Sólyom visszadobta az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvényt is

Egy héten belül már két törvényt küldött vissza a parlamentnek Sólyom László köztársasági elnök, aki hétfőn közölte, újra kellene gondolni az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvény módosítását, mert az nem javítja, hanem akár ronthatja is a jelenlegi helyzetet. A jogszabály-módosítással a Fidesz és a KDNP kényelmes helyzetbe kerülne, de Sólyom azt szeretné, ha az államfő és a Legfelsőbb Bíróság is szerepet kapna a jelölésben.

Nem hallgatott a Fidesz az indoklás nélküli kirúgások ellen tiltakozó Sólyomra

Csak egy részletkérdésben változtatta meg a kormány azt a kormánytisztviselőkről szóló törvényjavaslatot, amelyet Sólyom László köztársasági elnök azért küldött vissza a parlamentnek, mert nem értett azzal egyet, hogy indoklás nélkül mondjanak fel kormányzati dolgozóknak. A Fidesz elutasította az egykori alkotmánybírósági elnök érvelését, és a szavazásra bocsátott törvényben is szerepel az indoklás nélküli kirúgás lehetősége.

Újra elfogadta a parlament a Sólyom által visszadobott törvényt

Lényegi változtatás nélkül fogadta el újra az Országgyűlés kormánypárti többsége azt a törvényt, amelyet Sólyom László köztársasági elnök korábban megfontolásra visszaküldött a törvényhozásnak. A törvény alapján a jövőben indoklás nélkül ki lehet rúgni állásukból a kormánytisztviselőket.

Motorosfesztiválra volt ideje a Sólyom támogatóit lerázó Schmittnek

Koszorúzáson, kiállításmegnyitón vett részt, Cipruson és az alsóörsi Harley Davidson-fesztiválon is járt Schmitt Pál házelnök az elmúlt héten, arra azonban nem szakított időt, hogy fogadja a Sólyom László államfő újraválasztását támogató értelmiségieket. Az ötezer aláírással megtámogatott kezdeményezés szervezője szerint csak egy tízperces formális találkozót szerettek volna Schmitt-től, aki a kiszivárgott hírek szerint a legesélyesebb arra, hogy elfoglalja Sólyom helyét.

A zavartalanságot biztosítaná magának Orbán Schmitt államfőségével

Bár a Fidesz még mindig lebegteti, hogy kit jelöl államfőnek, fideszes képviselők biztosra veszik, hogy Schmitt Pál házelnök kerül az elnöki székbe, amivel Orbán Viktor miniszterelnök egy kormánya számára lehetséges veszélyforrást iktatna ki. Egy törvény visszaküldésével Sólyom már bizonyította, hogy a Fidesz-kormánnyal sem simulékony, míg Schmittnél fideszes képviselők szerint ilyenre nem kellene számítani.

Sólyomot kéri az alkotmánybírósági törvény visszadobására az MSZP

Az alkotmánybírókat jelölő bizottság összetételét megváltoztató törvény visszadobására kéri Sólyom László köztársasági elnököt az MSZP. Az ellenzéki párt szerint a hétfőn elfogadott törvények a parlamenti ellenzék mozgásterét szűkítik, és ellentétesek az alkotmány szellemével.

Schmittnek nem jutott ideje Sólyom támogatóira

Elfoglaltságra hivatkozva nem vette át Schmitt Pál házelnök azt a felhívást, amelyben ismert értemiségiek és mintegy ötezer támogató Sólyom László köztársasági elnök újraválasztását kérik. Június 29-én választ új államfőt a parlament, a legnagyobb esélyes maga Schmitt Pál lehet.

Sólyom visszadobta az indoklás nélküli kirúgásokról szóló törvényt

Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta első alkalommal emelt akadályt egy törvénnyel szemben Sólyom László államfő, aki hétfőn visszaküldte a parlamentnek az államigazgatásban dolgozó tisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvényt. Sólyom szerint a törvény veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai alapokon nyugvó működését. A Fidesz megfontolja az államfő kifogásait.

Legvitatottabb beszédére a legbüszkébb Sólyom

Beszédei és interjúi mellett személyes megjegyzések is szerepelnek abban a Sólyom László által jegyzett, júniusban megjelent könyvben, amelyet a hivatali ciklusa végéhez közeledő elnök "számvetés"-ként jellemzett. A kötetből kiderül, hogy Sólyom a legfontosabb beszédének azt tartja, amelyben burkoltan Gyurcsány lemondatására szólította fel az országgyűlést.

