Fantasztikus felfedezés, régóta remélt hír a cukorbetegeknek!

Újabb lépéssel kerültünk közelebb ahhoz, hogy jelentősen csökkenthető legyen a cukorbetegség kezeléséhez szükséges éjjel-nappali inzulininjekciók mennyisége, miután egy új tanulmány kimutatta, hogyan lehet regenerálni az inzulintermelő sejteket a hasnyálmirigyben.

Ez a gép akár egyetlen sejt vizsgálatára is alkalmas

Pontosabb diagnózisok és új terápiák kifejlesztését célzó, akár egyetlen sejt vizsgálatára is alkalmas géppel bővült a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) műszerparkja.

Megdöbbentő felfedezés: baktériumokkal gyógyítják a rákot

A Stanford Medicine kutatói ígéretes felfedezést tettek, amely a jövőben új rákkezelésekhez vezethet. Olyan teszteket végeztek, amelyek során bőrön élő baktériumok genomját változtatták meg. Ezek a génmódosított organizmusok hatékonyan küzdhetnek a daganatok ellen. A megbuherált mikrobákat rákos egerekre kenték, amitől azok tumorjai elkezdtek visszahúzódni – írja az Engadget című portál.

Megdöbbentő felfedezés a rákkal kapcsolatban

A reaktív oxigénfajták részt vesznek a rákkeltésben. Egy most közzétett tanulmány azt találta, hogy a hasnyálmirigyrákos sejtekben az egyik ilyen molekula, a hidrogén-peroxid különösen nagy mennyiségben fordult elő – írja a Phys.org tudományos portál.

Ez a felfedezés jelentheti a kulcsot a mellrák kezelésének átalakításához

Egy emberi sejtekben található ritka fehérjevariáns jelentheti a kulcsot a mellrák kezelésének átalakításához - derült ki a Manchesteri Egyetem kutatónak új tanulmányából.

A sejtekben is folyik minőségellenőrzés

Jó ideje tudjuk, hogy a sejtek a működésük során saját elhasználódott anyagaikat lebontják. Ezeknek a folyamatoknak az összességét sejtes önemésztésnek (autofágiának) nevezzük. Az ELTE kutatói most ecetmuslicákon azt figyelték meg, hogy a mirigysejtek még a váladékképződés korai szakaszában a hibás váladékszemcséket is képesek eltávolítani.

A halak fejében is létezik egy belső GPS-rendszer

Lehet-e a halaknak belső navigációs rendszere? A tudósokat régóta foglalkoztatja ez a kérdés. Egy nemrég végzett kísérlet során úgy találták, hogy az aranyhal bizonyos csíkok mellett messzebbre úszik. A környezet megváltoztatása tehát megmutathatja, hogy ezek a lények hogyan mérik fel a távolságot a környezet vizuális sűrűsége alapján.

Megnézték az alvó rákbetegek vérét, rémisztő dolgot találtak

Hatékonyabban terjed az áttétes mellrák alvás közben – derítette ki egy most közölt kutatás.

Ultrahanggal irányították a sejteket

A Salk Institute kutatói a szervezetre teljesen ártalmatlan hanghullámokkal be tudnak kapcsolni idegsejteket az agy mélyén, de irányíthatnak sejteket a szívben vagy akárhol a testben, hiszen az ultrahang áthatol a szöveteken.

Ismerd meg a cinket, az immunrendszer egyik legfontosabb eleme!

A cink az egyik legfontosabb elem, ami biztosítja az immunrendszerünk működését. Milyen folyamatokban vesz részt? Kiknek kell fokozottan figyelnie a cinkbevitelre? Mi történik, ha cinkhiányosak vagyunk?

Soha ilyen kevés DNS alapján nem találtak meg gyilkost

Rekordkevés, mindössze 15 emberi sejtben lévő mennyiségű DNS alapján találták meg egy Las Vegasban 1989-ban meggyilkolt lány gyilkosát - írta a BBC hírportálja pénteken.

Így kísérelik gyógyítani a gyógyíthatatlant

A szeptikus sokkra, a keringési rendszerre és a gyulladásos folyamatokra ható kismolekulák szintézisét és részletes vizsgálatát tűzték ki célul a pécsi kutatók. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) biokémikus, orvos és kémikus a sejt energiatermelésének központját, a mitokondriumot a Pannon Egyetem szakembereivel együtt vizsgálták. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a mitokondrium számos akut és krónikus betegség kialakulásában és progressziójában játszik kiemelt szerepet.

