Ókovács Szilveszter
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Ókovács szerint az Opera
- opera
- Magyar Állami Operaház
- Operaház
- New York
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Bach (és vírus) mindenkinek, avagy ezzel szép zárni
Ókovács szerint az Opera - levélária
Kilencből semmi, avagy Opera és cinizmus az Indexen, 2011-2020
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 148. LEVÉL Édes Néném, igazán nem mondhatja, hogy ezen a másik, rivális oldalon – ti. az Origón – gyakorta hoztam volna szóba az Indexet. Hogy mégsem vagyok hős, aki a morál összes fejgépét magára irányíthatja emiatt, arról csak az a tény tehet, hogy az Index az elmúlt éppen 9 esztendőben, amióta az a tisztesség ér, hogy az Operát irányíthatom, egyetlen interjút sem kért a legnagyobb magyar kulturális intézménytől. Ha valami botránnyá volt hajlítható vagy félreérthető (tudnék mindre 4-5 példát), akkor befértünk a portál hírei közé, egyszer- kétszer olvasói levelemet közölték, amelyben kéretlenül próbáltaam ...
- címkék:
- Ókovács Szilveszter
- Címkefelhő »
Fenékig Eiffel, avagy közeleg ám a Parkavató Kaufmannal!
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 147. LEVÉL Édes Néném, ne aggódjon, kérem szépen! Az Opera nem megbetegedni hívja a nézőket, és az eddig megvásárolt csaknem 2.000 jegyből úgy gondolom, a nézők sem bizalmatlanok. Habár szemünket mi is a hatóságokra meg a járványszámokra függesztjük – mintha nyaranta nem lett volna épp elég a meteorológiai előrejelzések fürkészése –, most már hónapok óta ugyanaz a feltételrendszer övez minket és a többi, ültetett nézőterű műfajt. Se zárt, se szabadtérben nincs korlátozás számunkra, az 500-as határ így nem ránk, hanem az ún. zenés-táncos, tehát leginkább könnyűzenei rendezvényekre vonatkozik. Ezt neem ...
Parkfoglaló az Eiffelnél, avagy a magyar 20-ak és Jonas Kaufmann
Ókovács szerint az Opera – 146. levél
- címkék:
- Ókovács Szilveszter
- opera
- Címkefelhő »
Kókuszpiszkálókról, avagy mikor indul operai művészekért világpetíció (sose)
Ókovács szerint az Opera - 145. levél
„Ebony and ivory”, avagy a nemecsekezésről fekete-fehéren
Édes Néném, emlékszik arra a jó kis számra, amit Stevie Wonder és Paul McCartney írt és énekelt? Egy amerikai fekete és egy fehér brit azt dalolta, hogy „Ébenfekete és elefántcsontfehér / Tökéletes összhangban megfér / Zongorám billentyűsorán / Mi meg miért nem, testvér?" Nincs ennél szebb és tömörebb a floydizmusra válaszul.
A valódit mondd, ne az igazat? Avagy a német sajtó gyógyíthatatlan
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 142 LEVÉL Édes Néném, József Attila híres versének címét úgy is írhatnám a mai felületes és sunyi világban: Thomas Mann üldözése. A betűk nagyjából megvannak, más kérdés, hogy az összkép teljesen mást mond. Így vagyunk a német sajtóval is. Nincs kétségem afelől, hogy amit alább bemutatok, az naponta X esetben fordul elő és fontosabb ügyek esnek áldozatául, mint holmi operás témák. De talán éppen ezért fájóbb: miért kell ebben is hazudni, elhallgatni, csúsztatni? A rólunk szóló írások megdöbbenésre nem érdemes visszatérő érdekessége, hogy előadásokat nem néznek meg a „kritikusok", még akkor se tették, aamikor ...
Möszjö Triquet elment, avagy Fülöp Attila ravatalánál
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 139. LEVÉL Édes Néném, sajnos, az élet nem tud annyira leállni, hogy a halál is félretegye a maga dolgát. A héten temettük a magyar operaélet 50 éven át különböző formákban, testi teher alatt működő személyiségét, az intézményt operatívan is évekig irányító Fülöp Attilát. Először Győrben hallottam, az ő felekezetének Öregtemplomában Haydn Teremtésének szólistájaként. Valami hurut okozhatott számára gondot, nagy színészként észrevétlen cukrot csempészett a markába, hirtelen alibi mozdulattal célba juttatta. Utána boldogan és magabiztosan énekelt tovább, mintaszerű muzikalitással. Szerintem csak én láttam ...
Kodály a pincében csokizik, avagy az Opera nagy leállásairól 2.
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 138. LEVÉL Édes Néném, a színházak alapvetően nyitva vannak, s ha néha tényleg zárnak, akkor sem ennyi időre. Mivel tudom, hogy Néném is a történelem rabja, meg most úgyis ráér, felfestem ide röviden a Magyar Királyi/Állami Operaház eddigi nagy leállásait: múltkorában megvolt az első, most jöjjön a második!
Böjte Csaba testvérről, avagy a homília mint opera
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 137. LEVÉL Édes Néném, nagyon sokat eszembe jut a mi megtört és lemondott Keresztény Évadunk. Fájnak dolgok: fáj, hogy az oltárképfestő Mathis, Hindemith szép és ritka nagy műve végül esélyt se kapott, Helen nővér operája, a Ments meg, Uram! a vészhelyzet első napján debütált volna. Minden keresztény operák non-plus-ultráját, a Parsifalt szinte el se kezdhettük próbálni, a Don Carlost egyáltalán nem. Szent II. János Pál 100. születésnapja is mindjárt itt van, de már biztosan csak virtuális ünneplésben lehet része, Az aranyműves boltja még jó darabig zárva tart. És a Keresztkantáták, Bach nagy basszus-szóólókantátáinak ...