Ókovács Szilveszter
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Ókovács szerint az Opera
- opera
- Magyar Állami Operaház
- Operaház
- New York
Ki is Máté Gáborék legújabb kedvence, aki összevissza hazudozik?
A Máté Gábor-Ascher Tamás-világ legújabb felfedezettje Tarnóczi Jakab. Sorra rendezhet a Katona József Színházban - nagyobbnál nagyobb bukásokat. Persze, megszolgálja mentorai szívességét. Szinte minden előadásba belehány valamilyen Fidesz- vagy éppen magyargyalázást. Néhány éve az Operától is kapott lehetőséget. Ott is politizálni próbált, azonban az Operában van normalitás, és nem hagyták, hogy Moliere Az úrhatnám polgárába mai baromságokat beleírjon. Akkor nyüszítve engedelmeskedett, most meg már hazudozik Ókovács Szilveszter főigazgatóról. De nézzük, ki is Gyurcsány Ferenc kedvenc színházának, a Katonának a legújabb reménysége. ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Évfordulós művészeket köszöntött az Opera a magyar kultúra napján
Jubiláló örökös tagjainak köszöntése mellett az idén 140 éves Magyar Állami Operaház ünnepi kiadványairól, az induló Marton Éva operastúdióról, készülő Pártay Lilla-koreográfiáról és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeinek sikereiről is beszámolt a dalszínház vezetése a magyar kultúra napja alkalmából megtartott sajtótájékoztatóján. A dalszínház ismertette digitális programját is, amiben elérhetővé vált Ránki György Az ember tragédiája című operája.
Kemény Dió, avagy 15 perc hírnév a hátsó sorból
Drága Néném, köszönöm, hogy mindent átküld, de – sajnos – alapvetően én is olvasok ám mindent. Mondanám, hogy ez az állandó sajtószkennelés hozzátartozik a napi szellemi higiénéhez, de nem igaz, mert sokszor szkennelés helyett szkippelés vezetne többre. Mindegy is ez a sok anglicizmus, hagyjuk. Lényeg, hogy igen, én is olvastam azt a bizonyos „balettos" cikket. - Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának írása - egy feljelentgető kartáncosról.
Így énekelt bordalt Orbán Viktor szilveszterkor - videó
Bordalt énekelt az Operaház tetején Orbán Viktor kormányfő Varga Mihály pénzügyminiszterrel és Ókovács Szilveszterrel, az Operaház főigazgatójával együtt – látható a tavaly újraválasztott intézményvezető Facebook-oldalára feltöltött videóban. Mint a főigazgató írta: az illusztris társaság Erkel Ferenc Bánk bánjának bordalával kívánt boldog új évet, vette észre a Magyar Nemzet.
Bánffy150, avagy amikor zseni nem zseníroz
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 282. LEVÉL Drága Néném, ma van annak épp százötven esztendeje, hogy megszületett az erdélyi magyar arisztokrata, aki sosem anyagi helyzetét – historikus országméretben is tán legnagyobb vagyonát – tekintette elsődleges fontosságúnak, hanem haza és művészet sorsát-baját. Bánffy Miklós gróf az Operaház első, történelmi mércével is maradandót alkotott intendánsa, aki hat esztendő alatt bár valóban sokat tett, még többet inspirált: lehetetlen volna róla s életművéről nem megemlékezni.
Bede-Fazekas90, avagy kincs, ami Budapesten nincs
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 281. LEVÉL Drága Néném, ezen a karácsonyon úgy hozza a naptár, hogy egy régi, bő 30 évvel ezelőtti emlékemet hozza vissza a nosztalgia, ráadásul születésnapi köszöntőbe ágyazva...
A 2023-as év, avagy teher alatt a pálma
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 280. LEVÉL Drága Néném, esküszöm, nincs semmi titok abban a levélben, amelyet 1.260 főállású operás címére írtam a minap. Tudja mit, most kicsit kifejtőbben leírom, de még ebben a hónapban azt is leközlöm, úgy, ahogy van!
A késes ember: ki a gyilkos?
Egy turbulens és háborúkkal terhelt időszakban vagyunk, mondhatni a háborúk korába léptünk. Azonban a külső, fizikai világon túl zajlik egy másik háború, a bennünk és egyenként mindenkiben zajló gondolatháború. Mi a benyomás és mi az ami a színfalak mögött zajlik az egyénben, a művészben és a politikusban? Többek között erre is keresi a választ G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója legújabb könyvében. A késes ember - Gondolatháború című kötet egyedi megközelítésből próbálja megvilágítani az egyén, és alapvetően az emberi lét rendező elvét, a gondolatot.