Periódusos rendszerbe rendezik a sejtmagokat

A sejtmagok periódusos rendszerét építi fel biológusok egy nemzetközi kutatócsoportja.

Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre

Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre amerikai és kínai szakemberek, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat, ugyanakkor felélesztették az ilyen kísérletekkel kapcsolatos etikai aggályokat.

Chipre épített mesterséges tüdőt hoztak létre

Chipre épített mesterséges tüdőt fejlesztettek svájci és német kutatók. A modell segíthet a gyógyszerteszteléshez használt állatkísérletek számának csökkenésében és a tüdőbetegségek kutatásában.

A világon először engedélyezték mesterséges csirkehús árusítását

Sikerült visszafordítani az öregedést

A hiperbár oxigénterápia (HBOT) egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát a Tel-Aviv-i Egyetem (TAU) és az izraeli Samír kórház közös kutatása szerint.

Így veszi át az irányítást a megtámadott sejt felett a koronavírus

Svájci kutatók megfejtették, hogyan veszi át az irányítást a SARS-CoV-2 nevű új koronavírus a megfertőzött sejt fölött.

Már tudjuk, mit vesz először célba a koronavírus, ez segíti a védekezést

Az orrnyálkahártya kehelysejtjei és csillószőrei nagy számban tartalmazzák azokat a fehérjéket, amiket a SARS-CoV-2 a sejtbe lépéshez használ – derült ki egy új, nagyszabású vizsgálatból. Az ismeretek birtokában a kutatók választ kaphatnak arra, miért ennyire fertőző az új koronavírus, és egyúttal hatékony terápiás lehetőségek válhatnak kifejleszthetővé.

Megcáfolódhat mindaz, amit a félelem kialakulásáról tudunk

Sokkal nagyobb szerepet tölt be a talamusz a félelmi tanulásban, mint azt korábban gondoltuk – derítették ki a Természettudományi Kutatóközpont munkatársai, akik szerint a felfedezéssel új utak nyílhatnak meg a szorongásos és depressziós zavarok kezelésében.

Ezek a legfontosabb tények a koronavírusokról

A COVID-19- járvány miatt napjainkban világszerte az új koronavírusról szólnak a vezető hírek. De valójában mik is ezek a globális problémát okozó, még optikai mikroszkóppal sem látható parányi kórokozók? Élőlények-e vagy sem? Mitől képesek járványokat okozni, és hogyan lehet védekezni ellenük? Az alábbiakban összefoglaltuk a vírusokkal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat, befejezéseként pedig kitérünk arra, amit COVID-19-ről tudunk, ám felhívjuk az olvasó figyelmét: ha átugorja a szöveg nagyját, nem biztos, hogy a végét érteni fogja. Vírus kislexikon, a tudomány legújabb ismeretei alapján.

A koplalás a hosszú élet titka

A kalóriamegvonás életmeghosszabbító hatása régóta ismeretes, de a sejtszintű történéseket csak most tisztázták a kaliforniai Salk Institute kutatói.

Speciális hordozókkal képesek a sejten belülre juttatni a hatóanyagokat

Bizonyos daganatos és autoimmun betegségekben már eddig is megoldást nyújtottak a modern biológiai terápiás kezelések, azonban ezek a hatóanyagok csak a sejteken kívüli célpontokat tudják támadni. Új irányt jelenthet a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak friss eredménye: egy olyan speciális hordozó molekulát fejlesztettek, ami képes a sejtbe juttatni a biológiai terápiás hatóanyagokat, például a kóros folyamatok megállítására képes antitesteket. A kutatást címlapján közli az egyik vezető tudományos folyóirat, az Advanced Science.

Élő sejtekből építettek robotot amerikai kutatók - videó

Megépítették ez első, élő sejtekből álló robotot, úgynevezett xenobotot amerikai kutatók. A robot képes haladni egy célpont felé és meggyógyítani magát, ha sérülés érte.

Újabb rákellenes, természetes védelmi rendszert ismertek fel

Újabb rákellenes, természetes védelmi rendszert ismertek fel az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport munkatársai - olvasható az ELTE Természettudományi Karának MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Az Országos Onkológiai Intézet kutatói a sejtekben működő új védekező mechanizmust tártak fel

Az Országos Onkológiai Intézet kutatói a sejtekben működő új védekező mechanizmust tártak fel, amely hozzájárul a fehérjék védelméhez oxigén által kiváltott maradandó károsodással szemben - közölte az pénteken az intézmény az MTI-vel.

