Itt az új Tankcsapda!

Túlzás nélkül állítható, hogy a Tankcsapda az 1989-es alakulás óta napjainkig ívelő karrierje egyedülálló a rendszerváltás utáni magyar popzene történetében. Mert bár Magyarországon számtalan tehetséges rockzenekar működött a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján, kevesen tudtak csak kitörni az underground szűkre szabott keretei közül, így sok szépreményű csapat vérzett el néhány demófelvétel vagy egy szerzői kiadású lemez után, gyakorlatilag visszhang nélkül. A Tankcsapda számos sikeres lemez után most Mindenki vár valamit címmel készítette el legújabb albumát. Hallgasd és töltsd le az első slágert!

A rendszerváltókat figyelmezteti Kuncze

Nyílt levélben szólította fel csütörtökön Kuncze Gábor a "rendszerváltó liberális" szavazókat arra, hogy a második fordulóban a jelenlegi koalíció jelöltjeit támogassák. Kuncze szerint egyedül az SZDSZ képviseli a rendszerváltás örökségét. Orbán Viktor korábban a Fidesz Kossuth téri és a budai Várban rendezett nagygyűlésén is próbálta megszólítani a liberális szavazókat.

Szili: senki nem vonhatja kétségbe a kitüntetetteket

Ha egy közösség valakit oda emel, hogy az államtól elismerést kapjon, akkor nincs joga és lehetősége egyetlen közjogi funkciót betöltő embernek sem ezt kétségbe vonni - mondta egy szombat reggeli televíziós műsorban Szili Katalin, aki arról is beszélt, hogy a rendszerváltás óta ez volt a legtermékenyebb parlamenti ciklus.

Az MTA elnökének sem tetszik Marjai kitüntetése

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a kormányt minősíti, hogy a nemzeti ünnep alkalmából Marjai József rendszerváltás előtti volt miniszterelnök-helyettest kitüntette. Vizi E. Szilveszter szerint ugyanakkor a köztársasági elnök által szintén kifogásolt Fekete Jánosnak, az MNB elnökhelyettesének és Mosonyi Emilnek, a bősi vízlépcső tervezőjének a kitüntetése szakmailag még indokolható.

Nagy hatalmú volt vezetőkön akadt fenn Sólyom

Nehezen megítélhető és vitatott személy mind Marjai József, mind Fekete János, akiknek - akárcsak Mosonyi Emilnek - március 15-i kitüntetése ellen Sólyom László köztársasági elnök kifogást emelt. A Kádár-korszakban mindketten az ország gazdasági irányításának kulcsszereplői voltak, ugyanakkor fontos szerepük volt a rendszerváltáshoz vezető politikai-gazdasági lépések megtételében.

Egyházügyi állambiztonságiak nevét tették közzé

Egyházakkal foglalkozó egykori állami szervek munkatársainak és egyházügyi állambiztonságiak nevét tartalmazó listát adott közre csütörtöki számában a Heti Válasz. A hetilap listája olyan személyek nevét is tartalmazza, akik jelenleg is aktív közéleti tevékenységet végeznek. Többek között a Belügyminisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban dolgoznak. A listán szereplő egyik személy az [origo]-nak azt mondta, már a rendszerváltás előtt a vallásszabadságról szóló 1990-es törvényen dolgozott.

Elhunyt Veér András pszichiáter

Elhunyt 67 éves korában az ismert pszichiáter, Veér András. Veér nevéhez fűződik többek között a Magyar Orvosi Kamara megalakítása vagy az utolsó magyar hadifogoly, Toma András hazahozatala. Veér a rendszerváltás után politikai tisztségeket is vállalt az MSZP-ben, az SZDSZ-ben és a Köztársaság Pártban.

Hunyady György: Európában erős marad a kulturális közösségi kötöttség

Hunyady György szociálpszichológus a Vendégszobában a nemzeti sztereotípiákról beszélgetett a látogatókkal.

