Orbán-kormány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Orbán Viktor
- Fidesz
- Magyarország
- pártpolitika
- Országgyűlés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Siet az Alkotmánybíróság átformálásával a Fidesz
Már szeptembertől öt új tagja lehet az Alkotmánybíróságnak, ha a parlament megszavazza a fideszes Lázár János és Balsai István erről szóló javaslatát. Az előterjesztés szerint Paczolay Péter lejáró elnöki mandátuma után már nem a bírák választanának új elnököt, hanem az országgyűlés. A Fidesz egyik képviselője korábban, a 98 százalékos különadó megsemmisítésekor azt mondta: tartanak attól, hogy a testület a magánnyugdíjpénztárak ügyében is kedvezőtlen döntést hoz.
Átrajzolná Budapestet, összefogná a falvakat a kormány
Új helyre kerül a pénz, és új helyre kerül a hatalom az önkormányzati rendszerben, ha megvalósulnak a kormány átalakítási tervei. Az [origo] birtokába került belügyminisztériumi koncepció szerint a kétezres lélekszámúnál kisebb falvak önállósága jelentősen csökkenne, számos feladatot elvennének a településektől, és látványosan átalakulna Budapest felépítése is. A tervekről egy hónapig egyeztetnek, a kormány kemény vitákra készül.
Három dolog, amit a magyar kormány még mindig nem ért
A médiatörvény, az új alkotmány, legutóbb pedig a gyöngyöspatai események miatt állandó külföldi bírálatok érik a magyar kormányt: szerdán az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában kritizálták országunk vezetését. Mi az oka annak, hogy a magyar kormány nem képes a helyén kezelni az őt ért bírálatokat?
"Ahol nincs hivatal, ott megindul a leépülés" - fideszes polgármesterek az önkormányzati reformról
A magyarországi települések több mint felének önállóságát korlátozná az a belügyminisztériumi terv, amely a legkisebb településeken felszámolná a képviselőtestületet és a főállású polgármesterséget. Egy falusi polgármesternek napi 24 órát kell dolgoznia, és az ügyintézés kedvéért nem szabad az embereket 20 kilométeres utazásra kényszeríteni - mondták az [origo]-nak kistelepülések fideszes polgármesterei. A kormány kemény vitákra készülhet, amelyeknek már érződik az előszele.
Kemény harcra készülve emeli fel újra régi harcostársát Orbán
Súlyt akart adni az új választójogi törvénynek Orbán Viktor, ez is szerepet játhatott abban, hogy Áder Jánost, a Fidesz korábbi befolyásos politikusát több év után újból bevonja nyilvánosan egy fontos jogszabály előkészítésébe. Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes képviselők szerint Áder mellett szól, hogy felkészült és elég befolyásos még mindig. Ráadásul megkönnyítheti a kormány dolgát, amikor az EU-ban kell megmagyarázni a terveit.
Kérdezze a kormány hangját a kormány titkairól!
A kormányülések kulisszatitkairól, miniszterekről, államtitkárokról, a kormányzati munka részleteiről kérdezheti május 22-én éjfélig Nagy Anna kormányszóvivőt. Ki a legkomolyabb, ki a leglazább a miniszterek közül? Hogyan születnek az egész ország életét befolyásoló döntések? Kérdezze a kormány munkájáról a kormányszóvivőt az [origo]-n! Részletek az alábbi videóban és az alatta található linken.
Kíméli a képviselőket, és 2010-ig nyúl vissza Lázár különadós javaslata
Új javaslatot nyújtott be a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadóról Lázár János fideszes frakcióvezető, miután az Alkotmánybíróság pénteken megsemmisítette az erről szóló törvényt. Az új javaslat szerint csak a 2010-es végkielégítéseket sújtaná az adó, a képviselőknek és európai parlamenti képviselőknek azonban 2011-ig felmentést adna.
A nyugdíjpénzeket féltik az "aktivista" alkotmánybíróktól a kormánypártok
Veszélyes, saját jogköreit kiterjesztő gyakorlatot folytat kormánypárti képviselők szerint az Alkotmánybíróság. Az [origo]-nak nyilatkozó befolyásos kormánypárti politikusok azt mondták, a 98 százalékos különadóról szóló törvény kétszeri megbuktatása aggasztó, mivel hasonló érvelés alapján a nyugdíjpénztári pénzekről szóló törvényt is megsemmisítheti az Ab. A problémával már a Fidesz elnöksége is foglalkozott.
