A nem mindennapi magyar pénz csak egy óráig volt forgalomban - videó

Magyarországon sokféle pénz volt forgalomban a történelmünk során, többek között korona, pengő és forint is. A legérdekesebb magyar bankó története 1918 novemberéhez kapcsolódik, amikor kiadtak egy olyan fizetőeszközt, a koronát, amit alig egy órával a kibocsátása után már ki is vontak a forgalomból.

Új élményfürdővel bővült a Monarchia kedvelt üdülőhelye

Megmenekülhet a végső pusztulástól a Monarchia legendás luxusfürdője? - videó

Régóta lepusztult állapotban, elhagyatottan állnak az Osztrák-Magyar Monarchia előkelőségei által kedvelt fürdőváros, a romániai Herkulesfürdő épületei. A közeljövőben azonban végre-valahára talán pozitív fordulat várható az épületkomplexum ügyében, ugyanis egy lelkes önkéntesekből álló csoportnak köszönhetően osztrák szakemberek figyelmét is felkeltette az üdülőváros sorsa.

Hatalmas robbanás rázta meg a parancsnoki hidat - csak hajszálon múlt Horthy élete

Az 1917. május 15-én az osztrák-magyar hadiflotta cirkálóköteléke és az antant haditengerészeti erői között az Adriai-tenger déli kijáratánál, az Otrantói-szorosban lezajlott ütközet, a „Földközi-tenger jütlandi csatája" számít a „nagy háború" egyik legjelentősebb tengeri összecsapásának. Horthy Miklós sorhajókapitány három cirkálója, miután heves tűzharcban elsüllyesztette a brit királyi haditengerészet 12 záróhajóját, további 10 felfegyverzett driftert pedig harcképtelenné tett, bátran felvette a harcot a cs. és kir. kötelék megsemmisítésére Brindisi hadikikötőjéből kifutott, Alfredo Acton ellentengernagy parancsnoksága alatt állóó ...

III. Károly már a koronázásával rekordot dönt

A világ felfokozott érdeklődéssel várja Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága új uralkodójának, III. Károlynak koronázási ceremóniáját. Károly király édesanyja, néhai II. Erzsébet az angol történelem leghosszabb ideig trónon ült koronás fője, aki kereken 70 évig és 214 napig uralkodott, megdöntve ezzel a hosszú ideig brit rekordernek számító Viktória királynő 63 évig és 216 napig kitartó regnálási idejét. Tévedés azonban arra gondolni, hogy II. Erzsébet királynő egy egész emberi életet kitevő uralkodási ciklusa lenne az abszolút rekord; a tavaly szeptemberben meghalt brit uralkodó ugyanis csak a hetedik helyen áll a lleghosszabb ...

Egymásba szerettek, kiderült, hogy testvérek, öngyilkosságba menekültek - hangzik a bizarr teória

A mai napig rejtély, mi zajlott pontosan azon a végzetes éjszakán, melyen az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse, I. Ferenc József és Erzsébet királyné fia, a 30 éves Rudolf és 17 esztendős szeretője, Maria von Vetsera életüket vesztették.

Biztosan nem hallott még ezekről az államokról!

Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követően időlegesen rengeteg új államalakulat jött létre. A Ludovika Kiadó legújabb kötetet ezeket mutatja be.

Az utolsó Habsburg-trónörökös, aki kiválóan beszélt magyarul

Száztíz éve, 1912. november 20-án született Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár elsőszülött fia, az egységes Európa szószólója, a Páneurópai Unió alapítója.

Meghalt a legidősebb lengyel, aki egyben a világ második legidősebb embere volt

Meghalt 116 éves korábban Tekla Juniewicz, a legidősebb lengyel, egyben a világ második legidősebb embere - közölte pénteken a lengyel sajtó.

Száz éve halt meg a karburátor atyja, Bánki Donát

Száz éve, 1922. augusztus 1-jén halt meg Bánki Donát gépészmérnök, a karburátor egyik feltalálója, és számtalan szabadalom atyja. 

„Katonává kell lenned” – A huszártiszt Görgey

A Élete legnagyobb győzelmének hatvanhetedik évfordulóján, 1916. május 21-én halt meg Görgei Artúr tábornok. Miképp indult a szabadságharc legendás hadvezérének tiszti pályafutása? Lássuk hát!- írja a Magyarságkutató Intézet munkatársa, Babucs Zoltán Görgei Artúr halálának évfordulójára.

