Száműzetésben halt meg Pilátus, aki halálra ítélte Jézust

A lovagrendű családból származó és magasabb hivatalt sohasem viselt Quintus Pontius Pilatus akkor ért karrierje csúcsára, amikor Tiberius császár, a „legalkotmányosabb princeps" i.u. 26-ban megtette Júdea helytartójának. Ezekben az időkben Róma vazallus királysága, Júdea, „a lázadók és a fanatikus próféták földje" számított a legkevésbé vonzó célpontnak a római impérium provinciái közül a prokurátori hivatalért versengők között. A rómaiakkal szemben ellenséges és zendülésre hajlamos földön embert próbáló feladat volt fenntartani a békét, a Pax Romanát. Akkortájt, amikor Pilatus Júdeába érkezett és elfoglalta a hivatalát, egy új taníító ...

Erdélyi-medencei kutatási projekt a Magyar Nemzeti Múzeum régészti tárának vezetésével

A Maros mentén, Marosújvár, Marosnagylak, Ispánlaka és Magyarlapád környékén a Magyar Nemzeti Múzeum által vezetett nemzetközi kutatócsoport megkezdte a régészeti munkát. A 2021-2022 közötti időszakra megnyert projektben az Erdélyi-medence régészeti hagyatékát kutatjuk. – írja Szenthe Gergely, régész a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján.

Messalina császárné, aki bordélyokban (is) szeretkezett

Az uralkodófeleségekről mindenkinek él egy bizonyos kép a fejében. Szép, leginkább decens öltözet, távolságtartó modor, visszafogottság, szemérmesség. Valeria Messalina, Claudius császár harmadik felesége viszont cseppet sem hasonlított erre a képre – inkább egy nimfomániás örömlányra emlékeztetett.

Meglepően sokáig maradtak aktívak a római smaragdbányák

Az Universitat Autònoma de Barcelona régészei a Varsói Egyetem lengyel Mediterrán Régészeti Központjával együttműködve Sikait római kori lelőhelyét tárták fel Egyiptom keleti sivatagában. A területet az ókorban „Mons Smaragdus" néven ismerték, mivel ez volt az egyetlen hely a Római Birodalomban, ahol smaragdot találtak.

Az elmúlt évtized legfontosabb felfedezésére bukkantak most a Gázai övezetben

Ókori római találmányok, amelyek alakították a modern világot

Az ókori római találmányok és újítások nem omlottak össze a Római Birodalommal egyidőben. És bár évezredek teltek el azóta, a rómaiak mesteri munkája még mindig megfigyelhető a mindennapi életünkben. Csak épp nem biztos, hogy mindig be tudjuk azonosítani őket.

Különleges bepillantás egy római kisváros életébe

A régészek egy római kisváros mindennapi életének mozzanatait tárják fel Fleet Marstonban, az Egyesült Királyság Aylesbury közelében. Az ásatások az úgynevezett HS2 régészeti programnak a részét képezik, ahol a szakemberek egy sor zárt épületet találtak, amelyek otthonokra, valamint kereskedelmi és ipari tevékenységre utalnak.

Különleges aranypénzt találtak Somogyban

Nagyon ritka római kori aranypénzre bukkantak a Rippl-Rónai Múzeum munkatársai ez év elején Somogy megyében - tájékoztatta az intézmény csütörtökön, közleményben az MTI-t.

Ezért vezet minden út Rómába

Amikor 211-ben, Septimius Severus római császár uralkodása alatt elérte csúcspontját a hatalmas Római Birodalom, a területe Európa nagy részére kiterjedt az Atlanti-óceántól az Urál-hegységen és a mai Skócián át a Szaharáig és az Arab-öbölig. Egy ilyen nagy birodalom feletti uralom megőrzésében kulcsfontosságú volt Róma hatalmas és bonyolult úthálózata, amely még ezer évvel a birodalom összeomlása után is páratlan maradt.