Artaban, avagy kösd be a szemed és láss!
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 279. LEVÉL Drága Néném, épp azért tettük ki a honlapra meg az OPERA Eiffel Műhelyházának pénztárához is ugyanazt a legegyszerűbb, minden barkácsáruházból ismerős napozó széket/ágyat, hogy mindenki eldönthesse, kibírja-e, ha eldönti magát benne. És hogy kibír-e benne egy órát? (Tapasztalatom szerint árnyékban mindenki kibír benne többet is...) Az Artaban különös produkció, amelynek játékszabályaihoz hozzátartozik ez a színházban meg nem szokott pozíció, a szem bekötése és a pisszenés nélküli sötét – no, de advent van, lelkünk kísérleti ideje, és az Eiffelben vagyunk, az OPERA kísérleti telepén!
A Valuska-világpremier, avagy Eötvös Péter hazatalál
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 278. LEVÉL Drága Néném, ha Ön azt kérdi, miért is kell kortárs kriksz-krakszokkal foglalkoznia egy ún./gemütliche/zógennante „operaháznak", sőt, bizonyos – szűkítőleg megfogalmazott értelemben és csupa demonstratív nagybetűvel – OPERAHÁZNAK, akkor arra többféle válaszom is van.
Vidnyánszky Attilát ezért marasztalja Ókovács Szilveszter
A biztonság az első, meg a közönség, meg a művészet, avagy semmi sem olyan egyszerű ám - a Magyar Állami Operaház főigazgatójának írása az Origónak.
Kodály, aki nekünk (se) fontos, avagy miért nem érezzük a lényeget?
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 276. LEVÉL Kodály, aki nekünk (se) fontos, avagy miért nem érezzük a lényeget? Drága Néném, megtartottuk hát azt a hangversenyünket, amely Kodály Zoltán életművének kívánt emléket állítani a Psalmus Hungaricus ősbemutatójának centenáriumán. És tényleg az az igaz, hogy nagyon nehéz volt eladni. Menjünk kissé a mélyére, miért lehetséges ez a mi intézményünkben, ott tehát, ahol magyar árakon a legmagasabban, mégis igen jó nézőtéri telítettséggel dolgozunk?
Ókovács Szilveszter: Attila, maradj!
„Attila, maradj! A traumán átvezetni a társulatot is Te vagy hivatott" - írja közösségi oldalán Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.
Túszdráma az Operában, avagy küllők között a bot
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA, 275. LEVÉL Drága Néném, az elmúlt bő évtizedben talán nem számtalan, de számos sztrájkfenyegetést megéltünk a Magyar Állami Operaházban. Ezek elenyésző része volt sikeres és még azon belül is véleményes, mit hívunk sikernek. Emlékszik, amikor egy Falstaff-előadás félórás késéssel indult – de a nézők élvezték a közben kínált pezsgőt, és a mű amúgy sem végletesen hosszú. És kegyed is ott volt azon a Carmenen, amelynek első felvonási énekkari jelenléte esett a feszítés áldozatául. A harmadik előadásrontó kezdeményezés már el sem indult: a Hugenották-premieren végül 1 azaz egyetlen énekkari művész maraddt ...
Nagy kockával nagyot dobni, avagy az OPERA hangversenyprojektjeiről 2.
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA - 274. LEVÉL
Nagy kockával nagyot dobni, avagy az OPERA hangversenyprojektjeiről
Ókovács szerint az Opera - 273.levél. Drága Néném, első alkalommal telik meg háromszor is az Operaház a Mindenszentek-Halottak Napja ünnepkör idején Verdi Rekviemjére. Mivel azt kérdi, hogy túlteljesítéses adyendreként miért mondunk mindent nem is kétszer, de már háromszor is, gondoltam, megírom Kegyednek az okokat.
Blackface a Spartacusban, avagy kinek az érzékenysége nagyobb?
