őslénytan
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- dinoszauruszok
- fosszília
- kréta időszak
- evolúció
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Patagotitan nevet kapta a világ legnagyobb dinoszaurusza
A Patagotitan nevet kapta a világ legnagyobb dinoszaurusza, mely mintegy 76 tonnát nyomott, hossza 37 méter, magassága majdnem 6 méter lehetett - olvasható a fajt leíró friss tanulmányban.
Szenzációs dinoszauruszfelfedezés a Bakonyban
Egyedülálló késő kréta kori leletet találtak az őslénykutatók a Bakonyban. Bár csak egyetlen fogról van szó, ez egy olyan dinoszauruszcsoport maradványát képviseli, amelyet eddig egyáltalán nem ismertünk a kontinensünkről ebből az időszakból. A lelet arra utal, hogy a Sauropodák csoportja végig jelen volt a kréta időszaki Európában, pusztán a maradványaik őrződtek meg rendkívül ritkán.
Még mindig tartogat meglepetést az elsőként leírt dínó-fosszília
Egy brit teológus és őslénytankutató 1815-ben Dél-Angliában hatalmas ősállat megkövesedett maradványaira bukkant. A geológiával is elmélyülten foglalkozó egyházfi csak később jött rá, hogy egy minden addiginál nagyobb ősi hüllő maradványait fedezte fel, amelynek a Megalosaurus tudományos nemzetségnevet adta. Csaknem két évszázaddal a felfedezés után, a legmodernebb csúcstechnológiával vizsgálták meg a híres fosszíliát.
Tíz éves az antarktiszi cseh kutatóállomás
Fennállásának 10. évfordulóját ünnepli a brnói Masaryk Egyetem által működtetett cseh kutatóállomás az Antarktiszon: a Mendel bázison eddig szolgált kutatók nevéhez fűződik egy új baktérium, valamint egy őskori tengeri ragadozó maradványainak a felfedezése, továbbá ők mérték az eddigi legmagasabb hőmérsékletet a Déli-sarkvidéken.
Csodálatosan ép polipfosszíliát elemeztek
Jó állapotú fejlábú-fosszíliát nehéz találni. Természetesen a héjas fejlábúaknak, például az ammoniteszeknek rengeteg héjkövülete fennmaradt, de a paleontológusoknak ritkán van alkalmuk a lágy szövet anatómiáját tanulmányozni. Ez teszi különösen csodálatossá a Franciaországban, 165 millió éves kőzetekben talált fosszíliát.
Most kicsit a Jurassic Parkban érezhetjük magunkat
Olyan fantasztikus dologra bukkant egy kínai őslénykutató a mianmari borostyánpiacon, hogy attól még a Jurassic Park John Hammondja is elájulna: egy tollakkal borított dinoszauruszfarok-részt fedezett fel az egyik kőben. Ehhez fogható lelet még nem volt kutatók kezében.
Nyolcéves fiú felfedezése oldotta meg a teknőspáncél rejtélyét
Ha megkérdezik, mire szolgál a teknősök páncélja, szinte mindenki rávágja, hogy védekezésre. A mai teknősöknél ez valószínűleg helytálló, de egy új tanulmány szerint a páncél kialakulása eredetileg a föld alatti ásást könnyítette meg.
Hatalmas őslénytani lelőhelyet fedeztek fel Argentínában
Óriási, jura korabeli őslénytani lelőhely felfedezését jelentették be a napokban argentin kutatók.
- címkék:
- Patagónia
- őslénytan
- fosszília
- Címkefelhő »
Kiderült, miért pusztultak el a bakonyi dinoszauruszok
Az ötödik éve ténykedő MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport újabb izgalmas őslénytani felfedezésekről adott hírt, a közelmúltban megjelent tanulmányaiban. Ősi Attila, az MTA doktora és kutatócsoportja feltárta, hogy milyen környezeti folyamatok miatt pusztulhattak el a 85 millió évvel ezelőtt élt bakonyi dinoszauruszok és más ősgerincesek, illetve hogy a dinoszauruszok mellett milyen más különleges állatcsoportok élhettek itt, a kréta végén.
