt, amely hímek nélkül is boldogul.

Mindig merev az aligátor párzószerve

Archívum2013.02.26, 12:38

Jelentős anatómiai különbségek vannak a mississippi aligátorok és az állatok többségének pénisze között, állapította meg egy új tanulmány. A hüllő pénisze ugyanis állandóan merev állapotban van, az állat testében elrejtve.

Nehéz az élete a pingvinek királyának

Archívum2013.02.26, 10:28

Az elegáns tollazatú, különleges szaporodású királypingvinek rendkívüli odaadással nevelik egy szem utódjukat, miközben számtalan veszéllyel kell megküzdeniük. A családalapítást, a születést és védtelen, a szülei lábán ücsörgő kispingvin gondozását mutatja be David Attenborough legújabb varázslatos természetfilmje, A Pingvinkirály.

Ilyen egy 136 kilós újszülött

Archívum2013.02.15, 13:39

Negyedik utódjának adott életet Kasatka, a San Diegó-i Sea World állatkert gyilkos bálnája. A borjú 136 kilogrammal jött a világra és pár pillanattal a szülés után már ösztönösen úszott anyja után a medencében.

Eldobja péniszét egy csiga

Archívum2013.02.13, 09:57

Még a kutatókat is meglepte egy csendes-óceáni csiga viselkedése: az állat párzás után eldobja péniszét, újat növeszt, és ismét párosodik.

Örökbe fogadott szuka kutyák ingyenes ivartalanítása az Illatos úton

Archívum2013.02.06, 15:14

A kutyák túlszaporodásának csökkentése érdekében Születésszabályozási Programot indított a Vigyél Haza Alapítvány. Az akcióval több mint ezer nem kívánt, kidobott kutya megszületését előzhetik meg.  

Kövesse élőben egy csimpánz születését!

Archívum2013.01.17, 09:08

Egy dél-afrikai rezervátumban a világon elsőként élőben közvetítik az interneten egy csimpánz világra jöttét.

A büdös bikákra buknak a tehenek

Archívum2012.10.01, 08:47

Teljesen legyengíti a szarvasbikákat a tehenek kergetése, és a szarvasbőgés végére már csak fekve dörmögnek a nőstényeknek. A gímszarvasok száma folyamatosan növekszik Magyarországon, és az erdők bőven eltartják a jelenlegi állományt, de kérdés, hogy a gazdálkodók mennyire bírják el a vadkárokat.

Így születik egy delfin

Archívum2012.09.25, 10:06

Nem mindennapi esemény történt a közelmúltban a Waikoloa Delfin Centerben Hawaiin, ahol sikerült videóra venni a 12 éves Keot, amint életet ad első borjának. Az ellést a gondozók a vízből követték végig.

Miért vemhes két évig az elefánt?

Archívum2012.06.20, 16:01

Csaknem két évig fejlődik az elefánt borja az anyaméhen belül, hogy agyi fejlődéséhez elegendő ideje legyen, mert születése után csak így éli túl a rá váró körülményeket.

Halálig tartó teknősszex egy ritka kövületen

Archívum2012.06.20, 16:16

A 47 millió éve történt párzás közben az állatok nem észlelték, hogy vulkanikus gázoktól mérgező vizekbe sodródtak. A ritka kövület alapján nem volt idejük szétválni, és halálukban is együtt maradtak.

Nemi erőszakhoz alakult egy poloska csápja

Archívum2012.05.04, 14:29

A hím molnárpoloskák a lehető legtöbb nősténnyel szeretnének párzani, a nőstényeknek viszont a többszöri párzás energiapazarlás. A minél nagyobb szaporodási siker eléréséhez a hímek csápja a nőstény lefogásához alakult az evolúció folyamán.

Csak tavasszal pörög fel a pandahere

Archívum2012.04.05, 13:55

Amerikai kutatók felfedezték, hogy nemcsak a nőstény pandáknak, hanem a hímeknek is van ivarzási ciklusuk. Ez az ismeret nagyban elősegítheti a mesterséges megtermékenyítések sikerét.