Görgei emlékezete

„Rendkívüli katonai zseni volt (...) A nép katonájának tekintette magát, nem kellett neki sem főhatalom, sem jutalom. (...) Kötelességét híven teljesítette s az a büszke öntudat élhetett benne rendületlenül, hogy a magyar kardnak, a magyar vitézségnek ő volt utolsó legendás hőse. Tisztelet adassék a nagy katonának, akinek nem adatott meg, hogy örömét érezhesse hősiességének." A Magyarságkutató Intézet Babucs Zoltánnak, a Történeti Kutatóközpont munkatársának korábbi évfordulós írásával emlékezik Görgei Artúrra, a szabadságharc kiváló hadvezérére.

„Cassandrának igaza volt!”

Kossuth Lajos 1867. május 22-én nyílt levelet küldött Párizsból Deák Ferencnek, amelyben a kiegyezésről írja meg véleményét. Ezen az évfordulón Fabó Edit, a Magyarságkutató Intézet munkatársa cikkét közli a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Száz éve halt meg Széchenyi Ödön gróf, "a tűzpasa"

Száz éve, 1922. március 24-én halt meg Széchenyi Ödön gróf, a magyar és a török tűzoltóság megteremtője.

Sissi megunta Ferenc Józsefet: választott neki egy szeretőt

Bár azt nem tudhatjuk, hogy vajon hány nő volt igazán fontos I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király életében, de kettőt biztosan érdemes kiemelni: a feleségét, a csak Sissiként emlegetett Erzsébetet, valamint az uralkodó szeretőjét és bizalmasát, Schratt Katalint. Hármójuknak igen sajátos volt a viszonya, a császárné ugyanis ténylegesen támogatta a színésznő és a férje közötti kapcsolatot.

Trianon ismeretlen története: a magyar felkelők, akik legyőzték a franciákat

A trianoni békediktátum határozatainak végrehajtását felügyelő, Párizsban ülésező Nagykövetek Tanácsa 1921. augusztus 29-re tűzte ki az Ausztriának ítélt nyugat-magyarországi területsáv, benne Sopron, az osztrák elképzelések szerinti Burgenland „fővárosának" az átadását. Ám az antant nagyhatalmak tervét mégsem sikerült valóra váltani, mert az átadásra ítélt területekre beszivárgott gerillák az ezt megelőző napon fegyveres felkelést robbantottak ki. A nyugat-magyarországi felkelők, a Rongyos Gárda tagjai, szétverték és a határon túlra kergették a területfoglalás biztosítására kirendelt osztrák csendőralakulatokat. Az ellenállást látvva, ...

Mikor volt az utolsó nagy kolerajárvány Magyarországon?

Az 1867-es kiegyezés után addig soha nem látott dinamikus fejlődés indult el az országban, ami az élet minden területére, benne az oktatásra, a kultúrára, a tudományokra, és az egészségügyre is kiterjedt. A régi, sok évszázados szokások és hiedelmek azonban a gyors polgárosodás ellenére sem szűntek meg egyik napról a másikra. A 19. század második felében faluhelyen többnyire még mély bizalmatlanság övezte az orvosokat, mert jobban bíztak a népi gyógyászatban, mint a modern orvostudományban. Ez a szemléletmód is szerepet játszott abban, hogy az 1872. szeptember 14-én kitört nagy magyarországi kolerajárvány rendkívül sok, egyes forrássok ...

Sisi, a magyarok kedvenc királynéjának újabb titkai

Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, népszerű és közismert becenevén Sisi, Ferenc József ausztriai császár és magyar király felesége a magyar történelem máig egyik legnépszerűbb alakjának számít. De vajon mi a titka Sisi napjainkig tartó népszerűségének? A királyné személyéhez számos történelmi pletyka és legenda fűződik, amelyek közül több is makacsul tartja magát, mint például a „fess akasztott emberhez", gróf Andrássy Gyulához kötött állítólagos intim viszonya. Mi az, ami igaz a pletykákból, és mi az, ami nem, erről is nyilatkozott az Origónak Kordásné Szász Melinda, Erzsébet császárné élettörténetének kutatója és népszerűsítője,, ...