Megvan a valaha élt legfurcsább teknős
Különös kinézetű, malacorrú teknősfajt fedeztek fel a kutatók az amerikai Utah államban, az állat kortársa volt a dinoszauruszoknak.
- címkék:
- őslénytan
- teknős
- Címkefelhő »
Agresszív óriásskorpiók népesítették be egykor a tengereket
Hatalmas óriásskorpió maradványait fedezték fel amerikai kutatók, a csaknem 1,7 méteres óriás 460 millió éve népesítette be a tengereket.
- címkék:
- őslénytan
- ősállatok
- Skorpió
- Címkefelhő »
A kannibalizmust sem vetette meg a T-rex kuzinja
A Tyrannosaurus rex valószínűleg nemcsak más dinoszauruszokat falt fel, olykor saját fajtársait is megkóstolhatta. Legalábbis erre következtetnek egyes kutatók azokból a kréta-időszaki sebhelyes maradványokból, amelyek a zsarnokgyík egy közeli rokonától, a Daspletosaurustól származnak.
Ősi tengeri szörny tárja fel a pókok, rákok eredetét
Egy két méter hosszú, 480 millió éves tengeri őslény felfedezése segíthet abban, hogy pontosabban megértsük az ízletlábúak törzsébe tartozó állatok, a rákok, homárok, skorpiók és más rovarok evolúcióját, végtagjainak kifejlődését.
Kalandozás a Föld titokzatos őstörténetében
A most megtalált 600 millió éves szivacs fosszíliája időben előretolja a soksejtű állati evolúció kezdetét.
Valószínű élvezte a kagylóvacsorát a lapátszájú őskrokodil
Több új miocén-időszaki őskrokodil és kajmán fajt fedeztek fel Peruban, az ország északkeleti vidékén, köztük a mai rokonaiktól merőben eltérő életmódot folytató fajokat.
- címkék:
- őslénytan
- földtörténet
- krokodilok
- Címkefelhő »
Megtalálták a világ legnagyobb röpképes madarát
Kétszer nagyobb volt a királyalbatrosznál a valaha élt legnagyobb röpképes madár, amelynek ősmaradványait most határozták meg amerikai kutatók.
- címkék:
- őslénytan
- madarak
- repülés
- fosszília
- Címkefelhő »
Magas fejdíszével csábított a Dilophosaurus
A Dilophosaurus jellegzetes fejdísszel rendelkezett, a Scelidosaurust tekintik a páncélos dinoszauruszok ősének, a kacsacsőrű dinoszauruszok a Hadrosaurusról kapták a nevüket. Dinoszaurusz-sorozat, hatodik rész.
Sárkánycsontokkal kezdődött a dinók szédületes pályafutása
A kihalt őshüllők az elmúlt 200 évben semmit nem veszítettek népszerűségükből. Mind a laikusok, mind a paleontológusok körében töretlenül őrzik vezető szerepüket az őslénytani témák között. Bár még napjainkban is rendszeresen kerülnek elő eddig ismeretlen fajok, a leíró munkák mellett ma már sokkal fontosabb szerepe van a leletek értelmezésének.
Portugáliában élt Európa legnagyobb ragadozója
Tíz méter hosszú és 4-5 tonnás lehetett az a dinoszaurusz, melynek csontjait Lisszabontól északra fedezték fel portugál kutatók. A Torvosaurus gurneyi nevű faj nemcsak a jura időszak legnagyobb ragadozó dinoszaurusza, de valószínűleg egész Európa legnagyobb szárazföldi ragadozója volt.
Titkolják az új őslénytani szuperlelőhelyet
Az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb őslénytani felfedezését jelentette be egy nemzetközi kutatócsoport. Az állatvilág kialakulása szempontjából kulcsfontosságú „kambriumi robbanás” bizonyítékait tárja fel a rendkívül gazdag új lelőhely.
Páratlan lelőhelyeket tártak fel a magyar őslénykutatók
Samu Vértesszőlősről, Rudi Rudabányáról, az ipolytarnóci lábnyomok és a bükkábrányi mocsári ciprusok - csak négy a magyarországi legjelentősebb őslénytani leletek közül. A magyar paleontológusok ugyanakkor számos más érdekességet is felfedeztek hazánkban az elmúlt 50 évben.
