Science
címke rss- kapcsolódó címkék:
- kutatás
- NASA
- baktérium
- asztrobiológia
- arzén
Folyamatossá vált a vízveszteség a Föld nagy tavaiban
Egy friss tanulmány szerint a világ nagy tavainak és víztározóinak több mint fele zsugorodott az 1990-es évek eleje óta elsősorban az éghajlati válság és az emberi fogyasztás miatt - írta a The Guardian című brit napilap online kiadása pénteken.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Akár a fekete lyukból: ebből a fénycsapdából egyetlen foton sem szökik meg
Bécsi és jeruzsálemi fizikusok megalkották a tökéletes fénycsapdát: egy olyan vékony anyagréteget, amelyből maga a ráeső fénysugár akadályozza meg a saját kilépését.
Átfogó kutatás az eurázsiai népek genetikai kapcsolatairól
Egy nagyszabású nemzetközi kutatás során több mint 200 tudós vizsgálta a Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia népességtörténeti összefüggéseit, vagyis az Európa és Ázsia közötti hidat alkotó területen élt népességek kulturális és genetikai hatásait.
A középkorban nem sokra becsülték az angol nyelvet
Mindenki hallott Artúr királyról és a Kerekasztal Lovagjairól, pedig igazából a középkori angol nyelvű lovagi irodalom nagyjából 90%-a elveszett – miközben az egykorú ír és izlandi írásos emlékek mintegy háromnegyede fennmaradt. Valószínűleg az angol nyelvnek nem volt nagy presztízse akkoriban.
Szupernóva-robbanást okozott egy furcsa csillagütközés
Bizonyítékot találtak a csillagászok arra, hogy egy fekete lyuk vagy neutroncsillag belesodródott egy társcsillaga magjába, aminek hatására a csillag szupernóvaként robbant fel - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A világ legapróbb technológiai eszközét alkották meg izraeli kutatók
A világ legapróbb, mindössze kétatomnyi vastagságú technológiai eszközét alkották meg izraeli kutatók.
Ismeretlen, titokzatos katasztrófa rázta meg a világóceánt
Kétszer olyan gyilkos hatású volt az a rövid, ám hatását tekintve a világtenger cápa-populációját majdnem teljesen kiirtó kihalási esemény, mint a dinoszauruszokat 65,5 millió éve kipusztító óriás aszteroida becsapódása – erre az eredményre jutottak a Yale Egyetem kutatói, a rangos Science tudományos szaklapban publikált tanulmányukban. A világtenger táplálékláncának csúcsán álló tengeri ragadozócsoportot megtizedelő, eddig ismeretlen okú rapid esemény a földtörténeti közelmúltban, a miocén időszak elején, mintegy 19 millió éve történt.
Több milliárd éves baktériumok titkát fejtették meg magyar kutatók
Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. Legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is - közölte az ELTE pénteken.
Magyar kutatók írását választották az év 10 legérdekesebb cikke közé
Az év legérdekesebb 10 tudományos közleménye közé sorolta Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzőtársai írását a Science, a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja.
- címkék:
- magyar kutatók
- geometria
- Science
- Címkefelhő »
Kiderült, már a neandervölgyi-emberek is halásztak a tengeren
Az eddig véltnél régebb óta eszik tengeri táplálékot az ember. A Göttingeni és a Barcelonai Egyetem kutatói szerint már a neandervölgyi ember is rendszeresen fogyasztott kagylókat, halakat és más tengeri állatokat.
A COVID-19 robbanásszerű terjedését alattomos "lopakodó átvitel" táplálja
Egy friss, a tekintélyes Science tudományos szaklapban közölt tanulmány szerint a koronavírus-fertőzés dokumentált eseteinek legalább a kétharmadát olyan saját magukat tünetmentesnek érző, vagy csak enyhe, és ezért elbagatellizált tünetekkel rendelkező páciensek okozták, akik nem tekintették magukat betegnek. Mindez felveti a sokkal nagyobb körültekintés szükségességét a járvány elleni küzdelemben.
Új vizsgálat bizonyítja, hogy aszteroidabecsapódás végzett a dínókkal
Egy Földnek ütköző hatalmas aszteroida okozta a tömeges fajpusztulást 66 millió évvel ezelőtt - erősítette meg egy új nemzetközi kutatás, a tudósok egyben cáfolták azt a korábbi elméletet, amely szerint vulkáni tevékenység számlájára írható a kréta végi kihalás.
