Az aknamezőt kerülné el a Fidesz a médiacsomag halasztásával

Egy váratlan húzással levette a kormánytöbbség a parlament hétfői napirendjéről a médiacsomag nagyobb részét, pedig két hete még amellett érveltek az előterjesztők, hogy sietni kell az elfogadásával. Egy fideszes forrás szerint a párt arra vár, hogy hivatalba lépjen Schmitt Pál megválasztott államfő, aki biztosan aláírja majd a törvényeket. A csomag a parlamentben több ponton módosult, állítólag azért, mert a politikusok más szemmel nézték, mint az azt kidolgozó jogászok.

Orbán néhány évet lát Schmittben

A következő néhány év munkája szempontjából a legalkalmasabb - jelentette ki az MTI szerint hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán találkozott az MSZP államfőjelöltjével, Balogh Andrással is, aki szerinte tiszteletreméltó jelölt. A Fidesz frakciója Schmittet támogatja, az MSZP szerint Balogh a jobb jelölt, az LMP-nek egyikük sem tetszik.

Bátortalanul integetett a búcsúzó Sólyom

Sólyom aláírta a három csapást bevezető törvényt

Bár korábban egy jogvédő szervezet azt kérte Sólyom László köztársasági elnöktől, hogy küldje az Alkotmánybírósághoz, az államfő aláírta a Btk. szigorítását. A törvénymódosítás bevezeti a három csapást, így akár életfogytiglani büntetést is kaphat, aki harmadszor követ el erőszakos bűncselekményt. A törvény a jövőben szigorúbban bünteti a tanárokra támadókat is.

Brüsszel szerint nem volt jogsértő Sólyom kitiltása Szlovákiából

Az Európai Bizottság szerint Szlovákia nem követett el kötelezettségszegést, amikor Sólyom Lászlót nem engedték be az országba. A testület szerint egy országnak joga van korlátozni a szabad mozgáshoz való jogról szóló európai irányelvet. A magyar Külügyminisztérium nem hagyja annyiban, az Európai Bírósághoz fordul.

Szinte minden párt szemében volt már szálka a távozni készülő Sólyom

Aktív, konfliktusokat vállaló államfőként újraértelmezte a köztársasági elnöki szerepkört az augusztusban távozó Sólyom László. Számos törvényt vétózott meg, többször bírálta a Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet tevékenységét, az Orbán-kormány hivatalba lépése óta két fideszes törvényjavaslatot is visszaküldött a parlamentnek. A leköszönő államfő a Fidesznek és az MSZP-nek is túl öntörvényű volt.

Illetlenségnek érezte volna saját hatáskörét tágítani Sólyom

Sólyom László már a választások előtt megértette: nemkívánatos újabb öt évig az általa képviselt elnöki felfogás - derül ki a köztársasági elnök Heti Válasznak adott, a lap csütörtöki számában megjelenő interjújából. A leköszönő államfő tévképzetnek nevezte azt a jobboldali felfogást, hogy a jelenlegi alkotmány kommunista alaptörvény lenne. Sólyom az interjúban részleteset taglalta a Gyurcsány Ferenchez fűződő viszonyát is.

Schmitt Pált jelöli államfőnek Orbán

Schmitt Pált, az országgyűlés elnökét jelöli államfőnek Orbán Viktor miniszterelnök. A 68 éves Schmitt volt több helyen nagykövet, jelenleg is a Magyar Olimpiai  Bizottság elnöke. Egy róla szóló könyv szerzőjének 2005-ben azt nyilatkozta, csak Orbán Viktor és a jóisten áll fölötte. Az [origo] által megkérdezett fideszesek szerint Schmitt olyan államfő lesz, aki nem tesz majd keresztbe a kormánynak, egyik kormánypárti politikus korábban úgy fogalmazott: "operett-elnök" lesz.

Szimbolikus figura, de nem erőtlen a magyar köztársasági elnök

Nincsenek komoly jogosítványai, a döntéseket jelentősen befolyásoló mozgástere a magyar köztársasági elnöknek. A köztársasági elnöki intézmény mégsem csak jelképes. Mi a dolga a magyar államfőnek?

Már vétói előtt döntött Sólyom sorsáról a Fidesz

Bár a Sólyom László által kifogásolt törvények miatt úgy tűnt, hogy az utóbbi egy hétben feszültebbé vált a viszony az államfő és a kormány között, fideszes politikusok szerint már korábban eldőlt, hogy lecserélik a számukra túlságosan önjáró köztársasági elnököt. Sólyom újraválasztása ugyan szerepelt a Fidesz vezetése által tárgyalt lehetőségek között, de az [origo] információi szerint többek között Chikán Attila egykori gazdasági miniszter és Bihari Mihály korábbi alkotmánybíró nevét is tartalmazó listáról Schmitt Pál házelnök lesz a befutó.

Újra elfogadta a parlament a Sólyom által visszadobott törvényt

Lényegi változtatás nélkül fogadta el újra az Országgyűlés kormánypárti többsége azt a törvényt, amelyet Sólyom László köztársasági elnök korábban megfontolásra visszaküldött a törvényhozásnak. A törvény alapján a jövőben indoklás nélkül ki lehet rúgni állásukból a kormánytisztviselőket.