A magyar rendszerváltásról oktattak irakiakat

Iraki diplomaták továbbképzésen vettek részt Magyarországon. A fiatal irakiak a Corvinus Egyetemen hallgattak többek között politológia és nemzetközi jog előadásokat, a Külügyminisztériumban pedig azt tanulmányozták, hogy hogyan működik egy európai külügyi tárca. A "tanulmányi kiránduláson" Magyarország rendszerváltó tapasztalataiból is ízelítőt kaptak, hátha otthon a gyakorlatban is tudják hasznosítani a hallottakat.

Spórolunk a villannyal, de többet szemetelünk

A csatlakozó országok között környezetvédelem tekintetében előkelő helyen szerepel Magyarország, a régi uniós tagoktól viszont elmarad - derül ki az Európai Környezetvédelmi Hivatal jelentéséből. Magyarország a rendszerváltás óta egyre kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, takarékosabban bánik az energiával, a megújuló energiák aránya hazánkban viszont továbbra is alacsony, ráadásul egyre több szemetet termelünk.

Rendszerváltás az új EU-tagállamokban

2004. május 1-én nyolc olyan állam csatlakozott az Európai Unióhoz, mely a vasfüggöny leomlása előtt a keleti tömbhöz tartozott. Cikkünkben bemutatjuk, milyen gazdasági és politikai változások jellemezték leginkább ezeket az országokat a rendszerváltás közben a 80-as, 90-es évek fordulóján.

Türelmi időre van szükség!

A kelet-közép-európai országok (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) rendszerváltása a világtörténelemben az "...egyetlen [olyan] totális átalakulás, mely a nyugati civilizációban végbemenő gazdasági és politikai változások fő irányai mentén, békésen, erőszakmentesen és egyúttal elképesztően gyorsan ment végbe. Világtörténelmi távlatokban mérlegelve páratlan sikertörténet. Más a kép a mindennapi élet szemszögéből..." - írja Kornai János professzor legújabb tanulmánya bevezetőjében. A nagy átalakulás néhány vonatkozásáról beszélgetünk dolgozószobájában, a Collegium Budapesst ...

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György előadásának videováltozata

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Kiállítás és könyvvásár

Bihari Mihály az Alkotmánybíróság új elnöke

Bihari Mihályt választotta titkos szavazással a jelenleg tíztagú Alkotmánybíróság negyedik elnökének. Bihari novembertől tölti be posztját három éven át, addig Holló András marad az elnök. Azt, hogy milyen arányban döntöttek az új elnökről, nem közölte az Alkotmánybíróság. Bihari neve legutóbb lehetséges köztársaságielnök-jelöltként merült fel.

Érdekesebb a Parlament, mint a politikusok

A parlamenti fogadóórán részt vevő középiskolásokat jobban érdekelte az Országgyűlés épülete, mint a politikusok által tartott előadások.  Az [origo] által megkérdezett diákokat nem hozták tűzbe a rendszerváltás részletei, az előadásokat viszont nem tartották annyira kínosnak, mint az iskolai ünnepélyeket. A politikusok hasznosnak tartják a parlamenti nyílt napot, szerintük a társadalom többsége a magyar politikai rendszer terén analfabéta.

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Már sejtjük, kik vagyunk

Nálunk a tévében 1997 volt a rendszerváltás: sorozatunkban bemutatjuk, hogyan nőttek egyre nagyobbra a kereskedelmi televíziók, miképp haraptak egyre nagyobbat a reklámtortából. A második részben is főleg a jellemző műsorokra, az átcsábított arcokra, zajos sikerekre és döbbenetes bukásokra fókuszálunk. 1998-ra nagyjából kiderült, hogy melyik csatorna merre tart, mit akar, milyen eszközökkel, műsorokkal akarja elérni a célt. Ekkor már többé-kevésbé felismerték egymást az új kereskedelmi tévécsatornák frissen felvett munkatársai is a folyosón, nagyjából sejtették, min ügyködik a másik.