Apró motorcsónak miatt süllyedt el az osztrák-magyar flotta büszkesége

1918. június 10-én a hajnali szürkületet kihasználva az olasz haditengerészet két apró torpedócsónakja  sikeresen becserkészte a horvátországi Premuda közelében az előző este Polából kifutott, és teljes gőzzel dél felé tartó osztrák-magyar flottaköteléket, amelyben két szupermodern és hatalmas tűzerejű Tegetthoff-osztályú csatahajó, a Prinz Eugen valamint a Szent István sietett Dugi Otok irányába, erős romboló és torpedónaszád fedezet mellett. Luigi Rizzo korvettkapitány MAS-15-ös torpedócsónakjával vakmerően áttörte a kísérőhajók gyűrűjét, és közvetlen közelről mindkét torpedóját kilőtte a Szent István csatahajóra. A végzetesen meggsérült ...

Kétszer is megpróbált visszatérni a trónra az utolsó magyar király

1921. március 26-án kísérelte meg először az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly a magyar trón visszaszerzését: ez volt az első "királypuccs". Miután az osztrák parlament kimondta a trónfosztást, és Ausztria köztársaság lett, a Habsburg családot száműzték az országból. 1921-ben Magyarország viszont még mindig királyság volt, és IV. Károly trónfosztása sem lett "de jure" kimondva. 

A Monarchia megmentője akart lenni, világháborút robbantottak ki a nevével

Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori trónörököse, Ferenc Ferdinánd mind a mai napig az egyik legellenszenvesebb Habsburgként él a magyar történelmi köztudatban. A főherceg elsősorban az erősen kiszínezett magyarellenességének köszönheti rossz hírét, amelyről képtelennél képtelenebb, de kész tényként kezelt történetek egész sora ismert. A rideg és száraz modorú trónörökös iránt azonban nem csak a budapesti politikai elit köreiben, hanem a bécsi Hofburgban is leplezetlen ellenszenvvel viseltettek. Ferenc József sohasem bocsátotta meg unokaöccse morganatikus (rangon aluli) házasságkötését, és a császár Tisza Istvánhoz valamint Ifj. Andrrássy ...

120 éves hangfelvételt találtak, amelyen Lehár Ferenc vezényel

Lehár Ferenc valószínűleg legrégebbi ismert hangfelvételére bukkantak Ausztriában, az 1901-ben készült lemezen az Osztrák-Magyar Monarchia gyalogezredének katonazenekara játssza a zeneszerző Jetz geht's los című katonaindulóját.

125 éves az első magyar szabadalmi törvény

125 évvel ezelőtt, 1895. július 14-én hirdették ki Magyarországon az első szabadalmi törvényt, amely több, mint 70 évig szabályozta a szabadalmak kérdését. A napjaink gazdaságát is meghatározó szellemi tulajdon védelme ekkor jelent meg először szabályozott keretek között hazánkban – és védi a híresen innovatív, tehetséges magyar feltalálókat. Mára már egy tudatos vállalatnak biztosan van egy, de inkább több oltalma is, amellyel nem csak a saját ötletét, találmányát vagy kutatási eredményét védi, de egyúttal a versenyképességét is növeli.

A leghíresebb magyar betyár, Rózsa Sándor története

Nincs még egy olyan magyar betyár, akihez annyi legenda, ballada és népi monda fűződne, mint a 19. század nemzetközi hírűvé lett zsiványvezéréhez, Rózsa Sándorhoz. A Dél-Alföld rettegett betyárfejedelmét a hatóságok akasztófára való veszedelmes haramiának, a szegény emberek közül sokan viszont egyfajta népi igazságosztónak, amolyan magyar Robin Hoodnak tartották. Pedig a híres-hírhedt betyár nem igazán volt válogatós; az alföldi tanyákat ugyanúgy kifosztotta, mint a nemesi kúriákat. Az 1848-49-es szabadságharc idején 150 fős mindenre elszánt szabadcsapatával az osztrákok között keltett rémületet, és akkora hírnévre tett szert, hogy ...

