ostrom

címke rss
A neonáci ukrán Azov-ezred tagjai és ukrán titkosügynökök is részt vettek a Capitolium ostromában

A neonáci ukrán Azov-ezred tagjai és ukrán titkosügynökök is részt vettek a Capitolium ostromában

Jobboldali kommentárok és az amerikai nyomozóhatóságok egybehangzóan állítják, hogy a rettegett neonáci alakulat, az ukrán (többek között magyargyűlölő) Azov-ezred tagjai beépített ügynökökként, hangadókként működhettek a tüntető tömegben, amely 2021. január 6-án megostromolta a Capitoliumot Washingtonban.

Szenzációs felfedezés: kerti szauna alatt rejtőzhet IV. Béla király sírja

Tudomány2022.09.05, 14:57

Árpád-házi IV. Bélát hagyományosan a legnagyobb magyar királyok között tartja számon a történelmi emlékezet, akit az 1241-es mongol betörés utáni újjáépítésben játszott kiemelkedő szerepe miatt második honalapítóként is szokás emlegetni. IV. Bélát az 1270. május 3-án bekövetkezett halála után azonban nem a magyar királyok tradicionális temetkezési helyén, a fehérvári koronázó templomban, hanem az ősi fővárosban, Esztergomban, az általa építtetett Segítő Szűz-bazilikában helyezték örök nyugalomra. A maga idejében az ország második legnagyobb, és monumentalitásában a német birodalmi katedrálisokkal vetekedő bazilikának azonban a törtéénelem ...

Innen vetették be az ostromgépeket a Jeruzsálem elleni támadás során

Tudomány2022.08.09, 17:51

A római-zsidó háborúk a Római Birodalom elleni felkelések sorozatait jelentették Krisztus után 66-ban, amelyek Néró császár uralkodása alatt kezdődtek. A lázadás a növekvő vallási feszültségek és a magas adók miatt robbant ki, ami támadásokhoz vezetett a római polgárok ellen. Megtorlásul Júdea római kormányzója kifosztotta a Második Templomot és rajtaütéseket indított a zsidó közösség vezető politikai és vallási személyeinek letartóztatására.

Hova tűnt a valódi frigyláda?

Tudomány2021.10.28, 20:17

A Szent Grál mellett kétségkívül a zsidó vallás és az egyetemes kultúrtörténet egyik legmisztikusabb tárgya, az ószövetségi frigyláda tekinthető a legszélesebb körben ismert ereklyének. Egyesek kétségbe vonják, hogy egyáltalán létezett, mások szerint pedig még ha valós tárgy is volt, bizonyosan megsemmisült, amikor a babiloniak Kr.e. 587-ben elfoglalták Jeruzsálemet és porig égették az első Templomot. Sokan viszont abban hisznek, hogy a frigyláda túlélte a történelem viharait, és ma is létezik. Sőt, akadnak, akik azt is tudni vélik, hogy a jeruzsálemi Templom-hegy alatt, vagy a vatikáni katakombák mélyén, illetve a távoli Etiópiábann ...

Ma sem tudni, hogy hány forradalmárt gyilkoltak meg a Magyar Rádió ostrománál

Tudomány2021.10.23, 10:28

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját. Az egyetemisták követelései pontosan megfogalmazták a magyar társadalomnak az elnyomó kommunista diktatúrával szemben tanúsított ellenérzéseit. A szovjet csapatok kivonását, teljes sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot, többpártrendszert, valamint - többek között - a diktatúra bűnös vezetőinek bírósági felelősségre vonását követelő kiáltvány minden egyes felolvasott pontját hatalmas üdvrivalgás fogadta. Az óriásira duzzadt tömegg ...

30 román megostromolt egy bajor rendőrörsöt

Nagyvilág2021.08.12, 21:22

Szinte háborús állapotok uralkodtak pénteken a bajorországi Miesbachban, ahol egy harminc fős román csoport ki akarta szabadítani egyik társukat a helyi rendőrőrsről. A 22 éves őrizetbe vett férfit azzal gyanúsították, hogy megerőszakolta az egyik négy éves családtagját. A feldühödött tömeg miatt 135 fős erősítés érkezett a kedélyek lenyugtatására. Az összecsapásban három ostromló és két rendőr sérült meg - írja a Mandiner. 

