Oszmán Birodalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hódoltság
- Szulejmán
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- II. Lajos magyar király
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Karnyújtásnyira vagyunk a mohácsi tömegsírok megtalálásától
A magyar történelem és a későközépkori Európa egyik legnagyobb és legfontosabb ütközetével, az 1526. augusztus 29-én Mohács közelében II. Lajos magyar és cseh király, valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között lezajlott csatával kapcsolatosan még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, szemben az általános közvélekedéssel. A csatatér nemrég elkezdett átfogó kutatási projektjének máris megvannak az első nagy, és sok szempontból tabudöntögető eredményei, amelyekről a kutatásvezetők közül Pap Norbert Mohácson adott tájékoztatást kedden, Fodor Pál pedig az aktuális tervekről nyilatkozott exkluzívan portálunknak.
- címkék:
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- tájrekonstrukció
- késői középkor
- kutatás
- tömegsír
- krónika
- geofizika
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- térinformatika
- hadtörténet
- ütközet
- régészeti feltárás
- MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet
- Pécsi Tudományegyetem
- Címkefelhő »
Máig titokzatos homály fedi II. Lajos király halálának körülményeit
A mohácsi csata, a magyar történelem egyik legjobban ismert ütközete választóvonalnak számít a hazai históriában. A mohácsi vész egyebek mellett azért emelkedik ki történelmünk más hadi eseményei közül, mert nem volt még egy olyan csata, amelyben annyira érzékeny veszteség érte volna a Magyar Királyság politikai vezető rétegét, mint a Mohács melletti síkon 1526. augusztus 29.-én lezajlott ütközetben. Mohácsnál a magyar királyi haderő megrendítő vereséget szenvedett Szulejmán szultán és Ibrahim pasa nagyvezír hadaitól; odaveszett mindkét fővezér, Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György szepesi gróf, Szalkai László esztergomi érrsek ...
- címkék:
- Brodarics István kancellár
- Szapolyai György
- Sárffy Ferenc győri várkapitány
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- Ibrahim nagyvezír
- igazságügyi orvostan
- Csele-patak
- agnoszkálás
- krónikák
- összeesküvés-elmélet
- kutatás
- hadrend
- középkor
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- történelmi forrás
- nehézlovasság
- Mária királyné
- Jagellók
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy melyik Európa legnagyobb téglavára?
A Magyar Királyság végvári rendszere, valamint az ország belsejében található erődítmények jelentős része súlyos károkat szenvedett az oszmán hódoltság, illetve a 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején. Az épségben maradt erősségek többségét pedig a török kiűzése után I. Lipót császár robbanttatta fel az 1697-től kibontakozó Habsburg-ellenes kuruc mozgalomtól tartva. Ez az oka annak, hogy hazánk területén csak nagyon kevés középkori vár maradt fenn teljes épségében.
Mátyás király előre látta a 19. századot
Kereken 555 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek az ősi közjogi hagyományt követve a Szent Koronával hivatalosan is minden magyarok királyává koronázta az ekkor már hét éve trónon ülő Hunyadi Mátyást. Nincs még egy olyan királyunk, akihez annyi legenda és népmese fűződne, mint a magyar történelem máig legnépszerűbb uralkodójához, Hunyadi Mátyás, az „Igazságos" személyéhez. Mátyás rendkívül széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, és kiváló - ma úgy mondanánk - kommunikációs képességével messze kiemelkedett kortársai közül, és legalább két évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot.
Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem
A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.
- címkék:
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- XI. Ince pápa
- Kara Musztafa nagyvezír
- Sobieski János lengyel király
- rigómezei csata
- Szent Liga
- törökellenes szövetség
- Buda ostroma, 1686
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- hódoltság
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- kalifátus
- kahlenbergi csata
- karlócai béke
- Címkefelhő »
Hollószárnyain lebegett feletted a zordon enyészet – Beszélni kezd a mohácsi csatatér
Nemrég jelentették be, hogy az a kutatócsoport, amely a közelmúltban Szigetvár határában megtalálta Szulejmán szultán türbéjét, és a köré épült oszmánkori település romjait, hozzákezdett a mohácsi csatatér tájrekonstrukciós feltárásához, aminek máris megvannak az első eredményei. Ennek nyomán, Pap Norbert professzor szakavatott vezetésével jártuk be a „hős vértől pirosult gyásztért", a magyar történelem és a késői középkor egyik legjelentősebb ütközetének legendás helyszínét.
