Osztrák-Magyar Monarchia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- első világháború
- Ferenc József
- IV. Károly
- Antant
- kiegyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Csak legenda, hogy Károlyi önként adta át a hatalmat Kun Béláéknak
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának végóráiban hatalomra jutott Károlyi-kormány néhány hónapos regnálását a tehetetlen sodródás jellemezte. Károlyi Mihály önfeladóan naiv külpolitikája végzetesen meggyengítette az ország pozícióit mind az antanttal, mint pedig az egyre mohóbb területi igényeket tápláló utódállamokkal szemben. Az 1919. március 20-án átadott Vix-jegyzék halálos mattot adott Károlyi rendszerének, amit szélsőbaloldali ellenzék, Kun Béla kommunistái a hőn áhított hatalom puccsszerű megszerzésére használtak fel. Kereken száz éve ezzel vette kezdetét a 133 napig tartó első magyarországi kommunista kísérlet, Kun Béla ...
- címkék:
- Szamuely Tibor
- Lenin
- Kun Béla
- Károlyi Mihály
- Landler Jenő
- párizsi békekonferencia
- kommün
- Lenin-fiúk
- államcsíny
- kommunizmus
- megtorlás
- felkelés
- szociáldemokraták
- terror
- Tanácsköztársaság
- Osztrák-Magyar Monarchia
- őszirózsás forradalom
- Antant
- Berinkey-kormány
- Kommunisták Magyarországi Pártja
- Forradalmi Kormányzótanács
- Címkefelhő »
99 éve kezdődött a Horthy-korszak
1920. március elsején a Nemzetgyűlés nagybányai Horthy Miklós altengernagyot, az osztrák-magyar hadiflotta volt főparancsnokát és a Nemzeti Hadsereg fővezérét Magyarország kormányzójának választotta. A kormányzóválasztással zárult le az a csaknem másfél évig tartó folyamat, ami 1918. október végén a Monarchia összeomlásával vette kezdetét, és súlyos, anarchikus válságba döntötte Magyarországot. Horthy megválasztásával új, a volt admirális nevével fémjelzett, és kis híján negyed évszázadig tartó korszak kezdődött a 20. századi magyar történelemben.
- címkék:
- Horthy Miklós
- IV. Károly
- Friedrich István
- Huszár Károly miniszterelnök
- Horthy-korszak
- nemzetgyűlés
- első világháború
- Tanácsköztársaság
- kormányzóválasztás
- Osztrák-Magyar Monarchia
- őszirózsás forradalom
- Károlyi-kormány
- szegedi ellenkormány
- párizsi békekonferencia
- Peidl-kormány
- eckartsaui nyilatkozat
- legitimisták
- Antibolsevista Comite
- Nemzeti Hadsereg
- Címkefelhő »
Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.
Rekordnagyságú arany emlékérmével ünneplik a csehek a koronát
Színaranyból készült, 100 millió korona (1,26 milliárd forint) névértékű hatalmas érme a központi eleme a csehszlovák korona bevezetésének 100. évfordulója alkalmából Prágában megnyílt nagyszabású kiállításnak.
Ferenc József sírba vitte Mayerling sötét titkait
130 éve, 1889. január 30-án kora hajnalban súlyos tragédia történt a Bécs közelében fekvő mayerlingi vadászkastélyban: Rudolf főherceg az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, és 17 éves szeretője báró Maria von Vetsera máig tisztázatlan körülmények között életüket vesztették. Talán már sohasem fog kiderülni, hogy szerelmi öngyilkosság, részeg verekedés, vagy sötét hátterű politikai merénylet végzett-e trónörökössel, a bécsi udvar mohos konzervativizmusával szembeszálló, bohém természetű, és ragyogó intellektusú Rudolf főherceggel.
Csehkiverés: száz éve rázta le Balassagyarmat a megszállás igáját
Pontosan száz éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh légió alakulatai, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a közelben állomásozó és hazájukhoz hű honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmat egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta az észak-magyarországi településnek.
- címkék:
- Blazovszky Lajos
- Károlyi Mihály
- Edvard Beneš
- IV. Károly
- Tomáš Garrigue Masaryk
- Vizy Zsigmond százados
- Cseh-szlovák Nemzeti Tanács
- párizsi békekonferencia
- Vyx-jegyzék
- demarkációs vonal
- megszállás
- ostrom
- első világháború
- Osztrák-Magyar Monarchia
- őszirózsás forradalom
- Károlyi-kormány
- kapituláció
- Antant
- padovai fegyverszünet
- Balassagyarmat
- Civitas Fortissima
- Cseh Légió
- Címkefelhő »
Tudja-e, melyik volt a legtöbb halottat követelő magyar árvíz?
A síkvidéki Kárpát-medence Európa második legnagyobb folyama a Duna, valamint az ugyancsak bő vízhozamú Tisza és mellékfolyóik vízgyűjtő területe. Egy-egy jelentős áradás még napjainkban is komoly fenyegetést jelent, mint amilyen legutóbb a 2013-as nagy árvíz volt, a múltban, a folyamszabályozás és a korszerű vízgazdálkodás előtti időszakban pedig nem egyszer okozott pusztító katasztrófát az áradó víz zabolázatlan ereje.
Száz év múltán is könnyezünk ezeken a csatatereken
Nemrég ünnepelte a világ, hogy 100 éve, 1918. november 11-én véget ért az első világháború. Persze az „ünnepelni" szó nem fedi le azt a mélységes gyászt, amit érezni lehet azóta is, ha az 1914-ben kezdődött mészárszékre gondol az ember. A világháború végének századik évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk pár ikonikus csatateret, helyszínt, emlékművet és katonai temetőt, ahol elmerenghetünk a történelem kíméletlenségén, és hálát adhatunk azért, hogy sose kellett lövészárokban várni egy tűzhengert. A magyar érintettségű emlékekkel kezdjük, aztán nemzetközi irányba haladunk tovább.
Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?
A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.
Nem akkor ért véget az első világháború, amikor megemlékeznek róla
A nemzetek közti konfliktusok történetében nem volt még egy olyan fejezet , amely akkora hatást gyakorolt volna a világtörténelem menetére, mint a pontosan száz éve befejeződött első világháború. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, aki már régóta szenvedélyesen kutatja a „nagy háború” nagy összefüggéseit, nemcsak hazai, de világviszonylatban is egyedülállónak mondható vállalkozásba kezdett: az elmúlt öt évben hat kontinens 59 országában járta be és dokumentálta az első világháború megemlékezéseit, emlékműveit, temetőit, helyszíneit, hadijátékait. Erről, és a jövő júniusban megjelenő A nagy háború százévves ...
- címkék:
- Szalay-Berzeviczy Attila
- Központi Hatalmak
- Sykes-Picot egyezmény
- hagyományőrzés
- fegyverszünet
- konfliktus
- Franciaország
- első világháború
- fegyverkezés
- hadszíntér
- Trianon
- emlékezetpolitika
- Oszmán Birodalom
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Antant
- gallipoli ütközet
- versailles-i békeszezerződés
- Császári Németország
- nyugati front
- Címkefelhő »