Űrgammáktól Dáridóig

A nyolcvanas években a kereskedelmi csatornák Európa-szerte támadásba lendültek, elhódították az állami televízióktól a nézők felét-háromnegyedét, régiótól függően. Magyarországon a tévében 1997 volt a rendszerváltás: sorozatunkban bemutatjuk, milyen volt az utolsó békeév, hogyan nőttek egyre nagyobbra a kereskedelmi televíziók, miképp haraptak egyre nagyobbat a reklámtortából. Főleg a jellemző műsorokra, az átcsábított arcokra, zajos sikerekre és döbbenetes bukásokra fókuszálunk: a pénzügyekről, a jogi problémákról, perekről talán egy másik sorozatban írunk majd.

Maguk ellen fordulnak a pártok a kis parlamenttel

Mint a rendszerváltás óta annyiszor, a jövő héten ismét egyeztetnek a pártok a képviselők számának csökkentéséről. A kisebb parlament gondolatát mindenki helyesli, azonban ehhez a választási rendszert is át kellene alakítani, ami a pártok választási esélyeit befolyásolhatja. Ezért a tízmilliós országok közül továbbra is Magyarországon lehet a legtöbb képviselő.

Veszélyesek a régi erkélyek

Ötvenévesnél régebbi bérház erkélyére csak az menjen ki, aki maga ellenőrizte a felújítást - tanácsolják szakemberek. Az épületek tatarozására nincs pénz. A rendszerváltás környékén a felújítási elmaradás 870 milliárd forint volt, az összeg mára elérte az ezermilliárd forintot - írja a Népszabadság.

Működő lifteket, jobb ablakokat várnak a panellakók a kormánytól

A kormány igérete szerint a következő két évben közel 8 milliárdot fordít a kormány panelfelújításra. Ez az összeg 2 milliárddal több, mint amit a rendszerváltás óta ilyen célra összesen fordítottak. A szakmai szövetség bizakodó, bár úgy vélik, hogy a sem a társasházak, sem az önkormányzatok nem tudják majd állni a felújítási költségek rájuk eső harmadát. Az [origo] megkérdezett néhányat a 2 millió panellakóból. Ők új lifteket, jobb szigetelést szeretnének, de akad olyan is, aki már csak arra vár, hogy eldózerolják a panelmezőket.

Az alkotmánybíróság kialakulása a világban és Magyarországon

Magyarországon történelmi okok miatt kellett a rendszerváltásig várni, hogy a világ demokratikus államaiban már a XX. század korábbi szakaszaiban létrehozott alkotmánybíróság felálljon. Az alkotmánybíróság a jogállamiság legfontosabb garanciáinak egyike, hiszen munkájával egy ország alkotmányában lefektetett elveket őrzi. A jogi hierarchia csúcsán álló testület egy független szerv, mely az alkotmányosság megtartását felügyeli. Legfontosabb feladata, hogy ellensúlyt képez a törvényhozó hatalommal, tehát a parlamenttel szemben.

Parkot akarnak a neonvadászok

Neonparkot szeretne létrehozni a magát NEONON-nak nevező csoport, amelynek képzős és bölcsész tagjai egy éve gyűjtik a rendszerváltás előtti időszak neonreklámjait: már nem világító, de Budapest falain még megtalálható Virágért, Cipőt a cipőboltból feliratokat, neoncsőből hajlított kályhaemberkét, grillcsirkét. A gyűjteményből június 25-én kiállítás nyílik.

Rengeteg útfelújítás lesz a nyáron

A rendszerváltás óta nem újítottak fel olyan sok utat a fővárosban, mint amennyit idén nyáron terveznek. Felújítják többek között a Szentendrei út több szakaszát, a Bajcsy-Zsilinszky út Nyugati tér és Deák tér közötti részét és a Budafoki út egyik szakaszát is. Összesen ötven kilométernyi út felújítása várható.