Sólyom aláírta az önkormányzatokat karcsúsító törvényt

Hétfőn aláírta Sólyom László köztársasági elnök a kisebb önkormányzati képviselő-testületekről szóló törvényt. A jogszabály alapján már idén ősztől kisebb létszámúak lesznek az önkormányzati képviselő-testületek.

Június 29-én választ új államfőt a parlament

Az árvízi védekezés megújítását sürgette Sólyom Felsőzsolcán

Sikeresnek nevezte a vízzel elöntött Felsőzsolca megtekintése után az árvízi védekezést Sólyom László, aki dicsérte a helyiek és a hatóságok munkáját, de kemény kritikákat is megfogalmazott. A köztársasági elnök szerint a sok beszéd után ideje lenne megújítani az egész árvízi védekezést, és az sem tartható, hogy vészhelyzetben a települések polgármesterei a parancsnokok. Felsőzsolca polgármestere nem érzi magát felelősnek.

A megbékélésről és a múlttól való elszakadásról szólt a Trianon-emlékülés

Ideje volt már a trianoni emléknapról szóló törvénynek Sólyom László szerint, aki megbékélésre és a szomszéd népekkel való kapcsolatkeresése szólította fel az országgyűlést a trianoni békeszerződés 90. évfordulóján tartott parlamenti emlékülésen. A köztársasági elnök szerint a határon túli magyarok szabad nyelvhasználatot, anyanyelvi oktatást és politikai képviseletet szeretnének. Schmitt Pál Széchényit idézve azt mondta, a múlttal foglalkozni hiábavaló, "a jövendők urai vagyunk".

Megilletődött az MSZP az első látványos próbatétel előtt

Az MSZP vasárnapi kongresszusán dönthetnek arról, legyen-e a pártnak saját államfő-jelöltje. Bár a Fidesz kétharmados parlamenti többségével simán megválaszthatja saját emberét, az MSZP elnökségének többsége szeretné, ha ők is állítanának jelöltet. Azt még nem tudták eldönteni, kit javasolnának, olyanok is akadnak, akik fátylat borítva az elmúlt évek viszályaira akár Sólyom Lászlót is újrajelölnék.

MTI: Negyvenkét államtitkárt nevezhet ki szerdán Sólyom

Összesen 42 államtitkára lesz az új Orbán-kormány nyolc csúcsminisztériumának - értesült kedden az MTI, amely szerint az államtitkárokat szerdán nevezi ki az államfő. Lesz olyan tárca, ahol csak egy államtitkár dolgozik majd, több tárcánál azonban hat államtitkár és egy közigazgatási államtitkár is megférhet majd.

Sólyom aláírta a kettős állampolgárságról szóló törvényt

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn aláírta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. E szerint a külföldön élő magyarok 2011. január 1-től bejelentett magyarországi lakóhely nélkül is felvehetik az állampolgárságot.

Orbán beszédéről, Vona ruhájáról és a Fidesz nyugalmáról szól majd a parlamenti nyitóülés

Két év után szólal fel Orbán Viktor, a Jobbik elnöke már az első ülésen kényelmetlen helyzetet teremthet, 176 képviselőnek pedig még arra is oda kell figyelnie, hogy ne tévedjen el. Pénteken délután alakul meg az új Országgyűlés. Az ülésen felszólal Sólyom László, Orbán Viktor, Bajnai Gordon is, de másra is érdemes lesz figyelni. Hogyan tudja kezelni a Fidesz hatalmas győzelmét? Mire mennek a megosztott ellenzéki pártok? Milyen törvényekkel indít az új kormány? Kövesse az eseményeket az [origo]-n!

Sólyom és a Jobbik összecsapásával indult az új parlamenti ciklus

Az új parlament megalakulásának első óráiban azonnal éles konfliktus alakult ki Sólyom László köztársasági elnök és a Jobbik között. Az újonc párt felháborodott azon, hogy az államfő a nyitóbeszédében bírálta őket, majd Sólyom egy kemény hangú nyilatkozatban kritizálta a gárdista mellényben esküt tevő Vona Gábort.

