Római Birodalom

címke rss

A betlehemi jászol máig tartó titkai

Tudomány2022.12.25, 18:19

A vatikáni Szent Péter bazilika után Róma, az örök város második legnagyobb és egyben legrégebbi keresztény temploma nemcsak a mérete és a kora miatt híres. A Santa Maria Maggiore - az öt patriarchális bazilika egyike -, a hívők körében elsősorban arról a rendkívül becses ereklyéről ismert, amit a keresztény hagyomány a názáreti Jézus bölcsője, a betlehemi jászol egyik darabjának tart, és amit 2019 novemberéig a bazilika falai között őriztek.

A római uralom elleni nagy zsidó lázadásról mesél ez az érme

Tudomány2022.12.15, 17:45

A Héber Egyetem régészei egy ritka félsékeles érmét tártak fel a nagy lázadás időszakából, amely az első ilyen megmozdulásnak számított Júdea zsidó lakosságának a Római Birodalom elleni felkelései közül.

Különös kegyetlenségről mesél ez az ősi mozaik

Tudomány2022.12.13, 10:56

A Nápolyi L'Orientale Egyetem régészei egy ősi mozaikot tártak fel a Pausilypon Régészeti Parkban. A terület Posillipóban található, amely a római korban Nápoly elit negyede volt a mai Olaszország területén. Posillipót az ókori görög és római források említik először Pausílypon néven, ami azt jelenti, hogy „egy pillanatnyi nyugalom az aggodalomtól".

Azonosították a történelem legnagyobb vereségét szenvedő római légiót

Tudomány2022.12.06, 11:39

Egy új tudományos tanulmány azonosította a római légiók úgynevezett „vasipari ujjlenyomatát", amely lehetővé tette a kutatók számára, hogy felkutassák az eddig elveszettnek hitt 19. légiót, amely teljesen megsemmisült a teutoburgi erdei csatában.

Az Iliászt eleveníti fel ennek a római villának a padlója

Tudomány2022.11.29, 19:00

A Történelmi Anglia és a Leicesteri Egyetem régészei egy második mozaikot tártak fel a korábbi, 2020-as mozaikfelfedezés helyén, az angliai Rutland-ben. Utóbbi esetben a szakemberek egy olyan maradványra bukkantak, amely az Iliász legendás hősének, Akhilleusznak és a trójai Hektor herceggel vívott harcának történetét ábrázolja. A műalkotások egy nagy villaépület étkezőjének padlóját képezik, amelyet a Krisztus utáni 3. és 4. században, a késő római korszakban laktak.

Nem legenda, tényleg létezett a kitaláltnak vélt római császár

Tudomány2022.11.24, 14:15

Tudósok egy Erdélyben talált ókori aranyérme segítségével bebizonyították, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus - olvasható csütörtökön a BBC brit műsorszolgáltató honlapján.

Az ókori római utak még ma is titokzatos hatást fejtenek ki

Tudomány2022.11.21, 19:48

A rómaiak minden bizonnyal tudták, hogy mit csinálnak, ha útépítésről volt szó és az új kutatások azt mutatják, hogy az általuk több ezer évvel ezelőtt feltérképezett útvonalak még ma is az úgymond jóléti területekhez kapcsolódnak. Más szóval, ha valaki a több mint 2000 évvel ezelőtt kialakított római úthálózat közelében él, akkor nagyobb valószínűséggel tartózkodik egy viszonylag gazdag területen. Az ezen utak által lehetővé tett kereskedelem, profit és fejlesztés ugyanis a modern időkben is megmutatkozik.

Egy vaskori kézamulett rejti a legrégebbi baszk szöveget

Tudomány2022.11.18, 10:38

Az Aranzadi Tudományos Társaság régészei először 2021-ben fedezték fel az úgynevezett Irulegi-kezet a spanyolországi Pamplona közelében, a Castillo de Irulegiko Gaztelua tövében található, ősi település ásatásai során. A régészeti lelet Krisztus előtt az 1. századból származik, a római sertoriai háborúk idejére tehető, amikor a római lázadók egy csoportja és a római tisztviselők között konfliktus tört ki. A rajta látható, titokzatos írás azonban ismét tartogatott valami újat a tudósok számára.

Modern elvek mentén működött ez a római vízrendszer

Tudomány2022.11.07, 14:07

Egy római vízrendszert tártak fel a régészek az olaszországi Nápoly tartományban, a Pompeii közelében található Stabiae településen végzett ásatások során. A területet nagyrészt a Vezúv időszámításunk szerinti 79-es kitörése temette maga alá; a vulkán a túlhevült hamu és gázok halálos felhőjét 33 kilométeres magasságba bocsátotta ki, valamint olvadt kőzetet és forró hamut lövellt. Az ebből eredő, úgynevezett piroklasztikus hullámok és a hamu beborította Pompeiit és Herculaniumot, de Stabiae nagy része is vastag tefra temette maga alá.

Római szandálok szegecsei utalnak egy korabeli megfigyelőtoronyra

Tudomány2022.10.27, 14:40

Lengyel-marokkói régészek közös csapata egy római katonai megfigyelőtornyot tárt fel a marokkói Volubilis ősi városában. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, Karthágó eleste után, a harmadik pun háború végén, időszámításunk előtt 146-ban létrejött a Mauretániai Királyság, amely a mai Algéria középső részétől nyugatra az Atlanti-óceánig terjedt, lefedve Marokkó északi részét, délről pedig az Atlasz-hegységig tartott.