A rendszerváltás Magyarországon

Cikkek és tanulmányok a korszakról, melyben Magyarország diktatórikus egypártrendszerből demokratikus többpártrendszerré vált.

Bibliográfia

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály előadásának videováltozata

MC Hammer szerepe a taxisblokádban

Valljuk be, vagyunk egypáran, akikben régi és szép emlékeket ébreszt, ha meghalljuk MC Hammer vagy Vanilla Ice nevét. Legalább ennyien vannak, akik tíz éve még fejből felsorolták az összes 2 Unlimited-slágert, vagy sosem tudtak elkapcsolni, amikor Paula Abdul klipjei mentek az MTV-n. Hallgassa meg a kilencvenes évek elejének slágereit újra, vagy csak olvassa el, mi lett azokkal a sztárokkal, akiknek a slágerei szolgáltatták a rendszerváltás zenei alapját!

Védegylet: Glatz egy kommunista

A Sólyom László köztársasági elnökségéért kampányt indító Védegylet meghökkent azon, hogy a kormánypártok legesélyesebb jelöltje a Történettudományi Intézet volt MSZMP-s párttitkára. Glatz Ferencet kommunista karrierpolitikusnak tartják, míg az általuk ajánlott Sólyom a rendszerváltás jogalkotásakor szerzett komoly érdemeket. A Védegylet tagjai abban bíznak, hogy a parlamenti képviselőknek lesz bátorságuk akár pártjuk hivatalos álláspontjával szemben is szavazni az elnökválasztáskor.

Megállapodtak az ügynöktörvényről

Megállapodott a két kormánypárt az ügynöktörvény utolsó vitás kérdésében is. E szerint a rendszerváltás után a nemzetbiztonsági szolgálatoknál tovább dolgozók adatai csak leszerelésük után tíz évvel válhatnak nyilvánossá - jelentette be Fodor Gábor SZDSZ-es ügyvivő és Burány Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes vasárnap. A két párt javaslata szerint a jelentéseket anonimizált formában tennék megismerhetővé, de az internetes nyilvánosság csak a megfigyelt hozzájárulásával lesz lehetséges.

Rettegtek, ittak és bújócskáztak a III/III-as tisztek

Milyen volt belülről a hírhedt szocialista állambiztonsági III/III-as csoportfőnökség? Hogyan élték meg a tisztek a rendszerváltást? Mi lett belőlük, hogyan boldogultak a jogállamban? Mit gondoltak akkor a rendszer ellenségeiről, és hogyan vélekedtek az állampárti vezetőkről? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egykori állambiztonsági tisztek segítségével, akik meglepő dolgokat árultak el, és megdöbbentő történeteket meséltek.    

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

A kancellárián dolgozik egy volt III/III-as tiszt

Lapinformáció szerint a Miniszterelnöki Hivatalban is van III/III-as múltú személy. Ezzel kapcsolatban a titkosszolgálatokat irányító politikai államtitkár azt mondta, hogy a rendszerváltás óta minden kormány a szakmai szempontot tekinti elsődlegesnek, amikor valakit alkalmaz.

A nemzetbiztonsági bizottságban is ültek ügynökök

A Nemzetbiztonsági Hivatal alapító főigazgatója szerint a rendszerváltás utáni első Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tagjainak többsége érintett volt valamilyen szempontból ügynökügyben. Nagy Lajos szerint csak négyen nem voltak biztosan érintettek, valamennyien SZDSZ-es képviselők. A főigazgató közölte: soha nem volt ügynöklista.