Állatkölykök világa

Archívum2012.04.19, 11:04

Cukitól a furcsáig - az Állatkölykök világában állatok gyerekkorát követjük végig a világ különböző tájain. Sok veszélyeztetett fajt is bemutatunk, így olyan kölyköket is, amiket még kevesen láttak. Az állatkerteknek és a menedékhelyeknek óriási szerepük van ezeknek a fajoknak a konzerválásában. Nekik köszönhetően csodálhatjuk meg a fehér orrszarvú, a vörös panda, a fekete medve és a szibériai tigris csöppségeit.

Évekig eltárolhatják magukban a spermát a nőstény kígyók

Archívum2011.10.25, 14:54

Különös dolgot derítettek ki az Észak-Amerikában honos gyémánt csörgőkígyóról: a kígyók nőstényei akár öt évig is tárolhatják a hímek spermáját, mielőtt felhasználnák a petéik megtermékenyítésére.

A zebrapintyek között is vannak homoszexuális párok

Archívum2011.08.15, 14:24

A monogám zebrapintyek közül többen élnek azonos nemű párral. A kapcsolat ugyanúgy egy életre szól, mint a heteroszexuális madaraké, írják egy új tanulmány szerzői.

Így szültek 78 millió éve az óriás őshüllők a vízben

Archívum2011.08.12, 10:15

A Los Angelesi Természettudományi Múzeum új Dinoszauruszcsarnokában mutatják be azt az egyedülálló, 78 millió éves kövületet, amely azt bizonyítja, hogy a rövid nyakú Plesiosaurusok is elevenen hozták világra utódaikat, melyeket aztán gondoztak is egy ideig.

Nagy spermiummal kompenzál a kis tintahal

Archívum2011.08.10, 12:59

Nagyobb spermiumokkal próbálnak meg versenybe szállni a méretfölényben lévő vetélytársakkal a kisebb hím tintahalak, melyek váratlanul támadják le a nőstényeket, hogy megtermékenyítsék őket.

Szülés előtt pusztult el a százhúsz millió éves elevenszülő gyík

Archívum2011.07.22, 13:29

Egy Északkelet-Kínában talált kréta időszaki fosszília képviseli az eddig ismert legkorábbi terhes gyíkmaradványt. A szárazföldön élő Yabeinosaurus a vízben úszva menekülhetett el a ragadozók elől.

Megeszi a túl öreg nőstényeket egy dél-amerikai pókfaj hímje

Archívum2011.04.18, 10:05

Furcsa kivételt fedeztek fel az állatvilágban uruguayi biológusok: létezik egy pókfaj, amelynél nem a nőstény kebelezi be a hímet, hanem fordítva.

Kiderítették, mennyire bonyolult a növények szexuális élete

Archívum2011.03.19, 00:00

A fejlett növényeknél nem is olyan egyszerű dolog a szex: egy nemzetközi kutatócsapat, amelynek a Salzburgi Egyetem biológusai is tagjai voltak, a Science című folyóiratban most tisztázta a folyamat néhány, eddig nyitott kérdését.

Az evolúcióval tűnt el az emberi péniszcsont

Archívum2011.03.09, 16:47

Az evolúciós fejlődés során tűnt el az emberekből az, ami a makákóknál és az egereknél még megtalálható: a péniszcsont.

Egy szöcskéé a világ legnagyobb heréje

Archívum2010.11.10, 09:04

Kiderült, hogy a világ legnagyobb méretű heréjével egy rovar, mégpedig egy szöcske büszkélkedhet. Természetesen nem abszolút méretrekordról, hanem a herék tömegének a testtömeghez viszonyított arányáról van szó. Az új rekorder egy másik rovart, egy gyümölcslegyet taszított le a trónjáról.

Először figyeltek meg szűznemzést óriáskígyónál

Archívum2010.11.04, 13:20

Első alkalommal találtak olyan közönséges óriáskígyót (Boa constrictor), amely nemcsak a hagyományos módon, hanem hím nélkül, szűznemzéssel is képes szaporodni. A jelenség viszonylag gyakori több gerinctelen fajnál is, ám meglehetősen ritka a gerincesek körében.

