paleozoikum
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- földtörténet
- földtörténeti ókor
- felfedezés
- legfrissebb
- legrégebbi
Ősi mélytengeri rém maradványaira bukkantak Ausztráliában
Egy újonnan felfedezett hatalmas mélytengeri "rém" maradványaira bukkantak Dél-Ausztráliában a paleontológusok.
Közel négyszázmillió éves erdőségre bukkantak
Ázsia legrégebbi fosszilizálódott erdejét találták meg kínai kutatók; a felfedezés új ismeretekkel szolgálhat arról, hogyan fejlődtek ki az ősi fák, amelyek végül szénné váltak.
Tudja-e, hogy melyek Magyarország legősibb élőlényei?
Magyarország földtörténeti múltjának kezdetei csaknem fél milliárd év homályába nyúlnak vissza. E számunkra felfoghatatlanul távoli múlt élővilágáról csak a kőzetekbe zárt ősmaradványok tanúskodnak, amelyek az avatott szem számára lebilincselő történetet beszélnek el egykorvolt óceánokról, lakatlan szárazföldekről, és rég kihalt, különleges, a sci-fi filmek világát idéző élőlényekről.
Közel ötszáz millió éves a Föld legöregebb ismert pókszabásúja
Több mint 430 millió éves skorpiókat azonosítottak az Ohio Otterbein Egyetem kutatói. A Föld legöregebb ismert pókszabásújának fosszíliáira a Wisconsin államban lévő Waukesha lelőhely közelében bukkantak. Az őskori állat körülbelül 437 millió évvel ezelőtt élt. Megállapították azt is, hogy a pókszabású valószínűleg képes volt mind az óceánban, mind a szárazföldön lélegezni.
Háromszázmillió éve ciripelnek a tücskök
Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak rendjében.
Tenger alatti hőforrásokhoz köthető fosszilis ökoszisztémát azonosítottak a Mecsekben
Tenger alatti hőforrásokhoz köthető - a többi között kagylók, rákok, tengeri sünök és más sós vízi őslények alkotta - ökoszisztémát azonosítottak a Mecsek mintegy 132 millió éves rétegeiben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Oslói Egyetem kutatói.
Ekkor tudunk majd száraz lábbal átmenni Európából Afrikába
Európát jelenleg a Földközi-tenger víztömege választja el Afrikától. Az emberi idősíkon észrevehetetlenül lassú, a felszín alatt hosszú évmilliók óta munkálkodó folyamatoknak köszönhetően azonban a földtörténeti közeljövőben nem lesz hajóra szükség ahhoz, hogy átkeljünk Afrikába; az eurázsiai és afrikai lemez jelenleg is zajló ütközése miatt 20-25 millió év múlva ugyanis már nem lesz Földközi-tenger, és a Föld teljesen máshogy fog kinézni ahhoz képest, mint amit most ismerünk.
Ismeretlen, titokzatos katasztrófa rázta meg a világóceánt
Kétszer olyan gyilkos hatású volt az a rövid, ám hatását tekintve a világtenger cápa-populációját majdnem teljesen kiirtó kihalási esemény, mint a dinoszauruszokat 65,5 millió éve kipusztító óriás aszteroida becsapódása – erre az eredményre jutottak a Yale Egyetem kutatói, a rangos Science tudományos szaklapban publikált tanulmányukban. A világtenger táplálékláncának csúcsán álló tengeri ragadozócsoportot megtizedelő, eddig ismeretlen okú rapid esemény a földtörténeti közelmúltban, a miocén időszak elején, mintegy 19 millió éve történt.
Ritka bepillantást kaptunk az 518 millió évvel ezelőtti életbe
Mintegy 500 millió évvel ezelőtt a Föld minden lénye az óceánokban élt, ám a tudósok keveset tudnak arról, hogy ezek az állatok és algák hogyan fejlődtek. Egy nemzetközi kutatócsoport szerint azonban egy, a kínai Kunming közelében újonnan felfedezett fosszilis lelőhely kulcsot adhat annak megértéséhez, hogy miként fektették le az élet alapjait ezek az organizmusok a szárazföldön és a tengeren egyaránt.
- címkék:
- Kína
- óvoda
- alga
- fiatal
- állat
- fejlődés
- lárva
- paleozoikum
- Címkefelhő »
Ennek a 390 millió éves ősráknak „hiperszeme” volt
Egy megkövült trilobita vagy más néven háromkaréjú ősrák teljesen új szemléletmódot adott a kutatók világlátásához, szó szerinti értelemben. A fosszíliát először egy amatőr paleontológus vizsgálta a hetvenes évek elején, ám a szakemberek most egy második pillantást vettek az ősi ízeltlábúakról készített röntgenfelvételekre. A kutatók olyan szemstruktúrát azonosítottak, amely egyedülálló az állatvilágban.