Leninről neveztek el egy őshüllőt
Egy Oroszországban kiásott őshüllő nevében él tovább Vlagyimir Iljics Lenin. A névadó tudósok szerint nincs ebben semmi különös.
Egy váratlan gyík a Dunántúlról
Újabb szenzációs lelet az iharkúti lelőhelyről: szerdán jelent meg egy 84 millió éves őshüllő hivatalos leírása és elnevezése egy rangos nemzetközi folyóiratban. A régóta ismert hüllőcsoportnak ez az első olyan ismert képviselője, amely édesvízben élt.
Obama kígyójával is elbánt a nagy becsapódás
A frissen újraválasztott Obama elnökről elnevezett Obamadon kígyó is a kréta végi tömeges kihalás áldozatává vált. A legújabb kutatások szerint az aszteroida-becsapódás majdnem olyan súlyosan érintette a kígyókat és gyíkokat, mint a dinoszauruszokat.
Páratlan őshüllő-lelőhelyet találtak
Magyar paleontológus is közreműködött egy rendkívüli őslénytani lelőhely kutatásában: Rabi Márton egy német-kínai kutatócsoporthoz csatlakozott a mintegy 1800 példányt tartalmazó kínai lelet együttes feldolgozása során. Egyetlen fosszíliadús réteg segítségével megduplázták a jura időszakból ismert teknős példányok számát.
Meglepő felfedezés állatok csontjaiban
A ma élő kérődző emlősök csontjainak a vizsgálata cáfolja, hogy a dinoszauruszok hidegvérűek lettek volna. A módszer segítségével a kutatók azt is megbecsülhetik, hogy a mostanában zajló környezetváltozások mennyire veszélyeztetik az egyes állatcsoportokat.
Nem haldokoltak a dinók a kihalásuk előtt
A legújabb adatok szerint a dinoszauruszok néhány csoportjának változatossága csökkent ugyan a késő krétában, más csoportok azonban stagnáltak, vagy akár növekedési pályán is lehettek.
Itt vannak a rejtekhelyükről előásott magyar dinók
Magyarországról soha nem kerülhetnek elő dinoszauruszcsontok - ez volt az általános vélemény, amíg egy másodéves egyetemista meg nem találta az elsőt a Bakonyban. Azóta már több ezer csont került elő, és a leletek alapján készült látványos rekonstrukciókat rövidesen a nagyközönség is láthatja a budapesti Természettudományi Múzeumban.
Így rúgta le támadóit az újonnan felfedezett dinoszaurusz
Szokatlanul erős combizmokkal és a szokásosnál jóval nagyobb csípőcsonttal rendelkezhetett az amerikai Utah államban legújabban felfedezett dinoszauruszfaj, amely a csontjai alapján vélhetően erős rúgásokkal védhette meg magát a ragadozók támadásaitól.
Alaposan felszarvazták a legbizarrabb dinoszauruszt
A népszerű Triceratops két új rokonát fedezték fel Amerikában, amelyek bizarr megjelenésükkel tűnnek ki az eleve furcsa megjelenésű csoportból: egyikük a legdíszítettebb koponyájú ismert dinoszaurusz. A leletek fényt derítenek egy régi ősföldrajzi rejtélyre is.
Fejszeszerű csapásokkal végzett zsákmányával a terrormadár
A félelmetes kinézetű, kihalt terrormadarak életmódjáról nagyon keveset tudtak eddig a kutatók. Egy nemzetközi kutatócsoport számítógépes tomográf segítségével elemezte a fosszilis koponya felépítését. Vizsgálatukból fény derült a madár zsákmányszerzési módjára - a madár fejszeszerű csőrével csapkodva ölte meg áldozatát.
Rendkívüli állati maradványokat fedeztek fel Ausztráliában
Az eddigi eredmények alapján a legidősebb ismert állati maradványokat fedezték fel Ausztráliában. A primitív, szivacsokhoz hasonló lények körülbelül 650 millió évvel ezelőtt élhettek a tengerekben.