Kéttonnás mágneses robotot vetnek be a rákos sejtek ellen

Kéttonnás mágneses robotot vetnek be a rákos sejtek ellen a világon elsőként az Erlangeni Egyetemi Klinikán.

Élő mohával a gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségek ellen

Élő mohával kezelne gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket az a kutatócsoport, amely az Alzheimer-kór, valamint egyéb memóriazavarok és neuro-pszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusait vizsgálja magyar részvétellel. Kutatásuk célja, hogy a kórfolyamatok pontos megismerésével, azok befolyásolásával új terápiás utakat nyissanak meg a neuro-degeneratív betegségek kezelése terén.

Az alvás-ébrenléti ritmus zavara gyorsítja a daganat növekedését

A cirkadián ritmus, vagyis a szervezet biológiai órájának zavara a daganat gyorsabb növekedését okozhatja egy új tanulmány szerint, amely a PLoS Biology folyóiratban jelent meg.

Órákkal a halál után élesztették újjá sertések agyát

A Yale Egyetem kutatóinak sikerült újjáéleszteni alapvető sejtaktivitást órákkal korábban levágott sertések agyában. A sikeres kísérlet reményt adhat a stroke és az agysérülések kezelésében, de egyúttal a halál eddigi definíciójáról is kérdéseket vet fel.

Idegen szervvé kezdett fejlődni a bizarr tüdődaganat

Biológusok miniatűr gyomrot, patkó- és vékonybelet szúrtak ki tüdődaganatból nyert sejtek mintái között.

Felébresztették egy huszonnyolcezer éve halott mamut sejtjeit

Kutatóknak sikerült egerek petesejtjébe ültetve aktiválni egy 28 ezer éve fagyott mamut sejtjeit, de aligha várható, hogy sikerül az ősi állatot újjáéleszteni.

Áttörés: ártalmatlan zsírrá programozták át a veszélyes tumort

Egy kombinált terápia segítségével sikerült ráksejteket zsírsejtekké alakítani egerekben a Bázeli Egyetem kutatóinak.

Nanocsipesszel fognak turkálni a sejtjeinkben

Elektromos impulzusokkal kinyerhetővé válhatnak a sejtek DNS-ei, fehérjéi és szervecskéi anélkül, hogy maguk a sejtek megsemmisülnének – világított rá egy új kutatás.

A teszt, ami percek alatt megmondja, ki rákos

Gyors és egyszerű teszt hozhatja el a rákdiagnosztika forradalmát. A technika egyszerű vérmintából vagy szövetbiopsziából mindössze 10 perc leforgása alatt mutatja ki, vannak-e rákos sejtek szervezetünkben vagy sem. A módszerről az azt kidolgozó kutatócsoport egyik tagját kérdeztük.

Terroristaként térítik el a sejteket, így szállják meg a testünket

A poxvírusok vagy közismertebb nevükön himlővírusok közé tartozó vaccinia vírusok igen trükkös módját választották a szervezet megszállásának: a fertőzött sejteket átverik, így szerzik meg az uralmat mozgásuk fölött. Az eltérített sejtekkel aztán a test számos pontjára eljutva segítik önnön szaporodásukat.

Az átlagnál magasabbra nőtt? Rettegett betegség fenyegetheti

Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye, hogy szervezetét valamely ráktípus megtámadja. Mi a helyzet azokkal, akiknek az átlagnál több sejtjük van? Például a magas emberekkel? Veszélyeztetettebb csoportba tartoznak, mint alacsonyabb társaik? A riverside-i Kaliforniai Egyetem evolúcióbiológusának tanulmánya szerint sajnos a válasz: igen.

Hegek nélküli szép bőrt ígér a forradalmi sebgyógyító módszer

Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki életveszélyesnek számító sérülések gyógyítására: a testen belül, sejtek átprogramozásával hoznának létre sebeket elfedő bőrsejteket. Ezzel a sokszor macerás, egy életen át hordozott nyomokkal járó bőrátültetéseket váltanák ki.

Áttörés a rákgyógyításban: kezesbárányt csináltak a legyőzhetetlennek hitt farkasból

A ráksejtek többsége akkor válik igazán veszélyessé, amikor elhagyják kialakulásuk helyét és olyan távolabbi szövetekben „vetik meg lábukat", mint a tüdő, az agy vagy a csont. Az áttétek (metasztázisok) képződése ellen most a Coloradói Egyetem kutatói találtak egy új, trükkös receptet. A módszerrel az utazó daganatsejtek még az előtt legyilkolhatóvá válhatnak, hogy elérnék céljukat.

