Magyar írókkal csábítaná Kínát a kulturális tárca

Díszvendég szeretne lenni Magyarország a 2010-es Pekingi Nemzetközi Könyvvásáron. A kulturális tárca szerint az együttműködés segíthetné a kereskedelemi és gazdasági kapcsolatok fejlesztését is, ezért lobbiznak a díszvendégi címért Mexikóval és Hollandiával versenyezve. Már most is sok magyar írót lehet kínaiul is olvasni Jókai Mórtól Örkény Istvánig, de a kortárs kínálat még szegényes. Petőfi Sándor pedig hiába kötelező tananyag a kínai iskolákban, mély nyomokat nem hagyott az [origo] által megkérdezettek fejében.

Néha balul sül el az időskori szerelem

Elveszett a kulcs Kaposváron

Oroszok és cigányok viszik a prímet - őszi színházajánló

Írók a strandon

Írók fürdőnadrágban sorozatunk folytatódik: most a magyar írókat és költőket mutatjuk meg nyaralás közben. Móricz szégyenlős volt, Babits Mihály meg bohókás. Kiderül, kinek áll legjobban a fürdődressz.

Árkádot neveztek el Örkény Istvánról

Felavatták az Örkény Árkádot a VII. kerületi Madách téren, az Örkény István Színház előtti részen szombaton.

Ha ez a Mikulás, milyen lehet a sárkány?

Ha a mi Télapónk vagy Mikulásunk népszerűsége Santa Claus-éval nem is vetekedhet, arra azért büszkék lehetünk, hogy a nagyszakállú nálunk sem csak ártatlan gyerekdalokban tűnik föl. A piros alma és a mogyoró mellett bizony van zsákjában némi groteszk humor és jó adag politika is.

Radnóti kézjegyei, avagy egy költő élete és kora

Amikor Bíró-Balogh Tamás először beszélgetett Radnóti Miklósnéval, az özvegy megkérdezte, hány ajánlást sikerült összegyűjtenie. Mire a filológus büszkén vágta rá: kétszázat, mert a munka kezdetén még csak ennyi volt. Erre Gyarmati Fanni harsány kacagásban tört ki: „Az nem lehet! Miklós nem adott el annyi könyvet.”

Tíz év huzavona után mutathatták csak be a remekművet

Örkény István elég sokat kényszerült várni életében. A legtöbbet arra várt, hogy az 1969-ben megírt, Pisti a vérzivatarban című darabját színházban bemutathassák. A premier most volt negyven éve. A diktatúra, a hatalom (értsd: Aczél György) azért volt kellemetlen helyzetben, mert nem tudta elvenni a mű élét azzal, hogy itt-ott változtatásokat kér benne. Maga az egész darab a huszadik századi magyar történelemmel való kemény szembenézés. Mellesleg bohóctréfák formájában, de ez csak még kíméletlenebbé teszi Örkény remekművét.