Szőcs Géza reagálása az [origo] cikkére
Szőcs Géza kulturális államtitkár a Fidesz frakció előtti meghallgatásáról, illetve párton és kormányon belüli megítéléséről szóló cikkünk megjelenése után az alábbiak közlésére kérte az [origo]-t.
- címkék:
- Szőcs Géza
- Orbán-kormány
- Címkefelhő »
Lázár: Már készül a módosító javaslat a 98 százalékos különadóról
A magyar emberek érdekével ellentétesnek nevezte Lázár János, hogy az Alkotmánybíróság pénteken megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt. A Fidesz frakcióvezetője szerint már készül az új törvénymódosító javaslat, és arra kér mindenkit, hogy egyelőre ne igényelje vissza a pénzt.
Újra alkotmányellenes a 98 százalékos különadó az Ab szerint
Az Alkotmánybíróság ismét megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt, mert az sérti az emberi méltósághoz való jogot. Az adó az Orbán-kormány első gazdasági intézkedéscsomagjának egyik eleme volt, fenntartása érdekében a kormánypártok még az alkotmányt is módosították.
Magyar Nemzet: Tömeges felmondással fenyegetőznek vidéki orvosok
Sokan arra készülnek, hogy felmondólevelüket ügyvédi letétbe helyezik, és a tömeges felmondás akkor lépne életbe, ha a kormány az év végéig nem egyezik meg velük a fizetések rendezéséről - írja vidéki orvosokra hivatkozva a Magyar Nemzet. A Magyar Rezidensszövetség elnöke csak annyit mondott, hogy drasztikusan emelkedhet a külföldre távozó magyar orvosok száma.
"Meg kellett tanulni hallgatni" Gyöngyöspatán
Nem törődnek a Gyöngyöspatán megjelent egyenruhás csoportok tagjai azzal a hétfői törvénymódosítással, amelyik alapján akár évekre is börtönbe kerülhetnek. Mindannyian azt mondják, rájuk nem vonatkozik a szabály. Gyöngyöspatán csend van, de rengeteg a rendőr, állandóak az igazoltatások. A helyiek szerint a nyugalom csak látszat, "Pintér ne mondja azt, hogy itt nincs baj, mert baj van" - mondják.
Hoffmann Rózsa újabb négy rektorral tárgyal a felsőoktatási koncepcióról
Ésszerűsíteni kell a felsőoktatást, mert túlméretezett és szétszórt, ezért kezdődtek konzultációk több felsőoktatási intézmény vezetőjével - jelentette ki az oktatási államtitkár csütörtökön a Kossuth Rádióban. Hoffmann Rózsa az [origo] hírére regált, miszerint a jelenlegi huszonkilenc helyett tizenhat állami fenntartású felsőoktatási intézmény maradna a jövőben. Az oktatási államtitkár csütörtökön újabb négy rektorral folytatja a konzultációt.
Tíz év múlva derülhet ki, hogy miért vett Magyarország Gripeneket
A Népszabadság úgy tudja, hogy legkorábban 2021-ben lehet nyilvános az a jegyzőkönyv, amely az első Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetülésén készült, és kiderül belőle, hogy a szakmai iránymutatások ellenére miért a svéd vadászgépek mellett döntöttek. A jegyzőkönyvet azonban tíz évre titkosították.
Csak a spórolást szolgálják az egyetemi összevonások a rektorok szerint
A magyar kutatóegyetemek rektorai szerint is szükség van átalakításra a felsőoktatásban, de az egyetemek összevonása csak akkor hozhat tartós eredményt, ha a gazdasági és a szakmai szempontok egyszerre érvényesülnek. Az egyetemi vezetők azután szólaltak meg, hogy az [origo] birtokába került egy koncepció, amely szerint a kormány megfelezné az egyetemek és az egyetemi hallgatók számát.