Magyar ügynökhálózatot épített a KGB és a Stasi is

Az 1980-as évek végén ügynökhálózat építésébe kezdett Magyarországon a szovjet, a kelet-német és a román titkosszolgálat is, mivel már nem bíztak a magyar politikában. Egy eddig titokban maradt jelentés szerint valós veszély volt, hogy egyesek a KGB-nak, a Stasinak és a Securitaténak jelentenek. A kémhálózatok épüléséről szóló hírek miatt figyelték meg a rendszerváltás után is az ellenzéki politikusokat, de csak azokat, akik gyanúba keveredtek - írja a Népszabadság.

Péterfalvi nem támogatja az ügynöklisták nyilvánosságát

Az adatvédelmi biztos keddi állásfoglalása szerint a hatályos törvények szerint nem szabad nyilvánosságra hozni az ügynöklistákat. Véleményét azzal indokolja, hogy a jelenlegi szabályozás - amely lehetővé teszi a közszereplők adatainak nyilvánosságra hozatalát - a rendszerváltás előtt nem volt még érvényben, így az nem is alkalmazható az állampárti idők ügynökeire. Múlt héten a Political Capital kérte Péterfalvi állásfoglalását az ügyben.

Még 1989-ben is szerveztek be ügynököket

Németh Miklós volt szocialista miniszterelnök elismerte, hogy átadott egy ügynöklistát utódának, Antall Józsefnek, de hozzátette: a dokumentumot nem ő állíttatta össze, a tartalmára pedig nem emlékszik. A hvg.hu eközben kiderítette: a rendszerváltás előtti utolsó hónapokban is szerveztek be ügynököket a szocialista állambiztonsági szervek. Összesen 165 ezer embert figyeltek meg az országban a titkosszolgálatok közvetlenül a rendszerváltás előtt.

Sok fontos személy aktáját tüntették el a rendszerváltáskor

A rendszerváltás utolsó pillanataiban sok, nagyon fontos személy iratait semmisítették meg a titkosszolgálatok - mondta az állambiztonsági iratok átadását felügyelő bizottság soros elnöke, hozzátéve, hogy ezek utólag már nem rekonstruálhatóak. A most lezajlott iratátadás során a nemzetbiztonsági szolgálatok minden negyedik iratot megtartották maguknak.

Bocsánatot kérnek az ártó ügynök papok nevében

A Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia nyilatkozatban kért bocsánatot azon papok nevében, akiket beszerveztek az előző rendszerben, és "akik ártó szándékkal, súlyosan vétettek embertársaik ellen". Ugyanakkor azt állítják, hogy 15 évvel a rendszerváltás után már késő tisztázni a múltat. A rendőrség eközben ismeretlen tettes ellen nyomozást indított az ügynöklista ügyében.

Újra létrejöhet a világvárost építő Közmunkatanács

Egy-két hónap múlva elkészíti Budapest főjegyzője azokat a jogszabályterveket, amelyek újból létrehozhatják a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amely "a városfejlesztés motorja lehet". Tiba Zsolt főjegyző nagyszabású tervben gondolkodik, amelyhez várhatóan meg kell változtatni az önkormányzati törvényt, és akár alkotmánymódosításra is szükség lehet. A régi Közmunkatanács több mint hetven éves működése során világvárossá tette Budapestet, felélesztéséről a rendszerváltás óta beszélnek.

Sólyom Lászlót akarja elnöknek 110 híres ember

A Védegylet nevű környezetvédő csoport 110 közéleti személyiségtől szerzett aláírást, akik mind Sólyom Lászlót akarják köztársasági elnöknek. Sólyom alkotmányjogász, a rendszerváltás után nyolc évig ő volt az Alkotmánybíróság elnöke. Az aláírók között vannak jobb- és baloldali elkötelezettségű emberek is. Az [origo]-nak nyilatkozó politikusok korainak tartják a jelölést, de azt sem zárták ki, hogy Sólyomnak lehet esélye.