Sólyom visszadobta az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvényt is

Egy héten belül már két törvényt küldött vissza a parlamentnek Sólyom László köztársasági elnök, aki hétfőn közölte, újra kellene gondolni az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvény módosítását, mert az nem javítja, hanem akár ronthatja is a jelenlegi helyzetet. A jogszabály-módosítással a Fidesz és a KDNP kényelmes helyzetbe kerülne, de Sólyom azt szeretné, ha az államfő és a Legfelsőbb Bíróság is szerepet kapna a jelölésben.

Nem hallgatott a Fidesz az indoklás nélküli kirúgások ellen tiltakozó Sólyomra

Csak egy részletkérdésben változtatta meg a kormány azt a kormánytisztviselőkről szóló törvényjavaslatot, amelyet Sólyom László köztársasági elnök azért küldött vissza a parlamentnek, mert nem értett azzal egyet, hogy indoklás nélkül mondjanak fel kormányzati dolgozóknak. A Fidesz elutasította az egykori alkotmánybírósági elnök érvelését, és a szavazásra bocsátott törvényben is szerepel az indoklás nélküli kirúgás lehetősége.

Motorosfesztiválra volt ideje a Sólyom támogatóit lerázó Schmittnek

Koszorúzáson, kiállításmegnyitón vett részt, Cipruson és az alsóörsi Harley Davidson-fesztiválon is járt Schmitt Pál házelnök az elmúlt héten, arra azonban nem szakított időt, hogy fogadja a Sólyom László államfő újraválasztását támogató értelmiségieket. Az ötezer aláírással megtámogatott kezdeményezés szervezője szerint csak egy tízperces formális találkozót szerettek volna Schmitt-től, aki a kiszivárgott hírek szerint a legesélyesebb arra, hogy elfoglalja Sólyom helyét.

A zavartalanságot biztosítaná magának Orbán Schmitt államfőségével

Bár a Fidesz még mindig lebegteti, hogy kit jelöl államfőnek, fideszes képviselők biztosra veszik, hogy Schmitt Pál házelnök kerül az elnöki székbe, amivel Orbán Viktor miniszterelnök egy kormánya számára lehetséges veszélyforrást iktatna ki. Egy törvény visszaküldésével Sólyom már bizonyította, hogy a Fidesz-kormánnyal sem simulékony, míg Schmittnél fideszes képviselők szerint ilyenre nem kellene számítani.

Sólyomot kéri az alkotmánybírósági törvény visszadobására az MSZP

Az alkotmánybírókat jelölő bizottság összetételét megváltoztató törvény visszadobására kéri Sólyom László köztársasági elnököt az MSZP. Az ellenzéki párt szerint a hétfőn elfogadott törvények a parlamenti ellenzék mozgásterét szűkítik, és ellentétesek az alkotmány szellemével.

Schmittnek nem jutott ideje Sólyom támogatóira

Elfoglaltságra hivatkozva nem vette át Schmitt Pál házelnök azt a felhívást, amelyben ismert értemiségiek és mintegy ötezer támogató Sólyom László köztársasági elnök újraválasztását kérik. Június 29-én választ új államfőt a parlament, a legnagyobb esélyes maga Schmitt Pál lehet.

Sólyom aláírta az önkormányzatokat karcsúsító törvényt

Hétfőn aláírta Sólyom László köztársasági elnök a kisebb önkormányzati képviselő-testületekről szóló törvényt. A jogszabály alapján már idén ősztől kisebb létszámúak lesznek az önkormányzati képviselő-testületek.

Sólyom visszadobta az indoklás nélküli kirúgásokról szóló törvényt

Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta első alkalommal emelt akadályt egy törvénnyel szemben Sólyom László államfő, aki hétfőn visszaküldte a parlamentnek az államigazgatásban dolgozó tisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvényt. Sólyom szerint a törvény veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai alapokon nyugvó működését. A Fidesz megfontolja az államfő kifogásait.

Legvitatottabb beszédére a legbüszkébb Sólyom

Beszédei és interjúi mellett személyes megjegyzések is szerepelnek abban a Sólyom László által jegyzett, júniusban megjelent könyvben, amelyet a hivatali ciklusa végéhez közeledő elnök "számvetés"-ként jellemzett. A kötetből kiderül, hogy Sólyom a legfontosabb beszédének azt tartja, amelyben burkoltan Gyurcsány lemondatására szólította fel az országgyűlést.

Június 29-én választ új államfőt a parlament

Az árvízi védekezés megújítását sürgette Sólyom Felsőzsolcán

Sikeresnek nevezte a vízzel elöntött Felsőzsolca megtekintése után az árvízi védekezést Sólyom László, aki dicsérte a helyiek és a hatóságok munkáját, de kemény kritikákat is megfogalmazott. A köztársasági elnök szerint a sok beszéd után ideje lenne megújítani az egész árvízi védekezést, és az sem tartható, hogy vészhelyzetben a települések polgármesterei a parancsnokok. Felsőzsolca polgármestere nem érzi magát felelősnek.

A megbékélésről és a múlttól való elszakadásról szólt a Trianon-emlékülés

Ideje volt már a trianoni emléknapról szóló törvénynek Sólyom László szerint, aki megbékélésre és a szomszéd népekkel való kapcsolatkeresése szólította fel az országgyűlést a trianoni békeszerződés 90. évfordulóján tartott parlamenti emlékülésen. A köztársasági elnök szerint a határon túli magyarok szabad nyelvhasználatot, anyanyelvi oktatást és politikai képviseletet szeretnének. Schmitt Pál Széchényit idézve azt mondta, a múlttal foglalkozni hiábavaló, "a jövendők urai vagyunk".