Elsüllyedt városok: a Római Birodalom Las Vegasa

Több mint 2000 évvel ezelőtt létezett egy város, melyet manapság a Római Birodalom Las Vegasaként emlegetnek. Baia, az üdülőváros, mely körülbelül 30 kilométerre volt Nápolytól, Olaszország nyugati partján. Azonban több, mint ezer éve víz alatt van.

Rozsdás kardok, bibliai nyílhegyek, vissza nem térő bumerángok

A régészek figyelemreméltó leletekre bukkantak a 2021-es évben: a Földközi-tenger fenekén rejtőző, kövekkel kirakott keresztes kardoktól a Dél-Ausztráliában felfedezett, vissza nem térő bumerángokig. Most összeszedtük az elmúlt esztendő leginkább lenyűgöző kard- és fegyverfelfedezéseit.

Létezik egy település, ahol még ma is Jézus nyelvét beszélik

A názáreti Jézus anyanyelvén, arámiul mondta el utolsó szavait a keresztfán. Az ősi, Krisztus tanítása előtt legalább 900 évvel korábban keletkezett arámi volt a Megváltó idejében a beszélt nyelv Izraelben. A zsidó nép a babiloni fogság idején sajátíthatta el az arámit, ami ezt követően sokáig a köznép beszélt nyelvének számított, a héber pedig a vallási, az írástudók által használt nyelvként funkcionált. Ezt a nagy múltú ősi nyelvet az eredeti formájában ma már csak egyetlen apró településen beszélik az egész világon.

A Názáreti Jézus születésének és életének titkai

A karácsony, Jézus földi megszületésének emléknapja a keresztény világ húsvét utáni második legnagyobb ünnepe. A karácsonyt minden évben december 25-én - az ortodox egyházban január 6-án - ünneplik meg. A Kr. u. 325-ben Nagy Konstantin császár által összehívott első niceai zsinat határozott arról, hogy december 25-e Jézus Krisztus földre történt első eljövetelének a napja, az öröm és békesség, a család és gyermekség, valamint az otthon és szülőföld egyetemes keresztény ünnepe.

Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izraelben a tenger mélyén

Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izrael középső részén, Cézárea egykori kikötőjének közelében a tenger mélyén - jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)szerdán a Facebook oldalán.

Megtalálták a világ 2. leletét, amely a római kori keresztre feszítésre utal

Mítoszok nyomában: Vajon a Duna mélyén rejtőzik Attila sírja?

A mítosztok szinte egyidősek az emberiséggel, és sokat közülük a mai napig próbálnak kibogozni. Vajon hol lehet a Szent Grál? Valóban létezett a titokzatos szigetlakók országa, az Atlantisz? Tényleg éltek vérfarkasok, vagy csupán őseink képzeletének szülöttjei? Na és hol nyugszik Attila, a hunok királya? Egy izgalmas német dokumentumsorozat, a Mítoszok – Az emberiség legnagyobb mítoszai ilyen kérdések nyomában jár, készítői pedig többek között Magyarországra is ellátogattak, hogy Attila, a hunok királyának sírjára bukkanjanak. A sorozatot hazánkban a Viasat History tűzi műsorára, 2021. december 6-ától hétköznaponként 21 órától.

Egy elveszettnek hitt csatatérről mesél ez a kétezer éves tőr

Egy svájci amatőr régész felfedezett egy díszes tőrt, amelyet nagy valószínűséggel egy római katona forgatott kétezer évvel ezelőtt. A fémdetektor segítségével talált lelet egy régészcsoportot is a helyszínre csábított, akik ezután több száz műtárgyra bukkantak az eddig „elveszettnek" hitt csatatéren, ahol egykor a római légiósok csaptak össze a rét (más írásmóddal raetiai) harcosokkal, miközben Róma megpróbálta megszilárdítani hatalmát a területen.

Meglepő helyen fedezték fel ezt a római vízvezetéket

A régészek egy római íves vízvezeték maradványait fedezték fel az ókori örményországi Artashat-Artaxata hellenisztikus királyi városában végzett ásatási munkák során. A feltárásokat a Münsteri Egyetem és az Örmény Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiája végezte.

