"Ahogy megígértem, visszajöttem" - videoriport Sólyom révkomáromi látogatásáról

Minden esély megvan most arra, hogy szakítsunk az átöröklött sérelmi és tragikus hozzáállással - jelentette ki Sólyom László révkomáromi látogatása során. A volt köztársasági elnök szerint a szomszéd országoknak és a magyaroknak is változtatnia kell eddigi hozzáállásán a kapcsolatok javítása érdekében. Sólyom Lászlót egy éve nem engedték be Szlovákiába.

Pótolná a tavaly elmaradt révkomáromi koszorúzást Sólyom

Révkomáromban látogat vasárnap Sólyom László nemrég leköszönt magyar köztársasági elnök - írta a pozsonyi Új Szó. Az augusztus 5-én leköszönt államfőt tavaly nem engedték be Szlovákiába a város Szent István szobrának megkoszorúzására, amit most magánemberként kíván pótolni.

Nem megy el Schmitt beiktatására Sólyom

A leköszönő köztársasági elnök, Sólyom László csütörtökön az átadás-átvételt követő négyszemközti konzultáción közölte az új államfővel, Schmitt Pállal, hogy nem vesz részt a pénteki beiktatási ünnepségen - írta a Népszabadság pénteki száma.

Schmittnek szóló intelemmel búcsúzott Sólyom

"Láthatatlan elnökként mindig ön mellett fogok állni, amikor csak az ön lelkiismeretét ébreszteni kell, vagy meg kell erősíteni" - mondta Sólyom László távozó államfő, amikor átadta a hivatalt utódjának, Schmitt Pálnak. Schmitt azt mondta, Sólyom magasra tette lécet, de ő "mint bajnok", igyekszik hozzá méltó lenni.

Összeállt Schmitt csapata, itt vannak az "emberek emberének" emberei

Orbán Viktor személyes webtévéjének elindítója és egy korábban az MDF-fel összeveszett jogász is tagja Schmitt Pál leendő államfő csapatának, amely pénteken kezdi meg a munkát a Sándor-palotában. A fideszes politikusok által az "emberek emberének" nevezett Schmitt jelentős változásokat hajt végre a hivatalban, az ott dolgozók nagy részét elküldik, az új vezetők pedig az ő régi munkatársai közül kerülnek ki.

A megsebzett elnök - Sólyom ütközeteinek titkos története II.

Sólyom László már tanítványaiként is tisztelte a Fidesz vezéralakjait, de mindig távolságot tartott tőlük, és ez a laza kapcsolat most keserűre fordult. Az elnök méltatlannak tartotta a párt államfő-jelölési eljárását, és elmélyült az a konfliktus is, amely évek óta feszül Orbán Viktor és közte a közösen végigküzdött rendszerváltás megítéléséről. Az [origo] sorozatának második része Sólyom legemlékezetesebb politikai csatáiról.

Sólyom délután adja át hivatalát Schmitt Pálnak

Csütörtök délután találkozik Sólyom László leköszönő és Schmitt Pál megválasztott köztársasági elnök. A találkozóval zárul az elnöki hivatal átadás-átvétele.

A palota ostroma - Sólyom ütközeteinek titkos története I.

A bratyizni próbáló Gyurcsányt leintette, a gazdasági hanyatlás borzasztóan aggasztotta, 2006 forró ősze pedig indulatba hozta. Öt év után távozik hivatalából Sólyom László, aki szinte véletlenül lett köztársasági elnök, de aztán az egyik legmarkánsabb szereplőjévé vált a rendszerváltás utáni Magyarország legviharosabb időszakának. Az [origo] cikksorozatának első része az elnök legemlékezetesebb politikai csatáiról.

Szinte minden dolgozót elküldenek a Köztársasági Elnöki Hivatalból

A Köztársasági Elnöki Hivatal több mint ötven dolgozójából csupán hatan tarthatják meg állásukat Sólyom László távozása és Schmitt Pál új köztársasági elnök pénteki beiktatása után. Schmitt leendő kommunikációs vezetője szerint az új államfő nagyra becsüli elődje és munkatársai munkáját.

Nem adják Sólyom kezébe az utolsó napon elfogadott törvényeket

A törvényes határidőt teljes egészében kihasználva, már nem Sólyom Lászlónak, hanem az új köztársasági elnöknek, Schmitt Pálnak küldi meg a parlament utolsó nyári ülésnapján elfogadott törvényeket Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke. Ennek az lehet az előnye, hogy Sólyom nem tudja visszadobni vagy az Alkotmánybírósághoz küldeni például a médiafelügyeletről szóló törvényt.