Megilletődött az MSZP az első látványos próbatétel előtt

Az MSZP vasárnapi kongresszusán dönthetnek arról, legyen-e a pártnak saját államfő-jelöltje. Bár a Fidesz kétharmados parlamenti többségével simán megválaszthatja saját emberét, az MSZP elnökségének többsége szeretné, ha ők is állítanának jelöltet. Azt még nem tudták eldönteni, kit javasolnának, olyanok is akadnak, akik fátylat borítva az elmúlt évek viszályaira akár Sólyom Lászlót is újrajelölnék.

MTI: Negyvenkét államtitkárt nevezhet ki szerdán Sólyom

Összesen 42 államtitkára lesz az új Orbán-kormány nyolc csúcsminisztériumának - értesült kedden az MTI, amely szerint az államtitkárokat szerdán nevezi ki az államfő. Lesz olyan tárca, ahol csak egy államtitkár dolgozik majd, több tárcánál azonban hat államtitkár és egy közigazgatási államtitkár is megférhet majd.

Sólyom aláírta a kettős állampolgárságról szóló törvényt

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn aláírta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. E szerint a külföldön élő magyarok 2011. január 1-től bejelentett magyarországi lakóhely nélkül is felvehetik az állampolgárságot.

Sólyom és a Jobbik összecsapásával indult az új parlamenti ciklus

Az új parlament megalakulásának első óráiban azonnal éles konfliktus alakult ki Sólyom László köztársasági elnök és a Jobbik között. Az újonc párt felháborodott azon, hogy az államfő a nyitóbeszédében bírálta őket, majd Sólyom egy kemény hangú nyilatkozatban kritizálta a gárdista mellényben esküt tevő Vona Gábort.

Orbán beszédéről, Vona ruhájáról és a Fidesz nyugalmáról szól majd a parlamenti nyitóülés

Két év után szólal fel Orbán Viktor, a Jobbik elnöke már az első ülésen kényelmetlen helyzetet teremthet, 176 képviselőnek pedig még arra is oda kell figyelnie, hogy ne tévedjen el. Pénteken délután alakul meg az új Országgyűlés. Az ülésen felszólal Sólyom László, Orbán Viktor, Bajnai Gordon is, de másra is érdemes lesz figyelni. Hogyan tudja kezelni a Fidesz hatalmas győzelmét? Mire mennek a megosztott ellenzéki pártok? Milyen törvényekkel indít az új kormány? Kövesse az eseményeket az [origo]-n!

Május 14-én lesz a parlament alakuló ülése

Jogerős a választások eredeménye, így Sólyom László korábbi terveinek megfelelően május 14-re összehívhatta a parlament alakuló ülését.

Visszavonta Farkas Péter birkózó állami kitüntetését Sólyom

"Érdemtelenné válás" miatt visszavonta a köztársasági elnök Farkas Péter olimpikon birkózó 1992-ben adományozott állami kitüntetését. Farkas Péter jelenleg kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt, jogerősen kiszabott hétéves fegyházbüntetését tölti.

Nyílt levéllel és Facebook-csoporttal jelölnék újra Sólyom Lászlót

Sólyom László köztársasági elnök újraválasztása mellett indítottak kampányt ismert értelmiségiek. A támogató levélhez 108-an, a kampány Facebook-csoportjához pedig már 1600-an csatlakoztak, de az igazi jelöltséghez 50 képviselő ajánlása kellene. Tölgyessy Péter egykori SZDSZ-elnök és fideszes képviselő szerint Sólyomnak vannak ugyan mániái, de ma ő a legalkalmasabb, és újraválasztása esetén még akár a baloldalon is megszerethetik.

Sólyom újraválasztását kéri több ismert értelmiségi

Levelet írnak az új országgyűlésnek ismert értelmiségiek, akik Sólyom László államfő újraválasztását kérik. Az aláírók között vannak a Védegylet alapítói, és Makovecz Imre építész is. Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök a múlt héten beszélt arról, hogy szerinte a következő években már nem Sólyom lesz a köztársasági elnök.

Pár óra múlva csak két év a gyes

Pár óra múlva, a 2010. május elseje után születő gyerekek esetében csupán kétéves korig jár majd a gyermeknevelési segély (gyes), szemben az eddigi három évvel.

Sokára lesz döntés az államfőről Orbán szerint

Csak "messze a kormány megalakulását követően" lesz döntés a Fideszben a nyáron megüresedő államfői pozícióról - közölte Orbán Viktor csütörtökön. A párt egyik alelnöke, Pokorni Zoltán azt nyilatkozta a héten, hogy szerinte Sólyom nem marad a helyén, Orbán azonban rosszallóan megjegyezte,  ilyen kérdésekről nem szabad felületesen nyilatkozni.

Megtámadja a génmódosított burgonya-párti EU-döntést Magyarország

"Van remény [arra], hogy nyerünk" - így jellemezte Sólyom László a kormánynak azt a tervét, hogy a luxemburgi bíróságon támadja meg a génmódosított burgonya termesztéséről és felhasználásáról szóló uniós döntést. A köztársasági elnök szerint minél hamarabb elő kellene venni újra a klímatörvényt.

Orbán: Készen állok a kormányzásra

Sólyom László köztársasági elnök szerdán délelőtt a Sándor-palotában felkérte a kormányalakításra Orbán Viktort, a Fidesz elnökét. Orbán azt mondta Sólyomnak, készen áll a kormányzásra.