A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme

Tudomány2021.07.07, 21:37

Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben. A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinnek ...

Véres mészárlással ért véget Budapest 52 napig tartó ostroma

Tudomány2021.02.12, 11:28

A második világháború egyik legjobban elhúzódó és legpusztítóbb helységharcát, Budapest ostromát nem véletlenül szokták második Sztálingrádként emlegetni a hadtörténeti irodalomban. A magyar főváros 52 napig tartó ostromának záró epizódjaként a rommá lőtt budai vár területére visszaszorult, reménytelen helyzetbe került német Wehrmacht illetve Waffen-SS egységek parancsnoka, Karl von Pfeffer- Wildenbruch SS-Obergruppenführer, Hitler utolsó töltényig való kitartást elrendelő ostoba parancsát figyelmen kívül hagyva elhatározta, hogy megmaradt csapataival megkísérli a kitörést az ostromgyűrűből. Az 1945. február 11-én este nyolc órakor ...

Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?

Tudomány2021.01.27, 22:42

Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás főt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székeesfehérvári ...

Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre

Tudomány2022.05.05, 13:13

Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről 2017 őszén, a sikertelen kiugrási kísérlet évfordulóján exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak. A nagy visszhangot kiváltó interjút változtatás nélkül ismét közreadjuk, Farkas Ernő közeledő 100. születésnapja alkalmából. Sorozatunkban az elmúlt évek legolvasottabb cikkeit idézzük fel - ez 2017 októberében jelent meg először.

Valós személy volt-e Nándorfehérvár hőse, Dugovics Titusz?

Tudomány2020.07.21, 23:23

A nándorfehérvári diadal a 15. század egyik legfontosabb, európai jelentőségű hadi eseményének számít, hiszen Hunyadi János és Szilágyi Mihály várvédő katonasága, valamint Kapisztrán (Szent) János irreguláris keresztesei 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed szultán ostromló seregére, közel hetven évre megakasztva ezzel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. Hunyadi egyik állítólagos vitéze, Dugovics Titusz emléke mind a mai napig úgy él a magyar történelmi hagyományban, mint az önfeláldozó hazaszeretet hősies példája. De valós volt-e a nándorfehérvári várfokra török hadijelvényt kitűzni készülő oszmán harrcost ...

Szondi György és serege a végsőkig harcolt a hazáért és a kereszténységért

Tudomány2020.07.10, 09:54

1552. július 9-én a több napig tartó intenzív ágyúzás miatt összeomlott drégelyi vár romjai között az életben maradt védők, kapitányuk, Szondi György vezényletével a végső összecsapásra készültek. Hadim Ali budai pasa több mint tízezer muszlim harcosból álló seregével szemben Szondi várkapitány és alig hatvan embere esély nélkül vette fel a harcot. Pedig a pasa kétszer is szabad elvonulást ígért; ám a hős várkapitány és életben maradt vitézei megfogadták, hogy mindhalálig védeni fogják a rájuk bízott erősséget. Esküjüket megtartva, a július 9-i végső nagy rohamban utolsó leheletükig küzdve valamennyien elestek. Hadim Alit annyira meegindította ...

Nándorfehérvár hőse, aki fegyvertelenül vezette diadalra seregét

Tudomány2020.06.25, 09:53

634 éve született Kapisztrán Szent János, a világraszóló nándorfehérvári diadal egyik kovácsa, aki miután a törökök felett aratott világraszóló győzelem után a keresztény táborban kitört pestissel megfertőződött Hunyadi Jánosnak  feladta az utolsó kenetet, maga is a "fekete halál" áldozatául esett. Az 1690-ben szentté avatott ferencesrendi szerzetes a magyar történelem máig egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő alakja. 

