szaporodás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- evolúció
- népszerű tudomány
- szex
- állatok
- szűznemzés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kiderítették, mennyire bonyolult a növények szexuális élete
A fejlett növényeknél nem is olyan egyszerű dolog a szex: egy nemzetközi kutatócsapat, amelynek a Salzburgi Egyetem biológusai is tagjai voltak, a Science című folyóiratban most tisztázta a folyamat néhány, eddig nyitott kérdését.
- címkék:
- növények
- kutatás
- szaporodás
- tudomány
- Címkefelhő »
Az evolúcióval tűnt el az emberi péniszcsont
Az evolúciós fejlődés során tűnt el az emberekből az, ami a makákóknál és az egereknél még megtalálható: a péniszcsont.
Egy szöcskéé a világ legnagyobb heréje
Kiderült, hogy a világ legnagyobb méretű heréjével egy rovar, mégpedig egy szöcske büszkélkedhet. Természetesen nem abszolút méretrekordról, hanem a herék tömegének a testtömeghez viszonyított arányáról van szó. Az új rekorder egy másik rovart, egy gyümölcslegyet taszított le a trónjáról.
Először figyeltek meg szűznemzést óriáskígyónál
Első alkalommal találtak olyan közönséges óriáskígyót (Boa constrictor), amely nemcsak a hagyományos módon, hanem hím nélkül, szűznemzéssel is képes szaporodni. A jelenség viszonylag gyakori több gerinctelen fajnál is, ám meglehetősen ritka a gerincesek körében.
- címkék:
- kígyók
- szaporodás
- szűznemzés
- Címkefelhő »
Megkérdőjelezik a nagymama-hipotézist
Sokáig úgy gondolták, hogy a nők azért élnek olyan soká szaporodóképes koruk után, mert evolúciós előnyt jelent, hogy részt vesznek unokáik felnevelésében. Német kutatók most matematikai szimulációval vizsgálták az elméletet, és eredményeik nem támasztották alá a nagymama-hipotézist.
Nagyobbra nő a pénisz a récéknél, ha sok a vetélytárs
Egy amerikai kutatónő vizsgálatai szerint a gácsérok péniszmérete változik attól függően, hogy sok vagy kevés vetélytárssal kell megküzdeniük a párzási jogért. A sok vetélytárssal körülvett hímek pénisze akár 25 százalékkal is nagyobb lehet azoknál a fajtársaikénál, amelyek könnyebben jutnak tojókhoz.
600 millió éves az emberi spermagén
A Northwestern Egyetem legújabb kutatása szerint nagyjából 600 millió éve alakulhatott ki az emberi hímivarsejtek termeléséért felelős egyik gén, mely nemcsak nálunk, hanem a halakban, a legyekben, a rovarokban, sőt még a tengeri gerinctelenekben is megtalálható. Ez a legelső bizonyíték arra nézve, hogy hímivarsejt-termelő képességünk igen ősi, a spermagén pedig az állati evolúció kezdete óta változatlan formában maradt fenn.
Gyors evolúciós trükk: baktériumokat használ férgek ellen egy muslica
Amerikai kutatók az alkalmazkodás egy új módját fedezték föl. Egy muslicafaj úgy növeli meg túlélési esélyeit, hogy szimbiózisban, azaz kölcsönösen előnyös kapcsolatban él egy baktériummal. A muslicát gyakran támadja meg egy fonálféreg, amely korábban terméketlenséget okozott, és végül elpusztította a rovart. A kutatók fölfedezték, hogy az utóbbi évtizedekben elterjedtek a fonálféreg ellen védő baktériummal együtt élő muslicák.
- címkék:
- evolúció
- szaporodás
- férgek
- muslicák
- Címkefelhő »
Hatvanhét centiméter: hatalmasra növelte péniszét egy mélytengeri kalmárfaj
A felszínre hoztak egy mélytengeri kalmárt, és megoldódott a rejtély, miként juttatják a nőstényekbe ivarsejtjeiket a kalmárok hímjei. A megoldás egy nagyméretű, meghosszabbodott pénisz: más fejlábúak egy módosult kart használnak a szaporodás során, az Onykia ingens hímjei azonban a pénisz méretének növelésével oldották meg a feladatot.
Az ember és a majmok mellett a delfineknél is vannak nagymamák
Az emlősök közül a legtöbb faj képviselői nem sokkal szaporodóképes koruk befejeződése után elpusztulnak. Így természetesen unokáik, dédunokáik gondozásában sem vehetnek részt. Az ember és az emberszabású majmok egyes képviselői mellett azonban akad két érdekes kivétel, mégpedig a delfinek között.