Sólyom jelölése: az első demokráciavizsga

Közeledik az államfőválasztás ideje, megkezdődtek a találgatások a lehetséges jelöltekről. A választásokon kétharmados parlamenti többséget elért Fidesz semmilyen tárgyalásra vagy taktikázásra nincsen rászorulva, már az első szavazási körben befuttathatja a maga jelöltjét. Mi minden derül ki abból, hogy kit és milyen szepontok alapján akar a Fidesz a köztársaság elnökévé emelni?

Május 14-re hívná össze Sólyom az új parlamentet

Május 14-ére akarja összehívni az Országgyűlés alakuló ülését Sólyom László köztársasági elnök. Az elnök közleménye szerint ez csak akkor csúszhat, ha elhúzódnak a választási eredmény elleni fellebbezések. Sólyom szerdán hivatalába várja Orbán Viktor Fidesz-elnököt, hogy megbeszélje vele a kormányalakítás kérdéseit.

Már pénteken tárgyalhatnak a pártok az új parlamentről

Még ezen a héten kezdődjenek meg az egyeztetések az új parlament alakuló üléséről - javasolta Sólyom László köztársasági elnök a pártoknak küldött levelében. Sólyom - aki május 14-ére szeretné összehívni az alakuló ülést - azt kérte, hogy még pénteken üljenek össze a Parlamentbe jutott pártok.

Sólyomra hivatkozva titkolózik tovább a kormánynévsorról Orbán

Korábban a választók tiszteletére, hétfőn már a köztársasági elnökre hivatkozva hárította el Orbán Viktor a leendő kormányának összetételére vonatkozó kérdést. A Fidesz-elnök szerint addig nem illő erről beszélnie, amíg az államfő fel nem kéri őt a kormányalakításra. A leendő miniszterekről számos találgatás látott napvilágot, két lehetséges kormánytag pedig már céges érdekeltségeitől is megvált a közelmúltban.

A Sólyom-dilemma megoldása is vár Orbánra

Bár Orbán Viktor viszonylag sokat beszél az adócsökkentésre, a kisebb parlamentre és áramvonalasabb önkormányzatokra vonatkozó tervekről, a választások után a Fideszre vár egy kényes belpolitikai ügy, az államfőválasztás megoldása is. A párton belül állítólag még nem téma az ügy, és Sólyom hivatala is azt állítja, hogy még puhatolózások sincsenek. Az államfő ugyan sok ziccert adott Orbánéknak az elmúlt négy évben, önjáró személyisége miatt azonban lehet, hogy mást keres helyette a Fidesz.

Félárbocon a magyar lobogó a lengyel elnök halála miatt

A múlt héten elhunyt Lech Kaczynski lengyel elnök emlékére a magyar nemzeti lobogót félárbocra engedték az Országház előtt.

Sólyom szavára vár Gyurcsány az adatbázis-ügyben

Sólyom László köztársasági elnök megszólalását várja Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök a Fidesz állítólagos választói adatbázisainak ügyében. Gyurcsány a blogjában írt erről, és nyíltan politikai elfogultsággal vádolta meg az államfőt.

Marad a reform, de a bizonytalanság is

A szocialisták önkormányzati választási veresége érzékenyen hathat a forintra, és a nemzetközi befektetők bizalma is elpártolhat az országtól. A helyzetet tetézi, hogy Sólyom László élesen bírálta a miniszterelnök vasárnap este. A választást értékelő beszédében Gyurcsány igyekezett menteni a menthetőt, és biztosítani mindenkit: a helyén marad, és folytatódik a reform. Elemzők szerint a bizonytalanság marad, legfeljebb kevésbé érezzük. A forint enyhén gyengült a hírek hatására.

Bírósághoz fordul a kormány Sólyom kitiltása miatt

A magyar kormány eljárást indít Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt, amiért tavaly augusztusban megtiltotta Sólyom László magyar köztársasági elnök beutazását - közölte kedden a kormányszóvivői iroda. A magyar álláspont szerint Pozsony megsértette az uniós jogot, amikor egy uniós irányelvre hivatkozva nem engedte be Sólyom Lászlót. Szlovákia szerint a tiltás jogszerű volt.

108 embernek kegyelmezett meg Sólyom

108 ember kapott elnöki kegyelmet az elmúlt öt évben - írja a Vasárnapi Hírek. A kegyelmi döntés csak akkor érvényes, ha az ügyben a köztársasági elnök és a miniszter álláspontja is megegyezik. A kegyelmi döntéseket soha nem indokolják meg, a legtöbbször azonban egészségügyi problémák, családi okok miatt adnak kegyelmet.

Kornai: A döntések felelőssége a politikusoké

Kornai János neves közgazdász professzor szerint a politikai döntések felelőssége a politikusok kezében kell maradjon, de a döntések előkészítésében a független intézményeknek is szerepet kell vállalniuk. Sólyom László a független intézmények erejét a nyilvánosságban látja.

Magyar őséről beszélt Károly herceg a Sándor-palotában

A Sándor-palotában díszvacsorán vett részt szerda este Károly herceg, aki feleségével érkezett négynapos magyarországi látogatásra. Károly herceg megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét a köztársasági elnöktől. A díszvacsorán szó volt a klímaváltozásról és a brit trónörökös magyar őséről is. Károly herceg magyar mondatokat is megtanult a pohárköszöntőjéhez.