A magyar gróf, aki elsőként, saját építésű gőzhajóján Budapestről Párizsba hajózott

A „legnagyobb magyar", Gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön gróf 150 évvel ezelőtt szervezte meg a magyar tűzoltóságot, korának legmodernebb elvei szerint. A kalandos életű grófot mint a tűzvédelem Európa szerte elismert szakértőjét személyesen a szultán, I. Abdulaziz kérte fel az isztambuli tűzoltóság megszervezésére, Törökországban végzett munkásságát pedig a legmagasabb állami kitüntetésekkel és pasai méltósággal ismerték el. Széchenyi gróf volt az első, aki saját építésű gőzhajóján Budapestről Párizsba hajózott, nemzetközi visszhangot kiváltva bravúros útjával.

Tragédiával végződött a Habsburg szerelmi házasság

Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse kereken százhúsz éve, 1900. július elsején vezette oltárhoz szerelmét, Chotek Zsófia cseh grófnőt, Ferenc József császár és a bécsi udvari körök határozott tiltakozása ellenére. A főhercegnek élete végéig viselnie kellett „engedetlensége" következményeit: bájos és jólelkű ifjú feleségét egészen a főhercegi pár Szarajevóban bekövetkezett haláláig kiközösítette és valóságos páriaként kezelte az udvar. Csak Rudolf özvegye, Stefánia koronahercegné állt ki tüntetően Zsófia mellett. Ferenc Ferdinánd és hitvese az őket ért méltánytalanságok ellenére boldog családi életet éllt ...

Megtaláltuk, honnan nyílik a legszebb kilátás az esztergomi bazilikára

Egyes vélemények szerint Párkány önmagában nem kínál túlzottan sokat, egyetlen látnivalója az esztergomi bazilika. Igaz, erre a pompás épületre sehonnan máshonnan nem nyílik olyan fantasztikus panoráma, mint a Duna Szlovákia felőli oldaláról. Látogatásunk során azonban azt tapasztaltuk, hogy ennél többről van szó, hiszen magának a városkának is van sajátos hangulata.

Száz éve választották Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst

Kereken száz éve, hogy 1920. március elsején, a Nemzetgyűlés Horthy Miklós altengernagyot, az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának volt főparancsnokát és a Nemzeti Hadsereg fővezérét Magyarország kormányzójának választotta. Az első világháborúból a Monarchia részeként vesztesként kikerült és a "forradalmak", különösen a Tanácsköztársaságnak nevezett kommunista diktatúra miatt megtépázott ország konszolidációjában Horthy kormányzóvá választása számít az első és nagyon jelentős lépésnek.  Annak ellenére, hogy a Nemzetgyűlés csak ideiglenes közjogi megoldásnak szánta államfővé választását, Horthy Miklós kormányzó neve és 24 évig taartó ...

Az akasztott ember, aki Ferenc József fejére helyezte a koronát

Százharminc éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett a kiegyezés utáni első miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere. 

Ennyit változott az elmúlt száz évben a magyar polgári légiközlekedés

Száz éve, 1920. február 11-én alakult meg a Magyar Aeroforgalmi Rt. (MAEFORG), az első önálló magyar légiforgalmi társaság.

Száz éve hangzott el Apponyi gróf híres trianoni védőbeszéde

Apponyi Albert gróf (1846-1933), az első világháborút lezáró béketárgyalások magyar küldöttségének vezetője 1920. január 16-án Párizsban - Magyarország érdekében - mondott trianoni védőbeszédének hosszabb részletét sugározza csütörtök délután a Kossuth Rádió - tájékoztatta az MTVA Kossuth csatornaigazgatóságának program főtanácsadója szerdán az MTI-t.

Különleges sétán vehet részt a monarchiabeli pénzintézetekben

Még a világháború alatt sem maradt el a bécsi újévi koncert

A „Gorsser Musikverein", azaz a bécsi újévi koncertnek helyt adó hangversenyterem pompája és ragyogása, valamint a híres osztrák zeneszerző-dinasztia, a Strauss család andalító keringői, továbbá vérpezsdítő polkái a császárváros fénykorát, az Osztrák-Magyar Monarchia idilli hangulatát varázsolják vissza minden év január elsején, immár több mint nyolc évtizede. A televízió jóvoltából napjainkban kilencven országban élőben követhető ünnepi rendezvény történetének azonban nemcsak fényes, hanem kevésbé derűs fejezetei is akadnak.

