szaporodás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- evolúció
- népszerű tudomány
- szex
- állatok
- szűznemzés
- legfrissebb
- legrégebbi
Óriás spermium nyomaira bukkantak egy ősmaradványban
A hím állatok különféleképpen - színpompás tollazattal, nagy agancsokkal, csábító násztánccal - igyekeznek meghódítani a nőstényeket. Ez a taktika általában be is válik, ha a nőstény csak a legrátermettebbnek kinéző hímmel párosodik. Sok nőstény azonban nem elégszik meg egy nemi partnerrel, és ilyenkor előfordulhat, hogy nem a "legkiválóbb" hím lesz az apa. Az evolúció azonban erre is talált megoldást: bizonyos fajokban a spermiumok mérete jelentősen megnövekedett, és a nősténybe jutó hímivarsejtek közül általában a legnagyobbak termékenyítik meg a petesejteket. Egy nemzetközi kutatócsoport most fölfedezte egy ősmaradványban, hogy aa ...
- címkék:
- evolúció
- fosszília
- szaporodás
- spermium
- Címkefelhő »
Megdőlt a nőstények promiszkuitásának eddigi magyarázata
Megdőlni látszik a poliandria, azaz a "többférjűség" eddig széles körben elfogadott magyarázata. A korábbi feltételezésekkel ellentétben, amikor egy nőstény több hímmel is párosodik, a kitűnő genetikai adottságú hímek nem igazán sikeresek a peték megtermékenyítésében - legalábbis ez bizonyosodott be bogarakon elvégzett megfigyeléseken. Svéd és dán kutatók zsizsikeket tanulmányoztak, és kísérleteikből az derült ki, hogy a gyengébb genetikai minőségű hímek jóval több petét termékenyítettek meg, mint a "szuperhímek".
Hímnőssé változtattak egy fonálférget - videó
A Föld egyik legjobban ismert állata, számos biológiai kutatás modellállata az alig egy milliméteres fonálféreg, a Caenorhabditis elegans. Amerikai kutatók most azt is megfejtették, hogyan alakult ki a féreg különös párzási rendszere.
- címkék:
- evolúció
- szaporodás
- férgek
- Címkefelhő »
A hüllők nőstényei közös fészekbe rakják tojásaikat
Némely hüllőfaj nőstényei egyszerre, közös fészekbe rakják tojásaikat - ennek okait vizsgálták ausztrál kutatók.
Ha párzásra kész, a panda és az ember hangja is megváltozik
Mivel évente mindössze néhány napig fogamzóképesek, a nőstény óriáspandák számára elengedhetetlen, hogy a lehetőséget félreértetetlen módon jelezzék a hímek számára. Kutatók megfigyelték, hogy ezekben a napokban megváltozik a hangjuk - mint korábban kiderült, ugyanez történik egy másik emlősfaj, az ember esetében is.
Kiderült, miért lehet túlélni a szűznemzést
A szakemberek már az 1960-as évektől tudják, hogy a gyíkok egyes fajainak nincs szükségük hímekre a szaporodáshoz. Az viszont egészen mostanáig rejtély volt, hogyan tartják fönn ezek a fajok a túléléshez létfontosságú genetikai változatosságot.
- címkék:
- gyíkok
- genetika
- szaporodás
- szűznemzés
- Címkefelhő »
Kiderült, mikor hajlandók szülni a hímek
A tűhalak és rokonaik, a csikóhalak a hím ivadékgondozás ritka példái. E halak rendszerint költőtasakjukban hordják és táplálják kikelésükig a fejlődő embriókat. A hímek azonban nem mindig gondos szülők, kikeltés helyett akár fel is szívhatják a petékből a tápanyagot. Amerikai kutatók szerint ennek magyarázata az, hogy a hímek, a nőstények és az utódok érdeke nem áll feltétlen összhangban egymással.
Spermiumok háborúja
Az élőlények legnépesebb, legváltozatosabb csoportját az ízeltlábúak alkotják. Nem meglepő tehát, hogy a szaporodásuk is rendkívül sokféle. A rovarok egy része például életében csak egy alkalommal, ekkor viszont több hímmel párosodik. A nőstényeknek az ilyenkor begyűjtött spermával kell gazdálkodniuk egész életük folyamán. A kutatók joggal feltételezték, hogy - mint sok más állatcsoport esetében - ezeknél a rovaroknál is élénk vetélkedés zajlik a különböző hímek hímivarsejtjei között a petesejtek megtermékenyítéséért. A Science folyóiratban most közölt eredményekből azonban kiderült, hogy a vártnál bonyolultabb a helyzet.
- címkék:
- evolúció
- rovarok
- szaporodás
- spermium
- sperma
- Címkefelhő »
Megnő a nők agya a peteérés előtt
A nők egyes agyterületei akár 2 százalékkal is megnőhetnek a peteérés előtt, elősegítve a sikeres párválasztást.
Az ember és a majmok mellett a delfineknél is vannak nagymamák
Az emlősök közül a legtöbb faj képviselői nem sokkal szaporodóképes koruk befejeződése után elpusztulnak. Így természetesen unokáik, dédunokáik gondozásában sem vehetnek részt. Az ember és az emberszabású majmok egyes képviselői mellett azonban akad két érdekes kivétel, mégpedig a delfinek között.