Fico szerint alattomosan verné szét Szlovákiát Sólyom

Szlovákia elleni alattomos támadásnak nevezte Robert Fico szlovák miniszterelnök Sólyom László magyar köztársasági elnök múlt heti kijelentéseit, amelyet a felvidéki magyarokról tett. Sólyom nemrég Szerbiában arról beszélt, hogy a szlovákiai magyaroknak idegen nyelvként kellene tanulniuk a szlovákot, Fico szerint azonban Sólyom ezzel Szlovákiát akarja meggyengíteni.

Közgazdásznak adta át Sólyom a legmagasabb díjat

Tizenkilenc művész kapta meg idén a Kossuth-díjat, és húsz tudóst ismertek el Széchenyi-díjjal. Sólyom László az elismerések átadásakor arról beszélt, hogy fenn kell tartani a kulturális nemzet egységét. Az ünnep alkalmával osztották ki a Magyar Köztársasági Érdemrendet is, ezt huszonhatan vehették át.

Fico visszadobatja az államfővel a hazafiassági törvényt

Fel akarja kérni a hazafiassági törvény visszadobására Ivan Gasparovic szlovák államfőt Robert Fico kormányfő - mondta maga Fico egy szlovák tévécsatornának adott interjújában. Fico annyit akar elérni, hogy a törvény csak szeptember 1-én lépjen majd hatályba. A leginkább az iskolákat érintő hazafiassági törvény szerint ugyanis minden tanterembe ki kell majd rakni az állami jelképeket.

Sólyom szerint példaértékű Szerbia kisebbségi politikája

Sólyom László köztársasági elnök vasárnap Újvidéken példamutatónak nevezte Szerbia kisebbségi politikáját. Sólyom többek között azért dicsérte Szerbiát, mert támogatta az ő háromnapos vajdasági körútját a nemzeti ünnep alkalmából.

Sólyom László és a holokauszt ügye

Sólyom László köztársasági elnök aláírta azt a sokat bírált törvénymódosítást, amely büntethetővé tette Magyarországon a holokauszt tagadását. Hibás döntés volt-e Sólyomé, vagy csupán részleges megoldás?

Sólyom politikai vétót emelt a csoportosper-törvény ellen

Sólyom László köztársasági elnök politikai vétót emelt az úgynevezett polgári perrendtartási törvény ellen és visszaküldte megfontolásra az országgyűlésnek. A létrehozandó új jogintézménynek sok előnye van, de Sólyom szerint a törvény nem megalapozott, így sok visszaélésre adna lehetőséget.

Az államfő visszaküldte a csoportos keresetindításról szóló törvényt

Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a polgári perrendtartásról szóló törvény csoportos keresetindítást lehetővé tevő módosítását szerdán. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke üdvözölte a döntést.

Aláírta Sólyom a holokauszttagadást büntető törvényt

Sólyom László szerint nem alkotmányellenes, ezért aláírta azt a Btk.-módosítást, amely büntethetővé teszi a holokauszttagadást. Az államfő szerint erre a törvényre nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában, de az nem volt helyes, hogy a törvényt a választási kampányban fogadták el.

Bizakodóbb embereket lát az országjárását záró Sólyom

Egy éve bizakodóbbak az emberek Sólyom László államfő szerint, aki kedden Kiskunmajsán zárta kilenc részes látogatássorozatát a hazai nemzeti parkokban. Sólyom Soltvadkerten mondta azt, hogy országjárása kezdetén sok panaszt hallott, de az utóbbi időben bizakodnak az emberek, "a levegőben lóg a fordulat".

Sólyom aláírta a Ptk.-t szentesítő törvényt

A köztársasági elnök aláírta a polgári törvénykönyvet szentesítő törvényt - közölte kedden az igazságügyi minisztérium. Sólyom László korábban megfontolásra visszaküldte a törvényt az Országgyűlésnek, a parlament azonban változatlan formában újra elfogadta azt.

Sólyom viperák visszatelepítésével fejezte be országjárását

Rákosi viperát telepített vissza a természetbe Sólyom László köztársasági elnök a Kiskunságban. Az államfő ezzel a látogatással zárta két éve kezdődött országjáró sorozatát.

A kudarc nem jövőkép

Sólyom László felkérésére ült össze a Bölcsek Tanácsa, hogy álláspontot fogalmazzon meg a magyar oktatás jelenlegi helyzetéről, valamint hogy kijelölje a jövőjét. A Szárny és teher megfogalmazásai pontosak és kemények. Miben különbözik az elmúlt húsz év reformterveitől, és mik azok a konkrét változások, amelyeket kezdeményez?  

Még elakadhat a holokauszttagadókat büntető törvény

Kétséges a jövője Mesterházy Attila eddigi, egyik legnagyobb parlamenti sikerének, a holokauszt tagadását tiltó törvénynek. Egyelőre Sólyom László államfő asztalán hever a módosítás, aki korábban idegenkedett az ehhez hasonló szabályoktól, most azonban egy különösen kényes politikai helyzetben kell döntenie. A mindössze háromsoros törvénymódosításnak ugyanakkor több pontja is bizonytalan: nem világos, hogyan lehetne alkalmazni a gyakorlatban.

Honvédségi zűrökről kérdezte a főügyészeket Sólyom

A legfőbb ügyésszel és a katonai ügyészség vezetőjével is talákozott kedden Sólyom László államfő, később pedig Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel is beszélt. A Köztársasági elnöki Hivatalban nem erősítették meg, hogy a Nemzetvédelmi Egyetem rektorának múlt heti letartóztatásáról is szó volt, csak annyit mondtak, a megbeszélések kötődnek az aktuális ügyekhez, és a "honvédségi vizsgálatokról" volt szó.