Ma van Szent Márton, hazánk védőszentjének napja

Szent Márton a Szűzanya után hazánk második védőszentje. Szent István Koppánnyal való hadakozásakor az ő segítségét kérte, és a feljegyzések szerint zászlajára festette a képét.  Ekkortól, 977 óta Magyarország védőszentje. Az Árpád-korban a legtöbb templomot Szűz Máriának és Szent Mártonnak szentelték. Magyarországon több ereklyéje is megtalálható, például Budapesten a Forgách utcai Szent Márton templomban, és a Pannonhalmi Apátságban. Születésének egyik feltételezett helyén  épült Szent Márton tiszteletére a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek.

Tizenöt kilós római kori ezüstkincset találtak Augsburgban

Régészek több mint 15 kilogrammnyi ókori római ezüstpénzt fedeztek fel Augsburgban egy ásatáson.

Ezért hunyt el olyan kevés római császár természetes módon

Egy új matematikai mintát azonosítottak a tudósok a római császárok korai és gyakran erőszakos haláleseteiben: egy olyan törvényszerűséget, amely számos befolyásos uralkodó sorsát leírja, akik egy egész birodalmat irányítottak, majd hirtelen elhunytak.

Döbbenet: ez a kétezer éves római beton még ma is szilárd

Egy bizonyos típusú vulkáni hamu és a víz közötti, több ezer éves kémiai kölcsönhatás erősebbé, nem pedig gyengébbé tette a római betont az idő múlásával. Egy új tanulmányban a tudósok az építmények tartósságára keresték a választ.

A DNS végre felfedte az ókori etruszkok titokzatos eredetét

A DNS-bizonyítékok talán véget vethetnek egy régóta húzódó vitának, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon honnan származnak az ókori etruszkok, akik a Római Birodalom felemelkedése előtt a legjelentősebb civilizációt hozták létre.

Fantasztikus kincsleltre bukkantak a Földközi-tenger mélyén

A tengerfenéken találtak 53 római kori aranypénzt búvárrégészek a kelet-spanyolországi Xábia város partjainál.

Ritka római császárszobrot találtak Törökországban

Hadrianus (i.sz. 76-138) római császár két és fél méter magas szobrát fedezték fel régészek Törökország nyugati részén, az Alabanda antik város helyén, a mai Aydinban folyó régészeti ásatásokon.

Kiemelkedő hun sírok kutatásának új eredményei

A magyar őstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetője a Magyarságkutató Intézet honlapján.        

A szerelmét cserbenhagyva menekült el Kleopátra

A késő köztársaság vérzivataros polgárháborúinak a Kr.e. 31 szeptember 2-án, a Jón-tenger partján fekvő Actium közelében lezajlott hatalmas tengeri ütközet vetett véget. Az Antonius flottája felett aratott győzelem nyitotta meg az utat Octavianus (Kr.e. 27 - től Augustus) egyeduralma, és a principátus rendszere, a császárkor előtt. Az összecsapás közelében állomásozott Marcus Antonius szeretője, Kleopátra egyiptomi királynő is a flottájával, aki be sem várva az öldöklő küzdelem végét, kibontatta a vitorlákat, és Alexandriába menekült. Antonius amikor megkapta a hírt Kleopátra meneküléséről, faképnél hagyva seregét, a szerelme után ffutott. ...

Vulcanus ünnepnapján pusztította el a Vezúv Pompejit

I.sz. 79. augusztus 25-én a tűzhányók alvilági istene, Vulcanus ünnepnapjára készülődtek a Nápolyi-öböl partján fekvő húszezres lélekszámú város, Pompeji polgárai. A település fölé magasodó és már napok óta füstcsíkokat eregető Vezúvról mindenki azt hitte, hogy régóta halott, kialudt vulkán. A kora délelőtti verőfényben nagy tömeg gyülekezett az utcákon, hiszen kettős ünnepre, Vulcanus, és a várost újjáépítő isteni Augustus emlékének megünneplésére készültek. Az ünnepi hangulatban senki sem figyelt fel a kék égbolton dél felé húzó tömött madárrajokra, és az egyre izgatottabban vonyító kutyákra. Az idilli hangulatnak mély, túlvilági ...