Sólyom miatt átszabnák a volt elnököknek járó juttatásokat

Módosítanák a volt közjogi méltóságoknak járó lakáshasználat szabályait, hogy a távozó államfőnek csak akkor járjon lakás, ha más, korábbi tisztsége révén még nem kapott. Sólyom László távozó államfőt is megilleti a lakáshasználati jog, de korábban az Alkotmánybíróság elnökeként már kapott egy lakást.

Sólyom október 3-ra írta ki az önkormányzati választást

Sólyom még a héten kiírhatja az önkormányzati választást

Még a héten kiírhatja a 2010-es önkormányzati választást Sólyom László államfő az MTI értesülése szerint. Ha szokás szerint vasárnapra írja ki a voksolást, akkor három lehetséges októberi időpont közül fog választani a köztársasági elnök.

Még Sólyom asztalára küldené a médiatörvényt az MSZP

A médiaszabályozásról szóló törvény sürgős kihirdetését fogja javasolni az MSZP, hogy annak aláírásáról még a jelenlegi államfő, Sólyom László dönthessen. A tervezetet már megtárgyalta a parlament, de a zárószavazás három hete várat magára. Az országgyűlés a tervek szerint jövő héten szerdán, a nyári ülésszak utolsó előtti napján szavaz a javaslatról.

Nem adna újabb lakást Sólyomnak az MSZP

Úgy módosítaná a közjogi méltóságok juttatásairól szóló törvényt két MSZP-s képviselő, hogy ne kérhessen állami lakást az, aki más korábbi posztja miatt már kapott egyet. A javaslat az egyik benyújtója szerint nem Sólyom László távozó államfőről szól, de jelenleg ő az egyetlen, akit érinthet a dupla lakáshasználati, hiszen az Alkotmánybíróság elnökeként is kapott egyet.

Bíróságon keresi igazát Sólyom kitiltása miatt a Külügyminisztérium

Miután az Európai Bizottság nem adott igazat magyarországnak, a Külügyminisztérium az Európai Bírósághoz fordul. Azt várják, hogy a bíróság mondja ki: Szlovákia jogszerűtlenül tagadta meg tavaly augusztusban a belépést Sólyom László magyar államfőtől.

Sólyom aláírta az iskolakerülőket büntető törvényjavaslatot

Szeptembertől megvonják az iskolakerülő gyerekek családjától a családi pótlékot, miután a köztársasági elnök is aláírta az erről szóló törvénymódosítást.

Nem kér Orbán nyilatkozatából Sólyom László

Nem függesztik ki Sólyom László köztársasági elnök hivatalában a többe között Orbán Viktor miniszterelnök által a választások után benyújtott politikai nyilatkozatot. A Magyar Nemzeti Bank megfontolja a nyilatkozat kifüggesztését, de több állami intézmény még nem tudja, hogy mit tesz. A nyilatkozat látható helyen való kifüggesztését egy pénteki kormányrendelet írja elő.

Sólyom kinevezte Szász Károlyt a PSZÁF élére

Sólyom László köztársasági elnök kinevezte Szász Károlyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökévé.  

Köztársasági elnökké választották Schmitt Pált

Augusztus 6-ától Schmitt Pál lesz a köztársasági elnök, miután a parlament keddi titkos szavazásán 263 képviselő támogatta a megválasztását. Az MSZP jelöltje, Balogh András 59 szavazatot kapott. Az LMP-s képviselők nem vették fel a szavazólapokat, mert egyik jelölt sem tetszett nekik.

Az aknamezőt kerülné el a Fidesz a médiacsomag halasztásával

Egy váratlan húzással levette a kormánytöbbség a parlament hétfői napirendjéről a médiacsomag nagyobb részét, pedig két hete még amellett érveltek az előterjesztők, hogy sietni kell az elfogadásával. Egy fideszes forrás szerint a párt arra vár, hogy hivatalba lépjen Schmitt Pál megválasztott államfő, aki biztosan aláírja majd a törvényeket. A csomag a parlamentben több ponton módosult, állítólag azért, mert a politikusok más szemmel nézték, mint az azt kidolgozó jogászok.