Orbán közös célokat, Gyurcsány bátor versenyt akar

Orbán Viktor azt szeretné, ha az emberek Magyarországon hinnének közös célokban, és újra átélnék a rendszerváltás évének politikai aktivitását. Gyurcsány Ferenc szerint azt kell az embereknek megérteniük, hogy az állam csak korlátozottan képes segíteni rajtuk, és a bátorságé a jövő. Az MTV A szólás szabadsága című műsorában Friderikusz Sándor egymás után készített interjút Orbán Viktorral és Gyurcsány Ferenccel.

Minden kormány tüntetett el ügynök-aktákat

Antall József volt miniszterelnök fia szerint minden kormány idején tűntek el ügynök-akták az irattárakból. Antall Péter erről annak kapcsán beszélt, hogy Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnök állítólag olyan listát adott apjának1990-ben, amelyen az ügynök-ügyben érintett politikusok neve volt olvasható. A lista száz nevet tartalmazott minden pártból vegyesen, de már nincs meg.

Az 56-os Intézet egy teljes ügynöklistára készül

Elege van néhány történésznek abból, hogy a rendszerváltás után 15 évvel sem lehet tudni, hogy kik voltak az ügynökök. Ezért tudományos kutatásba fognak, hogy a sok tízezer nevet tartalmazó listát összeállíthassák és nyilvánosságra hozzák. Az 56-os Intézet főigazgatója ígérete szerint erre akkor is sor kerül, ha a parlament nem fogadja el az ügynöktörvényt. A Fidesz szerint egy ügynöklistának kell lenni a Miniszterelnöki Hivatalban is.

A volt szovjet országokból jön a legtöbb menekült

A volt szocialista országokból és szovjet tagállamokból érkezett a legtöbb menekült 2004-ben. A legtöbben grúz és jugoszláv állampolgárok voltak. A rendszerváltás óta tavaly volt a legalacsonyabb a Magyarországra menekülők száma, mindössze 1600-an érkeztek.

Az MSZP csak résnyire nyitná az ügynökaktákat

"Elfogadhatatlan, lesújtó" - ez volt a reakció a szakértők és az SZDSZ részéről az MSZP ügynöktörvény-javaslatáról, amelynek szövegét pénteken hozták nyilvánosságra. A szocialisták által a rendszerváltás bejezéseként ígért törvény, amellyel az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát ígérték, alig valósít meg valamit abból, amit előzetesen mondtak róla. "A javaslat egyedüli kedvezményezettje az [origo]" - mondta a történész, utalva arra, hogy okafogyottá válhat a politikusok ellen indított perünk, ha elfogadják a javaslatot.

MSZMP-s iratok utalnak a magyarországi atomfegyverekre

Egy eddig titkos állampárti jegyzőkönyv megerősítette azt a nyílt titkot, hogy Magyarország területén atomfegyvereket tároltak a szovjet csapatok. Erről a rendszerváltás előtt csak néhány kiválasztott tudhatott. Az itteni rakéták Ausztria és Észak-Olaszország ellen irányultak.

A kormányfőcsere éve

2004-ben először fordult elő a rendszerváltás óta, hogy hivatalban lévő miniszterelnök lemondott. A néhány napos augusztusi kormányválság után Gyurcsány Ferenc majdnem leváltott sportminiszterből lett az új miniszterelnök. Május elsején az ország hivatalosan is belépett az Európai Unióba. Az ország első EP-választásán fölényes győzelmet aratott a Fidesz, az év végén pedig kudarcba fulladt két népszavazás is. Olvassa el az év politikai eseményeinek összefoglalóját!

Egyre népszerűtlenebbek a politikusok

A rendszerváltás óta 2004-ben voltak a legnépszerűtlenebbek a politikusok - derül ki a Szonda Ipsos összesített közvélemény-kutatásaiból. Az év legkedveltebb politikusai Mádl Ferenc és Dávid Ibolya voltak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sokat javított népszerűségén, Demszky Gábor pedig visszaesett a listán.