Ezen az ókori római kilincsen egy oroszlán épp felfal egy barbárt

Az Egyesült Királyság régészei felfedeztek egy ókori római kilincset, amely egy szörnyű jelenetet ábrázol: egy oroszlánt, amely épp felfal egy meztelen, bozontos hajú barbárt, miközben négy kísérteties, Cupidora hasonlító fiatal nézi őket, akik valószínűleg hamarosan az áldozat a sorsára jutnak.

Előkerültek az első leletek a mongóliai hun sírokból!

Alig telt el négy nap a legutóbbi Belkh-i ásatások előrehaladásáról szóló egyeztetés óta, hétvégére már kézzelfogható eredményeket értek el a Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet együttműködésében zajló kutatás során. Noha Gelegdorj Eregzen, az akadémia Régészeti Intézetének igazgatója a múlt héten elmondta, hogy igen jól állnak és folyamatosan ásnak kollégái, azonban ekkor még nem tudták, hogy már pár nappal később gyönyörű leletek bukkannak elő a föld alól - írja a Magyarságkutató Intézet a honlapján.

Római fegyvereket találtak a spanyol vaskori településen

A régészek épp ásatásokat végeztek Son Catlar őskori településén a spanyol Menorca Baleár-szigeteken, amikor római katonai felszerelések és fegyverek raktárját, illetve egykori sebészeti eszközöket fedeztek fel a helyszínen.

Óriási felfedezés: Római utat találtak a Velencei-lagúna fenekén

Ókori római utat fedeztek fel a Velencei-lagúna fenekén egy régészeti feltárási program közben.

TESZT: Görög vagy római mitológia alakja?

Bár irodalom órákon valószínűleg mindenki tanult róluk, a görög és a római mitológia sokak számára összemosódik. Ha néha téged is összezavar, hogy melyik isten melyik mitológiához tartozik, akkor ezzel a teszttel rendezheted a tudásodat velük kapcsolatban.

Díszes domborművet találtak a Hadrianus falához közeli római erődben

Az észak-angliai Vindolanda római erődben végzett ásatások során faragott kőből készült domborművet tártak fel a régészek, amely egy lovast vagy egy római istenséget ábrázol. Maga a Vindolanda (magyarul „fehér mező" vagy „fehér mocsár") egy római katonai tábor (castrum) volt, a Római Birodalom peremén, Britannia tartományban. A díszes kőfaragás Hadrianus-falától délre, egy Stanegate nevű főbb útvonal mentén található, amelyet gyalogosok és lovasok is használtak, és amit később, a harmadik század elején IV Gallorum equitata (más néven gallok negyedik serege) őrzött.

Ókori nekropoliszra bukkantak a híres adriai szigeten

A 4. század közepéről és az 5. század elejéről származó nagyméretű temető (nekropolisz) maradványaira bukkanta horvát régészek Hvar szigetén, a 17. században épült Radosevic-palota kertjében - adta hírül a Telegram.hr című horvát hírportál.

Heródes korából származó római bazilikát tártak fel Izraelben

Pünkösd: a Szentlélek kiáradása és a tüzes nyelvek ünnepe

A húsvét és a karácsony után a pünkösd a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amikor a Szentlélek eljövetelére és az egyház megszületésére emlékezik a keresztény világ.

A Jeruzsálemben talált, groteszk lámpának hiányzik a „fél arca”

Az Izraeli Régészeti Hatóság csapata egy bronzból készült olajlámpára bukkant, miközben Jeruzsálem városa alatt ókori alagutakat tárt fel. A valószínűleg a jó szerencsét szolgáló, furcsa tárgy groteszk arcot formál, amit valószínűleg szándékosan helyeztek el egy épület alapzatában közel kétezer éve.

