részecskefizika

címke rss
Kvázirészecskék által hajtott szuperragyogó fényforrást állítottak elő fizikusok

Kvázirészecskék által hajtott szuperragyogó fényforrást állítottak elő fizikusok

Egy nemzetközi tudós csoport újragondolja a sugárfizika alapelveit azzal a céllal, hogy szuper-ragyogó fényforrást hozzanak létre. A Nature Photonics magazinban publikált új tanulmányban azt javasolják, hogy kvázirészecskék felhasználásával hozzanak létre fényforrásokat, amik olyan erősek, mint a létező legfejlettebbek, csak sokkal kisebbek. - írja a Rochesteri Egyetem honlapján.

Tudósok egy új típusú radioaktív bomlást figyeltek meg

Tudomány2023.09.05, 08:30

Nem minden körülöttünk lévő anyag stabil. Vannak anyagok, amik radioaktív bomláson mennek kersztül és stabilabb izotópokká alakulnak. A tudósok most, első ízben, megfigyeltek egy új típusú bomlást. Ebben a bomlásban az oxigén egy könnyebb formája, az oxigén-13 (8 proton és 5 elektron) 3 héliummaggá (egy atom elektronok nélkül), egy protonná, és egy pozitronná (az elektron antianyag változata) bomlik. - publikálja az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minsztériuma a phys.org-on.

Szupernehéz oxigén arra utal, hogy gond van a fizika törvényeivel

Tudomány2023.09.01, 07:03

Az oxigén egy példanélküli nehéz változata a vártnál jelentősen kevésbé stabil, ami azt sugallja, hogy valami probléma van a nukleáris erőkről való tudásunkkal. - írja a New Scientist magazin.

Egy új mérés megerősíti, hogy az elektronok rendkívül gömbölyűek

Tudomány2023.07.30, 07:54

Az eredmény fokozza a rejtélyt, hogy miért van több anyag, mint antianyag az univerzumban. - írja a ScienceNews honlpján

Egy amerikai egyetem kutatói megfejtették, hogy hoz létre a villámlás röntgensugarakat

Tudomány2023.04.03, 16:59

A 2000-es évek elején a tudósok megfigyelték, hogy a villámkisülés röntgensugarakat hoz létre, amelyek nagy energiájú fotonokból állnak - ugyanaz, amit az orvosi képalkotásban használnak. A kutatók elő tudták állítani a jelenséget a laboratóriumban, de nem teljesen tudták megmagyarázni, hogyan és miért hoz létre a villámlás röntgensugarakat. Most, két évtizeddel később, egy Penn State vezette csapat felfedezett egy új fizikai mechanizmust, ami megmagyarázza a villámlám aktivitáshoz kapcsolódó természetesen bekövetkező röntgensugarakat a Föld atmoszférájában. Eredményeiket március 30-án a Geophysical Research Letters magazinban publiikálták. ...

Új nanooptikai áramköröket és részecskegyorsítási módszereket fejlesztettek magyar kutatók

Tudomány2023.03.23, 13:21

Egy most lezárult négyéves együttműködés során új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója - tájékoztatta az MTI-t az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont csütörtökön.

Plazmák alkalmazásával elkészíthetik a világ legerőteljesebb lézerét

Tudomány2022.09.09, 16:43

Mivel a plazma nagyon intenzív fényt képes alakítani anélkül, hogy károsodna, használható lehet a létező lézereknél több ezerszer erősebb lézerek komponensének gyártásához.

Első ízben erősítették meg egy nukleáris fúzió kísérletben a gyulladást

Tudomány2022.08.16, 06:00

Egy 2021-es kísérlet elérte a nukleáris gyulladás mérföldkövét, amit az adatok elemzése most megerősített – de a tavalyi év során nem sikerült megismételni a gyulladást.

Részecskefizikai áttörést értek el magyar kutatók segítségével

Tudomány2022.07.27, 14:22

Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán az MTI-vel.

Párhuzamos világba vezető átjáró nyílt Svájcban?

Tudomány2022.07.07, 19:13

Kedden ismét üzembe helyezték a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadronütköztetőt. Három évnyi frissítés és karbantartás után azonnal három egzotikus részecskét figyelt meg a szerkezet. Ennek nyomán rögtön meg is jelentek az első összeesküvés-elméletek.

