Vajon a Neander-völgyi ősember is tudott már beszélni?

A fiziológiai és orvosi Nobel díjjal elismert svéd Svante Pääbo, több évtizedes kutatásai során arra kereste a választ, hogy a mai embert, a Homo sapienst mi különbözteti meg a többi emberfélétől, például a vele sokáig együtt élő neandervölgyi embertől. Kutatásai során olyan módszereket fejlesztett ki, amellyel ősi csontleletekből az örökítő anyagra, a DNS-re vonatkozó adatok gyűjthetők. Ezt az eljárást használják a Szegedi Tudományegyetem kutatói is – tájékoztatta szerkesztőségünket a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).

Egy különleges technikának köszönhetően olyan dolgok derülhetnek ki az ősemberekről, amiket eddig senki sem tudott

A digitális rekonstrukció segítségével megérthetjük az evolúció folyamatát, és eddig nem ismert részletek tárulhatnak fel.

Kihaltnak hitt emberfaj élhet egy indonéz szigeten

2003-ban az ősi ázsiai-ausztrál migrációs folyamatokat kutatva régészek egy csoportja az indonéz Flores-szigeten feltárt egy apró méretű csontvázat, egy addig kihaltnak hitt emberfaj egyik képviselőjének maradványait.

Erotika, ami már az ősember fantáziáját is foglalkoztatta

Ha az őskori művészetről beszélünk, akkor először a vadászattal kapcsolatos állatábrázolások, barlangfestmények jutnak az eszünkbe. Azonban el kell árulnunk egy titkot: az ősember képzelőereje ennél jóval merészebb volt, és erre mi sem nagyobb bizonyíték, mint a feltárt, erotikától túlfűtött barlangrajzok.

Neandervölgyi: sokkal több a közös bennünk, mint gondoltuk

Korábbi vélekedések szerint a nagyjából 400.000 évvel ezelőtt megjelent, majd 40.000 ezer éve teljesen eltűnt neandervölgyi ember csak egy kisnövésű díjbirkózóra hasonlító, nagyon egyszerű és magánakvaló jellem volt. A legmodernebb tudományos eredmények és felfedezések szerint azonban őskori unokatestvéreink jobban hasonlítottak ránk, mint azt idáig gondolni véltük! A neandervölgyiek primitív, mégis kifinomult művészek voltak, akik figyelemre méltó szerszámokkal, kezdetleges orvosi ismeretekkel és a tűzgyújtás bámulatos elsajátításával rendelkeztek. De vajon hogyan jutott ezen információkhoz a tudósok és régészek csapata? A választ ...

40 éve tévedésben éltek a tudósok, megcáfoltak egy fontos bizonyítékot

A tudósok évtizedek óta kutatják az emberiség eredetét. Számtalan helyen tártak már fel olyan nyomokat, amiket évezredekkel ezelőtt hagyhattak őseink a Földön. Barlangrajzok, csontok és rejtélyes lábnyomatok elemzésével töltik idejüket a régészek.

Megtalálták a gyenyiszovai ember legrégebbi ismert maradványait

A gyenyiszovai ember eddigi legrégebbi ismert maradványaira bukkantak Szibériában: a 200 ezer éves csontdarabokat a faj létezésére utaló első bizonyítékok lelőhelyén találta egy nemzetközi kutatócsoport.

Ősi fogkőben talált mikrobák utalnak a mezőgazdaság európai terjedésére

Kőkorszaki emberi maradványok fogkövében konzerválódott szájüregi baktériumok örökítőanyaga alapján dokumentálható a mezőgazdaság terjedése Dél-Európában - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Fény derült a Krumlov-erdőből származó neolit nők titkára

Véres ára volt az emberi agy kifejlődésének

A tel-avivi egyetem régészeinek átfogó elmélete szerint a nagytestű állatok kiirtása után, a kisebb, fürgébb állatokra történő vadászat miatt fejlődött ki az emberi agy - olvasható a Háárec című izraeli napilapban.