Ügyes trükkel fordították vissza az öregedést

Az örök fiatalság elérése az emberiség egyik régi nagy álma. Ugyan még nem sikerült elérni, egy újabb lépéssel azért közelebb jutottunk hozzá: emberi sejteket sikerült visszafiatalítani laboratóriumi körülmények között. Az eljárás a jövőben újfajta gyógyszerek kifejlesztését is lehetővé teheti.

Megmérték, milyen gyors a halál, meg fog lepődni

Először sikerült megmérni a „halál sebességét”, vagyis azt, hogy egy sejt milyen gyorsan pusztul el. Kiderült, hogy a folyamat hullámszerűen terjed 30 mikrométer per perces sebességgel.

Pusztítóvá is válhat a forradalmi rákgyógyászati eljárás

Akik figyelemmel kísérik a tudományos és egészséggel kapcsolatos híreket, olyan érzésük támad, mintha az orvostudomány forradalom küszöbén állna: korábban végzetesnek tartott betegségek válhatnak gyógyíthatóvá, ami, valljuk be, egy valóságos aranykor ígéretével kecsegtet. A nagy remények zászlóshajóját CRISPR-nek hívják. Ez egy eszköz, amivel a kutatók módosíthatják egy élőlény genetikai állományát, azaz genomját, kiiktatva azokat a géneket, amik az adott kórt okozzák. A módszernek rengeteg előnye, de sajnos egyúttal árnyoldala is van.

Az anyaság akár 11 évvel öregíthet, de fiatalíthat is

Az Egyesült Államokban vizsgálták az édesanyákat, és kiderült: az anyaság akár 11 évvel is öregítette sejtjeiket. Más országokban épp az ellenkezője derült ki. 

Mi történne a testünkkel, ha csak vizet innánk?

Unos-untalan ismételgetik az orvosok, a dietetikusok, és a táplálkozástudományi terület szakemberei, hogy igyunk meg naponta legalább 2-3 liter vizet. Igazuk is van, de azt kevésbé tudjuk, hogy mit érünk el azzal, ha elhagyjuk a cukros üdítőket, és csak vizet iszunk napközben. Érdemes kipróbálni és megfigyelni, milyen pozitív változások történnek a testünkben 1-2 hónap leforgása után. Mi eláruljuk, mire lehet számítani.

Véget érhet a gyötrelmes szurkálás

A cukorbetegek régi álma válik most valóra a szájon át bevehető inzulinkapszulával, hiszen az új formulázás szükségtelenné teszi a napi egy-két alkalommal beadandó injekciót.

Valami egészen szörnyű dolog történik az aggyal, ha nem alszunk eleget

Az alvás nem csupán arra való, hogy energiaraktárainkat feltöltsük, segít eltávolítani az idegrendszer napi működése nyomán keletkező toxikus anyagokat is. Amennyiben huzamosabb ideig nem alszunk eleget, ez a takarító funkció túlpörög, ami maradandó károsodásokat idéz elő az agyban – írja egy nemrég megjelent tanulmány.

Először valósítottak meg emlékátültetést

Sikeresen ültetett át egy emléket egyik csigából a másikba az RNS, a genetikai információ egy formájának átvitele révén a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja.

A halhatatlanság létezik – Fordítsuk vissza az öregedést!

A halhatatlanság vizsgálatához fontos tisztázni, hogy pontosan mit is értünk ez alatt: sebezhetetlenség, örök fiatalság, betegségekkel szembeni immunitás, a lélek autonomitása? A következőkben egyaránt szó lesz a sejt, a DNS felelősségéről és az emberi halhatatlanság véges mértékéről. Ráadásul pedig mutatunk még olyan „halhatatlan” állatokat, amelyek talán előbb pusztulnak el, mint hinnéd.

Sejtjeink ősei lehettek a földi élet legsikeresebb farmerei

Zachar István, Szilágyi András, Számadó Szabolcs és Szathmáry Eörs PNAS-ben megjelent tanulmánya szerint elképzelhető, hogy a mai összetett földi életformák annak köszönhetik létezésüket, hogy nagyjából kétmilliárd éve egy baktérium úgy „háziasította" a mitokondrium ősét, ahogyan például az ember a sertést.