Nincs még végső döntés az egyetemekről az oktatási államtitkárság szerint
Az oktatási államtitkárság nem kommentálta az [origo] értesülését, hogy egy koncepció szerint a kormány megfelezné a felsőoktatási intézmények és felsőoktatásban tanulók számát is. Az államtitkárság annyit közölt, még egyeztetnek a tervezetről, a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót. A Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora megerősítette, hogy volt ilyen egyeztetés.
Megfelezné az egyetemek számát a kormány
Tizenkét egyetem marad Magyarországon a mostani 29 helyett egy, az [origo] birtokába került koncepció szerint, amelyről az oktatási államtitkár már egyetemi vezetőkkel is egyeztetett. Az [origo] információi szerint felszámolnák a felsőoktatási helyek közel felét, néhány szakon, például a jogász- és közgazdászképzésben pedig korlátoznák a diákok számát, több felsőoktatási intézmény támogatásából teljesen kivonulna az állam a koncepció szerint.
Hirtelen ötlet volt az "egyenruhás bűnözőknek" kiosztott pofon
Senki nem támadta nyíltan, de megosztotta a kormánypártokat az a törvénymódosítás, amely alapján büntetni lehet a kormány által "egyenruhás bűnözésnek" nevezett jelenséget. Több kormánytag és kormánypárti képviselő szerint a javaslat hirtelen ötletből született, a kormány hetekig nem tudott mit kezdeni a vidéken járőröző egyenruhásokkal. Orbán Viktor több forrás szerint is örült, hogy ezzel vége "a masírozós történetnek", de a módosítás miatt még megszorulhat a kormány.
A tizenhat évesnél idősebbek válaszát várja a kormányfő
A jövő héten kezdődik az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett szociális konzultáció. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője azt mondta: a tíz kérdésből álló kérdőívet mindenki megkapja, aki betöltötte a 16. életévét. Azt kérik, hogy június 15-ig juttassák vissza a kitöltött nyomtatványokat, és azt ígérik, hogy június 30-ig nyilvánosságra hozzák az eredményt.
Orbán: Eljött az idő, hogy az erő nyelvén beszéljen az állam
Hosszú távra rendezi a gyöngyöspataihoz hasonló helyzeteket a Btk. módosítása - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a TV2-nek adott interjújában. Azt is mondta, most már néha úgy érzi, hogy a pokolba kívánják, amint nyilvánvalóvá válik, hogy Magyarországot át kell szervezni. Összességében azonban nagy sikerként értékelte az elmúlt egy évet.
Törvényt hozhat az "egyenruhás bűnözés" ellen hétfőn a parlament
Hétfőn tárgyalja az országgyűlés a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorításáról szóló javaslatot. A javaslat értelmében - amelyet még hétfőn megszavazhatnak - három évig terjedő börtönnel lennének sújthatók azok, akik valamilyen közösségben félelmet keltő akciókat szerveznek. A hétfői ülésen szó lesz a képviselők fizetéséről és a magánnyugdíj-pénztárakból visszalépő tagok vagyonának átadásáról.
Januárban léphet hatályba a bürokráciát csökkentő jogszabálycsomag
A júliusra és augusztusra ütemezett kormányhatározatokba foglalt, a cégek adminisztrációs terheinek mérséklését célzó jogszabályváltozások egyaránt jövőre léphetnek hatályba - közölte a gazdasági minisztérium illetékes államtitkára. A program az előző kormány által megrendelt felmérés eredményeire épül.
Új törvényt hozat Orbán az "egyenruhás bűnözés" ellen
A büntető törvénykönyv szigorítására készül a kormány - jelentette be a miniszterelnök szóvivője a gyöngyöspatai tömegverekedés után. A javaslat értelmében három évig terjedő börtönnel lennének sújthatóak, akik valamilyen közösségben félelmet keltő akciókat szerveznek. A javaslatot még szerdán benyújtják a parlamentnek.