Mielőtt a robotok végleg átveszik felettünk a hatalmat
A mesterséges intelligencia ma már autót vezet, orvosi berendezéseket irányít, bírósági döntéseket segít. Ideje biztosítékokat beépíteni, hogy ne ártson nekünk, és elfogulatlanul ítéljen.
Magyar kutatók munkáját közölte a legrangosabb tudományos lap
A Nemzeti Agykutatási Program újabb nagy sikere: az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak az MTA KOKI kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is. Nyiri Gábor és kutatócsoportja eredményét a világ egyik vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte.
- címkék:
- agykutatás
- magyar kutatók
- agy
- MTA
- Science
- Címkefelhő »
Nem a dinoszauruszok voltak hajdan az egyetlen óriások
Egy elefántméretű, emlősszerű növényevő állattal éltek együtt a mai Európa területén az első dinoszauruszok nagyjából 205-210 millió évvel ezelőtt a triász időszak végén - számoltak be a kutatók a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban, amelynek eredményeit Lengyelországban feltárt fosszíliákra alapozták.
Megtalálták a Föld legöregebb gerinces állatát
Az atlanti térség sarkvidéki régiójában talált több mint 500 éves grönlandi cápa új életkor rekordot jelent a Föld gerinces élővilágában. A grönlandi cápákról eddig is ismert volt, hogy más gerinceshez képest rendkívül hosszú életperiódussal rendelkeznek, ám a Science tudományos szaklapban most közzétett tanulmányban leírt példány minden bizonnyal a földi élővilág legidősebb ismert élő gerincese.
Megmentené a fajok többségét, ha mindenki tartaná magát az egyezményhez
Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését – hangsúlyozzák a Kelet-Angliai Egyetem kutatói.
Három nagy migrációs hullám ötvenezer év alatt
Legalább három nagy hullámban érkeztek emberek Délkelet-Ázsiába az elmúlt 50 ezer évben - derült ki a területen talált ősi emberi maradványokon végzett első teljes genomszekvenálás eredményeiből.
A természetvédelmi területek egyharmadát veszélyezteti az ember
A világ természetvédelmi területeinek egyharmadát veszélyezteti emberi tevékenység, és a legtöbb terület védelme nem éri el valódi célját - állapította meg egy a Science tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány.
Tudta-e, hogy a bálnák koponyája antennaként működik?
Régóta ismert, hogy a bálnák énekelnek, búgnak, sőt, még suttognak is egymással, de mindeddig nem ismerték pontosan a kutatók, hogy hogyan érzékelik a hangokat a világóceán óriásai.
A nektártól optimisták a méhek
A méhek az alkohol emberre gyakorolt hatásához hasonlóan optimistábbak és boldogabbak lesznek, miután jó nagyokat kortyolnak a nektárból. Ráadásul mindezt tudatosan teszik – erre a következtetésre jutottak azok a kutatók, akik eredményeiket a Science tudományos folyóiratban publikálták.
A molekuláris olló az év tudományos áttörése
A DNS szerkesztésére alkalmas célratörő és hatásos módszert, a CRISPR/Cas9 technikát, vagyis a molekuláris ollót választotta a Science neves tudományos lap 2015-ben az év tudományos áttörésének. A technikát már 2012-ben ismertette a Science, ám az eljárás egyre több helyen használható.
A rák immunterápiás kezelése az év felfedezése
A Science közzétette az idei tíz legfontosabb tudományos felfedezéséről szóló listáját.
- címkék:
- toplista
- Science
- felfedezések
- Címkefelhő »
Helyreállt a rend a földi élővilágban
A nagy vihart kavart arzénbaktériumról kiderült, hogy mégsem arzénbaktérium, és nem írja felül a földi élet alaptörvényeit.
Bioterrorizmustól tartva lebutítanak egy cikket a világ egyik legnagyobb tudományos lapjában
A Science magazin főszerkesztői közleményben ismertette, hogy az Egyesült Államok biológiai biztonsággal foglalkozó tudományos tanácsadó testületének kérésére megjelenés előtt átszerkesztenek egy madárinfluenzával kapcsolatos cikket.
Nyolc csapás az arzénbaktériumra
A világ egyik legrangosabb tudományos lapja, a Science közölte azokat a szakmai kritikákat, amelyek a 2010 decemberében bejelentett, foszfor helyett állítólag arzént használó baktériummal kapcsolatban érkeztek a szerkesztőségbe. Az eredeti cikk szerzői is reagáltak a bírálatokra, de új adatokat nem közöltek.