- címkék:
- Ausztrália
- őslénytan
- evolúció
- állatok
- Címkefelhő »
Őslénytani zarándokhely lehet Mekka egy új majomős-lelet miatt
Szaúd-Arábia dombjai között egy különös, nem túl meredeken lejtő pofájú, nagy fogú élőlény koponyamaradványa került elő tavaly. A távoli múltból származó ősmaradvány sem a majmokhoz, sem az emberszabású majmokhoz nem sorolható be, így a lelet arra ösztönözheti a szakembereket, hogy újragondolják az emberszabású majmok és az úgynevezett óvilági majmok evolúciós szétválásának időpontját.
Budapesten is bemutatták az új bakonyi dínót
Bakonydraco, Hungarosaurus, Iharkutosuchus és a legújabb, az Ajkaceratops: mindenki érzi a nevekből, hogy ezek Magyarországról előkerült őshüllők lehetnek. Az ezredforduló előtt nem ismertünk dinoszaurusz-csontmaradványokat hazánkból, ám azóta a Bakonyban lévő Iharkút ontja az érdekes állatokat. A ma már világszerte ismert lelőhelyet Ősi Attila fedezte fel, akivel legújabb felfedezéséről beszélgettünk.
Szenzációs borostyánleletet fedeztek fel Afrikában
Etiópiai borostyánkövekben talált, korábban nem látott ősmaradványok segítenek megérteni a szárazföldi ízeltlábúak, a növények és a gombák evolúciós történetét a virágos növények elterjedésének kezdetén. A ritka lelet olyan életközösséget tár elénk, amelyben a korábbi korszakok fenyőféléi és az újonnan megjelenő korai zárvatermők egyidejűleg voltak jelen. Ez alapvetően befolyásolta a rovarok és a gombák előfordulását és fejlődését is.
Megtaláltuk a magyar dinoszauruszfestőt
"Azt hiszem, ez az első alkalom, hogy Magyarországra eljutnak a képeim" - mondta az [origo] Tudomány rovatának Julius T. Csotonyi, a magyar származású dinoszauruszfestő, akinek képeit világszerte felhasználták már könyvekben és múzeumi kiállításokon. Mi is véletlenül találtunk rá, amikor felfigyeltünk egy amerikai tudományos blog egyik illusztrációjára. A pécsi származású kutató-művész ötéves volt, amikor családja Kanadába költözött, és reméli, hogy hamarosan együtt dolgozhat magyarországi múzemumokkal is.
Új elmélet kövült mamutürülékből
Fontos információra derült fény a jégkorszaki óriások kihalásáról, amely alapvetően újraírhatja a megafauna hanyatlásának okáról és következményeiről alkotott ismereteinket.
- címkék:
- őslénytan
- mamut
- Címkefelhő »
Szokatlanul hosszú nyakú dinoszauruszt találtak
Portugál kutatók az első európai Stegosaurida koponya felfedezése mellett azt is kimutatták, hogy a csoport egyes tagjai nemcsak a talajszinten, hanem a lombokról is tudtak legelészni.
A legkorábbi föld alatti dinoszaurusz-járatot fedezték fel Ausztráliában
Három különálló föld alatti dinoszaurusz járatot azonosítottak Ausztráliában amerikai paleontológusok, akik a rejtekhelyek korát 106 millió évesre becsülik. Korábban mindössze egy helyen, az egyesült államokbeli Montanában fedeztek fel egy föld alatti dinoszauruszbúvóhelyet 2005-ben, ám az ott talált leletek "csak" 95 millió évesek voltak.
Megtalálták az elevenszülő hal hiányzó "péniszét"
Egy svéd őslénykutató megtalálta egy 380 millió évvel ezelőtt élt elevenszülő halnak azt a csontos nyúlványát, amelyet eddig hiába kerestek a szakemberek.
Hatalmas dinoszauruszok maradványai kerültek elő Ausztráliában
Egy eddig ismeretlen húsevő és két növényevő dinoszauruszfaj maradványai kerültek elő Ausztráliában. Közel 30 éve nem találtak ilyen nagy testű dinoszauruszokat a kontinensen.