- címkék:
- Brodarics István kancellár
- Dr. Gyenizse Péter
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Sátorhely
- forráselemzés
- geoinformatika
- kutatás
- tömegsír
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- ütközet
- régészeti feltárás
- történelmi forrás
- tájrekonstrukció
- Jagelló-kor
- PTE TTK Földrajzi Intézet Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja
- MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet
- Címkefelhő »
Világhódító ambíciók nélkül indult Szigetvár ellen Szulejmán
Az oszmán birodalmi hadsereg hadjáratra indult a Magyar Királyság ellen 1566-ban. A cél Szigetvár és Gyula elfoglalása volt, az ármádiát pedig maga a szultán vezette. A legújabb kutatások szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy az akkorra már idősödő és az aszkézis felé forduló Szulejmán szultán találta ki ezt a hadjáratot, úgy tűnik, hogy eredetileg nem is akart csatlakozni a hadakhoz, nem kizárt, hogy a tanácsosai egyszerűen belehergelték a magyarok elleni megtorló hadjáraton való személyes részvételbe.
Nem ott zajlott a mohácsi csata, mint ahol eddig vélték
Az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi csata a hazai történelmi emlékezet meghatározó eseményének számít. Mohács a magyar történelem egyfajta viszonyítási pontjává nőtte ki magát a csatát megelőző és az azt követő korszak megítélésben. Annak ellenére, hogy a „mohácsi vészről” és következményeiről könyvtárra való irodalom született az elmúlt másfél évszázadban, egészen napjainkig nem volt világos, hogy hol is zajlott le valójában a késői középkor európai viszonylatban is legnagyobb csatája. A Szigetvár határában Szulejmán szultán türbéjének és a köré emelt oszmánkori település romjainak megtalálásával világhírnevet szerzett kutattócsoport ...
- címkék:
- Pap Norbert
- Brodarics István kancellár
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán szultán
- Mohács
- tájrekonstrukció
- írásos források
- Jagelló-kor
- térinformatikai eszközök
- vízrendszer
- kutatás
- összecsapás
- tömegsír
- csatatér
- feltárás
- táborhely
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- ütközet
- földvár
- forráskritika
- kutatási eredmény
- Címkefelhő »
Nem akkor ért véget az első világháború, amikor megemlékeznek róla
A nemzetek közti konfliktusok történetében nem volt még egy olyan fejezet , amely akkora hatást gyakorolt volna a világtörténelem menetére, mint a pontosan száz éve befejeződött első világháború. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, aki már régóta szenvedélyesen kutatja a „nagy háború” nagy összefüggéseit, nemcsak hazai, de világviszonylatban is egyedülállónak mondható vállalkozásba kezdett: az elmúlt öt évben hat kontinens 59 országában járta be és dokumentálta az első világháború megemlékezéseit, emlékműveit, temetőit, helyszíneit, hadijátékait. Erről, és a jövő júniusban megjelenő A nagy háború százévves ...
- címkék:
- Szalay-Berzeviczy Attila
- Császári Németország
- nyugati front
- Központi Hatalmak
- Sykes-Picot egyezmény
- hagyományőrzés
- fegyverszünet
- konfliktus
- Franciaország
- első világháború
- fegyverkezés
- hadszíntér
- Trianon
- emlékezetpolitika
- Oszmán Birodalom
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Antant
- gallipoli ütközet
- versailles-i békeszezerződés
- Címkefelhő »
Közép-Európa sorsa a térség kis államainak összefogásán múlik
Egész Közép-Európa sorsa azon múlik, hogy összefognak-e a térséget alkotó kis államok - emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai sorsközösség a kereszténység védelmében - a Hunyadiaktól napjainkig című konferencián a Parlamentben.
Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?
Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.
Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme
A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.
- címkék:
- I. Ferenc francia király
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán
- V. Károly német-római császár
- I. Szelim szultán
- Német-római Császárság
- Mária királyné
- diplomáciai tárgyalások
- szulejmáni ajánlatok
- megnemtámadási szerződés
- iszlám
- Budai Vár
- hadjárat
- követ
- Délvidék
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- paviai csata
- hódoltság
- Címkefelhő »
Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét
Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.
- címkék:
- II. Musztafa
- XIV. Lajos francia király
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- Kara Musztafa nagyvezír
- II. Miksa Emánuel
- Savoyai Jenő herceg
- zentai csata
- karlócai béke
- rajnai háborúk
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- ütközet
- hódoltság
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- kahlenbergi csata
- Köprülü Musztafa nagyvezír
- Címkefelhő »
A kalózból lett kormányzó, akire még Szulejmán is felnézett
Ki ne hallott volna a Karib-tenger kalózai című filmsorozat hírhedt tengeri útonállójáról, Barbossa kapitányról, aki a Fekete Gyöngy első tisztjéből, a Jack Sparrow ellen elkövetett zendülés után vált a hajó legfontosabb vezetőjévé? A történelem ezúttal sem hazudtolja meg magát: a karakter alapját a valóságban élt Barbarossa kapitány, avagy Rőtszakáll szolgáltatta, aki idővel az Oszmán Birodalom admirálisa lett, hasonlóan ahhoz, ahogy a filmsorozat negyedik részében Barbossa az angoloké.
Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait
Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.
- címkék:
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Ibrahim nagyvezír
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- kettős királyválasztás
- Jagellók
- tájrekonstrukció
- Szultándomb
- történelmi emlékezet
- emlékmű
- tömegsír
- belviszály
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Habsburgok
- hadtörténet
- ütközet
- hódoltság
- régészeti feltárás
- második mohácsi csata
- Címkefelhő »
Akikért a harangok szólnak délben
1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.
- címkék:
- I. Ulászló
- Hunyadi János
- Kapisztrán János
- II. Mehmed
- Luxemburgi Zsigmond
- hadilobogó
- nehézlovasság
- ostromágyú
- III. Callixtus pápa
- várnai csata
- V. László
- kormányzó
- diadal
- ostrom
- keresztesek
- középkor
- Oszmán Birodalom
- török hódítás
- hadtörténet
- nándorfehérvári diadal
- Magyar Királyság
- Szilágyi Mihály
- Címkefelhő »
Befagyott a történelem Európa utolsó kettéosztott fővárosában
Jegelt konfliktusok, hidegháborús örökség vagy történelmi hagyaték? Hogy létezhetnek két településen belül olyan különbségek, hogy Nicosia még mindig Európa egyetlen kettéválasztott fővárosa? A közelmúltban az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Missziójánál tett látogatást a Pécsi Tudományegyetem Béke és Konfliktus a Balkánon és Közép-Európában Kiválósági Centrumának hattagú küldöttsége, hogy az évszázados viszály történelmi hátterét tanulmányozza.
- címkék:
- Makáriosz érsek
- Ciprusi Török Párt
- II. Szelim
- II. Abdul-Hamid
- Ciprus
- Nicosia
- Velencei Köztársaság
- versailles-i békeszezerződés
- ciprióták
- enózisz
- Ciprusi Harcosok Nemzeti Szervezete
- 1974-es török invázió
- Földközi-tenger
- megszállás
- Római Birodalom
- Athén
- békefenntartó erő
- első világháború
- görögök
- koronagyarmat
- Oszmán Birodalom
- Brit Birodalom
- ENSZ
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy mi volt a történelem legtrágárabb diplomáciai üzenete?
A diplomáciai etikett, az államok közötti külpolitikai érintkezés írott és íratlan szabályai hosszú, több évszázados múltra tekintenek vissza. A diplomácia írásos és szóbeli jegyzékeit a választékos és kifinomult stílus valamint az udvarias hangnem jellemzi még nehéz, konfliktusos ügyekben is. Akadnak azonban a kivételt erősítő szabályok, amelyek közül a leghíresebb a zaporozsjei kozákok 1676-ban IV. Mehmed szultánnak írt válaszlevele, amit a padisah aligha tett ki az ablakba.
Tudja-e, hogy kiről nevezték el a híres Szépasszony-völgyet?
Egerben húzódik a messze földön híres és összefüggő boros pincesorokkal teli Szépasszony-völgy. Hogy ki is lehetett az a bizonyos névadó szépasszony, arról több elképzelés, legenda is kering.
Megmutatjuk, milyen lehetett Szulejmán szigetvári síremléke
Elkészültek a szultáni sírkomplexum háromdimenziós rekonstrukciójának alapjai, amelyen élvezhetően látható nemcsak Szulejmán türbéje, hanem a síremlék mellett állt dzsámi, és a tavaly feltárt derviskolostor is. A szultáni síremléket megtalált kutatócsoport idén nyáron tovább folytatja az ásatásokat, a korabeli leírások nyomán kaszárnyát, vendégházat, boltokat, és az egykori oszmán erőd bástyáit igyekeznek beazonosítani.
A lánglelkű pápa nélkül nem verték volna ki a muszlim hódítókat
Négyszázhét éve született Benedetto Odescalchi herceg, aki a 17. század legjelentősebb egyházfejedelmeként pénzt és energiát nem sajnálva, intenzív diplomáciai munkával hozta tető alá azt a keresztény szövetséget, amely véres harcok árán kiverte az oszmán hódítókat a Magyar Királyság területéről. A másfél évszázados hódoltság felszámolásában hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápát ezért a tettéért méltán illették a „Magyarország megmentője" címmel.