Május 14-én lesz a parlament alakuló ülése

Jogerős a választások eredeménye, így Sólyom László korábbi terveinek megfelelően május 14-re összehívhatta a parlament alakuló ülését.

Visszavonta Farkas Péter birkózó állami kitüntetését Sólyom

"Érdemtelenné válás" miatt visszavonta a köztársasági elnök Farkas Péter olimpikon birkózó 1992-ben adományozott állami kitüntetését. Farkas Péter jelenleg kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt, jogerősen kiszabott hétéves fegyházbüntetését tölti.

Nyílt levéllel és Facebook-csoporttal jelölnék újra Sólyom Lászlót

Sólyom László köztársasági elnök újraválasztása mellett indítottak kampányt ismert értelmiségiek. A támogató levélhez 108-an, a kampány Facebook-csoportjához pedig már 1600-an csatlakoztak, de az igazi jelöltséghez 50 képviselő ajánlása kellene. Tölgyessy Péter egykori SZDSZ-elnök és fideszes képviselő szerint Sólyomnak vannak ugyan mániái, de ma ő a legalkalmasabb, és újraválasztása esetén még akár a baloldalon is megszerethetik.

Sólyom újraválasztását kéri több ismert értelmiségi

Levelet írnak az új országgyűlésnek ismert értelmiségiek, akik Sólyom László államfő újraválasztását kérik. Az aláírók között vannak a Védegylet alapítói, és Makovecz Imre építész is. Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök a múlt héten beszélt arról, hogy szerinte a következő években már nem Sólyom lesz a köztársasági elnök.

Pár óra múlva csak két év a gyes

Pár óra múlva, a 2010. május elseje után születő gyerekek esetében csupán kétéves korig jár majd a gyermeknevelési segély (gyes), szemben az eddigi három évvel.

Sokára lesz döntés az államfőről Orbán szerint

Csak "messze a kormány megalakulását követően" lesz döntés a Fideszben a nyáron megüresedő államfői pozícióról - közölte Orbán Viktor csütörtökön. A párt egyik alelnöke, Pokorni Zoltán azt nyilatkozta a héten, hogy szerinte Sólyom nem marad a helyén, Orbán azonban rosszallóan megjegyezte,  ilyen kérdésekről nem szabad felületesen nyilatkozni.

Megtámadja a génmódosított burgonya-párti EU-döntést Magyarország

"Van remény [arra], hogy nyerünk" - így jellemezte Sólyom László a kormánynak azt a tervét, hogy a luxemburgi bíróságon támadja meg a génmódosított burgonya termesztéséről és felhasználásáról szóló uniós döntést. A köztársasági elnök szerint minél hamarabb elő kellene venni újra a klímatörvényt.

Sólyom jelölése: az első demokráciavizsga

Közeledik az államfőválasztás ideje, megkezdődtek a találgatások a lehetséges jelöltekről. A választásokon kétharmados parlamenti többséget elért Fidesz semmilyen tárgyalásra vagy taktikázásra nincsen rászorulva, már az első szavazási körben befuttathatja a maga jelöltjét. Mi minden derül ki abból, hogy kit és milyen szepontok alapján akar a Fidesz a köztársaság elnökévé emelni?

Orbán: Készen állok a kormányzásra

Sólyom László köztársasági elnök szerdán délelőtt a Sándor-palotában felkérte a kormányalakításra Orbán Viktort, a Fidesz elnökét. Orbán azt mondta Sólyomnak, készen áll a kormányzásra.

Május 14-re hívná össze Sólyom az új parlamentet

Május 14-ére akarja összehívni az Országgyűlés alakuló ülését Sólyom László köztársasági elnök. Az elnök közleménye szerint ez csak akkor csúszhat, ha elhúzódnak a választási eredmény elleni fellebbezések. Sólyom szerdán hivatalába várja Orbán Viktor Fidesz-elnököt, hogy megbeszélje vele a kormányalakítás kérdéseit.

Már pénteken tárgyalhatnak a pártok az új parlamentről

Még ezen a héten kezdődjenek meg az egyeztetések az új parlament alakuló üléséről - javasolta Sólyom László köztársasági elnök a pártoknak küldött levelében. Sólyom - aki május 14-ére szeretné összehívni az alakuló ülést - azt kérte, hogy még pénteken üljenek össze a Parlamentbe jutott pártok.