Mennyi információt tárol most az emberiség?
Először a történelem során becslés készült arról, hogy mennyi információt tárol, továbbít és alakít át az emberiség. Az adatmennyiség elképzelhetetlenül nagy, de még mindig eltörpül a természet információtárolási kapacitásához, például a DNS-molekulákhoz képest. A ma már szinte mindenhova beépített szenzorok és a gombnyi méretű, nagy kapacitású tárolók további információs robbanást okoznak a nem túl távoli jövőben.
Magyar filozófusok zaklatásáról ír az egyik vezető tudományos lap
Az egyik legnagyobb nemzetközi tudományos folyóirat, a Science híroldala is részletesen foglalkozik azzal a botránnyal, ami a hazai filozófusoknak nyújtott támogatásokkal kapcsolatban alakult ki néhány hete Magyarországon. Az egyik legnevesebb filozófus, Jürgen Habermas az Európai Uniótól kért vizsgálatot, egy Pálinkás Józsefnek címzett nyílt levélben pedig hatvan hazai és nemzetközi szakember állt ki a hűtlen kezeléssel megvádolt magyar kutatók mellett.
Öcsi bácsit is kerestük az emberiség emlékezetében
A valaha megalkotott legnagyobb adatbázisból kétszáz évre visszamenően is megtudhatjuk, kiről és mikor írtak a könyvekben. Csütörtökön mutatták be az emberiség kereshető "kulturális genetikai állományát", amelyben többek között megnéztük Puskás, Neumann, a Rubik-kocka és Trianon nyomait.
Sokasodnak a kérdőjelek az "eddigi legkülönlegesebb élőlény" körül
Egyre több kutató szerint igen gyenge lábakon áll az a cikk, amely a foszfor helyett arzént használó baktérium felfedezését írja le. A szakmai kommentárok szerint még nagyobb probléma, hogy a tanulmány erős állításai körül nagy felhajtást csapott a NASA, ami sokat árthat a tudománynak. Ezt a cikket Magyarországon doktori disszertációnak sem fogadták volna el - mondja az egyik megkérdezett szakértő.
Did Jesus die for extraterrestrials as well?
Giordano Bruno might have been better suited to chair the scientific conference that was held in the beginning of November dealing with life outside Earth. The presence of Bruno would have given flavour to the conference held between the walls of the Vatican as it dealt with issues on which the Italian scholar and philosopher had been previously attacked for, in trying to bring the issues to light. We spoke to Jesuit father Nemesszeghy Ervin about the Catholic Church's 'evolution'.
Az őrült levelek miatt is kellenek a szavahihető tudósok
Ő is tudta, hogy az egykori nagy magyar tudósgeneráció zöme alig egynéhány középiskolába járt, és érdeklődött, hogy még mindig képzünk-e hasonló fiatalokat. Bár 14 ezer tanulmányt nem olvas el évente, az őssejtekben nagy jövőt lát, a marsutazást azonban most nem erőltetné. Az influenza-világjárványt a legjobb példának tartja arra, miért kellenek a szavahihető tudósok, akikhez bátran és bizalommal fordulhatnak az emberek. Bruce Albertsszel, a Science tudományos folyóirat főszerkesztőjével a Magyar Tudományos Akadémián beszélgettünk.
Rengeteg vizet találtak a Holdon
A NASA csütörtökön este tart sajtótájékoztatót három egymással összefüggő új eredményről: ezek alapján vízben sokkal gazdagabb a Föld Holdja, mint azt korábban feltételezték. A kutatásokkal kapcsolatos három cikk a Science legújabb, pénteki számában jelenik meg, de a lap szerkesztősége - a kiszivárgott hírek miatt - korábban feloldotta az eredmények közlésének embargóját.
Azonosították Amerikai legősibb ismert napobszervatóriumát
A perui Chankillo régészeti ásatási helyszínen egymás mellett sorakozó 13 torony lehet az Újvilág legősibb napobszervatóriuma - olvasható a Science legutóbbi számában.
- címkék:
- Science
- Újvilág
- Yale University
- Címkefelhő »
Őssejtek az öregedés és a rák elleni küzdelem szolgálatában
2000 februárjában a Science című rendkívül színvonalas tudományos folyóirat közel harmincoldalas mellékletében az őssejtkutatások eredményeiről, lehetőségeiről és azok etikai jellegű kérdéseiről írtak. Ebben a számban az értékelés mellett néhány igen érdekes adatot is közöltek.
- 1