Szirénával tiltakozott az LMP a parlamentben

Kizártak a parlamenti ülésről több LMP-s képviselőt, miután szirénával tiltakoztak a teremben a paksi bővítésről szóló szerződés jóváhagyása ellen. Szél Bernadett szerint az egyik fideszes vízzel is lelocsolta, mindenesetre az LMP-sek a legnagyobb büntetést kapják. Eredetileg jövő héten szavaztak volna a szerződésről, de a Fidesz minden ellenzéki indítványt lesöpört az asztalról, és előbbre hozta a szavazást.

Végül nálunk marad a paksi atomhulladék

A paksi bővítésről szóló egyezmény része, hogy az atomhulladékot Oroszországba szállítjuk, ahol 20 évig tárolják, majd visszahozzák Magyarországra. Ennyi idő alatt meg kellene építenünk egy olyan, véglegesnek szánt tárolóhelyet, amilyenből még egy sem üzemel a világon. Felmerült, hogy a kiégett fűtőelemeket Oroszországban újrafeldolgoznák, amit különösen indokolttá tenne, hogy az uránkészletek fogyóban vannak. Ám ez évi több tíz milliárd forintos többletköltséget jelentene a Paks II. üzemeltetésében.

A Greenpeace felmászott a Szabadság-szoborra

A fideszesek is népszavaznának Paksról

Az emberek fele ért egyet a paksi bővítéssel, az orosz kapcsolattal viszont csak a harmaduk. A Fidesz-szavazók többsége azt szeretné, ha a lakosság dönthetne a kérdésben. 

Nem írhatunk Paksról a képviselőknek?

A Paks szó nem megy át a parlament rendszerén, de az atomerőmű és az új blokkok használatával lehet írni a politikusoknak. Automatikusan lépett életbe a spamszűrés, az MSZP és az LMP külön kérte is. 

Gyurcsány: Orbán hazugsága tíz őszödi beszédet ér

A baloldali pártok a paksi bővítés ellen tüntettek vasárnap délután Budapesten. Nagy sikere volt Gyurcsány Ferencnek, amikor lehazaárulózta Orbán Viktort, de Bajnai Gordon is hatalmas tapsot kapott, amikor kijelentette, hogy április 6-a népszavazás lesz Orbán ellen, és Fodor Gábor is kapott üdvrivalgást arra a kijelentésre, hogy Orbán Viktor kivezeti az országot az EU-ból. Az Összefogás "Paksról döntsön a nép!" című tüntetését egy háztömbnyi ember állta végig vasárnap.

Megtartja a Paks-ellenes tüntetést az Összefogás

Ötszázan tüntettek a paksi bővítés ellen

Pénzbírságot kaptak az NGM-et elfoglaló aktivisták

Orbán: Gőzerővel kell építeni a keleti gazdasági kapcsolatokat

Benyújtotta a paksi bővítést tartalmazó törvényt a kormány

Előállították a minisztériumot elfoglaló aktivistákat

Az Együtt-PM megszállta a fejlesztési minisztérium portáját

Elbénázta a paksi népszavazást az összefogás

Az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért arról szeretett volna népszavazást tartani, hogy épüljön-e hitelből új atomerőműblokk Magyarországon. Rosszul adták be a kérdést, ezért elutasították őket, de újra próbálkozhatnak.

Durva takarékoskodással megúszhatnánk az atomot

Nem utópia széllel, nappal, földhővel, biogázzal, vagyis az itthon elérhető megújuló energiaforrásokkal ellátni Magyarországot árammal és fűtéssel. Bemutatunk két olyan elemzést, amelyek szerint a paksi bővítés helyett megérné lebontani az atomerőművet. Igaz, ehhez vissza kell fognunk az energiafogyasztásunkat.

Index: Sólyom László is kiállt a paksi bővítés ellen

Közleményben szólalt fel a paksi bővítés, és annak előkészítetlensége ellen Sólyom László volt államfő. A dokumentumot idéző Index azt írja, Sólyom Lászlót civil szervezetek keresték meg, hogy álljon a bővítést ellenző fellépés élére, a volt köztársasági elnök erre reagált a nyilatkozatával.

LMP: Orbán minden magyaron átgázolt Pakssal

John Lukacs: A magyarság kárára válik, ha az oroszokhoz sündörgünk

Villámértekezlettel fordult rá a kampányra a Fidesz

Még sehol sincs olyan reaktor, amilyen Pakson lesz

A korábbiak alapján, de jóval fejlettebb biztonsági rendszerekkel épül az a két reaktor, amelyeket az orosz Roszatom Paksra szán, és végül pályáztatás nélkül kapott zöld utat a megépítésükhöz. Jelenleg pontosan ugyanilyen reaktor még sehol nem üzemel. Az új biztonsági rendszerek nélkül ma már nem lehet új atomerőművet építeni az Európai Unióban, és más gyártók új reaktorai is rendelkeznek hasonló megoldásokkal. Infografika a MIR-1200-asról.