Sólyomra hivatkozva titkolózik tovább a kormánynévsorról Orbán

Korábban a választók tiszteletére, hétfőn már a köztársasági elnökre hivatkozva hárította el Orbán Viktor a leendő kormányának összetételére vonatkozó kérdést. A Fidesz-elnök szerint addig nem illő erről beszélnie, amíg az államfő fel nem kéri őt a kormányalakításra. A leendő miniszterekről számos találgatás látott napvilágot, két lehetséges kormánytag pedig már céges érdekeltségeitől is megvált a közelmúltban.

A Sólyom-dilemma megoldása is vár Orbánra

Bár Orbán Viktor viszonylag sokat beszél az adócsökkentésre, a kisebb parlamentre és áramvonalasabb önkormányzatokra vonatkozó tervekről, a választások után a Fideszre vár egy kényes belpolitikai ügy, az államfőválasztás megoldása is. A párton belül állítólag még nem téma az ügy, és Sólyom hivatala is azt állítja, hogy még puhatolózások sincsenek. Az államfő ugyan sok ziccert adott Orbánéknak az elmúlt négy évben, önjáró személyisége miatt azonban lehet, hogy mást keres helyette a Fidesz.

Félárbocon a magyar lobogó a lengyel elnök halála miatt

A múlt héten elhunyt Lech Kaczynski lengyel elnök emlékére a magyar nemzeti lobogót félárbocra engedték az Országház előtt.

Sólyom szavára vár Gyurcsány az adatbázis-ügyben

Sólyom László köztársasági elnök megszólalását várja Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök a Fidesz állítólagos választói adatbázisainak ügyében. Gyurcsány a blogjában írt erről, és nyíltan politikai elfogultsággal vádolta meg az államfőt.

Marad a reform, de a bizonytalanság is

A szocialisták önkormányzati választási veresége érzékenyen hathat a forintra, és a nemzetközi befektetők bizalma is elpártolhat az országtól. A helyzetet tetézi, hogy Sólyom László élesen bírálta a miniszterelnök vasárnap este. A választást értékelő beszédében Gyurcsány igyekezett menteni a menthetőt, és biztosítani mindenkit: a helyén marad, és folytatódik a reform. Elemzők szerint a bizonytalanság marad, legfeljebb kevésbé érezzük. A forint enyhén gyengült a hírek hatására.

Bírósághoz fordul a kormány Sólyom kitiltása miatt

A magyar kormány eljárást indít Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt, amiért tavaly augusztusban megtiltotta Sólyom László magyar köztársasági elnök beutazását - közölte kedden a kormányszóvivői iroda. A magyar álláspont szerint Pozsony megsértette az uniós jogot, amikor egy uniós irányelvre hivatkozva nem engedte be Sólyom Lászlót. Szlovákia szerint a tiltás jogszerű volt.

108 embernek kegyelmezett meg Sólyom

108 ember kapott elnöki kegyelmet az elmúlt öt évben - írja a Vasárnapi Hírek. A kegyelmi döntés csak akkor érvényes, ha az ügyben a köztársasági elnök és a miniszter álláspontja is megegyezik. A kegyelmi döntéseket soha nem indokolják meg, a legtöbbször azonban egészségügyi problémák, családi okok miatt adnak kegyelmet.

Kornai: A döntések felelőssége a politikusoké

Kornai János neves közgazdász professzor szerint a politikai döntések felelőssége a politikusok kezében kell maradjon, de a döntések előkészítésében a független intézményeknek is szerepet kell vállalniuk. Sólyom László a független intézmények erejét a nyilvánosságban látja.

Magyar őséről beszélt Károly herceg a Sándor-palotában

A Sándor-palotában díszvacsorán vett részt szerda este Károly herceg, aki feleségével érkezett négynapos magyarországi látogatásra. Károly herceg megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét a köztársasági elnöktől. A díszvacsorán szó volt a klímaváltozásról és a brit trónörökös magyar őséről is. Károly herceg magyar mondatokat is megtanult a pohárköszöntőjéhez.

Fico szerint alattomosan verné szét Szlovákiát Sólyom

Szlovákia elleni alattomos támadásnak nevezte Robert Fico szlovák miniszterelnök Sólyom László magyar köztársasági elnök múlt heti kijelentéseit, amelyet a felvidéki magyarokról tett. Sólyom nemrég Szerbiában arról beszélt, hogy a szlovákiai magyaroknak idegen nyelvként kellene tanulniuk a szlovákot, Fico szerint azonban Sólyom ezzel Szlovákiát akarja meggyengíteni.