90 éve halt meg Trianon rosszemlékű „atyja”,Georges Clemenceau

Kilencven éve, 1929. november 24-én halt meg Georges Clemenceau egykori francia miniszterelnök, az első világháborút lezáró Párizs környéki békék - és így a trianoni békediktátum - egyik kimunkálója. Amíg Magyarországon Clemenceau neve egyet jelent az országot rendkívül súlyosan megcsonkító trianoni békediktátummal, addig Franciaországban nemzeti hősként, a 20. századi francia történelem egyik legnagyobb alakjaként tisztelik személyét.

Búvár kommandós akcióban robbant fel Horthy zászlóshajója

1918. november elsején, reggel hat óra negyvennégy perckor hatalmas detonáció tépte szét a pulai hadikikötő csendjét. Az SMS Viribus Unitist, az osztrák-magyar hadiflotta egykori zászlóshajóját, - amelyet IV. Károly király parancsára az utolsó flotta-főparancsnok, Horthy altengernagy az előző nap délutánján adott át valamennyi felszíni egységgel együtt a Délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek-, az iszonyatos erejű robbanás egy pillanatra a levegőbe emelte, majd a büszke csatahajó az oldalára fordulva, alámerült a kikötő zavaros vizében. A Monarchia végnapjaiban felbomlott a fegyelem; ezért az őrizetlenül hagyott hadikikötőbe két vakmmerő ...

Trónfoglalás helyett a tihanyi apátság foglya lett a bukott király

98 éve, 1921. október 20-án az esti órákban döbbenetes hír futott be a budai királyi várba, Horthy kormányzó rezidenciájára. A hír szerint a hatalom gyakorlásáról 1918 novemberében lemondott IV. Károly király repülőgépen ismét Magyarországra érkezett, és Dénesfa határában, Cziráky gróf birtokán landolt. A királynak ez volt a második visszatérése alig fél éven belül, és nagyon úgy tűnt, hogy az áprilisi trónfoglalási kísérlettel, az úgynevezett „húsvéti királypuccsal" szemben, most sokkal nehezebb lesz eltéríteni attól a szándékától, hogy visszavegye a hatalmat. IV. Károly visszatérése azonban nemcsak a budai várban keltett riadalmatt, ...

Hamis történelmi távlatok kísérték a 20. század globalizációját

Az ideológiák a modern politikában a kovász, az éles kés szerepét töltik be: néha összeforrasztják, néha szétvágják a nemzetközi politika legfontosabb aktorainak tekinthető államokat. A 20. század bővelkedik az ilyen ideológiavezérelt eseményekben, döntésekben. Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa és a Károli Gáspár Református Egyetem docensének írása Kelet-Közép-Európa transznacionális eseményeiről, történéseiről és összefüggéseiről.

Csődben a Monarchia egykori büszkesége

Az isztriai kereskedelmi bíróság csődeljárást indított a többek között a pulai hajógyárat is üzemeltető horvát Uljanik hajóépítő vállalattal szemben - közölte a Poslovni Dnevnik című gazdasági napilap.

Itt mindent megtudhat a kiegyezésről

Megosztó kompromisszum – címen jelentetett meg legfrissebb kiadványát az Országház Könyvkiadó. A kötet még egy 2017 végi Parlamentben tartott, a kiegyezésről szóló konferencia előadásait tartalmazza szerkesztett formában. Aki rövid idő alatt szeretne minél többet megtudni Ausztria és Magyarország több mint 150 évvel ezelőtt megkötött egyezségéről, annak mindenképpen érdemes alaposan tanulmányoznia ezt a könyvet.

Csak legenda, hogy Károlyi önként adta át a hatalmat Kun Béláéknak

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának végóráiban hatalomra jutott Károlyi-kormány néhány hónapos regnálását a tehetetlen sodródás jellemezte. Károlyi Mihály önfeladóan naiv külpolitikája végzetesen meggyengítette az ország pozícióit mind az antanttal, mint pedig az egyre mohóbb területi igényeket tápláló utódállamokkal szemben. Az 1919. március 20-án átadott Vix-jegyzék halálos mattot adott Károlyi rendszerének, amit szélsőbaloldali ellenzék, Kun Béla kommunistái a hőn áhított hatalom puccsszerű megszerzésére használtak fel. Kereken száz éve ezzel vette kezdetét a 133 napig tartó első magyarországi kommunista kísérlet, Kun Béla ...