Ókovács szerint az Opera - 272. levél Drága Néném, köszönöm, hogy eljuttatta hozzám az alábbi levelet. Külföldi nézőnk bizonyára fordítóprogrammal írta, de attól még komolyan vesszük – ugyanakkor nemcsak megvédeni muszáj az álláspontunkat, hanem arra is rámutatni, egyáltalán lehet-e egy kérés (követelés?) adott helyen és adott pillanatban ugyanolyan jogos a földgolyó bármely pontján? Mert nyilván nem. És ebbe egy kicsit belejátszik az ego is, meg talán az is, ki honnan érkezett, miféle bokacsattogáshoz szokott, ha azon náció képviseletében megjelenik. De mit is mond a levél?
Albetét az Operaházban, avagy miért jó egyben vett páholyban ülni?
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 271. LEVÉL Drága Néném, mióta a lába nem engedi hozzánk járni – pedig remek liftjeink vannak, amennyire lehetett, mindent akadálymentesítettünk! –, az eladási jegytérképeinket böngészi. Hát, jól is teszi, lelke rajta. Minden színház maga dönti el, hogy oldja meg: van, aki letakarja a térképet, és választott kategóriából ajánlja fel a kívánt árú-pozíciójú jegyet, de a vevő nem lát rá, üres nézőtérre vásárol-e, vagy az utolsó megmaradt üléseket van-e szerencséje elcsípni. Természetesen nem állampolgári jog rálátni egy intézmény jegyértékesítésére, mi azonban a klasszikus megoldás mellett vagyunk: mutatjuk,, ...
Summertime, avagy amiről nem (nagyon) írnak a lapok
Drága Néném, Summertime, dudorászhatjuk boldogan, mert államalapítónk ünnepének előestéjén még a vártnál is nagyobb sikerrel fejeződött be a Magyar Állami Operaház 139., egyben eleddig leghosszabb évada. Ma, amikor e sorokat rovom, épp 12 éve, hogy a miniszterelnök kormánybiztosnak nevezett ki az intézmény élére. Azóta sok minden történt, nyitottunk Erkel Színházat, építettünk Eiffel Műhelyházat, felújítottunk Operaházat, turnéztunk három kontinensen és idehaza is, de a legérdekesebb számomra mégis a repertoár váltása és az évadok tervezése maradt. A közönség és a kor (értsük: demográfia, digitalizáció, globalizáció, covid, háború,, ...
Az arányok operahálózata, avagy új előszó egy régi témához
Ókovács szerint az opera - 267. levél Drága Néném, a múlt heti, Balatonfüreden kelt írás szinte vitairat lehetne, bár a mozgástér korántsem akkora, hogy hatalmas térben gyökeresen különböző elképzelések versenghetnének vele. Azonban nem tudtam befejezni, hosszú is lett volna, hadd folytassam tehát, miként lehetne a békés egymás mellett éléshez képest sokkal intelligensebb és gyümölcsözőbb rendszerben használni helyzetünket, valamint igencsak véges erőforrásainkat – éspedig mindezt a köz, a magyar kultúra javára.
Mérlegen a mítoszok, avagy mit hozott és mit vitt az OPERA fesztiválja?
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 265. LEVÉL Drága Néném, akik a levéltitkot megbocsáthatóan sértve bele-belepillognak soraimba, ugyancsak tudhatják: nem állok hadilábon a kényelmetlen témákkal. Ha Kegyed arra tereli a szót, miért volt telt ház néhány májusi produkciónkon, arról is szívesen írok, mert hisz oka van annak, önmagán túlmutató oka, és azt sem kell titkosítani. Egyáltalán nem, hisz az élet már csak ilyen szegmentált: kevesebb agysebész kell, mint belgyógyász, a nagycsütörtöki virrasztáson szignifikánsan kevesebben vannak, mint az éjféli misén, nem fogy annyi Tamkó Sirató-kötetből, mint az RTL valamelyik celebjének négere álltal ...
Ezrek Veszprémben, avagy egy tényleg kivételes este Mahlerrel
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 264. LEVÉL Édes Néném, Tudom én, hogy nyilván megjön a vád a hátam mögött: azért favorizáljuk az OPERÁ-val Veszprémet, mert a szülővárosom. Könnyű lenne azzal felelni, hogy először ugyanakkor hirdettünk ott négyelőadásos bérletet (2018-ban), amikor 9 másik megyeszékhelyen is – még nem tértek vissza a vármegyék –, és úgy játszottunk Carment a veszprémi Várban, ahogy Gyulán vagy Pécsen is. Veszprémmel valójában sosem kivételeztünk, ha valaki mégis úgy érezné és fájlalná ezt, arra gondoljon, mi lett volna, ha Grönlandon pottyant le a gólya?