Orbán néhány évet lát Schmittben

A következő néhány év munkája szempontjából a legalkalmasabb - jelentette ki az MTI szerint hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán találkozott az MSZP államfőjelöltjével, Balogh Andrással is, aki szerinte tiszteletreméltó jelölt. A Fidesz frakciója Schmittet támogatja, az MSZP szerint Balogh a jobb jelölt, az LMP-nek egyikük sem tetszik.

Bátortalanul integetett a búcsúzó Sólyom

Brüsszel szerint nem volt jogsértő Sólyom kitiltása Szlovákiából

Az Európai Bizottság szerint Szlovákia nem követett el kötelezettségszegést, amikor Sólyom Lászlót nem engedték be az országba. A testület szerint egy országnak joga van korlátozni a szabad mozgáshoz való jogról szóló európai irányelvet. A magyar Külügyminisztérium nem hagyja annyiban, az Európai Bírósághoz fordul.

Sólyom aláírta a három csapást bevezető törvényt

Bár korábban egy jogvédő szervezet azt kérte Sólyom László köztársasági elnöktől, hogy küldje az Alkotmánybírósághoz, az államfő aláírta a Btk. szigorítását. A törvénymódosítás bevezeti a három csapást, így akár életfogytiglani büntetést is kaphat, aki harmadszor követ el erőszakos bűncselekményt. A törvény a jövőben szigorúbban bünteti a tanárokra támadókat is.

Szinte minden párt szemében volt már szálka a távozni készülő Sólyom

Aktív, konfliktusokat vállaló államfőként újraértelmezte a köztársasági elnöki szerepkört az augusztusban távozó Sólyom László. Számos törvényt vétózott meg, többször bírálta a Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet tevékenységét, az Orbán-kormány hivatalba lépése óta két fideszes törvényjavaslatot is visszaküldött a parlamentnek. A leköszönő államfő a Fidesznek és az MSZP-nek is túl öntörvényű volt.

Illetlenségnek érezte volna saját hatáskörét tágítani Sólyom

Sólyom László már a választások előtt megértette: nemkívánatos újabb öt évig az általa képviselt elnöki felfogás - derül ki a köztársasági elnök Heti Válasznak adott, a lap csütörtöki számában megjelenő interjújából. A leköszönő államfő tévképzetnek nevezte azt a jobboldali felfogást, hogy a jelenlegi alkotmány kommunista alaptörvény lenne. Sólyom az interjúban részleteset taglalta a Gyurcsány Ferenchez fűződő viszonyát is.

Schmitt Pált jelöli államfőnek Orbán

Schmitt Pált, az országgyűlés elnökét jelöli államfőnek Orbán Viktor miniszterelnök. A 68 éves Schmitt volt több helyen nagykövet, jelenleg is a Magyar Olimpiai  Bizottság elnöke. Egy róla szóló könyv szerzőjének 2005-ben azt nyilatkozta, csak Orbán Viktor és a jóisten áll fölötte. Az [origo] által megkérdezett fideszesek szerint Schmitt olyan államfő lesz, aki nem tesz majd keresztbe a kormánynak, egyik kormánypárti politikus korábban úgy fogalmazott: "operett-elnök" lesz.

Szimbolikus figura, de nem erőtlen a magyar köztársasági elnök

Nincsenek komoly jogosítványai, a döntéseket jelentősen befolyásoló mozgástere a magyar köztársasági elnöknek. A köztársasági elnöki intézmény mégsem csak jelképes. Mi a dolga a magyar államfőnek?

Már vétói előtt döntött Sólyom sorsáról a Fidesz

Bár a Sólyom László által kifogásolt törvények miatt úgy tűnt, hogy az utóbbi egy hétben feszültebbé vált a viszony az államfő és a kormány között, fideszes politikusok szerint már korábban eldőlt, hogy lecserélik a számukra túlságosan önjáró köztársasági elnököt. Sólyom újraválasztása ugyan szerepelt a Fidesz vezetése által tárgyalt lehetőségek között, de az [origo] információi szerint többek között Chikán Attila egykori gazdasági miniszter és Bihari Mihály korábbi alkotmánybíró nevét is tartalmazó listáról Schmitt Pál házelnök lesz a befutó.

Sólyom visszadobta az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvényt is

Egy héten belül már két törvényt küldött vissza a parlamentnek Sólyom László köztársasági elnök, aki hétfőn közölte, újra kellene gondolni az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvény módosítását, mert az nem javítja, hanem akár ronthatja is a jelenlegi helyzetet. A jogszabály-módosítással a Fidesz és a KDNP kényelmes helyzetbe kerülne, de Sólyom azt szeretné, ha az államfő és a Legfelsőbb Bíróság is szerepet kapna a jelölésben.