99 éve kezdődött a Horthy-korszak

1920. március elsején a Nemzetgyűlés nagybányai Horthy Miklós altengernagyot, az osztrák-magyar hadiflotta volt főparancsnokát és a Nemzeti Hadsereg fővezérét Magyarország kormányzójának választotta. A kormányzóválasztással zárult le az a csaknem másfél évig tartó folyamat, ami 1918. október végén a Monarchia összeomlásával vette kezdetét, és súlyos, anarchikus válságba döntötte Magyarországot. Horthy megválasztásával új, a volt admirális nevével fémjelzett, és kis híján negyed évszázadig tartó korszak kezdődött a 20. századi magyar történelemben.

Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.

Rekordnagyságú arany emlékérmével ünneplik a csehek a koronát

Színaranyból készült, 100 millió korona (1,26 milliárd forint) névértékű hatalmas érme a központi eleme a csehszlovák korona bevezetésének 100. évfordulója alkalmából Prágában megnyílt nagyszabású kiállításnak.

Ferenc József sírba vitte Mayerling sötét titkait

130 éve, 1889. január 30-án kora hajnalban súlyos tragédia történt a Bécs közelében fekvő mayerlingi vadászkastélyban: Rudolf főherceg az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, és 17 éves szeretője báró Maria von Vetsera máig tisztázatlan körülmények között életüket vesztették. Talán már sohasem fog kiderülni, hogy szerelmi öngyilkosság, részeg verekedés, vagy sötét hátterű politikai merénylet végzett-e trónörökössel, a bécsi udvar mohos konzervativizmusával szembeszálló, bohém természetű, és ragyogó intellektusú Rudolf főherceggel.

Csehkiverés: száz éve rázta le Balassagyarmat a megszállás igáját

Pontosan száz éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh légió alakulatai, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a közelben állomásozó és hazájukhoz hű honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmat egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta az észak-magyarországi településnek.

Tudja-e, melyik volt a legtöbb halottat követelő magyar árvíz?

A síkvidéki Kárpát-medence Európa második legnagyobb folyama a Duna, valamint az ugyancsak bő vízhozamú Tisza és mellékfolyóik vízgyűjtő területe. Egy-egy jelentős áradás még napjainkban is komoly fenyegetést jelent, mint amilyen legutóbb a 2013-as nagy árvíz volt, a múltban, a folyamszabályozás és a korszerű vízgazdálkodás előtti időszakban pedig nem egyszer okozott pusztító katasztrófát az áradó víz zabolázatlan ereje.

Száz év múltán is könnyezünk ezeken a csatatereken

Nemrég ünnepelte a világ, hogy 100 éve, 1918. november 11-én véget ért az első világháború. Persze  az „ünnepelni" szó nem fedi le azt a mélységes gyászt, amit érezni lehet azóta is, ha az 1914-ben kezdődött mészárszékre gondol az ember. A világháború végének századik évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk pár ikonikus csatateret, helyszínt, emlékművet és katonai temetőt, ahol elmerenghetünk a történelem kíméletlenségén, és hálát adhatunk azért, hogy sose kellett lövészárokban várni egy tűzhengert. A magyar érintettségű emlékekkel kezdjük, aztán nemzetközi irányba haladunk tovább.

Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?

A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.

Nem akkor ért véget az első világháború, amikor megemlékeznek róla

A nemzetek közti konfliktusok történetében nem volt még egy olyan fejezet , amely akkora hatást gyakorolt volna a világtörténelem menetére, mint a pontosan száz éve befejeződött első világháború. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, aki már régóta szenvedélyesen kutatja a „nagy háború” nagy összefüggéseit, nemcsak hazai, de világviszonylatban is egyedülállónak mondható vállalkozásba kezdett: az elmúlt öt évben hat kontinens 59 országában járta be és dokumentálta az első világháború megemlékezéseit, emlékműveit, temetőit, helyszíneit, hadijátékait. Erről, és a jövő júniusban megjelenő A nagy háború százévves ...