Bölcsődal, avagy a 200 esztendős magyar operajátszásról
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 263. LEVÉL Drága Néném, múltkori levelem is egy kiadvány kapcsán született, így lesz ez most is. Akkor Marton Éva pályájának könyve, most a magyar operajátszás 200. jubileumi esztendeje adja az apropót. Szép Gyula igazgató úrék Kolozsvárott jelentetnek meg egy szép albumot, amely annak az intézménynek a jelentőségét hivatott bemutatni, amely az első volt – és el ne felejtsük, mai napig létezik, szolgál ugyanúgy. Íme hát, kis bölcsődalom a magyar operajátszás bölcsőjéként is tisztelhető kolozsvári kollégákhoz!
Marton Éva 80, avagy a Császárné szolgálatában
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 262. LEVÉL Marton Éva 80, avagy a Császárné szolgálatában Drága Néném, fontos dátumhoz érkezünk a hét végén: 80 esztendős lesz a XX. század legnagyobb magyar operaénekesnője, Marton Éva. A művésznőt, akinek innen, otthoni füles fotelekből, de még szerkesztőségekből is elképzelhetetlen világkarrierje futott harminc éven át a vasfüggöny túloldalán, közös gálaesttel köszönti a Zeneakadémia és az OPERA az Ybl palotában. Sok minden elhangzik akkor, jönnek egykori Marton-növendékek, Marton-versenygyőztesek, sőt, egy tenorsztár is tiszteletét teszi: mint tíz éve Jonas Kaufmann, most Jonathan Tetelmann érrkezik ...
Beszéd, ami írássá lesz, avagy a kinevezés pillanata
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 260. LEVÉL Drága Néném, múlt pénteken véget ért egy fejezet – a bizonytalanságé, a találgatásoké –, és elindult egy új, a 2023/2028-as ciklus, a harmadik igazgatási szakaszom előkészítése. Csák János miniszter úr a terembe szólított, és ugyan akadt egy kis időm, készültem valamiféle összefoglaló szöveggel, ott és akkor mégsem tudtam elmondani. Egyszerűen a pillanat túlságosan felemelőnek mutatta magát ahhoz, hogy elmerüljek olyan szofisztikációkban, amelyek éppen azt a szakmai tépelődést teszik értelmetlenül nyilvánossá, mint amit ennek az egész pályázatnak a bulvárba hatolása okozott. Akkor is említeettem, ...
Ókovács Szilveszter marad az Operaház főigazgatója
Csák János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere Ókovács Szilvesztert bízta meg a Magyar Állami Operaház főigazgatói feladatainak további ellátásával.
- címkék:
- Ókovács Szilveszter
- Operaház
- Címkefelhő »
Mítoszfeszt ínyencoperákkal, avagy miért is nem mindig a teltház a lényeg?
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 259. LEVÉL Drága Néném, akik a levéltitkot megbocsáthatóan sértve bele-belepillognak írásaimba, tudhatják, nem állok hadilábon a kényelmetlen témákkal. Ha Kegyed arra tereli a szót, miért nincs telt ház néhány májusi produkciónkon, arról is szívesen írok, mert hisz oka van annak, önmagán túlmutató oka, és azt sem kell titkosítani. Egyáltalán nem, hisz az élet már csak ilyen szegmentált: kevesebb agysebész kell, mint belgyógyász, a nagycsütörtöki virrasztáson szignifikánsan kevesebben vannak, mint az éjféli misén, nem fogy annyi Tamkó Sirató-kötetből, mint az RTL valamelyik celebjének négere által össszecsapottból. ...
Simándy még nagyobb, avagy a Simándy-épületről
Ókovács szerint az opera - 258. levél Drága Néném, kár, hogy nem tudott jönni, de a héten átadtuk az Operaház művészbejárójával szemközti egykori, immár újjáépített üzemházunkat. És jól tudja, Simándy József után neveztük el. Hogy miért, szívesen elmesélem, és később majd annak a nagyított plakátnak is a történetét, amelyik a nagy tenor szobrával szemközt, szinte az ő pillantásától kísérve fogadja a belépőt.