Az európai kereskedelmi fúziós erőmű tervezési munkái megkezdődnek

Tudomány2022.07.07, 18:09

Az EuroFusion konzorcium reméli, hogy DEMOnstration Erőműje fúziós energiát juttat a laboratóriumból a kereskedelmi áramellátásba 2054-re.

Egzotikus részecskéket észleltek Svájcban

Tudomány2022.07.06, 11:53

Három új "egzotikus részecskét" sikerült megfigyelni a svájci nagy hadronütköztetőben (LHC), amelyben háromévnyi szünet után kedden végezték az első kísérletet.

Magyarokat díjaztak a CERN-ben

Tudomány2022.07.02, 15:23

A világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézete, a genfi székhelyű CERN az idén négy magyar kutatót díjazott az elmúlt években-évtizedekben végzett, a CMS detektorhoz kötődő munkája elismeréseként - tájékoztatta a debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) pénteken az MTI-t.

Újraindult a CERN nagy hadronütköztetője

Tudomány2022.04.22, 12:28

Újraindult pénteken a világ legnagyobb kutatóberendezése, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC). A 2018-ban kezdődött karbantartás célja a berendezés továbbfejlesztése volt.

Sokkolta a fizikusokat egy kísérlet, minden borulhat, amit az univerzumról gondolunk

Tudomány2022.04.08, 13:30

Egy évtizednyi mérés után a tudósok bejelentették, hogy a W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.

Új magyar felfedezés az elektronok világában

Tudomány2022.03.26, 12:43

Fontos, új felfedezést közölt az úgynevezett alagúthatással kapcsolatban a Wigner Fizikai Kutatóközpont Dombi Péter által vezetett kutatócsoportja. Az alagúthatás fontos velejárója a kvantummechanikai jelenségeknek, amelyek forradalmasították a fizikát a XX. században. Az eredményt a nanotudományok vezető nemzetközi folyóirata, a Nano Letters közölte.

Fontos magyar részvétellel született új eredmény a CERN-ben

Tudomány2022.03.17, 11:55

Az ASACUSA kísérlet az egzotikus anyag-antianyag atomok meglepő viselkedését figyelte meg szuperfolyékony héliumban. Az eredmény új utakat nyithat meg a részecskefizika, az anyagtudományok és akár az asztrofizika területén is.

Képalkotásra használják a kozmikus részecskéket magyar kutatók

Tudomány2022.02.21, 11:09

A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program során.

Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában dolgoznak az ELTE fizikusai

Tudomány2022.02.17, 13:34

Az ELTE kutatói Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában, a New York-i Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) STAR kísérletében vesznek részt - tájékoztatta az egyetem az MTI-t csütörtökön.

Fizikusok a jelenlegi fizikai elméletekkel megmagyarázhatatlan nyomokat találtak

Tudomány2021.10.29, 21:16

2020 márciusában CERN kísérletek új alapvető részecskék és erők lehetséges létezését sugallták, melyek a Standard Modellel nem magyarázhatók meg. Most a Cambridge Egyetem Cavendish Laboratóriumában a fizikusok további mérései hasonló hatásokat találtak, fellendítve az új fizika ügyét.

Ettől a tudósok is megdöbbentek: fémmé változott a víz

Tudomány2021.08.04, 19:28

Először sikerült a tiszta vizet fémmé alakítani – írja a Science Alert tudományos portál.

A légörvénybe került ősleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei

Tudomány2021.03.23, 13:59

Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hőmérsékletűvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni első ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlődését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.

Újabb részecskefizikai rejtélyt oldottak meg magyar kutatók segítségével

Tudomány2021.03.09, 13:55

A debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) részvételével egy nemzetközi kutatócsoport megoldást talált arra a 40 éve fennálló rejtélyre, hogy miért forognak maghasadás után a hasadványtermékek akkor is, ha az anyamag nem forgott.

Nobel-díjat is érhet az új magyar-svéd részecskefizikai felfedezés

Tudomány2021.03.08, 18:05

Csaknem fél évszázadnyi kísérletezés után négy magyar és egy svéd kutatónak az eddig mért adatok elemzése alapján sikerült bizonyítania egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon régóta feltételezett létezését - hangzott el a felfedezésről beszámoló hétfői online sajtóeseményen.

