Százezer évig tartott a leghosszabb háború, de végül megnyertük

Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte. A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerű rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa. Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elődeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül győzelemre vezette a Homo sapienst.

Az őskorban a nők is ugyanúgy vadászhattak, mint a férfiak

A jégkorszak Sixtus-kápolnájára bukkantak az Amazonas-őserdő mélyén

Nem a nőiességet, a túlélés vágyát reprezentálhatják a Vénusz-szobrok

Az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok a világ legrégebbi ismert művészeti alkotásai közé tartoznak. A késő kőkorszakra visszanyúló, mintegy 30 ezer éve megjelent női alakok furcsa szobrocskáinak erősen kerekített a melle, a feneke, a combja és a csípője. A tudományos társadalomban azonban még mindig zajlanak a viták arról, hogy ezek a Vénusz-figurák vajon mit is képviselhettek. A tudósok most meglepő magyarázattal álltak elő.

Brutális gyilkosság: kőszekercével zúzták szét egy férfi koponyáját

Egy ötezer éves gyilkosság körülményeit tárták fel spanyol kutatók. A Journal of Paleopathology folyóiratban publikált tanulmány szerint az áldozat egy ötvenes éveiben járó férfi volt, akit egy éles tárggyal, vélhetően egy kőszekercével vágtak fejbe.

Őstörténeti korszakváltást jelentő koptatókövet találtak Izraelben

Őstörténeti korszakváltást jelentő, 350 ezer éves koptatókövet találtak Izraelben - jelentette a Háárec című újság honlapja.

Vésetek díszítettek egy 120 ezer éves csontot

Vésetekkel díszített, 120 ezer éves szarvasmarhacsontot fedeztek fel Izrael középső részén, Ramla közelében - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Ősi tárgyakra vadászhatunk a kisföldalattiban

Kilencezer éves eszközt rejtett a walesi nyulak ürege

Tengeri madárszakértők meglepő leletekre bukkantak a Skokholm-szigeten, többek közt egy kőkorszaki eszközt találtak, amely legalább kilencezer éves. A szerszámot egykor valószínűleg fókabőrök előkészítésére vagy kagylók feltörésére használhatták. A felfedezések azonban ezzel még nem értek véget: már másnap előkerült egy 3750 éves temetkezési urna, ugyanannak a nyúlüregnek a bejáratánál.

Titokzatos kőszerkezetek mesélnek az őskori szarvasmarha-kultuszról

Szaúd-Arábia északnyugati részén szétszórt, több mint hétezer éves múltra visszatekintő téglalap alakú építményeket találtak a régészek, amelyek egy őskori szarvasmarha-kultusz részei lehettek. A szakemberek a titokzatos struktúrák közül több mint ezer darabot „mustatil" (arab szó, jelentése „téglalap") névvel emlegetnek.