75 éve lett öngyilkos Adolf Hitler, hogy elkerülje a felelősségre vonást

Tudomány2020.05.02, 11:27

A Harmadik Birodalom összeomlásának utolsó óráiban, 1945. április 30-án délelőtt a Berlint ostromló 1. belorusz front parancsnoka, Georgij Zsukov marsall személyes utasítására a szovjet 3. csapásmérő hadsereg különleges felderítőszázada azt a parancsot kapta, hogy törjön át a Birodalmi Kancelláriához, és próbálja meg élve elfogni a kancellária bunkerébe bezárkózott Adolf Hitlert. Az ekkor már két hete tartó berlini csata a végéhez közeledett: a Vörös Hadsereg belvárosba benyomult rohamosztagai alig 500 méterre álltak a náci Németország egykori központjától, a Birodalmi Kancellária rommá lőtt épületétől. 

A félszemű kuruc generális, aki kidobta a müezzint a minaretből

Tudomány2019.09.26, 23:01

Háromszáztíz éve, 1709. szeptember 26-án a Tarnaörs melletti kuruc táborban érte utol a halál a magyar történelem egyik legtehetségesebb és legsikeresebb hadvezérét, Bottyán Jánost. A változatos és kalandos életúttal rendelkező tábornok kiemelkedő hadvezéri tehetségét még ellenségei is respektálták, a néphagyományban pedig a szegények támogatójaként és védelmezőjeként maradt fenn az emlékezete, a fél szeme miatt csak Vak Bottyánként emlegetett legendás hősnek. Holttestét a gyöngyösi ferences templomban helyezték örök nyugalomra, de mivel a sírját nem jelölték meg, mind a mai napig nem tudni, hogy valójában hol lehet Rákóczi fejedeleem ...

Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától

Tudomány2019.09.10, 00:09

A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.

Tőkés László: Az erdélyi magyarság 30 évvel a diktatúra bukása után is ostrom alatt van

Itthon2019.07.27, 13:13

Tőkés László szerint az erdélyi magyarság 30 évvel a diktatúra bukása után is ostrom alatt van, és annak a román nemzetpolitikának az áldozata, amelyet Nicolae Ceausescu kommunista diktátor neve fémjelzett. Az egykori temesvári lelkész beszédében utalt a két bebörtönzött politikai fogolyra, Beke Istvánra és Szőcs Zoltánra, valamint az úzvölgyi katonai temetőben történtekre is.

Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak

Tudomány2019.07.23, 17:45

563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.

230 éve vette kezdetét egy viharos korszak, a francia forradalom

Tudomány2019.07.14, 22:00

230 éve, 1789. július 14-én több ezer feldühödött ember ostromolta meg a Párizs keleti peremén épült erődítményt, a Bastillet, amely fegyverraktárként és börtönként is szolgált. A tömeg délután öt órára elfoglalta az erődöt, és ezzel vette kezdetét Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata, a francia forradalom.

Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett

Tudomány2019.07.05, 09:43

Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...

Ismét magyar hadilobogót lengetett a szél a budai vár ormán

Tudomány2019.05.21, 22:08

Százhetven éve, 1849. május 21-én foglalta vissza a szabadságharcban a magyar honvédsereg Buda várát. Az ostromot parázs vita előzte meg, hogy vajon a győzedelmes tavaszi hadjárat eredményeként nyugat felé menekülő osztrák hadsereg üldözését folytassák-e, vagy pedig foglalják vissza az ország fővárosát. Végül, a közhangulat nyomásának is engedve, a politikai és a katonai vezetés Buda visszavívása mellett döntött.

Bereczki Zoltánt ajánlatokkal ostromolják a nők

Archívum2019.02.04, 20:36

Bereczki Zoltán soha nem kapott még annyi ajánlatot nőktől, mint most: bomlanak utána. 

Csehkiverés: száz éve rázta le Balassagyarmat a megszállás igáját

Tudomány2019.01.29, 21:38

Pontosan száz éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh légió alakulatai, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a közelben állomásozó és hazájukhoz hű honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmat egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta az észak-magyarországi településnek.

Még a holttestekből is ettek Lenin ostromlott városában

Tudomány2019.01.27, 19:16

Hetvenöt éve, 1944. január 27-én ért véget a második világháborúban Leningrád német blokádja. A történelem egyik leghosszabb és legtöbb áldozatot követelő ostroma 872 napig tartott, és a becslések szerint legalább egymillió emberéletet követelt.