Részletes vizsgálatoknak vetik alá az új paksi fűtőelemek cirkóniumburkolatát

Tudomány2020.12.14, 19:54

Részletes vizsgálatoknak vetik alá az új paksi fűtőelemek cirkóniumburkolatát az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Energiatudományi Kutatóközpontjában.

Egy kísérlet eredményeként közelebb kerültek a tudósok a hiperoncsillagok megértéséhez

Tudomány2020.12.09, 22:39

A CERN ALICE kísérleti együttműködés legújabb eredményével közelebb jutott a hadronok közötti erős kölcsönhatás megismeréséhez, a Nature-ben szerdán megjelent tanulmány szerint ugyanis a tudósoknak elsőként sikerült pontosan meghatározniuk a protonok és ritka omega részecskék közötti kölcsönhatást - számolt be a CERN ALICE csoportjának új eredményéről a Wigner Fizikai Kutatóközpont szerdán.

Ősi civilizáció vagy a természet hozta létre az első atomreaktorokat?

Tudomány2020.11.06, 10:40

A véletlennek köszönhetően fedezték fel a világ eddig ismert legősibb atomreaktorait, melyek közel kétmilliárd évesek, és legalább százezer évig termelték az energiát. Keletkezésük pontos körülményei még ma sem ismertek; a tudomány szerint természetes folyamatok hozták létre őket, míg az összeesküvés-hívők az idegenek kezét sejtik a dologban.

Jelentős magyar hozzájárulással készült el a CERN új detektora

Tudomány2020.09.10, 13:41

Komoly felújításon, fejlesztésen esett át a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) egyik nagy detektora, az ALICE. A több évig tartó K+F munkálatokban komoly szerepet vállalt a Wigner Fizikai Kutatóközpont csapata is, a tesztelések egy jelentős része is Csillebércen zajlott - tájékoztatta a Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Különös jeleket észlelt a hatalmas részecskegyorsító

Tudomány2020.08.04, 10:20

A CERN Nagy Hadronütköztetőjénél (LHC) működő ATLAS és CMS kísérletek a részecskefizikusok jelenleg is zajló nemzetközi konferenciáján egy új, érdekes eredményt jelentettek be: egyértelmű jelét látják, hogy az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon két müonra is tud bomlani - írja a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleménye.

Fontos fejlesztési tervet fogadott el a CERN

Tudomány2020.06.20, 20:28

A következő évtized forradalmi felfedezéseit megalapozó stratégiai fejlesztési tervet fogadott el a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a CERN.

Lehet, hogy megtalálták a sötét anyagot

Tudomány2020.06.18, 17:06

Egy fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport bizonyítékot találhatott egy régóta keresett szubatomikus részecske, az axion létezésére – írja a Futurism tudományos portál. Azt gyanítják, ez lehet a régóta keresett sötét anyag – vagy legalábbis valamilyen módon hozzájárulhatott annak létrejöttéhez.

Felbolydult a fizikusvilág, különös részecskét hoztak létre

Tudomány2020.05.07, 09:22

Egy új egzotikus atomot, pionos héliumot hoztak létre és tanulmányoztak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) folyó ASACUSA együttműködés kutatói, akik a Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmányukban mutatták be eredményeiket a mezont tartalmazó pionos hélium atom létrehozásáról és spektroszkópiai méréseiről.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet is hadba szállt a koronavírus ellen

Tudomány2020.04.09, 13:55

Kézfertőtlenítő gyártásával, orvosi berendezések tervezésével az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) is hadba szállt a koronavírus ellen.

Újra női főigazgató vezetheti a CERN-t

Tudomány2019.11.07, 14:49

Újabb öt évre Fabiola Gianotti olasz fizikust bízták meg a világ legnagyobb részecskekutatója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) vezetésével. Gianotti a tudományos intézet első női főigazgatójaként 2016-tól töltötte be a tisztséget.

Talán most valóra válik, ami nem sikerült Einsteinnek

Tudomány2019.07.13, 18:21

Az elméleti fizika egyik legnagyobb problémája a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet összeférhetetlensége. Einstein egyik legfőbb célja az egyesített elmélet megalkotása volt, de ez neki sem sikerült. Most viszont nagy lépést tettek a fizikusok ezen a téren.