Közgazdásznak adta át Sólyom a legmagasabb díjat

Tizenkilenc művész kapta meg idén a Kossuth-díjat, és húsz tudóst ismertek el Széchenyi-díjjal. Sólyom László az elismerések átadásakor arról beszélt, hogy fenn kell tartani a kulturális nemzet egységét. Az ünnep alkalmával osztották ki a Magyar Köztársasági Érdemrendet is, ezt huszonhatan vehették át.

Fico visszadobatja az államfővel a hazafiassági törvényt

Fel akarja kérni a hazafiassági törvény visszadobására Ivan Gasparovic szlovák államfőt Robert Fico kormányfő - mondta maga Fico egy szlovák tévécsatornának adott interjújában. Fico annyit akar elérni, hogy a törvény csak szeptember 1-én lépjen majd hatályba. A leginkább az iskolákat érintő hazafiassági törvény szerint ugyanis minden tanterembe ki kell majd rakni az állami jelképeket.

Sólyom szerint példaértékű Szerbia kisebbségi politikája

Sólyom László köztársasági elnök vasárnap Újvidéken példamutatónak nevezte Szerbia kisebbségi politikáját. Sólyom többek között azért dicsérte Szerbiát, mert támogatta az ő háromnapos vajdasági körútját a nemzeti ünnep alkalmából.

Sólyom László és a holokauszt ügye

Sólyom László köztársasági elnök aláírta azt a sokat bírált törvénymódosítást, amely büntethetővé tette Magyarországon a holokauszt tagadását. Hibás döntés volt-e Sólyomé, vagy csupán részleges megoldás?

Az államfő visszaküldte a csoportos keresetindításról szóló törvényt

Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a polgári perrendtartásról szóló törvény csoportos keresetindítást lehetővé tevő módosítását szerdán. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke üdvözölte a döntést.

Aláírta Sólyom a holokauszttagadást büntető törvényt

Sólyom László szerint nem alkotmányellenes, ezért aláírta azt a Btk.-módosítást, amely büntethetővé teszi a holokauszttagadást. Az államfő szerint erre a törvényre nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában, de az nem volt helyes, hogy a törvényt a választási kampányban fogadták el.

Sólyom politikai vétót emelt a csoportosper-törvény ellen

Sólyom László köztársasági elnök politikai vétót emelt az úgynevezett polgári perrendtartási törvény ellen és visszaküldte megfontolásra az országgyűlésnek. A létrehozandó új jogintézménynek sok előnye van, de Sólyom szerint a törvény nem megalapozott, így sok visszaélésre adna lehetőséget.

Bizakodóbb embereket lát az országjárását záró Sólyom

Egy éve bizakodóbbak az emberek Sólyom László államfő szerint, aki kedden Kiskunmajsán zárta kilenc részes látogatássorozatát a hazai nemzeti parkokban. Sólyom Soltvadkerten mondta azt, hogy országjárása kezdetén sok panaszt hallott, de az utóbbi időben bizakodnak az emberek, "a levegőben lóg a fordulat".

Sólyom aláírta a Ptk.-t szentesítő törvényt

A köztársasági elnök aláírta a polgári törvénykönyvet szentesítő törvényt - közölte kedden az igazságügyi minisztérium. Sólyom László korábban megfontolásra visszaküldte a törvényt az Országgyűlésnek, a parlament azonban változatlan formában újra elfogadta azt.

Sólyom viperák visszatelepítésével fejezte be országjárását

Rákosi viperát telepített vissza a természetbe Sólyom László köztársasági elnök a Kiskunságban. Az államfő ezzel a látogatással zárta két éve kezdődött országjáró sorozatát.

A kudarc nem jövőkép

Sólyom László felkérésére ült össze a Bölcsek Tanácsa, hogy álláspontot fogalmazzon meg a magyar oktatás jelenlegi helyzetéről, valamint hogy kijelölje a jövőjét. A Szárny és teher megfogalmazásai pontosak és kemények. Miben különbözik az elmúlt húsz év reformterveitől, és mik azok a konkrét változások, amelyeket kezdeményez?