"Túl nagy volt a csend" - a váltóruhák hiánya miatt maradt el a Véderő tábora
Egy kis patak két oldalán nézett farkasszemet egymással Gyöngyöspatán a Véderő, a tőlük tartó helyi romák és a rendőrök. A patthelyzetet az oldotta fel, hogy a rendőrök előállították a Véderő több tagját. Ők is megúszhatták volna az elvezetést, ha átöltöznek, de többüknek nem volt váltóruhája. A helyi cigányok szerint a helyzet megoldódott, a probléma nem, a Véderő tagjai pedig azt mondták, volt valami a levegőben, ezért sikerült csendesre az akciójuk, a rendőri fellépés miatt pedig jogi lépéseket fontolgatnak.
Félmilliárdba kerültek az alkotmányozós kérdőívek
Az alkotmányügyi kérdőívek feldolgozása 487 millió forintba került - írta a Blikk. A kormány a visszaküldött válaszok feldolgozására egy diákszervezettel kötött szerződést.
Hatszázmillióból szerettetné meg magát a kormány
Bruttó 600 millió forintos szerződést kötött április elején a kormányzati kommunikációért is felelős minisztérium egy kommunikációs ügyökséggel, legfeljebb egyéves időtartamra. A cél egyebek mellett az, hogy a kormányzat szerethetővé váljon, ennek fő eszköze brandek felépítése meghatározott intézkedések köré.
Mást mond a kormány, a Vöröskereszt és a romák a gyöngyöspatai költözésről
Egyre zavarosabb a pénteken Gyöngyöspatáról elutaztatott közel 300 ember távozásának oka. Az utazást bejelentő roma jogvédő úgy beszélt a helyzetről, mintha az emberek valami elől menekülnének és drámai hangon nyilatkozott az [origo]-nak több Gyöngyöspatát elhagyó roma is. Az utazást szervező Vöröskereszt szerint előre tervezett húsvéti vakációról van szó, a miniszterelnök szóvivője pedig azt mondta, hazugság, hogy szükségből kellett elvinni az embereket.
Cáfolják a kormányzati verziót a gyöngyöspatai romák
Bár kormányzati politikusok nyilatkozatai szerint a Gyöngyöspatát elhagyó roma gyerekek és asszonyok egyszerű húsvéti kirándulásra mentek, a településen maradó férfiak az [origo] tudósítóinak egybehangzóan arról számoltak be, hogy a Véderő által meghirdetett kiképzés áll a háttérben. Mint többen megjegyezték, ha nem féltették volna a gyerekeket, akkor biztosan nem küldték volna el őket kirándulni épp húsvétkor.
A rejtélyes bringással bővült Orbán csapata
A biciklisek nem ismerik, a hétfőtől egy évre kijelölt miniszterelnöki megbízott pedig egyelőre nem árulja el, milyen tervei vannak a természetjáró és kerékpáros turizmus és úthálózat fejlesztésével. A Videoton focicsapatát felvirágoztató, ingatlanbefekető Garancsi István a miniszterelnökkel mindenesetre jóban van, és gyakorlatilag az ő fociügyi megbízottjaként tartják számon.
Kinek a kezében lesznek az iskolák? - Érvek a kormány előtt
Egy héttel az után, hogy a miniszterelnök keményen kiosztotta az oktatásért felelős Hoffmann Rózsa államtitkárt, ismét oktatási téma kerül napirendre a kormányülésen. A közoktatási koncepcióról tárgyalnak, amelynek az egyik legnagyobb kérdése nem is az, hogy mit és hogyan tanuljanak a diákok, hanem az, hogy az állam vagy az önkormányzatok kezében legyenek-e az iskolák. Ennek az irányáról döntenek várhatóan a kormányülésen.
"Az alkotmány nem fogja átvenni a kormány szerepét" - interjú Szájer Józseffel
A szabadság dokumentumának tartja az új alaptörvényt Szájer József fideszes EP-képviselő, aki maga szövegezte iPadjén annak bevezetőjét, a Nemzeti hitvallást. Az alaptörvény szerinte azért hagy nyitva egy sor aktuális kérdést, mert azokról még nem született meg minden politikai döntés, de január 1-jéig ezek is eldőlnek. Bár az alaptörvényt hosszú távra szánják, Szájer szerint akár már fél év után érdemes lehet megnézni, mit kell javítani rajta.