Egyelőre megállították a migránsok ostromát, de azok újabb támadásra készülnek

Nagyvilág2018.11.26, 12:32

Megostromolták az amerikai határt a migránskaraván tagjai, de a hatóságok határozott fellépésének köszönhetően senkinek sem sikerült illegálisan az Egyesült Államokba jutnia. Donald Trump amerikai elnök korábban többször kijelentette, hogy illegálisan senki sem fog az államok területére lépni. Bár a balliberális oldal menekültnek hazudja a migránskaraván tagjait, mégis maguk a menet tagjai ismerték be, hogy ők nem menekültek, csupán a jobb élet reményében próbálnak illegálisan bejutni az Egyesült Államokba. A határon történtek is világosan megmutatták, hogy miért is kell elutasítani az ENSZ-féle migrációs paktumot. 

Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?

Tudomány2018.11.06, 16:58

Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.

Akikért a harangok szólnak délben

Tudomány2018.07.23, 23:08

1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a híres Szépasszony-völgyet?

Tudomány2018.06.27, 17:33

Egerben húzódik a messze földön híres és összefüggő boros pincesorokkal teli Szépasszony-völgy. Hogy ki is lehetett az a bizonyos névadó szépasszony, arról több elképzelés, legenda is kering.

Véres lázadás és szeretői leszámolás Nottingham ódon kastélyában

Tudomány2018.05.15, 07:42

E középkori erőd vaskos falai közel ezerévnyi csatát, lázadást és botrányt láttak, ám a neve talán mégis Robin Hood miatt vált leginkább ismertté. A nép hősének legendáját mindenki ismeri, ám az útonálló, jószívű tolvaj színes története mellett más érdekes és néha hátborzongató események helyszínéül is szolgált az angliai Nottingham-kastély.

Elevenen égtek el a szexuálisan túlfűtött szektavezér tanítványai

Tudomány2018.04.19, 21:59

Huszonöt éve, 1993. április 19-én rohamozta meg az FBI a texasi Waco közelében a David Koresh vezette Dávid Törzse szekta telepét. Az ostromban és az azt követő tűzvészben a szekta több mint nyolcvan tagja vesztette életét, csak kilencen maradtak életben.

Aki véget vetett a mennyei királyságnak

Tudomány2018.03.05, 08:42

Juszuf ibn Ajjúb Szaláh ad-Dín, vagy ismertebb nevén Szaladin kurd származású szaracén szultán,az egyiptomi Ajjúbia-dinasztia megalapítója és a keresztes háborúk korának legnagyobb iszlám hadvezére, nyolcszázhuszonöt éve, 1193. március 4-én halt meg. Szaladin nevéhez fűződik Guidó jeruzsálemi király hadainak legyőzése és Jeruzsálem 1187-ben történt visszafoglalása. Szaladin nem csak korának legtehetségesebb hadvezére volt, hanem kiváló politikus és igazságos uralkodó is.

Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!

Tudomány2018.02.13, 20:14

Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.

Visszafoglalt egy szíriai várost az Iszlám Állam

Nagyvilág2017.11.13, 04:17

Az Iszlám Állam visszafoglalta utolsó kelet-szíriai fellegvárát, az iraki határ menti Abu-Kemál városát. A várost három napig ellenőrizták az Irán támogatta síita fegyveres szervezetek, akik súlyos vereszteségek árán sem tudták megvédeni a várost - jelentette a Reuters hírügynökség hétfőre virradóra.

Szenzációs régészeti felfedezés Jeruzsálemben

Tudomány2017.10.17, 15:08

Sohasem használt római kori színházat találtak a régészek Jeruzsálemben, a Siratófal szomszédságában - jelentette a Háárec című újság október 17-én, kedden.

Éjjel kezdődik Rakka utolsó ostroma

Nagyvilág2017.10.08, 17:06

Vasárnap éjjel kezdődik meg Rakka utolsó ostroma- jelentette be a Szíriai Demorkatikus Erők (SDF) szárazföldi parancsnoka.

Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre

Tudomány2019.10.02, 19:34

Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak.

Dervisek segíthették győzelemre Szulejmán seregét

Tudomány2017.09.07, 23:40

A legenda szerint egy muzulmán szúfi testvériség, a halveti dervisek készítették fel a szultán harcosait a döntő rohamra Szigetvárnál, 1566. szeptember elején. Kolostoruk teljes feltárását most kezdte meg a Szulejmán-kutatócsoport a város melletti turbéki szőlőhegyen, a szultán sírkomplexumának területén. Annyit bizonyosan lehet tudni, hogy a szultánt számos vallási vezető és dervisek sokasága kísérte.

Az iraki kormányerők behatoltak Tell-Áfár városba

Nagyvilág2017.08.22, 16:17

Az iraki kormányerők kedden behatoltak az Iszlám Állam dzsihadista szervezet egyik utolsó iraki "bástyájának" számító Tell-Áfár városba - jelentette közleményében a kormányerők oldalán harcoló, jobbára síita milíciákból álló ernyőszervezet, a Hasd es-Saabi.

A hétvégén újraéled 1552 az egri várban

Travelo2017.10.02, 15:37

A hétvégén újraéled 1552 az egri várban.

Egytlen hét alatt több száz civil halt meg Moszul ostromában

Nagyvilág2017.06.24, 16:01

Több százra nőtt a halott vagy sebesült civilek száma az észak-iraki Moszul óvárosának egy hete indult ostromában - közölte szombaton Lise Grande, az ENSZ iraki humanitárius ügyeinek koordinátora.

Állítólag meghalt az Iszlám Állam vezetője

Nagyvilág2017.06.11, 13:55

Sokan kétkedve fogadják az Iszlám Állam vezetőjének halálhírét, hiszen már többször is híresztelték ezt. De a szíriai állami televízió határozottan állítja, hogy Abu Bakr al-Bagdadi halála igaz.

100 ezer gyerek van veszélyben Moszulban

Nagyvilág2017.06.05, 12:12

Legalább 100 ezer gyerek él az Iszlám Állam terrorszervezet ellenőrzése alatt álló Moszul óvárosában. A gyerekek rendkívül veszélyes körülmények között vannak - közölte az UNICEF.

Ostromot indított a jemeni hadsereg

Nagyvilág2017.05.29, 18:52

A jemeni hadsereg megindította a síita húszi felkelők kezén lévő köztársasági palota ostromát Taizz városában - közölte hétfőn az al-Arabíja pánarab hírtelevízió.

Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel

Tudomány2017.05.04, 23:46

Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.

Ostrom alatt az Iszlám Állam második legfontosabb erődítménye

Nagyvilág2017.02.11, 20:11

A szíriai ellenzéki erők és a török hadsereg katonái behatoltak az Iszlám Állam dzsihadista szervezet második legfontosabb szíriai erődítményének számító el-Báb városába - közölte a londoni központú Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja.

Egész hadjáratom értelmét veszti, ha lemondok Sztálingrádról!

Tudomány2022.05.05, 13:21

Hetvennégy éve, 1943. február 2-án, a Sztálingrádnál körbezárt 6. német hadsereg megmaradt katonái, mintegy 91 ezer fő, letette a fegyvert a szovjet diktátor nevét viselő, halálos katlanná vált város romjai között. A világtörténelem leghosszabb ideig tartó, minden képzeletet felülmúlóan kegyetlen utcai harcaiban a Wehrmacht olyan megrendítő vereséget szenvedett el, amelyet többé már nem volt képes kiheverni. Sztálingrád presztízsharccá változott ostroma fordulópontot jelentett a második világháború történetében. Hitler végleg elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton, Sztálingrád után már csak idő kérdése volt a Harmaddik ...

Videón kérik a gyerekek, hogy mentsék ki őket az ostromlott Aleppóból

Unikornis2016.12.16, 15:12

Egyre-másra jönnek a hírek a szíriai polgárháború legsötétebb szakaszáról. A óvóhelyen ragadt gyerekek is üzentek.

Előző
  • 1
  • 2
Következő