Szonda Ipsos: Sólyom és Orbán vezet népszerűségben

Demszky Gábor főpolgármester hátracsúszott, Navracsics Tibor, a Fidesz-frakcióvezetője feljött a politikusok népszerűségi rangsorán - írja a keddi Népszabadság a Szonda Ipsos februári közvélemény-kutatása alapján. A legnépszerűbb politikus továbbra is Sólyom László államfő, a miniszterelnök-jelöltek között pedig magasan vezet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke.

Sólyom még gondolkodik a holokauszttagadást büntető törvényen

Még várni kell Sólyom László köztársasági elnök döntésére a holokauszttagadás büntetéséről szóló, hétfőn este elfogadott törvényről, amely egyelőre meg sem érkezett az államfőhöz. Sólyomnak 15 napja van a döntésre, de korábbi megnyilvánulásaiból tudható, problémásnak tartja a szólásszabadságot korlátozó jogszabályokat.

Megismétlődhet a válság egy volt német kancellár szerint

Helmut Schmidt volt német kancellár szerint, ha nem kerül sor a bankok ellenőrzését célzó intézkedésekre, akkor a világnak belátható időn belül egy újabb válsággal kell szembenéznie.

Sólyom nem küldi vitázni a vonakodó Orbánt és Vonát

Sólyom László köztársasági elnök szerint nem az álamfő feladata, hogy javaslatot tegyen kampányrendezvényekre, ezért miniszterelnök-jelölti vitára sem fog időpontot megjelölni. Sólyom közleményben válaszolt Dávid Ibolya MDF-elnöknek, aki korábban az államfő segítségét kérte, mert a Fidesz és az Jobbik elnöke sem akart kiállni az ő jelöltjük, Bokros Lajos ellen.

Sólyomnál reklamál a Bokros-Orbán vitáért Dávid Ibolya

Levélben kéri Sólyom László államfőt az MDF, hogy jelöljön ki egy időpontot, amikor a pártok miniszterelnök-jelöltjei nyilvános vitán mérközhetnek meg egymással. Bokros Lajos, az MDF jelöltje korábban Orbán Viktort és Vona Gábort, a Jobbik elnökét is vitára hívta, de ők nem fogadták el a kihívást.

Magyarországra látogat Károly herceg

Károly herceg Magyarországra érkezik - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. A herceget felesége, Kamilla is elkíséri majd, és találkozni fognak többek között Sólyom László köztársasági elnökkel és Bajnai Gordon miniszterelnökkel. Károly utoljára tíz éve járt Magyarországon.

Nem fogadja meg Sólyom intését a kormány

Sólyom László köztársasági elnök kifogásai és az ellenzék bírálata ellenére még idén hatályba léptetné a kormány az új polgári törvénykönyvet. A kódexet tavaly egyszer már visszadobta az államfő, de a parlament újra elfogadta. Sólyom ekkor a hatályba léptető jogszabályokat küldte vissza, ezeket akarja újra elfogadtatni a parlamenttel a kormány a még hátralévő három ülésnapon.

Sólyom választási döntését támadja egy MSZP-s

A Legfelsőbb Bíróságnak kell döntenie, hogy a törvénynek megfelelő időpontra tűzte-e ki a köztársasági elnök a választásokat. Az április 11-i időpontot egy szocialista képviselő kifogásolta, mert az egy héttel korábbi külképviseleti választás húsvétra esik, amit szerinte a törvény nem enged meg. Az Országos Választási Bizottságnak saját határozata szerint nincs hatásköre beleszólni abba, mikorra tűzte ki a köztársasági elnök a választásokat.

Április 11-ére írta ki a választásokat Sólyom László

A lehető legkorábbi időpontra, április 11-re tűzte ki a parlamenti választások első fordulójának időpontját Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő bejelentésével hivatalosan is kezdetét vette a választási kampány, amely a gyakorlatban már január eleje óta tart.

Sólyom pénteken előáll az április 11-i választással

Sólyom László köztársasági elnök várhatóan pénteken bejelenti, mikorra tűzi ki a 2010-es parlamenti választásokat. Már jelezte, hogy a lehető legkorábbi időpontot fogja választani, és az [origo] egy a döntést ismerő forrásból úgy értesült, hogy a várakozásoknak megfelelően az első forduló április 11-én, a második pedig április 25-én lesz. Az államfő ezúttal nem a tévében közli döntését, csak egy közleményt fog kiadni.

Kibújt a Fidesz és az MSZP a kampánytilalom alól

A Fidesz és az MSZP is több választási plakátot és fizetett hirdetést jelentetett meg a múlt héten, ennek ellenére mindkét párt tagadja, hogy elkezdték volna a választási kampányt. A kampány hivatalosan akkor indul, amikor a köztársasági elnök kiírja a választások időpontját, ez azonban eddig nem történt meg. A Fidesz szerint plakátkampányuk önkéntestoborzás, az MSZP pedig arculatát építgeti.

Senki nem igazodik ki Sólyom Lászlón

Egymás után kaszálta el 2009-ben a törvényeket Sólyom László, aki egymaga többet vétózott tavaly, mint a korábbi köztársasági elnökök együtt tizenöt év alatt. Az MSZP-ben többen nehezen viselik a kudarcokat, és politikai motivációt éreznek Sólyom fellépése mögött, azt pedig egy alkotmányjogász is a szemére veti, hogy érzékeny határokat is átlépett. Az államfő ismerői szerint azonban Sólyom mellett szól, hogy előre megígérte, aktív lesz, mindig önfejű volt, és keményen védte szakmai elképzeléseit. Abban pedig semmi rosszat nem látnak, ha motiválná az is, hogy még egy ciklusra államfő lehessen.

