Fantasztikus kincsleltre bukkantak a Földközi-tenger mélyén

A tengerfenéken találtak 53 római kori aranypénzt búvárrégészek a kelet-spanyolországi Xábia város partjainál.

A DNS végre felfedte az ókori etruszkok titokzatos eredetét

A DNS-bizonyítékok talán véget vethetnek egy régóta húzódó vitának, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon honnan származnak az ókori etruszkok, akik a Római Birodalom felemelkedése előtt a legjelentősebb civilizációt hozták létre.

Döbbenet: ez a kétezer éves római beton még ma is szilárd

Egy bizonyos típusú vulkáni hamu és a víz közötti, több ezer éves kémiai kölcsönhatás erősebbé, nem pedig gyengébbé tette a római betont az idő múlásával. Egy új tanulmányban a tudósok az építmények tartósságára keresték a választ.

Ezért hunyt el olyan kevés római császár természetes módon

Egy új matematikai mintát azonosítottak a tudósok a római császárok korai és gyakran erőszakos haláleseteiben: egy olyan törvényszerűséget, amely számos befolyásos uralkodó sorsát leírja, akik egy egész birodalmat irányítottak, majd hirtelen elhunytak.

Tizenöt kilós római kori ezüstkincset találtak Augsburgban

Régészek több mint 15 kilogrammnyi ókori római ezüstpénzt fedeztek fel Augsburgban egy ásatáson.

Ma van Szent Márton, hazánk védőszentjének napja

Szent Márton a Szűzanya után hazánk második védőszentje. Szent István Koppánnyal való hadakozásakor az ő segítségét kérte, és a feljegyzések szerint zászlajára festette a képét.  Ekkortól, 977 óta Magyarország védőszentje. Az Árpád-korban a legtöbb templomot Szűz Máriának és Szent Mártonnak szentelték. Magyarországon több ereklyéje is megtalálható, például Budapesten a Forgách utcai Szent Márton templomban, és a Pannonhalmi Apátságban. Születésének egyik feltételezett helyén  épült Szent Márton tiszteletére a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek.

Meglepő helyen fedezték fel ezt a római vízvezetéket

A régészek egy római íves vízvezeték maradványait fedezték fel az ókori örményországi Artashat-Artaxata hellenisztikus királyi városában végzett ásatási munkák során. A feltárásokat a Münsteri Egyetem és az Örmény Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiája végezte.

Egy elveszettnek hitt csatatérről mesél ez a kétezer éves tőr

Egy svájci amatőr régész felfedezett egy díszes tőrt, amelyet nagy valószínűséggel egy római katona forgatott kétezer évvel ezelőtt. A fémdetektor segítségével talált lelet egy régészcsoportot is a helyszínre csábított, akik ezután több száz műtárgyra bukkantak az eddig „elveszettnek" hitt csatatéren, ahol egykor a római légiósok csaptak össze a rét (más írásmóddal raetiai) harcosokkal, miközben Róma megpróbálta megszilárdítani hatalmát a területen.

Mítoszok nyomában: Vajon a Duna mélyén rejtőzik Attila sírja?

A mítosztok szinte egyidősek az emberiséggel, és sokat közülük a mai napig próbálnak kibogozni. Vajon hol lehet a Szent Grál? Valóban létezett a titokzatos szigetlakók országa, az Atlantisz? Tényleg éltek vérfarkasok, vagy csupán őseink képzeletének szülöttjei? Na és hol nyugszik Attila, a hunok királya? Egy izgalmas német dokumentumsorozat, a Mítoszok – Az emberiség legnagyobb mítoszai ilyen kérdések nyomában jár, készítői pedig többek között Magyarországra is ellátogattak, hogy Attila, a hunok királyának sírjára bukkanjanak. A sorozatot hazánkban a Viasat History tűzi műsorára, 2021. december 6-ától hétköznaponként 21 órától.

Megtalálták a világ 2. leletét, amely a római kori keresztre feszítésre utal