Megkérdőjelezik a nagymama-hipotézist

Archívum2011.02.21, 16:40

Sokáig úgy gondolták, hogy a nők azért élnek olyan soká szaporodóképes koruk után, mert evolúciós előnyt jelent, hogy részt vesznek unokáik felnevelésében. Német kutatók most matematikai szimulációval vizsgálták az elméletet, és eredményeik nem támasztották alá a nagymama-hipotézist.

Nagyobbra nő a pénisz a récéknél, ha sok a vetélytárs

Archívum2010.08.03, 09:49

Egy amerikai kutatónő vizsgálatai szerint a gácsérok péniszmérete változik attól függően, hogy sok vagy kevés vetélytárssal kell megküzdeniük a párzási jogért. A sok vetélytárssal körülvett hímek pénisze akár 25 százalékkal is nagyobb lehet azoknál a fajtársaikénál, amelyek könnyebben jutnak tojókhoz.

600 millió éves az emberi spermagén

Archívum2010.07.19, 11:36

A Northwestern Egyetem legújabb kutatása szerint nagyjából 600 millió éve alakulhatott ki az emberi hímivarsejtek termeléséért felelős egyik gén, mely nemcsak nálunk, hanem a halakban, a legyekben, a rovarokban, sőt még a tengeri gerinctelenekben is megtalálható. Ez a legelső bizonyíték arra nézve, hogy hímivarsejt-termelő képességünk igen ősi, a spermagén pedig az állati evolúció kezdete óta változatlan formában maradt fenn.

Gyors evolúciós trükk: baktériumokat használ férgek ellen egy muslica

Archívum2010.07.09, 08:28

Amerikai kutatók az alkalmazkodás egy új módját fedezték föl. Egy muslicafaj úgy növeli meg túlélési esélyeit, hogy szimbiózisban, azaz kölcsönösen előnyös kapcsolatban él egy baktériummal. A muslicát gyakran támadja meg egy fonálféreg, amely korábban terméketlenséget okozott, és végül elpusztította a rovart. A kutatók fölfedezték, hogy az utóbbi évtizedekben elterjedtek a fonálféreg ellen védő baktériummal együtt élő muslicák.

Hatvanhét centiméter: hatalmasra növelte péniszét egy mélytengeri kalmárfaj

Archívum2010.07.08, 11:19

A felszínre hoztak egy mélytengeri kalmárt, és megoldódott a rejtély, miként juttatják a nőstényekbe ivarsejtjeiket a kalmárok hímjei. A megoldás egy nagyméretű, meghosszabbodott pénisz: más fejlábúak egy módosult kart használnak a szaporodás során, az Onykia ingens hímjei azonban a pénisz méretének növelésével oldották meg a feladatot.

Az ember és a majmok mellett a delfineknél is vannak nagymamák

Archívum2010.07.05, 10:16

Az emlősök közül a legtöbb faj képviselői nem sokkal szaporodóképes koruk befejeződése után elpusztulnak. Így természetesen unokáik, dédunokáik gondozásában sem vehetnek részt. Az ember és az emberszabású majmok egyes képviselői mellett azonban akad két érdekes kivétel, mégpedig a delfinek között.

Megnő a nők agya a peteérés előtt

Archívum2010.06.30, 10:46

A nők egyes agyterületei akár 2 százalékkal is megnőhetnek a peteérés előtt, elősegítve a sikeres párválasztást.

Spermiumok háborúja

Archívum2010.03.20, 13:53

Az élőlények legnépesebb, legváltozatosabb csoportját az ízeltlábúak alkotják. Nem meglepő tehát, hogy a szaporodásuk is rendkívül sokféle. A rovarok egy része például életében csak egy alkalommal, ekkor viszont több hímmel párosodik. A nőstényeknek az ilyenkor begyűjtött spermával kell gazdálkodniuk egész életük folyamán. A kutatók joggal feltételezték, hogy - mint sok más állatcsoport esetében - ezeknél a rovaroknál is élénk vetélkedés zajlik a különböző hímek hímivarsejtjei között a petesejtek megtermékenyítéséért. A Science folyóiratban most közölt eredményekből azonban kiderült, hogy a vártnál bonyolultabb a helyzet.