Így tartották tisztán az ókori világ leghosszabb vízvezetékeit

A Valens vízvezeték 368-ban készült el, Valens római császár uralkodásának idején, akiről elnevezték. Az ötödik századra Konstantinápoly állampolgárai ezen a csatornán keresztül jutottak vízhez, amelyet később több oszmán szultán is helyreállított. Ez volt a középkori város legfontosabb vízvezeték rendszere. Most a tudósok azonosítottak egy „okos trükköt", amelyet a korabeliek alkalmaztak az infrastruktúra ezen hatalmas darabjának tisztán tartására.

Miniatűr ókori római napórát fedeztek fel egy pisai ásatáson

Miniatűr ókori római napórát fedeztek fel egy pisai ásatás leletei között.

Római kori gladiátorarénát tártak fel Törökországban

Egy római kori aréna maradványait tárták fel a régészek Törökországban, akik szerint az építményben egykor 20 ezer ember nézhette a gladiátorok véres összecsapásait és a vadállatok harcait.

Szokatlan római kori maradványokat találtak Nagy-Britanniában

Nagy-Britanniában, de talán az egész egykori Római Birodalom területén egyedülálló római kori maradványokat fedeztek fel az angliai Észak-Yorkshire-ben, egy scarborough-i építkezésen.

Ezért takarja lila lepel nagyböjt idején a feszületet

Húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapon ünnepeljük. Ennek előkészületi ideje a nagyböjti időszak. Ezen a 40 napon Jézusnak a megkeresztelkedése utáni, a pusztában töltött 40 napos böjtjére emlékeznek meg a keresztény világban.

Napistennek képzelte magát a legzüllöttebb római császár

A római császárkor története nem mellőzte az excentrikus, különc, vagy éppen botrányos életvitelükről elhíresült bíborban született uralkodókat. Caligula, Néró, vagy a filozófus császár Marcus Aurelius fia, az atyja örökségére méltatlan Commodus mellett az egykori impérium leghírhedtebb princepsei közül is kiemelkedik a magát napistennek képzelő kezelhetetlen ifjú császár, Heliogabalus, akti i.sz. 222. március 11-én ért utol csúfos végzete.

Újabb ókeresztény katakombát restaurálnak és nyithatnak meg Rómában

Restauráltatná és megnyitná a látogatók előtt a Vatikán a híres Commodilla-katakombát.

Ilyen leletre nem számítottak a régészek a törökországi ásatáson

A török régészek több mint hatszáz darab, római kori ezüstérmére bukkantak egy patak közelében, amit egy eltemetett korsóban rejtettek el. A fizetőeszközök nagy részét valószínűleg Olaszország déli részén verték, körülbelül kétezer évvel ezelőtt.

Klímaváltozás okozta egyes ókori egyiptomi települések pusztulását

Egyiptomi települések néptelenedtek el a klímaváltozás miatt a késő római korban - állapította meg egy hétfőn megjelent svájci tanulmány.

13 évnyi felújítás után megnyílik a híres római műemlék

Fantasztikus kincsleletre bukkantak Pest megyében

Mintegy hétezer ezüstpénzből és négy aranyéremből álló középkori leletegyüttes került elő Újlengyelben. Eddig ez a legnagyobb értékű késő középkori éremkincs Pest megyében - közölte a Ferenczy Múzeumi Centrum hétfőn az MTI-vel.

Valóban halálra kerestette a kis Jézust Heródes, Júdea királya?

Az újszövetségi Szentírásban Lukács és Máté evangéliuma emlékezik meg a legrészletesebben Jézus megszületéséről. Máté evangéliuma arról ír, hogy három napkeleti bölcs a betlehemi csillagot követve érkezett meg Jeruzsálembe, ahol Júdea királya, Nagy Heródes színe elé járulva jövetelük célját, a „zsidók újszülött királyának"megtalálását is felfedték az uralkodó előtt. Az evangéliumi hagyomány szerint a hatalmára féltékeny Heródes néhány nappal később elrendelte minden két évnél fiatalabb fiúgyermek meggyilkolását, hogy biztos legyen benne, nem marad életben az újszülött „zsidó király".