Oszmán Birodalom

címke rss

Iszlám reneszánsz vagy atatürki hagyaték?

Tudomány2016.08.04, 21:46

A július tizenötödikén Törökországban kirobbant és elvetélt katonai puccskísérlet, majd Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnöknek a török államszervezet és közélet egészét érintő nagyszabású, Nyugaton erős visszatetszést kiváltó tisztogatási akciója joggal felveti a kérdést, vajon merre tart Törökország? Küszöbön áll-e a Musztafa Kemal Atatürk által megalkotott modern és szekuláris államrendszer lebontása, vagy csupán az atatürki hagyaték egyfajta, sajátos továbbfejlesztésének lehetünk a szemtanúi? A kérdésre nem adható korrekt válasz, ha nem ismerjük Atatürk életművét.

Győzelem szülte a megalázó békét

Tudomány2016.08.02, 00:38

A háromszázötvenkét éve, 1664. augusztus 1-jén lezajlott szentgotthárdi ütközet politikai következményei komoly fordulópontot jelentettek a hódoltságkori Magyarország történetében. Az 1526-os mohácsi és az 1596-ban Mezőkeresztesnél lezajlott ütközetek mellett ez volt a harmadik olyan csata a hódoltság addigi történetében, ahol jelentős létszámú oszmán és keresztény hadak ütköztek meg egymással, ráadásul Szentgotthárd alatt Raimundo Montecuccoli gróf vezényletével a keresztény sereg aratott fényes győzelmet a törökök felett.

Páratlan haditett volt a nándorfehérvári diadal

Tudomány2016.07.16, 12:37

1456. július elején félelmetes haderő, a Konstantinápolyt alig három évvel korábban elfoglaló II. Mehmed szultán, „a hódító” – ahogyan a kortársak hívták – seregei hömpölyögték körül Nándorfehérvár erősségét. A próféta zászlaja alatt felvonuló török sereg tízszeres számbeli fölényben volt a várvédőkkel szemben, és az akkori világ leghatékonyabb ostromtüzérségével rendelkezett. A törökök lezárták a Dunát, és ahhoz, hogy Hunyadi János kormányzó harcedzett  katonái, valamint Kapisztrán János keresztesei felmenthessék a védőket, meg kellett semmisíteni a török hajózárat.  E döntő ütközet 560 éve, 1456. július 14-én zajlott le.

Szulejmán és Hürrem leszármazottai Szigetváron

Tudomány2016.07.07, 10:17

A nemzetközi média figyelmétől is kísérve az Oszmán dinasztia két leszármazottja, Kenize Mourad és Mediha Nami Osmanoglu de Fernandez hercegnők július ötödikén felkeresték a Szigetvár határában fekvő Zsibót szőlőhegyen folyó ásatásokat. Érdekes, különleges pillanat szemtanúi lehettünk, amikor Mourad hercegnő, V. Murád szultán dédunokája és Szulejmán egyenes ági leszármazottja legendás őse, a Szigetvár alatt 1566. szeptember 6-án meghalt leghíresebb oszmán uralkodó nemrég megtalált sírhelyére lépett.

Kincsvadászok Szulejmán szigetvári temetkezési helyén

Tudomány2016.06.16, 18:45

2013 szeptemberében bejelentették, hogy a Fodor Pál és Pap Norbert professzorok vezette nemzetközi kutatócsoport Szigetvár határában egy addig ismeretlen oszmán kori település nyomaira bukkant. Már akkor valószínű volt, hogy a hódoltság idejéből származó települést az Oszmán Birodalom egyik leghíresebb uralkodója, Szulejmán szultán emlékének ápolására építették, aki 1566 szeptemberében a Szigetvár alatti táborban hunyt el. A legújabb eredmények is azt bizonyítják, hogy Szulejmán szigetvári temetkezési helyét találták meg a kutatók.

Lehanyatlik a félhold: mohácsi tragédia török módra

Tudomány2016.05.11, 22:30

Az 1526-os mohácsi vereség – amelyre mindmáig úgy tekintünk, mint a középkori magyar királyságot sírba taszító csatavesztésre – kitörölhetetlen nemzeti tragédiaként él a történelmi emlékezetben. Volt azonban egy kevesebbet emlegetett második Mohács is, ahol a „szerencse mezején” – ahogy a szulejmáni győzelem után a törökök hívták – a történelem fintoraként egy másik Szulejmán, IV. Mehmed szultán nagyvezíre szenvedett megsemmisítő vereséget  az egyesített keresztény hadaktól. 

Elfüggönyözött kocsiba rejtették a halott Szulejmánt

Tudomány2016.05.06, 21:08

1566. szeptember 7-én hajnalban, 73 éves korában az ostromlott Szigetvár alatti táborban elhunyt Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom feje, és az iszlám kalifája. A padisah halála sohasem jöhetett volna rosszabbkor az ostromló török sereg vezérkarának; Szokollu Mehmed nagyvezír nem szerette volna, hogy az uralkodó halálhírére pont a falak ellen tervezett végső roham előtt bomoljon fel serege fegyelme. A szultán Szigetvár alatti temetkezési helyével kapcsolatos feltáró munka régészeti világszenzáció lett.

Ha lefutod a hóhért, életben maradsz

Tudomány2016.04.09, 12:52

Az Oszmán Birodalom alkonyán a magas rangú halálraítéltek kaptak egy utolsó esélyt a túlélésre: egy versenyben le kellett győzni hóhérjukat, a szultáni palota kertészét.

Dobzse Laci, és a budai pecsenyesütők

Tudomány2016.03.01, 22:34

A Mohácsi csatavesztéshez, és az azt követő, tragikus végkifejletbe torkolló 15 évhez vezető út első kockáit Mátyás halála után, 1490-ben rakták le a nemzetet saját magukkal azonosító főurak. A keménykezű, és saját korát meghaladó módon abszolutisztikusan uralkodó Hunyadi Mátyás után a derék urak olyan királyra vágytak, „akinek üstökét szilárdan a markunkban tartjuk”. II. Ulászló cseh király személye tökéletes választás volt az uraknak, és tragédia az országnak.

Tragikus béke, ami három részre szakította az országot

Tudomány2016.02.24, 22:42

A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.