Kiderült, hogyan alakult ki a piranják fogazata
A legendásan vérengző édesvízi húsevő halak, a piranják borotvaéles fogakkal rendelkeznek, amelyeket senki sem szeretne a saját bőrén érezni. Hogyan alakult ki ez a veszélyes fogazat? Argentin, amerikai és venezuelai paleontológusok most egy meglepő, átmeneti tulajdonságokat mutató állkapcsot tanulmányozhattak, ami választ adhat a kérdésre.
A legősibb együttműködést fedezték fel egy 100 millió éves borostyánkőben
Az úgynevezett mutualizmus legrégebbi előfordulását kréta időszaki, 100 millió éves borostyánkőben fedezték fel egy termesz és néhány állati egysejtű, protozoa között.
- címkék:
- őslénytan
- paleontológia
- termeszek
- Címkefelhő »
Tömeges sztriptíz és gruppenszex az eddig ismert legnagyobb trilobitáknál
Portugália északi részén bukkantak rá az eddig ismert legnagyobb háromkaréjosősrák-maradványokra. A több fajnál is jelentkező óriásméret a hideg, sarkvidéki vizekhez való alkalmazkodásra utal. A kihalt állatok szociális viselkedésére is fény derült: hatalmas csoportokba gyűltek össze mind a vedléshez, mind a párosodáshoz.
- címkék:
- őslénytan
- ősmaradványok
- Trilobiták
- Címkefelhő »
Lágy szövetek maradtak meg egy dinoszauruszban
A kacsacsőrű Brachylophosaurus nevű dinoszaurusz csontjaiból kinyert és azonosított molekularészletek megerősítették, hogy az ősi fehérjék nagyon hosszú időn keresztül képesek megőrződni. Az eredmények újabb bizonyítékokat szolgáltatnak a madárszerű dinoszauruszok evolúciójáról.
- címkék:
- őslénytan
- dinoszauruszok
- Címkefelhő »
Ember méretű tyrannosaurus fajt találtak
Kényelmesen belenézhettünk volna a szemébe annak a Kínában felfedezett tyrannosaurusnak, amely fontos láncszem lehet a félelmetes, nagy testű húsevőkhöz vezető evolúciós úton.
Csontoshalak - megismétlődhet a földtörténet egyik nagy fajkihalása
Megismétlődhet a földtörténet egyik tömeges kihalása. A nagy méret és a gyors harapás volt a csontoshalak végzete 65 millió évvel ezelőtt, és ma is ugyanezek a haltípusok a leginkább veszélyeztetettek - mutattak rá amerikai kutatók.
Minden eddiginél korábbi tollas dinoszauruszt fedeztek fel
Ma már nem számít rendkívüli leletnek, ha tollakat találnak egy dinoszaurusz maradványán, ám míg a korábbi tollas dinoszauruszok a hüllőmedencéjű Theropodákhoz tartoztak, a most leírt, több mint 100 millió évvel ezelőtt élt Tianyulong madármedencéjű. Ez egyben az eddig ismert legrégebbi tollasdinoszaurusz-maradvány, és léte arra utal, hogy a toll primitív formája jóval korábban kifejlődhetett, mint eddig gondolták.
Összerakták az ősi tengerek húszcentis, rettegett csúcsragadozóját
Mintegy 500-540 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti kambrium időszakban a Hurdia nevű ízeltlábú és közeli rokonai uralták a tengereket. A többi, akkoriban létező élőlénynél nagyobbra nőttek - elérték a 20 centiméteres hosszúságot is -, és mohó ragadozóként számos kisebb kortársukat terrorizálták. Több száz, részben újonnan gyűjtött maradványuk vizsgálata alapján a kutatók végre világos képet alkothattak arról, hogy festett ez az állat.
Gyengéd volt a T. rex a tengeri szörnyhöz képest
Az északi sarkvidéken 2008-ban felfedezett óriás tengeri hüllő harapása a legfrissebb vizsgálatok szerint olyan erős volt, hogy hozzá képest a félelmetesnek tartott Tyrannosaurus kifejezetten gyengéden bánt az áldozataival.