- címkék:
- Kara Musztafa nagyvezír
- Ifj. Zrínyi Miklós
- Sobieski János lengyel király
- Hunyadi János
- I. Lipót császár
- Szulejmán
- Luxemburgi Zsigmond
- Lotaringiai Károly herceg
- XI. Ince pápa
- Benedetto Odescalchi
- tizenötéves háború
- kahlenbergi csata
- Bécs ostroma
- Buda felszabadítása
- Vatikán
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- hódoltság
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- vasvári béke
- Címkefelhő »
Kiderítették, mi mentette meg Európát a töröktől
Egy kisebb jégkorszak vetett véget az Oszmán Birodalom tündöklésének és járult hozzá a tizenöt éves háború 1606-os lezárásához egy csütörtökön publikált kutatás szerint.
Megmutatja magát az ókori világ egyik leghíresebb műremeke
Ideiglenes kiállításon mutatják be a berlini Pergamon Múzeum fő tárgyait az intézmény felújításának ideje alatt. A pergamoni nagy oltár, a hellenisztikus építészet egyik remekművének számít.
Tudja-e, melyik az Oszmán Birodalom legészakabbi minaretje?
A nagy múltú észak-magyarországi település, a magyar történelemben többször is oly fontos szerepet játszott Eger belvárosában a Knézich Károly utca 1. szám alatt áll a török hódoltság idejéből fennmaradt Kethuda minaret, amely az Oszmán Birodalom idején az iszlám legészakabbi jelképe lett.
Tudja-e, mi köze az apátsági sörnek Magyarország legöregebb tölgyéhez?
A Bakony erdejében, vadregényes hegyvidéki környezetben, 400 méter magasan fekszik a hazánkban III. Béla királyunk alapította ciszterci rend egy kolostora. A nagy múltú apátsághoz két érdekes hazai unikum is fűződik.
Történelmünk szenzációs relikviája bukkant fel egy kölni aukción
Igen jelentős történelmi dokumentum bukkant fel egy németországi akción. A 17. század híres olasz hadmérnöke, Leandro Anguissola kalapács alá kerülő egyik térképe Szigetvár múltjának rendkívül fontos lenyomata. A becses relikviát 45 ezer eurós kikiáltási áron találhatjuk meg a Venator & Hanstein aktuális katalógusában.
A holland parlament elismerte az örmény kisebbség elleni népirtást
A holland parlament alsóháza csütörtökön elsöprő többséggel népirtásnak minősítette az örmény kisebbség ellen az egykori Oszmán Birodalomban elkövetett első világháborús tömegmészárlást.
Tudja-e, hogy hol húzzák a delet hazánk legrégebbi harangjával?
A harangozás hagyománya egészen az 5. századig nyúlik vissza, de a déli harangszó csak III. Kalllixtusz pápa 1456. június 29-én a kereszténység védelmében, illetve az iszlám hódítás ellen kiadott imabullája óta vált napi szokássá.
Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger ősi vára
Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek.
Beletört Ahmed pasa foga a „rozzant egri akolba”
Négyszázhatvanöt éve, 1552. szeptember 15-én záródott be a teljes török ostromgyűrű Eger vára körül. Az egyesült török hadak fővezére, az 1552-es hadjárat addigi sikereitől elbizakodottá vált Kara Ahmed pasa, teljhatalmú szerdár azt üzente Szulejmán szultánnak Konstantinápolyba, hogy a hadjárat utolsó célpontja, Eger nem egyéb egy rozzant akolnál, amelyben gyáva, hitetlen birkák lapulnak. A „gyáva birkák", Eger halálra szánt hős védői, Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt azonban keserű leckét adtak a biztos győzelem tudatától felfuvalkodott pasának.
- címkék:
- Kara Ahmed pasa
- Hadim Ali budai beglerbég
- Dobó István
- Szapolyai János
- Mekcsey István
- Bornemissza Gergely
- Szulejmán
- Hegedűs István
- Szokollu Mehmed nagyvezír
- I. Ferdinánd
- budai vilajet
- roham
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Eger ostroma
- hódoltság
- kettős királyválasztás
- Címkefelhő »
Dervisek segíthették győzelemre Szulejmán seregét
A legenda szerint egy muzulmán szúfi testvériség, a halveti dervisek készítették fel a szultán harcosait a döntő rohamra Szigetvárnál, 1566. szeptember elején. Kolostoruk teljes feltárását most kezdte meg a Szulejmán-kutatócsoport a város melletti turbéki szőlőhegyen, a szultán sírkomplexumának területén. Annyit bizonyosan lehet tudni, hogy a szultánt számos vallási vezető és dervisek sokasága kísérte.
Kolumbusz Kristóf egy ellopott levelét kapja vissza a Vatikán
Kolumbusz Kristóf genovai származású hajós, Amerika felfedezőjének egy ellopott levelét kapja vissza a Vatikán.