Tucatnyi világháborús holttest a Szabadság hídnál

Egy száztonnás uszály és egy csendőrmonitor roncsai fekszenek a Dunában a Szabadság híd pesti hídfőjénél. A búvárok szerint az 1945-ben elsüllyesztett hajókon mintegy 700 tonna robbanóanyag, illetve egy tucat holttest nyugszik. A hatóságok a rendszerváltás óta tudnak a roncsokról.

Brezsnyev után sírnak az idős oroszok

A 45 évnél öregebb oroszok nagy része nosztalgiával gondol a rendszerváltás előtti időkre. Ugyanakkor a fiatalabb korosztály a fiatalabbak 45 százaléka a mai Oroszországban érzi jól magát.

Elszabotálta a kormány az erőszak megelőzését

Kedden civil szervezetek képviselői arra hívták fel az Országgyűlés alelnökét, hogy kérje számon a kormányon a családon belüli erőszak megelőzését célzó intézkedések elszabotálását. A kormányt erre országgyűlési határozat és ENSZ-egyezmények köteleznék, de a kiszabott határidő már fél éve lejárt. A civilek az igazságügyi-, a belügyi-, és az esélyegyenlőségi tárca felelősségre vonását sürgetik.

Medgyessy Péter fél ciklusa

Medgyessy Péter az első miniszterelnök a rendszerváltás óta, aki lemondásra kényszerült. Kormánya az első fél évben hallatlanul kedvelt volt, attól kezdve viszont meredeken zuhantak a népszerűségi mutatók. A szombaton távozó kormányfő kinevezése után egy hónappal már majdnem megbukott, de akkor még a szocialisták mellette álltak, így sikerült leszerelnie a távozását követelő SZDSZ-t.

Az olaszok szerint megtorpedózták Medgyessyt

A magyar kormányválságról író szlovák lapok arra emlékeztetnek, hogy a visegrádi csoport országainak uniós csatlakozásánál bábáskodó miniszterelnökök közül már csak a szlovák maradt hivatalában. A Financial Times szerint ha a koalíciós pártok nem tudnak megegyezni, akkor a rendszerváltás óta először fordulhat elő, hogy egy magyar kormány nem tudja megtartani többségét a parlamentben.

Az elemzők szerint ez az eddigi legmélyebb koalíciós válság

Az [origo] által kora délután megkérdezett politológusok szerint megjósolhatatlan, melyik fél kerül ki győztesen a koalíciós válságból. Kéri László szerint a rendszerváltás óta nem volt példa ilyen mély koalíciós válságra. Simon János szerint Medgyessy Péter miniszterelnök azért jelentette be most a kormányátalakítást, mert úgy érezhette: az SZDSZ a korrupciós ügyek, az MSZP pedig az elnökválasztás miatt meggyengült. A politológus szerint a miniszterelnöki posztra leginkább Kiss Péter kancelláriaminiszter az esélyes, de szóba jöhet Lendvai Ildikó frakcióvezető vagy Szekeres Imre alelnök is.

Szekeres pártelnökségre készült, de miniszter lett

Szekeres Imre, az új munkaügyi miniszter korábban már utalt rá, hogy szívesen lenne októbertől az MSZP elnöke. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára azonban szerdán a munkaügyi tárcát kapta a miniszterelnöktől, és korábban az MSZP-ben már eldőlt, hogy az új pártelnök nem lehet miniszter. Szekeres Imre már egy évtizede az MSZP befolyásos politikusa, a rendszerváltás előtt pedig Veszprém tanácselnök-helyettese volt.

Ősszel bíróság elé áll Princz Gábor

Késő ősszel kezdődik meg a Princz Gábor, a Postabank volt vezetője elleni per a Fővárosi Bíróságon. A Fővárosi Főügyészség most 36 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja Princzet. Ezen vád alapján akár nyolc év börtönbüntetést is kiszabhatnak a rendszerváltás utáni legnagyobb botrányt kavart pénzügyi-politikai ügyletének főszereplőjére.