Magyar lesz a téli olimpiára Zavozin

Kedvezően bírálta el Makszim Zavozin állampolgársági kérelmét Sólyom László köztársasági elnök, így az amerikai-orosz jégtáncos párjával, Hoffmann Nórával indulhat a februári, vancouveri téli olimpián.

Akár április végéig is csúszhat a választások időpontja

Bár már több helyen, így az [origo]-n is megjelent, hogy a parlamenti választások legvalószínűbb időpontja április 11., a külképviseleti szavazás szabályai felülírhatják ezt az időpontot. Ha a köztársasági elnök szigorúan értelmezi az erről szóló törvényt, akkor vagy két héttel későbbre, április 25-re tűzi ki a választást, vagy szakít a hagyományokkal és vasárnap helyett hétköznap lesz a voksolás.

Elkezdték a magyarországi szavazókörök felülvizsgálatát

Megkezdődött a szavazókörök felülvizsgálata Magyarországon. A választók szempontjából ez annyi változást hozhat, hogy a valószínűleg áprilisban esedékes parlamenti választásokon más iskolában vagy intézményben kell majd szavazniuk. A választókerületekhez változatlanul fél hozzányúlni az országgyűlés.

Sólyom szerint jobban kell védeni a nyugdíjakat

A köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz fordult a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvénnyel kapcsolatban. Sólyom László szerint több paragrafus aránytalanul korlátozza a biztosítottak tulajdonhoz való jogát, ami ellentétes az alaptörvénnyel. A PM szerint megfelel az alkotmánynak a törvény.

Sólyom: Magyarország megérett a megújulásra

A 2010-es év alkalmat kínál a megújulásra, amelyre Magyarországnak már nagyon megérett - mondta Sólyom László köztársasági elnök újévi beszédében. Az államfő szerint új típusú kormányzásra, és új ellenzékiségre van szükség, de a választás még csak a kezdet lesz.

Sólyom visszadobta a közbeszerzési hivatalról szóló törvényt

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvényt Sólyom László államfő. Sólyom több dolgot is kifogásolt: szerinte nem volt kellően átlátható a törvény elfogadása és életbe léptetésének üteme megnehezíti a jogkövető magatartást.

Sólyom megint az új Ptk. útjába állt

Nem írta alá a polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépéséről szóló törvényt Sólyom László köztársasági elnök. Az Országgyűléshez ezzel együtt négy másik olyan megszavazott jogszabályt is visszaküldött, amelyek szorosan kapcsolódnak a Ptk.-hoz.

Jogvédők panaszkodtak Sólyomnál az új titoktörvényre

Több ponton is alkotmányellenesnek tartják az új titoktörvényt azok a civil szervezetek, amelyek nyílt levélben kérik Sólyom László köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje az Alkotmánybírósághoz a jogzsabályt. Az államfő hivatala azt közölte, külön kérés nélkül is megvizsgálják a törvényt.

Az Európai Bíróság elé viszi Sólyom kitiltását a Külügy

Az Európai Bírósághoz fordul a magyar Külügyminisztérium Sólyom László államfő Szlovákiából való kitiltása miatt. A miniszter azt reméli, precedensértékű ítélet születik, és többet hasonló nem fordulhat elő.

Sólyom: Jobban járt volna az ország az előre hozott választásokkal

Sólyom László köztársasági elnök szerint jobb lett volna az országnak, ha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozásakor a parlament az előre hozott választások mellett dönt - mondta a Heti Válasznak adott interjújában. A lehető legkorábbra ki fogja írni a 2010-es választásokat - jelentette ki.

Mesterházy visszaszólt Sólyomnak

Kritizálta Sólyom László szavait Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, aki az államfő Heti Válaszban megjelent interjújára reagált. Mesterházy szerint Sólyomnak jobban kellett volna ügyelnie a kiegyensúlyozottságra, mert míg az MSZP-t és a kormányt kritizálta, az ellenzék felelősségéről hallgatott.

Tévesen hivatkoztak egy uniós irányelvre Sólyom kitiltásakor

Magyarország megkapta az Európai Bizottság válaszát Sólyom László köztársasági elnök szlovákiai beutazásának megtagadása ügyében - közölte a külügyi szóvivő. A Bizottság szerint Szlovákia tévesen hivatkozott a szabad mozgásról szóló uniós irányelvre Sólyom augusztusi kitiltásakor. Szlovákia délután ugyanerre a levélre hivatkozva azt állította, hogy a testület szerint semmilyen előírást nem szegtek meg.

Kell-e törődni a külföldről érkező Magyarország-kritikákkal?

Előbb kilenc Budapestre akkreditált nagykövet figyelmeztető levele, aztán az USA képviselőházának elítélő határozata fogalmazott meg súlyos kritikákat a magyar állam és gazdaság működéséről. A politikai osztály és a közügyek iránt érdeklődő közvélemény egyaránt hajlamos arra, hogy az ilyesmit egyszerűen sértésnek tekintse, olyasminek, amin érdemben el sem kell gondolkodni. Jót teszünk-e magunknak ezzel a hozzáállással? 

A fogyatékosságról is kérdeznek majd a népszámláláson

Elfogadta az Országgyűlés a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt, amelynek egyik módosítása szerint a fogyatékosságokra is rákérdeznek majd a kérdezőbiztosok. A vallásról és az egészségi állapotról szóló kérdések hiányoznak majd, hiába kérte ezeket többek között az államfő is.