Emlékhely lesz Szulejmán szultán szigetvári türbéje
Hamarosan még részletesebb vizsgálatokkal folytatja az ásatásokat a szigetvári-turbéki lelőhelyen a Szulejmán-kutatócsoport. Egy a napokban megjelent kormányhatározat csaknem 145 millió forintos forrást biztosít a nemzetközi jelentőségű sírkomplexum teljes körű feltárására és védelmére. A közeljövő terveiről a kutatócsoport egyik vezetője, Pap Norbert professzor exkluzívan nyilatkozott az Origónak.
Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel
Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.
Törökország tiltakozik Donald Trump egyik nyilatkozata miatt
Donald Trump amerikai elnök az örmények lemészárlásáról emlékezett meg, és ugyan nem használta a népirtás szót, de a törökök így is bírálják.
Összeomlás fenyegeti Jézus jeruzsálemi síremlékét
A keresztény világ legszentebb zarándokhelyén, a Golgota fölé épített Szent Sír-bazilikában található az a sziklaüreg, amely a hagyomány szerint Jézus Krisztus sírhelye, valamint a feltámadás helyszíne volt. Az első templomot még a 4. század elején Constantinus császár emeltette a Szent Sír fölé. A történelem viszontagságainak többször kitett épületegyüttes központi része, a Jézus sírja fölé emelt síremlék egy friss felmérés szerint súlyos veszélyben van.
Tudja, hogy miért szerették a törökök a fürdőket?
Napra pontosan tizenöt évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán hadai kardcsapás nélkül megszállták Budát. Az ezt megelőző másfél évtizedben, a kettős királyválasztás korszakában, amikor Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd is saját magát tekintette Magyarország törvényes királyának, a törökök még nem rendezkedtek be az országban.1541 után mindez megváltozott, és az ország jelentős része az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került.
Szép akasztott emberből lett birodalmi külügyminiszter
Gróf Andrássy Gyula a szabadságharc honvéd ezredese, az 1850-es évek párizsi szalonjainak szépasszonyok szívét megdobogtató „egzotikus” nagyvilági emigránsa halálra ítélt „lázadó rebellisből” vált a magyar história és a nemzetközi diplomáciatörténet jelentős alakjává. Andrássy grófot kereken száznegyvenöt éve, 1871. november 14-én nevezte ki az uralkodó, I. Ferenc József császár az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legfontosabb posztjára, közös külügyminiszternek.
A szigeti veszedelem nagy tanulsága: váltsa fel békejobb a kardcsörtetést
A Nemzetközi Zrínyi Emlékév szeptember hatodikán elkezdődött rendezvénysorozata határokon túlmutató diplomáciai és tudományos eseménnyé nőtte ki magát. Négyszázötven éve, 1566. szeptember 7-én Gróf Zrínyi Miklós horvát bán és dunántúli főkapitány, valamint magyar, horvát és szerb vitézei olyan példáját adták az önfeláldozó hazafiságnak, amelynek napjainkban különösen aktuálisak a tanulságai. Zrínyi legendás kirohanásának napján a török táborban elhunyt Szulejmán szultán, akinek sírhelyét nemrég találták meg Szigetvár határában.
450 éve halt meg Szulejmán
Négyszázötven éve, 1566. szeptember 6-án halt meg az ostromlott Szigetvár alatti táborban I. Szulejmán török szultán.
Lehanyatlott a lófarkas félhold Buda ormáról
Háromszázharminc éve, 1686. szeptember 2-án délután három óra körül a Budát ostromló keresztény haderőnek sikerült betörnie a vár területére, a mai Bécsi kapu környékén. Öldöklő kézitusa kezdődött, amelyben janicsárjai élén a helyszínre siető utolsó budai beglerbég, az ekkor már hetvenéves Abdi Abdurrahmán pasa is elesett. Pontosan 145 évvel és négy nappal azután, hogy 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán megszállta Budát, végleg lehanyatlott a félhold a magyar királyok székhelyének tornyairól.
Mohács rendhagyó emlékezete
Napra pontosan 490 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet, amelyre mind a mai napig úgy tekintünk, mint a magyar történelem egyik végzetszerű eseményére. De valóban Mohács volt-e a hanyatlás fordulópontja a középkori magyar királyság történetében? És vajon mennyiben volt szükségszerű a mohácsi síkon Szulejmán hadaitól elszenvedett vereség? A Mohácshoz vezető út nem érthető meg a korabeli Európa nagyhatalmi és a Magyar Királyság akkori belső viszonyai nélkül.
Iszlám reneszánsz vagy atatürki hagyaték?
