SARS-CoV-2
címke rss- kapcsolódó címkék:
- koronavírus
- COVID-19
- vakcina
- járvány
- vírus
- legfrissebb
- legrégebbi
Ez a mutáció okozhatja a koronavírus vesztét
Egy közelmúltban bekövetkezett mutáció fertőzőképesebbé változtatta a SARS-CoV-2 koronavírust, ezzel párhuzamosan azonban sokkal sérülékenyebbé is tette a készülő vakcinákkal szemben – állapította meg egy kutatás, amit a rangos Science tudományos folyóiratban közöltek.
Kiderült, a koronavírus mely változata terjed Magyarországon
A koronavírus-fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet az a vírusgenom-kutatási program, amely konzorciális együttműködéssel, szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek és klinikák közreműködésével valósul meg, és bekapcsolja hazánkat a COVID-kutatás nemzetközi kollaborációjába. A vírus teljes genetikai állományának (genomjának) vizsgálata más járványtani elemzésektől független információforrás, amellyel reprodukálható a COVID-19-járvány tavaszi-koranyári hulláma, és megtudható, milyen vírusváltozatok ...
Órák alatt kivitelezhető génszekvenálási módszert fejlesztettek ki
Gyorsan kivitelezhető génszekvenálási módszert fejlesztettek ki ausztrál kutatók, ennek segítségével négy óra alatt feltárható az új koronavírusos esetek forrása.
Egyre inkább terjed a koronavírus új mutációja Németországban
Németországban is meghatározóvá válik az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) először Nagy-Britanniában azonosított, a korábbiaknál fertőzőképesebb változata a szövetségi kormány kancelláriaminisztere szerint.
Egy kutatás szerint laboratóriumból szabadult el a koronavírus
A koronavírus eredetét kutatva huszonhat tény alapos megvizsgálása után az amerikai kutató, Steven Quay állítja, hogy az új koronavírus nem természetes úton került át állatról emberre, s hogy „semmi kétsége nincs afelől, hogy a SARS-CoV-2 vírus laboratóriumból szabadult el".
- címkék:
- SARS-CoV-2
- járvány
- koronavírus
- COVID-19
- Címkefelhő »
Veszélyesebbé vált a vírus az új mutációk miatt német szakértők szerint
Veszélyesebbé vált az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) a korábbiaknál fertőzőképesebb mutációk miatt, amelyek Németországban is terjednek - mondta a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) vezetője pénteken Berlinben.
Milyen típusú vakcina? Kinek adható? Mik az oltási reakciók? - Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat
Magyarországon jelenleg ötféle - az EU-ban a legtöbb - vakcinával folyik a lakosság oltása. Minden oltóanyag hatásosan véd a COVID-19-megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírussal szemben, és mindegyik biztonságos. Mutatjuk, mit kell tudni az egyes oltóanyagokról.
Meddig lehetünk védettek a koronavírussal szemben?
A semlegesítő antitestek szintje nagyon eltérő lehet a COVID-19-betegségből felépült betegek esetében; míg egyesek szervezetéből az antitestek néhány nap leforgása alatt eltűnnek, addig másokéban hónapokig, vagy akár évtizedekig kimutathatók ellenanyagok. A semlegesítő antitestek szintje és változása nagyban függ a betegség átvészelésekor megjelenő klinikai tünetek súlyosságától; komolyabb betegség esetén magasabb antitestszint alakult ki, ami hosszabb ideig fenn is marad a szervezetben. Az alacsonyabb ellenanyagszint azonban nem jelenti azt, hogy az illető ne lenne védett a koronavírus ellen, az erős T-sejtes immunválasz ugyanis hoosszú ...
Hogyan működik és mitől különleges a Janssen-vakcina?
Megérkezett a Janssen-oltóanyag Magyarországra kedden, az első szállítmány összesen 28 800 embernek elegendő vakcinát tartalmaz. Mit kell tudni a most forgalomba kerülő új oltóanyagról?
Magyar technológia segíti az új koronavírus gyógyszerek fejlesztését
A koronavírus és egyéb, új fertőzőbetegség leküzdésében is segíthet a magyar kutatók vezetésével kifejlesztett új SpotXplorer technológia, amely a betegséget okozó fehérjék Achilles-sarkát, a legfontosabb támadási célterületet képes azonosítani, tájékoztatta közleményben a Pécsi Tudományegyetem pénteken szerkesztőségünket. A technológia új távlatokat nyithat az igazán hatékony gyógyszerek kifejlesztésében. Az erről szóló tanulmány 2021. május 27-én jelent meg a világ egyik legrangosabb tudományos szaklapjában, a Nature Communications-ben.