Sólyom sértőnek találta a nagykövetek nyilatkozatát

Sértőnek találta Sólyom László köztársasági elnök annak a nyilatkozatnak a felhangját, amelyben november közepén kilenc budapesti nagykövet a magyarországi befektetői klíma romlását tette szóvá. A távol-keleti körúton tartózkodó államfő szerint vannak problémák, de egyes nagykövetek valójában konkrét ügyek miatt folyamodtak ehhez a lépéshez.

Szonda: Elhúzott Sólyom és Orbán

Tovább romlott a politikusok megítélése a Szonda legfrissebb novemberi kutatása alapján - írja a Népszabadság. A legnépszerűbb Sólyom László köztársasági elnök és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, akik messze megelőzik a többieket.

Újra megszavazta az Országgyűlés az új Ptk-t

Az Országgyűlés hétfőn ismét megszavazta Sólyom László köztárasági elnök által korábban visszaküldött új polgári törvénykönyvet. A parlament az államfő több kifogását figyelembe vette. Az új törvénykönyv várhatóan jövő májusban lép hatályba.

Nem vállalja be a Sólyom-affért az EU

Szlovák bíróságnak kell döntenie arról, hogy arányos intézkedés volt-e Sólyom László kitiltása Szlovákiából idén augusztusban - közölte az EU illetékes szóvivője. Szlovákiának joga lehetett kizárni a magyar köztársasági elnököt, de csak akkor, ha az intézkedés arányos volt a Sólyom látogatása által jelentett veszéllyel.

Az őszödi beszédet kárhoztatta ünnepi beszédében Sólyom

Az őszödi beszéd nyílttá tette a morális válságot, amit még tovább erősített, hogy a parlamenti többség bizalmi szavazáson jóváhagyta a hatalom megszerzésének ezt módját - mondta ünnepi beszédében a Műegyetemen Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő szerint nem szabad összemosni, ki hol állt 1956 őszén, mert nincs folytonosság a Kádár-rendszer és a demokrácia közt.

A vallás és a termékenység is hiányzik Sólyomnak a népszámlálásról

Sólyom László megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt, amelyet október elején fogadtak el. A köztársasági elnök kifogásolja, hogy a korábbi népszavazással szemben nem gyűjtenének adatokat a vallásról és az egészségi állapotról, illetve csak a kisebbségekhez tartozók arányát mérnék fel.

Nem hagyja annyiban a kormány Sólyom kitiltását

Magyarország az Európai Bizottságnál kötelezettségszegési eljárást indít, amiért Sólyom László államfőt augusztusban kitiltották Szlovákiából. Ha a többlépcsős eljárás végén az Európai Bíróság megállapítja a jogsértést, átalányösszeg és kényszerítő bírság fizetésére is kötelezhetik Szlovákiát. A szlovák külügy szerint semmilyen uniós szabályt nem szegtek meg, de tiszteletben tartják a magyar lépést.

Sólyom: Nem időtálló az új Ptk.

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az új polgári törvénykönyvet Sólyom László köztársasági elnök. Az új magánjogi kódexet szeptember végén fogadta el a parlament, de előtte még egy csokor módosító indítvánnyal átírta a tíz éve formálódó szöveget. Az államfő szerint a törvénykönyv nem elég átgondolt és időtálló, ráadásul hemzseg a hibáktól és ellentmondásoktól.

Tízéves vajúdás ér véget Sólyom asztalán

A hét elején dönt Sólyom László köztársasági elnök arról, hogy aláírja-e az új polgári törvénykönyvet. A törvénycsomag tíz éven át készült, a parlament egy év tárgyalás után fogadta el. A végső szöveget a törvény összeállításában eredetileg résztvevő jogászok is bírálták, a Fidesz pedig kijelentette, hogy visszavonná a törvényt. Sólyomnak három lehetősége van: egyszerűen átengedi a törvényt, visszaküldi a parlamentnek vagy az alkotmánybírósággal vizsgáltatja meg.

Szétbontják Orbán és Sólyom kedvenc konzulátusát

Hamarosan teljesen kipucolják azokat az irodákat, ahol a sydney-i főkonzulátus működött, amelyet Sólyom László és Orbán Viktor is meg akar menteni. A köztársasági elnök nyilatkozatai felháborították a szocialistákat, az ausztráliai magyarok azonban eközben amiatt aggódnak, hogyan kapják majd meg a nyugdíjukat, és hogy mi lesz a kedvenc magyar klubjaikkal.

Sólyom magyarázza orbános ígéretét

Nem pártpolitikai, hanem afölött álló nyilatkozat - így jellemezte Sólyom László köztársasági elnök vasárnapi megjegyzését, miszerint szeretné, hogy újra megnyíljon a sydney-i magyar konzulátus és ezt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is megígérte neki. Sólyom szerint szavait félremagyarázták.

Elképedt az MSZP Sólyom sydney-i beszédén

Elképesztőnek tartja az MSZP, hogy Sólyom László köztársasági elnök sydney-i látogatásán arról beszélt, Orbán Viktor választási győzelme esetén visszaállítaná a bezárásra ítélt kinti főkonzulátust. A kormánypárt szerint az államfő nem fejezheti ki pártszimpátiáját. A Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője szerint azonban Sólyom csak tolmácsolta, mit hallott a Fidesz elnökétől a kérdésről.