A július tizenötödikén Törökországban kirobbant és elvetélt katonai puccskísérlet, majd Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnöknek a török államszervezet és közélet egészét érintő nagyszabású, Nyugaton erős visszatetszést kiváltó tisztogatási akciója joggal felveti a kérdést, vajon merre tart Törökország? Küszöbön áll-e a Musztafa Kemal Atatürk által megalkotott modern és szekuláris államrendszer lebontása, vagy csupán az atatürki hagyaték egyfajta, sajátos továbbfejlesztésének lehetünk a szemtanúi? A kérdésre nem adható korrekt válasz, ha nem ismerjük Atatürk életművét.
Győzelem szülte a megalázó békét
A háromszázötvenkét éve, 1664. augusztus 1-jén lezajlott szentgotthárdi ütközet politikai következményei komoly fordulópontot jelentettek a hódoltságkori Magyarország történetében. Az 1526-os mohácsi és az 1596-ban Mezőkeresztesnél lezajlott ütközetek mellett ez volt a harmadik olyan csata a hódoltság addigi történetében, ahol jelentős létszámú oszmán és keresztény hadak ütköztek meg egymással, ráadásul Szentgotthárd alatt Raimundo Montecuccoli gróf vezényletével a keresztény sereg aratott fényes győzelmet a törökök felett.
Páratlan haditett volt a nándorfehérvári diadal
1456. július elején félelmetes haderő, a Konstantinápolyt alig három évvel korábban elfoglaló II. Mehmed szultán, „a hódító” – ahogyan a kortársak hívták – seregei hömpölyögték körül Nándorfehérvár erősségét. A próféta zászlaja alatt felvonuló török sereg tízszeres számbeli fölényben volt a várvédőkkel szemben, és az akkori világ leghatékonyabb ostromtüzérségével rendelkezett. A törökök lezárták a Dunát, és ahhoz, hogy Hunyadi János kormányzó harcedzett katonái, valamint Kapisztrán János keresztesei felmenthessék a védőket, meg kellett semmisíteni a török hajózárat. E döntő ütközet 560 éve, 1456. július 14-én zajlott le.
Szulejmán és Hürrem leszármazottai Szigetváron
A nemzetközi média figyelmétől is kísérve az Oszmán dinasztia két leszármazottja, Kenize Mourad és Mediha Nami Osmanoglu de Fernandez hercegnők július ötödikén felkeresték a Szigetvár határában fekvő Zsibót szőlőhegyen folyó ásatásokat. Érdekes, különleges pillanat szemtanúi lehettünk, amikor Mourad hercegnő, V. Murád szultán dédunokája és Szulejmán egyenes ági leszármazottja legendás őse, a Szigetvár alatt 1566. szeptember 6-án meghalt leghíresebb oszmán uralkodó nemrég megtalált sírhelyére lépett.
Kincsvadászok Szulejmán szigetvári temetkezési helyén
2013 szeptemberében bejelentették, hogy a Fodor Pál és Pap Norbert professzorok vezette nemzetközi kutatócsoport Szigetvár határában egy addig ismeretlen oszmán kori település nyomaira bukkant. Már akkor valószínű volt, hogy a hódoltság idejéből származó települést az Oszmán Birodalom egyik leghíresebb uralkodója, Szulejmán szultán emlékének ápolására építették, aki 1566 szeptemberében a Szigetvár alatti táborban hunyt el. A legújabb eredmények is azt bizonyítják, hogy Szulejmán szigetvári temetkezési helyét találták meg a kutatók.
Lehanyatlik a félhold: mohácsi tragédia török módra
Az 1526-os mohácsi vereség – amelyre mindmáig úgy tekintünk, mint a középkori magyar királyságot sírba taszító csatavesztésre – kitörölhetetlen nemzeti tragédiaként él a történelmi emlékezetben. Volt azonban egy kevesebbet emlegetett második Mohács is, ahol a „szerencse mezején” – ahogy a szulejmáni győzelem után a törökök hívták – a történelem fintoraként egy másik Szulejmán, IV. Mehmed szultán nagyvezíre szenvedett megsemmisítő vereséget az egyesített keresztény hadaktól.
Elfüggönyözött kocsiba rejtették a halott Szulejmánt
1566. szeptember 7-én hajnalban, 73 éves korában az ostromlott Szigetvár alatti táborban elhunyt Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom feje, és az iszlám kalifája. A padisah halála sohasem jöhetett volna rosszabbkor az ostromló török sereg vezérkarának; Szokollu Mehmed nagyvezír nem szerette volna, hogy az uralkodó halálhírére pont a falak ellen tervezett végső roham előtt bomoljon fel serege fegyelme. A szultán Szigetvár alatti temetkezési helyével kapcsolatos feltáró munka régészeti világszenzáció lett.
Ha lefutod a hóhért, életben maradsz
Az Oszmán Birodalom alkonyán a magas rangú halálraítéltek kaptak egy utolsó esélyt a túlélésre: egy versenyben le kellett győzni hóhérjukat, a szultáni palota kertészét.