Elfogadta Magyarország új alaptörvényét a parlament - percről percre
Hétfőn délután negyed négykor 262 igen szavazattal az országgyűlés elfogadta Magyarország új alaptörvényét, amely átírja az ország nevét, megváltoztatja az Alkotmánybíróság jogköreit, és bevezet egy sor, a hétköznapi életre is kiható új szabályt. Az új alaptörvényt a szavazás előtt Kövér László mutatta be, de az ülés elején napirend előtt beszélt róla Schiffer András, Vona Gábor és Lázár János is. Kövesse az eseményeket percről percre!
- címkék:
- Orbán-kormány
- alkotmányozás
- Fidesz
- KDNP
- Címkefelhő »
Elmélyült szembenállással ért véget az alkotmányozás
Egy független képviselő csatlakozott a kormánypárti frakciókhoz az alaptörvény elfogadásában, amellyel egy sokszor indulatos és kemény vitákkal teli folyamat zárult le. Az ellenzéki pártok szerint sérül a demokrácia, ezért ők már most illegitimnek nevezték az alaptörvényt, amelyről a kormánypártok viszont azt mondták, hogy egy régi adósságot törlesztettek.
A számok ellen játszik a kormány a munkanélküli ellátás átalakításával
Újabb drasztikus változást hozott a kormány azzal, hogy az álláskeresési járadék - vagyis a munkanélküli segély - folyósításának időtartamát kilencről három hónapra csökkentette. Ilyen rövid támogatási idő fejlett országokban szinte sehol nincs, ráadásul a korábbi szigorítások nem segítették a kormány által többször jelzett célt, a foglalkoztatottság növelését.
Makacssága miatt lett dühös államtitkárára Orbán
Több kormányzati forrás szerint is kevésszer lehetett annyira indulatosnak látni Orbán Viktort, mint amikor a szerdai kormányülésen bírálta a Hoffmann Rózsa államtitkár által beterjesztett felsőoktatási koncepciót. Az [origo] információi szerint a kormányfő idegességének az volt az oka, hogy korábban többször is beszélt Hoffmannal a követendő irányról, ő azonban ennek ellenére nem változtatott a koncepción.
Hogyan változtatja meg az ön életét az új alaptörvény?
Hétfőn várhatóan megszavazza a parlament az ország új alaptörvényét, amelynek számos olyan eleme van, amely konkrét hatással lehet minden magyar állampolgár életére. Tényleg mindenkinek el kell mennie dolgozni? Ki kaphat segélyt? Ki házasodhat kivel? Összegyűjtöttük a fontosabb változtatásokat.
Kormányoldalon is kemény közoktatási meccsek várnak Hoffmann Rózsára
A gazdasági minisztériummal és a Fidesz oktatáspolitikusaival is csatákat kell még vívnia a közoktatási koncepciót elkészítő Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak. A minisztériummal többek között azon megy a vita, hogy ki finanszírozza az iskolákat, a Fidesz-frakción belül pedig azt kifogásolják, hogy Hoffmannék nem tartották magukat korábbi megállapodásaikhoz.
A demokráciát féltik a Fidesztől a bírósági vezetők
Minden eddiginél keményebben bírálják bírósági vezetők azt a kormánypárti tervet, amely szerint az új alaptörvénybe belefoglalnák a bírák korábbi nyugdíjba küldését. A főbírók politikai szándékot sejtenek a lépés mögött, amely szerintük megteremti a bírói függetlenség felszámolásának lehetőségét. Megjegyzik azt is, nem gondolták volna, hogy "a demokrácia minimumértékeiért" kell küzdeniük épp azokkal szemben, akik részt vettek a diktatúra felszámolásában.
Fideszesek is felzúdultak Semjén vadászlobbis próbálkozásán
Kormánypárti képviselők közül is többen tiltakozással fogadták Semjén Zsolt kormányfő-helyettesnek azt a javaslatát, hogy vadászhatóvá váljanak jelenleg védett állatok. Egy fideszes képviselő szerint visszatetsző, hogy egy befolyásos politikus a saját ügye érdekében lobbizik, bár úgy tűnik, Semjén nem ér célt a próbálkozásával.