Párhuzamos világba készül átjárót nyitni egy kutatócsoport

Tudomány2019.07.08, 14:05

Az Oak Ridge-i Nemzeti Labor kutatói megpróbálnak „átjárót nyitni" egy párhuzamos univerzumba. Ha létezik a hipotetikus parallel világ, az majdnem teljesen hasonló lenne a miénkhez, az általunk ismert részecskék, bolygók, s talán az élet tükörképét tartalmazná.

Új kísérlettel bővül a nagy hadronütköztető

Tudomány2019.03.12, 15:04

Új kísérlettel bővül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni őket.

Szörnyeteget épít a CERN

Tudomány2019.01.16, 11:30

Minden eddiginél hatalmasabb, 100 kilométeres, gyűrű alakú hadronütköztető építését tervezi a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) – jelentették be kedden Genfben.

Nem volna szabad léteznünk, mégis itt vagyunk

Tudomány2018.12.31, 11:58

A legtöbb elmélet alapján az anyagnak már születése pillanatában meg kellett volna semmisülnie, mégsem ez a forgatókönyv következett be. Mi lehet ennek az oka? A rejtély kulcsát egyes tudósok szerint egy titokzatos részecske, a neutrínó jelentheti.

Fantasztikus filmbe illik, ahogy az aranyat megolvasztották

Tudomány2018.11.23, 20:05

Az anyagfizikában bármi megtörténhet. Még az is, hogy szilárd aranyból szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotút csinálnak. Ehhez pedig nem kell más, csak egy különleges mikroszkóp. Az egyedülálló eredményről a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem munkatársait kérdeztük.

Vadászat a legtitokzatosabb részecskék után

Tudomány2018.09.18, 20:07

Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.

Ismeretlen világba nyitottak kaput a hatalmas műszerrel

Tudomány2018.09.10, 15:15

Tíz éve, 2008. szeptember 10-én kezdte meg működését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztető gyűrűje, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerűbb berendezése, a tudományos sztárműszer, amelynek eredményeire az egész világ kíváncsi.

A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?

Tudomány2018.09.06, 22:47

Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítő láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.

Újabb mérföldkő az "isteni részecske" kutatásában

Tudomány2018.08.28, 18:41

Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.

A szemünk előtt tárulnak fel egy rejtett világ titkai

Tudomány2018.08.21, 18:41

Kvantum-fluktuációkat – a semmiből előtűnő, majd elenyésző részecskepárokat – tettek láthatóvá az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói, ezzel megalapozva a kvantumtechnológia további fejlődését.

Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?

Tudomány2018.06.12, 15:01

Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege

Tudomány2018.06.12, 14:47

Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfőn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) működő szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.

Lévy-repülés a kvarkanyagban

Tudomány2018.05.22, 16:48

Magyar kutatók a PHENIX nemzetközi együttműködésbe csatlakozva igen érdekes jelenséget mutattak ki: a vízi ragadozók mozgásában, a tőzsdei folyamatokban vagy a földrengések leírásában is megjelenő Lévy-repülés, avagy Lévy-folyamat jeleit ezúttal az ultrarelativisztikus atommagok ütközése nyomán létrejövő „őslevesben”, azaz a kvarkok tökéletes folyadékában figyelték meg. Részletes méréseik egybevágnak azokkal a korábbi, magyar kutatók által elért eredményekkel is, melyek szerint egyes részecskék ebbe az őslevesbe, a kvarkfolyadékba mártva – szinte Arkhimédész törvényének eleget téve – tömegük jelentős részét elvesztik.

Megvan a gyenge kölcsönhatást közvetítő részecske tömege

Tudomány2018.02.12, 19:01

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak a legnagyobb pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében - adták hírül a CERN Atlas-kísérletének kutatói a the European Physical Journal C című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban.

Rekordot döntött a CERN

Tudomány2017.10.19, 14:16

Megdöntötte januári rekordját a CERN: egy új módszerrel 350 fokozattal pontosabban sikerült megmérnie az antiproton mágneses momentumát, mint az eddigi legpontosabb mérésen.

Előző
Következő