Dobzse Laci, és a budai pecsenyesütők
A Mohácsi csatavesztéshez, és az azt követő, tragikus végkifejletbe torkolló 15 évhez vezető út első kockáit Mátyás halála után, 1490-ben rakták le a nemzetet saját magukkal azonosító főurak. A keménykezű, és saját korát meghaladó módon abszolutisztikusan uralkodó Hunyadi Mátyás után a derék urak olyan királyra vágytak, „akinek üstökét szilárdan a markunkban tartjuk”. II. Ulászló cseh király személye tökéletes választás volt az uraknak, és tragédia az országnak.
Tragikus béke, ami három részre szakította az országot
A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.
Az orosz medve karmai a Boszporusz felett
Komoly diplomáciai feszültség, éles szóváltások jellemzik Moszkva és Ankara kihűlőben lévő kapcsolatát, a november végén lelőtt orosz vadászbombázó, és a gép egyik pilótájának elvesztése óta. Ankarából kiszivárgott hírek szerint a helyzet eszkalálódása esetére a törökök kilátásba helyezték, hogy lezárják az orosz hajók előtt a Boszporuszt. A burkolt fenyegetést Moszkva hasonlóan fenyegető hangnemű válasza követte. A közel-keleti térséget már a 19. század második felétől fogva kitüntetett figyelemben részesítette az orosz, majd később a szovjet külpolitika is.
Minden valószínűség szerint megtalálták Szulejmán síremlékét
Közismert, hogy a leghíresebb oszmán uralkodó, I. (Nagy) Szulejmán szultán 1566 szeptemberében Szigetvár falai alatt hunyt el, a vár ostromának utolsó napjaiban. A hagyomány szerint a szívét és belső szerveit is itt temették el, a sírhely fölé pedig díszes türbét építettek, amely a 17. század végén semmisült meg. Dr. Pap Norbert , a Pécsi Tudományegyetem professzora a magyar valamint török szakemberekből álló kutatócsoport vezetője ma fontos bejelentést tett, a Kempinski Hotelben megrendezett tudományos ankéton és sajtótájékoztatón, amelyen az Origo munkatársa is részt vett.
Békecsinálók mint az iszlám terrorizmus ősatyjai
Párizsi tragédia, 9/11, al-Kaida, Iszlám Állam. Csupa rettegést, félelmet, indulatot kiváltó név és esemény. Az iszlamista szélsőségesek egyre jobban kiteljesedő véres tobzódása, az iszlám terrorizmus gyökerei egészen az első világháborút lezáró nagyhatalmi paktumok koráig vezethetők vissza.
Ágyúból kilőtt kakas fordította vissza a törököt
Megmentette a horvátokat a török támadástól, feláldozta magát a győzelem kedvéért, és hírneve a mai napig fent maradt. Most azonban nem egy harcos katonára vagy egy jó sereggel megáldott királyra kell gondolni, hanem csupán egy tollas, nagy tarajú kakasra.
Amikor az igazhitűek lövetni kezdték Egert
1552 hosszú nyarának végére úgy látszott, hogy nincs erő, amely feltartóztathatná Szulejmán Magyarországra küldött győzedelmes hadait. A félhold uralma alá került Temesvár, Lippa és Szolnok; de elesett Veszprém, Hont, Szécsény, Hollókő és Drégely is. Az iszlám seregeknek már csak Eger várát kellett volna bevenniük, hogy végleg elvágják a magyar király összezsugorodott országától az Erdélyi Fejedelemséget. 1552. szeptember 17-én a Szőlőhegyen felállított török zarbuzánok sortüzével kezdetét vette Eger ostroma.
Félhold és kard árnyékában
2014. június 29-én, a saját magát területileg is megszervezni kívánó dzsihádista szervezet, az Iszlám Állam első számú vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi meghirdette a világkalifátust, és önmagát az iszlám kalifájának nyilvánította. Önként adódó kérdés, hogy a muszlim történelmi hagyomány és szokásjog szerint al-Bagdadi valóban kalifának tekinthető-e, vagy pedig e nagy történelmi múltra visszatekintő cím bitorlójának csupán.
Karnyújtásnyi közelségben Szulejmán szigetvári sírjának azonosítása
Dr. Pap Norbert professzor, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója által vezetett kutatócsoport ma újabb fontos bejelentést tett a Szigetvár falai alatt 1566. szeptember 7-én elhunyt oszmán uralkodó, Nagy Szulejmán temetkezési helyének feltárásával kapcsolatosan. A Szigetvár közelében, a zsibók-turbéki szőlőhegyen folytatott feltáráson 2013-ban megtalált oszmánkori településen olyan épületmaradványokat találtak, ami jó esélyt ad a szultáni türbe feltételezett helyének azonosítására is.