Mélyebb reform indul a bírókat felháborító nyugdíjtervvel
Bírósági vezetők lázadoznak amiatt, hogy az új alaptörvény szerint a nyugdíjkorhatár elérése után nem dolgozhatnának tovább a bírók, ez a lépés azonban csak az első az igazságszolgáltatás várható átalakításában. Az alaptörvénnyel ugyanis gyakorlatilag megkezdte a bírósági rendszer reformját a Fidesz, csak egyelőre azt nem tudni, milyen irányba indul el. Egy korábbi törvénymódosítás a főbíró megerősítésére utal, de az is lehet, hogy a kormány alá rendelik a bíróságok igazgatását.
Csontvázzal ölelkeztek a tüntető rendvédelmisek - videó
Egész héten tüntetnek a rendvédelmi szervek dolgozóinak szakszervezetei a Kossuth téren a kormány tervezett intézkedése ellen, amelynek értelmében megszüntetik az egyenruhások kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségét. Videó a hétfői demonstrációról.
Egymást érik a kormányellenes tüntetések a héten
Tüntetések lesznek a kormány vagy a parlamenti többség több intézkedése ellen is a héten. Hétfőtől péntekig az új nyugdíjazási tervek ellen váltásban tiltakoznak a Parlament előtt a rendvédelmi dolgozók, a hétvégén utcára vonul több politikai szervezet és a médiatörvény ellen alakult csoport is demonstrációt szervez.
Levélben tiltakoznak megtizedelésük ellen a magyar bíróságok
A bíróságok megtizedelésének és lefejezésének tartják a magyar bíróságok vezetői azt a parlamenti tervezetet, amely 62 évesen nyugdíjba küldené a bírákat. A javaslat miatt a Legfelsőbb Bíróság harmadát és a teljes magyar bírói kar 10 százalékát kényszerítenék távozásra, amely a bírók szerint az igazságszolgáltatás leromlásához vezetne. A bíróságok vezetői vasárnap a közjogi méltóságokál és parlamenti képviselőknél is levélben tiltakoztak a terv ellen.
Nem vállalta a kormány az euróhitelek miatti ütközetet
A kormány szerint kedvező a helyzet az euróalapú lakáshitelezés újraindításához, az [origo] információi szerint azonban a kormány azért szeretné feloldani az euróhitelekre korábban bevezetett korlátozásokat, hogy emiatt ne induljon uniós eljárás Magyarországgal szemben. Az Unió korábban elmarasztalta Ausztriát is egy hasonló helyzetben, és az [origo]-nak nyilatkozó források szerint egyre inkább érik a magyar eljárás is.
Milyen súrlódások voltak eddig a kormány és az Alkotmánybíróság között?
Hivatalba lépése óta négy alkalommal fordult elő, hogy az Alkotmánybíróság olyan törvényt semmisített meg, amely már az Orbán-kormány idején született. Több nagy jelentőségű ügy is a testület asztalára került, de ezekben még nem született döntés, miközbe a kétharmados kormánytöbbség közben azon dolgozik, hogy szűkítsék az alkotmánybírák mozgásterét.
Elbukott az Alkotmánybíróságon a köztisztviselők kirúgásáról szóló törvény
A kormánytisztviselők után a köztisztviselők esetében is alkotmányellenesnek találta az indoklás nélküli felmentés lehetőségét az Alkotmánybíróság. A törvénymódosítás beterjesztői azzal érveltek, hogy a korábbi szabályok bebetonozták az alkalmatlan tisztviselőket is. Az alkotmánybírók szerint lehet könnyíteni a felmentési szabályokon, de az indoklás nélküli kirúgás több alapjogot is sért.
Meghosszabbította a kormány az afganisztáni kontingens mandátumát
A Magyar Honvédség Afganisztánban szolgálatot teljesítő egységei továbbra is az ázsiai országban maradnak a kormány döntése szerint. Az összekötő csoport mandátuma egészen 2012. augusztus végéig szól.
Enyhítettek a sportlövők fegyvertartásának szabályain
Enyhített a kormány azon a törvényen, amely a sportlövők fegyvertartásának feltételeit szabályozza. A jogszabályt egy éve szigorította meg az előző kormány a pécsi egyetemi lövöldöző és egy állítólag 22 ember meggyilkolását tervező budapesti férfi esete után.