- címkék:
- Ókovács Szilveszter
- Címkefelhő »
Tömörítés, avagy két oldal százezer óráról
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 256. LEVÉL Drága Néném, nemrég jelezte, hogy 2011. augusztus vége óta eltelt vezetői időszakom meghaladta a százezer órát. Nahát, valakik micsoda számolásokat végeznek... Ahogy az a képzeletbeli óra üt, éppúgy ütött szíven ez a hatalmas adat! Igaz, a sok átvirrasztott éjszaka dacára néhány tízezret biztos aludtunk is ebből a kollégákkal – mert az eltelt napok számát 24-gyel kell szorozni ehhez –, de mi még akkor is az OPERÁ-ról álmodunk, úgy bizony. És nappal is álmodtunk, így fogtunk vezetőtársaimmal a feladathoz. Gondoltam, mint afféle igen tömör, minden mondatát, szavát megfontoló, igéjét és tárgyát kkicsiszoló ...
Provokáció?
Drága Néném, két hete, a wiesbadeni Opera Europa konferencián is elhangzott – a német vendéglátok szájából! –, hogy az opera műfajnak többfelől futó erős gyökérzete van, és az olasz-német-francia szövevényt egy különös elágazás egészíti ki, a szláv (sőt, ott úgy fogalmaztak: orosz) kapcsolat. München és Barcelona pedig műsorra tűzte ugyanúgy a prokofjevi Háború és békét, csak ők nem kaptak a fejükre emiatt. Az orosz (én viszont úgy fogalmaznék: a szláv) zene és annak zenés színpada megkerülhetetlen, és a világ nem vetheti ki magából.
Három év kihordás, avagy hogy is közeledik egy operai szezon?
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 254. LEVÉL Drága Néném, így, túl a Húsvéton, Kegyednek is elmagyarázom, hogy van ez az új évad. És hogy miért van – mert annyi itt a kérdés, és arról senki sem tehet, Ön sem, ha nem ismeri behatóan a mi operavilágunkat – pedig már annyit leveleztünk. Nem baj, van időnk mint a tenger, élethosszig is.
Amíg a takaró ér, avagy egy operista se legyen vak
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 253. LEVÉL Drága Néném, ne haragudjon, hiába kapacitál, nem mennék bele a sokféle közlés, terv és ítélet konkrét ügyébe, amelytől legalábbis egy másik portál hangos. Nem hiányzom én e színes csapatból, akiktől a feltupírozott életrajzok és a lehetetlen nagyot mondások szomorú világa sem áll távol. De egy általános vonás, a finanszírozás kapcsán hadd írjak Önnek mégis valamit. Legalább Ön értse, ha már más nemigen kapiskálja.
Réti József emlékére, avagy aranyszabályokról
Ókovács szerint az Opera - 252. levél Drága Néném, még sosem jártam Magyar Örökség díjátadó ceremónián. Tegnap erre is sor került, megilletődve hallgattam a laudációkat, s közben az is eszemben járt, hogyan kellene érdekesen beszélni, hogy lekösse a szükségképpen fáradó közönséget a mondandóm, ahhoz viszont személyesnek és intenzívnek kell lennie. Viszont az a tíz perc mégsem szólhat rólam, hisz az én dolgom mindössze felvillantani annak a legendás művésznek az emlékét, aki a Magyar Örökség aranykönyvébe, a szellemi panteonba kerül. Kettős feladat ez, a legjobbnak azt éreztem, ha nemcsak beszélek egy hangról, hanem meg is mutattjuk ...
Átesés nélkül, avagy miért kell az operaházak működéséhez is utazósebesség?
Ókovács szerint az opera – 250. levél Drága Néném, most olyan idők járnak – még néhány hét legalábbis –, hogy a nagy intézmények vezetése tűnhet akár gyermekjátéknak is. Olyan feladatnak, amelyet akár az is elvezet, akinek csak élvezet lesz másik három állása mellett, sőt, talán az is, akinek eddig csak egy autót sikerült – tisztelet a kivételnek, természetesen. A képlet, elismerem, mindazonáltal nem egyszerű: a magyar kultúrába való beágyazottságot és elkötelezettséget nem kreditekkel szedi fel az ember. Hovatovább, egy operaház irányítását sem tanítják egyetemen, ahogy honvédelmi minisztert oktató tanszék sincs sehol, és ninccsenek ...