Eléggé le van törve a szelfiző oszmán herceg
Megrongáltak egy szelfiző oszmán herceget ábrázoló szobrot a törökországi Amasyában.
- címkék:
- Amasya
- herceg
- Oszmán Birodalom
- Címkefelhő »
Vérben úszó tengerszoros mögé bukott le a nap
1915. április 25-én kora reggel, a Dardanellák bejáratát uraló Gallipoli-félsziget partjai felé bukdácsoló dereglyéken szorongó ausztrál és brit katonák abban a meggyőződésben kémlelték a baljóslatú csendbe burkolózott partvidéket, hogy lehengerlő rohamukkal egyszer s mindenkorra elsöprik a karsztos lankák mögött rejtőzködő török védőket. Létszámfölényükben bízva készülődtek a partraszállásra. Fényes győzelem helyett azonban megszégyenítő és keservesen véres kudarc várt rájuk.
A spanyol inkvizíció ihlette az örmény népirtást
Száz éve döntöttek Isztambulban a szultán birodalmában élő örmények kiirtásáról. A tömeges letartóztatásokból és deportálásokból 1,5 millió áldozattal járó vérfürdő lett, amit a világon mindössze húsz ország ismer el népirtásnak. Tudatos volt a vérengzés, vagy a háború okozta kaotikus állapotok szerencsétlen áldozatai lettek az örmények?
Miről tárgyal majd Orbán Viktor az oszmán Medvegyevvel?
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kedden Budapestre látogat, ő tavaly óta foglalja el a 75 milliós ország kormányfői posztját. Davutoglu korábban külügyminiszterként nagyon aktív politikát folytatott, és szerette volna elérni, hogy Törökország meghatározó szereplővé váljon a korábbi Oszmán Birodalom területén. A politikusnak eddig nem sikerült teljes mértékben valóra váltania a terveket.
Lecsapott Szíriában Törökország
A török hadsereg katonai műveletet hajtott végre Szíria területén vasárnapra virradó éjjel, hogy kimenekítse onnan egy Törökország tulajdonában lévő mauzóleum őrségét - közölték magas rangú ankarai tisztségviselők.
Jumurdzsák begyógyítja a magyar sebeket
A török gyerekek azt tanulják az iskolában, hogy őseik, az oszmán hódítók csak jót tettek a többi néppel, amikor megszállták őket. Pláne a magyarokkal, akik még a testvéreik is. Most azonban kicsit árnyaltabb képet kaphatnak erről a korról Erdal Salikoglunak köszönhetően, aki végre török nyelvre is lefordította az Egri csillagokat. Az épp tomboló oszmán nosztalgia miatt Gárdonyi regénye is érdekes lehet Törökországban.
Tévút Mohácsig - 4. rész: Magyarország legsúlyosabb katasztrófája
Napra pontosan öt évvel az 1526-os mohácsi csata előtt, 1521. augusztus 29-én elesett Nándorfehérvár. Ezzel nyílt seb keletkezett a magyar végvárrendszeren. Ettől kezdve a törökökön múlott, hogy mikor mérnek döntő csapást Magyarországra.
Tévút Mohácsig - 3. rész: Három család marakodása gyengítette meg Közép-Európát
A Mohácshoz vezető tragikus úton mérföldkő volt az 1515-ös bécsi fejedelmi találkozó. Itt évszázadokra eldőlt Kelet-Közép-Európa sorsa, és az, hogy nem a Jagellók, hanem a Habsburgok befolyása lesz erősebb Magyarországon.
Tévút Mohácsig - 2. rész: Mátyás király elszalasztott lehetőségei
Mátyás király nem folytatta apja, Hunyadi János intenzív törökellenes politikáját. Nem alaptalanul tartott attól, hogy hátbatámadják az osztrák Habsburgok, de egyéni céljai is inkább nyugat és észak felé fordították. Közben elszalasztotta az oszmán birodalom összeroppantására adódó legnagyobb lehetőségeket.
Tévút Mohácsig - 1. rész: az ütközőállamok elvesztése
Gyenge uralkodók kormányozták Európa egyik viszonylag gazdag, de szétesésre hajlamos országát, amelynek politikai elitje teljesen alkalmatlannak bizonyult a Mohács előtti török veszély elhárítására.
Többé-kevésbé kiirtották őket - az örmény népirtás eltitkolt túlélői
Törökországban máig rendkívül érzékeny téma az örmény népirtás, amelynek borzalmait csak az európai zsidók több mint két évtizeddel későbbi holokausztja múlta felül. Az örmény genocídium sokáig titkolt következményeiről, a Törökországban iszlamizált örményekről tartott előadást egy török kutatónő Budapesten.