Az atomhivatalnak sem szóltak a paksi üzletről

Nem kérte ki a kormány az Országos Atomenergia Hivatal véleményét a paksi bővítésről szóló döntés előtt, de erre nincs is előírás, és csak olyan országokban szokás előre minősíttetni a szóba jövő reaktortípusokat, ahol sok atomerőmű épül.  

Tényleg kijön Lázár János egyenlete?

Hiába csökken az államadósság most, ha a paksi atomerőmű felépítéséhez felvett orosz hitellel ismét eladósodik az ország. És ennek mi köze van az alaptörvényhez?

Nem kell felduzzasztani a Dunát a paksi erőmű miatt

Előnyökkel járna, de a Dunát nem kell felduzzasztani a paksi atomerőmű miatt. A hűtést anélkül is megoldják.

Régi vitát mos partra az új paksi atomerőmű

A paksi atomerőmű bővítésével újabb blokkokat kell hűteni, és jó lenne megoldani az éjszakánként elpocsékolt áram tárolását is. Ezt a két problémát egyszerre tudná kezelni az időnként újra és újra felbukkanó vízlépcsős megoldás. Ugyanakkor szakértők szerint ezek a Duna duzzasztása nélkül is meg lehet oldani.

Lázár: Az elmúlt 40 év legjobb üzlete a paksi bővítés

Először a kormány, utána a parlament tárgyalja a Moszkvában aláírt szerződést, amely a paksi atomerőmű bővítéséről szól. A hitel kedvező, és nem borítja az államadósságot.

Miért jó nekünk Paks II., és miért nem?

A Roszatom a lehető legbiztonságosabb reaktorokkal kecsegtet, az atomerőmű kiszámítható energiaforrás, és a klíma szempontjából is előnyös döntés Paks bővítése. Nagy kérdés viszont, hogy ki tudunk-e használni egy rugalmatlan áramtermelési rendszert, megéri-e a beruházás, és miből fizetjük vissza az oroszoktól felvett, tízmilliárd eurós hitelt.

Így kötötték meg Magyarország legdrágább üzletét

Szinte a semmiből kötött megállapodást Magyarország történetének egyik legnagyobb beruházására Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Felfoghatatlan mennyiségű pénzt költenek el a paksi atomerőmű bővítésére, ami évtizedekre megszabja majd, hogy miből nyerjük az áramot, mivel fűtünk, mivel világítunk. Az oroszok két blokkot építenek tíz év alatt, 10 milliárd eurós kölcsönt veszünk fel rá tőlük harminc évre. A pakliban nem ez volt az egyetlen fajsúlyos kérdés.   

Az oroszok építik Paks II.-t

Orbán Viktor magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz államfő új atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodott meg. Az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern két új reaktort épít Pakson. Azt is bejelentették, hogy Oroszország 10 milliárd euró hitelt ad Magyarországnak ez erőmű építésére.

Kik fölözik le az évszázad magyar üzletét?

A Paksi Atomerőmű újabb blokkjai már 13 milliárdba kerültek, pedig a területen még egy fűszálat sem tettek keresztbe. Annál inkább vannak vizsgálatok és reklámköltségek.

2025 körül indulhat el Paks II

Megépül Paks II, blokkonként 1000-1600 megawatt teljesítménnyel. A Nemzeti Energiastratégia szerint 2025-ben indulna el az új atomerőmű első blokkja, és ha lesz második blokk, az legkorábban 2030-ban lép működésbe. Arra nincs körülbelüli válasz sem a fejlesztéssel foglalkozó projektcégtől, hogy mennyibe kerülne az atomerőmű bővítése.  

Évtizedes megaberuházás lenne a paksi bővítés

Nem pörgetné fel a gazdasági növekedést az olcsóbb villamos áram, viszont akár ezermilliárd forintba is belekerülne két új atomerőműblokk felépítése Pakson, a beruházás pedig hét-nyolc évig is elhúzódhat - ezek a fő megállapításai annak a 2008-as hatástanulmánynak, amely hosszú pereskedés után nyilvánosságra került, és amelyet elsőként elemez részletesen az [origo]. A fukusimai baleset után számos országban felülvizsgálták az atomerőművi beruházásokat, a magyar kormány kitart a bővítés mellett.