Nem hallgatott a Fidesz az indoklás nélküli kirúgások ellen tiltakozó Sólyomra

Csak egy részletkérdésben változtatta meg a kormány azt a kormánytisztviselőkről szóló törvényjavaslatot, amelyet Sólyom László köztársasági elnök azért küldött vissza a parlamentnek, mert nem értett azzal egyet, hogy indoklás nélkül mondjanak fel kormányzati dolgozóknak. A Fidesz elutasította az egykori alkotmánybírósági elnök érvelését, és a szavazásra bocsátott törvényben is szerepel az indoklás nélküli kirúgás lehetősége.

Újra elfogadta a parlament a Sólyom által visszadobott törvényt

Lényegi változtatás nélkül fogadta el újra az Országgyűlés kormánypárti többsége azt a törvényt, amelyet Sólyom László köztársasági elnök korábban megfontolásra visszaküldött a törvényhozásnak. A törvény alapján a jövőben indoklás nélkül ki lehet rúgni állásukból a kormánytisztviselőket.

Motorosfesztiválra volt ideje a Sólyom támogatóit lerázó Schmittnek

Koszorúzáson, kiállításmegnyitón vett részt, Cipruson és az alsóörsi Harley Davidson-fesztiválon is járt Schmitt Pál házelnök az elmúlt héten, arra azonban nem szakított időt, hogy fogadja a Sólyom László államfő újraválasztását támogató értelmiségieket. Az ötezer aláírással megtámogatott kezdeményezés szervezője szerint csak egy tízperces formális találkozót szerettek volna Schmitt-től, aki a kiszivárgott hírek szerint a legesélyesebb arra, hogy elfoglalja Sólyom helyét.

A zavartalanságot biztosítaná magának Orbán Schmitt államfőségével

Bár a Fidesz még mindig lebegteti, hogy kit jelöl államfőnek, fideszes képviselők biztosra veszik, hogy Schmitt Pál házelnök kerül az elnöki székbe, amivel Orbán Viktor miniszterelnök egy kormánya számára lehetséges veszélyforrást iktatna ki. Egy törvény visszaküldésével Sólyom már bizonyította, hogy a Fidesz-kormánnyal sem simulékony, míg Schmittnél fideszes képviselők szerint ilyenre nem kellene számítani.

Sólyomot kéri az alkotmánybírósági törvény visszadobására az MSZP

Az alkotmánybírókat jelölő bizottság összetételét megváltoztató törvény visszadobására kéri Sólyom László köztársasági elnököt az MSZP. Az ellenzéki párt szerint a hétfőn elfogadott törvények a parlamenti ellenzék mozgásterét szűkítik, és ellentétesek az alkotmány szellemével.

Schmittnek nem jutott ideje Sólyom támogatóira

Elfoglaltságra hivatkozva nem vette át Schmitt Pál házelnök azt a felhívást, amelyben ismert értemiségiek és mintegy ötezer támogató Sólyom László köztársasági elnök újraválasztását kérik. Június 29-én választ új államfőt a parlament, a legnagyobb esélyes maga Schmitt Pál lehet.

Sólyom visszadobta az indoklás nélküli kirúgásokról szóló törvényt

Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta első alkalommal emelt akadályt egy törvénnyel szemben Sólyom László államfő, aki hétfőn visszaküldte a parlamentnek az államigazgatásban dolgozó tisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvényt. Sólyom szerint a törvény veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai alapokon nyugvó működését. A Fidesz megfontolja az államfő kifogásait.

Legvitatottabb beszédére a legbüszkébb Sólyom

Beszédei és interjúi mellett személyes megjegyzések is szerepelnek abban a Sólyom László által jegyzett, júniusban megjelent könyvben, amelyet a hivatali ciklusa végéhez közeledő elnök "számvetés"-ként jellemzett. A kötetből kiderül, hogy Sólyom a legfontosabb beszédének azt tartja, amelyben burkoltan Gyurcsány lemondatására szólította fel az országgyűlést.

Sólyom aláírta az önkormányzatokat karcsúsító törvényt

Hétfőn aláírta Sólyom László köztársasági elnök a kisebb önkormányzati képviselő-testületekről szóló törvényt. A jogszabály alapján már idén ősztől kisebb létszámúak lesznek az önkormányzati képviselő-testületek.

