pestis

címke rss

Az emberiség legpusztítóbb járványai a középkortól napjainkig

Life.hu2020.03.30, 19:38

A járványok szinte egyidősek az emberiséggel, de terjedésük a kereskedelem megjelenésével vált igazán nagy mértékűvé. Köztudott, hogy járványok egész sora - például a lepra, a pestis és fekete himlő stb. - tizedelte az emberiséget a történelem során. Eleinte, az okokat nem ismerve, az emberek istencsapásának tekintették a ragályokat, bár arra is utalnak források, hogy az ókorban már megfogalmazták, hogy ezeket a rejtélyes és tömeges betegségeket szabad szemel nem látható "kis magvak" terjesztik. A bakteriológia tudománya a 19. század végén született meg, ekkorra tehető a vírusok és baktériumok beazonosítása, viselkedésük megfigyelésse ...

Karanténban született meg a világirodalom egyik nagy remekműve

Tudomány2020.03.28, 15:47

Amikor a 17. század elején a pestisjárvány miatt szinte megállt az élet, több mint egy évre bezártak a londoni színházak is. Az orvostudomány fejletlensége miatt akkoriban még nem tudtak hatásosan védekezni a járvány ellen, de azt tudták, hogy a betegség veszélyesen ragályos. A településeket és a fertőzöttek otthonait lezárták, és sokan vonultak a négy fal közé, hogy a lehetőségeikhez mérten elszigeteljék magukat a külvilágtól. Így tett William Shakespeare is, aki a kényszerű elvonulás idején írta  meg a világ drámairodalmának egyik legkiemelkedőbb alkotását, a Lear királyt.

Pestiskaranténban fogalmazódott meg a fizika egyik legfontosabb törvénye

Tudomány2020.03.21, 16:08

Miközben a pestis tombolt a világban, Isaac Newton önkéntes karanténba vonult, amit később élete szellemileg legtermékenyebb periódusaként jellemzett. Az újkori történelem egyik legkiemelkedőbb tudósa 1665-ben, nem sokkal diplomája megszerzése után szembesült azzal, hogy iskolája, a Cambridge-i Egyetem a kitört pestisjárvány miatt bezárt. Newton az elkövetkezendő két évben otthon fejlesztette tökélyre a matematikai analízist (kalkulust), valamint optikai és a gravitációs felfedezéseit, de a karantén magányában alapozta meg a későbbi newtoni mozgástörvényeket is. A tudományos forradalom egyik atyja pontosan 293 éve, 1727. március 20--án ...

A történelem legbizarrabb ételei: csigavíz, sündisznó és lói méhlepény

Tudomány2020.01.12, 22:14

Az egészséges táplálék és az úgynevezett szuperélelmiszerek manapság már mindenütt jelen vannak, de az ételek és a fizikai egészség közötti szoros kapcsolat viszonylag újszerű. A múltban azonban néha igen furcsa, bizarr dolgok is az asztalra kerültek a „csigavíztől" kezdve az afrodiziákumnak számító lóplacentán át egészen a sült birkatüdőig.

WHO: mintegy 140 ezren haltak meg tavaly kanyaróban

Tudomány2019.12.05, 20:14

Mintegy 140 ezren haltak meg tavaly világszerte kanyaróban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön ismertetett becslése szerint, főként ötévesnél fiatalabb gyerekek.

Pestis ütötte fel a fejét Észak-Kínában

Tudomány2019.11.28, 19:11

Újabb tüdőpestises beteget diagnosztizáltak a Kína északi részén fekvő Belső-Mongólia Autonóm Területen, ami immár a negyedik pestisfertőzéses eset a közelmúltban az országnak ennek a részén - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

Pestises betegeket kezelnek Pekingben

Nagyvilág2019.11.14, 04:48

Tüdőpestissel fertőzött betegeket szállítottak az észak-kínai Belső-Mongol Autonóm Területről egy Peking belvárosában található kórházba, hogy megfelelő ellátásban részesülhessenek - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség csütörtökön.

Oroszországból terjedhetett el a fél Európát kiirtó pestis járvány

Tudomány2019.10.03, 21:22

Több millióan vesztették életüket, amikor a 14. században kitört a pestis Európában, ahol az óvatos becslések szerint is kiirtotta a kontinens lakosságának mintegy hatvan százalékát. A járványért felelős virulens baktériumot azonban nem tudták teljesen megfékezni és a 19. századig többször újra felütötte fejét. A kutatók eddig nem tudták biztosan, hogy a járványt okozó Yersinia pestis baktérium egyetlen, azonos forrásból származik-e. Most azonban rátaláltak Tatárföldön arra a kifejezetten virulens törzsére, amelytől az összes többi genom származhatott.

Menorca kövei csodás regék és véres háborúk emlékét őrzik

Travelo2019.07.22, 09:02

Menorca szigetén sokféle kultúra hagyott nyomot az évszázadok, sőt, évezredek folyamán. A római és az arab megszállás emlékei ma is fellelhetőek, de ami igazán komoly nyomot hagyott a területen, az egy különös, megalitikus kultúra, illetve a britek, akik a jelek szerint elszánt építkezésbe fogtak Menorcán. A sok, kőből készült építmény mind őriz legalább egy történetet, melyek egy része igaz, egy része nem, és sok olyan is akad, ami a mese és a valóság határán egyensúlyoz.

Újraszámolták: százmilliók halálát követelte a Justinianus-pestis

Tudomány2019.07.16, 21:15

Egy új tanulmány szerint a világ egyik leghalálosabb pestisjárványa sokkal nagyobb területen terjedhetett szét, mint ahogy azt a történelmi dokumentumok sugallják. A németországi Max Planck Intézet interdiszciplináris csapata és a Harvard Egyetem kutatói szerint a Justinianus-pestist okozó baktérium a világ népességének nagy részén okozott járványt, és több mint százmillió emberéletet követelhetett.