Kiderült, mikor hajlandók szülni a hímek

Archívum2010.03.18, 07:30

A tűhalak és rokonaik, a csikóhalak a hím ivadékgondozás ritka példái. E halak rendszerint költőtasakjukban hordják és táplálják kikelésükig a fejlődő embriókat. A hímek azonban nem mindig gondos szülők, kikeltés helyett akár fel is szívhatják a petékből a tápanyagot. Amerikai kutatók szerint ennek magyarázata az, hogy a hímek, a nőstények és az utódok érdeke nem áll feltétlen összhangban egymással.

Kiderült, miért lehet túlélni a szűznemzést

Archívum2010.02.26, 07:26

A szakemberek már az 1960-as évektől tudják, hogy a gyíkok egyes fajainak nincs szükségük hímekre a szaporodáshoz. Az viszont egészen mostanáig rejtély volt, hogyan tartják fönn ezek a fajok a túléléshez létfontosságú genetikai változatosságot.

Ha párzásra kész, a panda és az ember hangja is megváltozik

Archívum2009.12.03, 12:28

Mivel évente mindössze néhány napig fogamzóképesek, a nőstény óriáspandák számára elengedhetetlen, hogy a lehetőséget félreértetetlen módon jelezzék a hímek számára. Kutatók megfigyelték, hogy ezekben a napokban megváltozik a hangjuk - mint korábban kiderült, ugyanez történik egy másik emlősfaj, az ember esetében is.

A hüllők nőstényei közös fészekbe rakják tojásaikat

Archívum2009.11.24, 09:06

Némely hüllőfaj nőstényei egyszerre, közös fészekbe rakják tojásaikat - ennek okait vizsgálták ausztrál kutatók.

Hímnőssé változtattak egy fonálférget - videó

Archívum2009.11.16, 07:59

A Föld egyik legjobban ismert állata, számos biológiai kutatás modellállata az alig egy milliméteres fonálféreg, a Caenorhabditis elegans. Amerikai kutatók most azt is megfejtették, hogyan alakult ki a féreg különös párzási rendszere.

Megdőlt a nőstények promiszkuitásának eddigi magyarázata

Archívum2009.06.30, 15:26

Megdőlni látszik a poliandria, azaz a "többférjűség" eddig széles körben elfogadott magyarázata. A korábbi feltételezésekkel ellentétben, amikor egy nőstény több hímmel is párosodik, a kitűnő genetikai adottságú hímek nem igazán sikeresek a peték megtermékenyítésében - legalábbis ez bizonyosodott be bogarakon elvégzett megfigyeléseken. Svéd és dán kutatók zsizsikeket tanulmányoztak, és kísérleteikből az derült ki, hogy a gyengébb genetikai minőségű hímek jóval több petét termékenyítettek meg, mint a "szuperhímek".

Óriás spermium nyomaira bukkantak egy ősmaradványban

Archívum2009.06.18, 20:00

A hím állatok különféleképpen - színpompás tollazattal, nagy agancsokkal, csábító násztánccal - igyekeznek meghódítani a nőstényeket. Ez a taktika általában be is válik, ha a nőstény csak a legrátermettebbnek kinéző hímmel párosodik. Sok nőstény azonban nem elégszik meg egy nemi partnerrel, és ilyenkor előfordulhat, hogy nem a "legkiválóbb" hím lesz az apa. Az evolúció azonban erre is talált megoldást: bizonyos fajokban a spermiumok mérete jelentősen megnövekedett, és a nősténybe jutó hímivarsejtek közül általában a legnagyobbak termékenyítik meg a petesejteket. Egy nemzetközi kutatócsoport most fölfedezte egy ősmaradványban, hogy aa ...

Szabados állati szex - a promiszkuitástól a nekrofiliáig

Archívum2008.10.28, 09:42

A szaporodási vágy, a gének örökítési kényszere a következő generációnak a természet egyik legerősebb hajtóereje. Közkeletű tévhit azonban, hogy az állatok - néhány magasabb szerveződési szinten álló fajt, például a delfineket és a főemlősöket leszámítva - nem élvezik a szexuális aktust, és náluk kizárólag az utódnemzés a párzás célja. A kutatók egyre több példát találnak ennek ellenkezőjére, és valószínűleg - legalább részben - ez az oka annak is, hogy nemcsak az embereknél, de az állatoknál is számos példa figyelhető meg a "szexuális kalandozásra".