radioaktív sugárzás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Fukusima
- Japán
- nukleáris baleset
- atomerőmű
- Csernobil
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Senki nem ismeri pontosan az alacsony sugárdózis hosszú távú hatásait
Miközben a fukusimai eredetű radioaktív anyagok szintje messze az egészségügyi határérték alatt van még Japán túlnyomó részén is, valójában senki nem tudja pontosan, hogy a sok millió embert érintő, kis mértékű többletterhelésnek mik lesznek a hosszú távú egészségügyi hatásai.
Atomlegek - így lett csernobili szintű a fukusimai baleset
Már hivatalosan is a békés célú atomenergia-felhasználás egyik legsúlyosabb balesetének számítanak a Fukusima Daiicsi erőműben történtek. A japán nukleáris hatóság szerint viszont a balesetsorozat csak tizedannyi sugárzással terhelte a környezetet, mint a csernobili robbanás 1986. április 26-án és később. A többszörösen megsérült erőmű állapota továbbra is stabil: súlyos, de nem életveszélyes.
Felmérik a fukusimai baleset várható egészségügyi hatásait
Noha a Fukusima Daiicsi atomerőmű károsodott reaktoraiból még mindig szabadul ki sugárzó anyag, a kutatók megkezdték a baleset hosszú távú népegészségügyi következményeinek felmérését. Nehezíti a munkát, hogy sokszor bizonytalan sugárzási adatokból kell kiválasztani a viszonyítási alapokat. Az egészségügyi hatások becsléséhez a szakemberek felhasználják a korábbi sugárszennyeződésekből, így a csernobili katasztrófából származó tapasztalatokat.
Csernobili szintre emelték a japán reaktorbaleset minősítését
A legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a fukusimai atomerőműben történt katasztrófa minősítését Japánban. A szivárgás most tizedannyi, mint amennyi 1986-ban Csernobilban volt.
Egy banán elfogyasztásától Csernobilig: sugárdózisok egy látványos infografikán
A csernobili robbanás után tíz perccel 50-szer olyan erős sugárzást mértek, mint amennyi előfordult abban a vízben, ami valószínűleg a Fukusima Daiicsi erőmű 2-es reaktorából folyt ki. Egymillió mikrosievert már átmeneti sugárbetegséget okoz, hányingerrel és hányással, és növeli a rák kialakulásának kockázatát. Infografikán mutatjuk be, mekkora a halálos és a többszörösen halálos dózis.
Csökkent a radioaktiv szivárgás kockázata Japánban
A japán kormány legfrissebb hivatalos bejelentése szerint csökkent a radioaktiv szivárgás kockázata a márciusi földrengés során megsérült fukusimai atomerőmű környékén. A japán miniszterelnök azt ígérte, hogy a kormány a lehető leggyorsabban megpróbálják pótolni a túlélők otthonait. Az erőmű 20 kilométeres körzetében történő kitelepítésről egyelőre még nem született döntés, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség azonban a kitelepítési zóna kiterjesztését sürgeti.
Radioaktív jódnyomokat találtak a spenótban Kínában
A szivárgás megszüntetésének köszönhetően a korábbi 7,5 millió után jelenleg 140 ezerszer haladja meg a határértéket a radioaktív jód szintje a tenger vizében a megsérült japán atomerőműnél. Közben a kínai hatóságok közölték, hogy radioaktív részecskéket találtak a parajon, de azok vízzel lemoshatók.
Bocsánatot kért Japán az óceánba eresztett radioaktív víz miatt
Elnézést kért a japán kormány amiatt, hogy hétfőn a Csendes-óceánba engedtek több mint 11 ezer tonna radioaktív vizet a sérült fukusimai reaktornál. A japán hatóságok azt mondták, a szennyezett víz nem káros az egészségre, a sugárzás mértéke azonban a megendett érték több milliószorosa. A korábban a zöldségekre meghatározott fogyasztási korlátozást kivetik a tengerből származó ételekre is.
Mutációk lehetnek az atomerőmű közelében élő tengeri állatoknál
A földrengés és a cunami által megrongált fukusimai atomerőmű radioaktív hűtővize a tengerbe szivárog, és hétfőn a mentést végző dolgozók is a tengerbe eresztettek 11 ezer köbméter szennyezett vizet. Az erőmű közelében élő állatoknál előfordulhatnak mutációk, de ennek ellenére a szakemberek úgy látják, hogy hosszú távon nem fenyegeti jelentős veszély sem a tenger élővilágát, sem a tengeri élőlényeket fogyasztó emberek egészségét.
Még az esővel kimosódó radioaktív jód sem veszélyes itthon
A japán atombalesetből származó radioaktív jód kimutathatóvá vált hazánk levegőjében is, sőt az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet már esővízben is kimutatta a jód-131 izotópot. Budapesten az izotóp koncentrációja a normális érték 15-60-szorosára ugrott a levegőben.