Június 29-én választ új államfőt a parlament

Az árvízi védekezés megújítását sürgette Sólyom Felsőzsolcán

Sikeresnek nevezte a vízzel elöntött Felsőzsolca megtekintése után az árvízi védekezést Sólyom László, aki dicsérte a helyiek és a hatóságok munkáját, de kemény kritikákat is megfogalmazott. A köztársasági elnök szerint a sok beszéd után ideje lenne megújítani az egész árvízi védekezést, és az sem tartható, hogy vészhelyzetben a települések polgármesterei a parancsnokok. Felsőzsolca polgármestere nem érzi magát felelősnek.

A megbékélésről és a múlttól való elszakadásról szólt a Trianon-emlékülés

Ideje volt már a trianoni emléknapról szóló törvénynek Sólyom László szerint, aki megbékélésre és a szomszéd népekkel való kapcsolatkeresése szólította fel az országgyűlést a trianoni békeszerződés 90. évfordulóján tartott parlamenti emlékülésen. A köztársasági elnök szerint a határon túli magyarok szabad nyelvhasználatot, anyanyelvi oktatást és politikai képviseletet szeretnének. Schmitt Pál Széchényit idézve azt mondta, a múlttal foglalkozni hiábavaló, "a jövendők urai vagyunk".

Megilletődött az MSZP az első látványos próbatétel előtt

Az MSZP vasárnapi kongresszusán dönthetnek arról, legyen-e a pártnak saját államfő-jelöltje. Bár a Fidesz kétharmados parlamenti többségével simán megválaszthatja saját emberét, az MSZP elnökségének többsége szeretné, ha ők is állítanának jelöltet. Azt még nem tudták eldönteni, kit javasolnának, olyanok is akadnak, akik fátylat borítva az elmúlt évek viszályaira akár Sólyom Lászlót is újrajelölnék.

MTI: Negyvenkét államtitkárt nevezhet ki szerdán Sólyom

Összesen 42 államtitkára lesz az új Orbán-kormány nyolc csúcsminisztériumának - értesült kedden az MTI, amely szerint az államtitkárokat szerdán nevezi ki az államfő. Lesz olyan tárca, ahol csak egy államtitkár dolgozik majd, több tárcánál azonban hat államtitkár és egy közigazgatási államtitkár is megférhet majd.

Sólyom aláírta a kettős állampolgárságról szóló törvényt

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn aláírta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. E szerint a külföldön élő magyarok 2011. január 1-től bejelentett magyarországi lakóhely nélkül is felvehetik az állampolgárságot.

Orbán beszédéről, Vona ruhájáról és a Fidesz nyugalmáról szól majd a parlamenti nyitóülés

Két év után szólal fel Orbán Viktor, a Jobbik elnöke már az első ülésen kényelmetlen helyzetet teremthet, 176 képviselőnek pedig még arra is oda kell figyelnie, hogy ne tévedjen el. Pénteken délután alakul meg az új Országgyűlés. Az ülésen felszólal Sólyom László, Orbán Viktor, Bajnai Gordon is, de másra is érdemes lesz figyelni. Hogyan tudja kezelni a Fidesz hatalmas győzelmét? Mire mennek a megosztott ellenzéki pártok? Milyen törvényekkel indít az új kormány? Kövesse az eseményeket az [origo]-n!

Sólyom és a Jobbik összecsapásával indult az új parlamenti ciklus

Az új parlament megalakulásának első óráiban azonnal éles konfliktus alakult ki Sólyom László köztársasági elnök és a Jobbik között. Az újonc párt felháborodott azon, hogy az államfő a nyitóbeszédében bírálta őket, majd Sólyom egy kemény hangú nyilatkozatban kritizálta a gárdista mellényben esküt tevő Vona Gábort.

Május 14-én lesz a parlament alakuló ülése

Jogerős a választások eredeménye, így Sólyom László korábbi terveinek megfelelően május 14-re összehívhatta a parlament alakuló ülését.

Visszavonta Farkas Péter birkózó állami kitüntetését Sólyom

"Érdemtelenné válás" miatt visszavonta a köztársasági elnök Farkas Péter olimpikon birkózó 1992-ben adományozott állami kitüntetését. Farkas Péter jelenleg kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt, jogerősen kiszabott hétéves fegyházbüntetését tölti.