Lúzerek-e a luzitánok, avagy még egyszer a portugál Operáról
Drága Néném, Lassan öt éve annak, hogy egy hangulatos országról írtam. Kegyednek, amelyet megszokott felületességgel hívhatunk ugyan Luzitániának is, de valójában csak a provinciát nevezték így a rómaiak, szóval maradjunk a pontosabb és önmeghatározásként is sokkal hitelesebben működő Portugália mellett. Akkor csak az internetről tájékozódtam, a magamfajta operabarbárnak sokat mondanak számok, címek, nevek is. Aztán két és fél évvel később a családdal csak' eljutottunk Lisszabonba, és ugyanennyi idő után kis túrát vittünk az OPERÁ-val is oda, épp a most múlt héten.
Sztársapkán nincs ársapka, avagy Prokofjev és Bieito még egyszer
Ókovács szerint az opera - 249. levél
- címkék:
- Ókovács Szilveszter
- Címkefelhő »
A BBB-projektek, avagy Bánffy berobbantja Bartókot
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 247. LEVÉL
Fontos díjat adtak át a jótékonysági előadáson az Operában - videó
Lions Fair Play díjat kapott idén Breuer Péter, a Heti TV tulajdonosa az Operaházban. A zsidó közösségi televízió alapítója több mint egy évtizede segíti médiamegjelenésekkel és tanácsokkal a Lions munkát.
Még egyszer az OPERA szovjet zenéiről
Ókovács szerint az opera - 242. levél.
Alacsony nyomás, avagy szovjet és szláv zenék a pesti operaszínpadon
Ókovács szerint az opera - 245. levél.
Törjétek össze a lemezeket, avagy énekeljünk együtt, mert a Himnusz nem koncertdarab
Ókovács Szilveszter írása az Origónak.
- címkék:
- Ókovács Szilveszter
- Himnusz
- Címkefelhő »
Fischer-Dieskau búcsúja, avagy valami értelmes döntés szilveszterkor
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 243. LEVÉL
- címkék:
- Ókovács Szilveszter
- Címkefelhő »
Két évszázad magyar operája, avagy keveseken is múlhat sok
Ókovács szerint az opera - 242. levél.
Újraaranyozás, avagy két Ring, ami közel ring
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 240. LEVÉL
Soft power, avagy egy lírikus basszusról
Ókovács szerint az opera - 239. levél.
Opera Europa - Budapesten
Ókovács szerint az opera - 237. levél. Édes Néném, érdeklődik a téma iránt, mit is csinál itt közel 200 európai operai szakember? Miért gyűltek össze 2009 után újra itt? Egyrészt 13 esztendő hosszú idő, és európai szervezetünk évente több találkozót is rendez, tehát a nagyobb, a képességes házaknak időről időre illik helyszínként megjelennie, de az is igaz, hogy az elmúlt évtized számos fejlesztése, művészi eredménye is az irányba tolta a dolgokat, hogy amint az Operaházat is átadtuk, az őszi, a nagy konferencia Budapestre kerüljön. Sok munka van ebben, bizonyos körülmények miatt mostanában nem is olyan egyszerű valamit Budaapestre ...
San Diegói árulás, avagy az Álruhás Amerikában
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 236. LEVÉL Édes Néném, milyen régen küldött nekem újságból kivágott cikket! Mintha visszarepültünk volna az időbe, amikor még volt – vagy előre a harmadik világháborút követőleg párezer évvel, amikor talán újra lesz nyomtatott szöveg. Mondjuk, ezt a cikket igazán kár volt papírra vetni, mert rosszindulat szülte és felkészülés, érdeklődés helyett gyanút felhordani szándékozott, cseppet sem elegánsan, kérdőjelekbe öltöztetve állításait. A cél ilyenkor az, hogy a válasz, amely nyilván később tud csak érkezni a kérdéses állításoknál, már kevesebb olvasót érjen el, meggyőző ereje se vetekedhessen az előre ...
- címkék:
- Ókovács Szilveszter
- Címkefelhő »
A mögémesélésről, avagy további megfejtések az új Toscához
Drága Néném, igaza lehet, néha én is úgy érzem, mintha most futó új Tosca-produkciónk formabontó Spolettája legéppisztolyozná a közönség lelkesedését is a darab végén. Pedig csak jeget tör – a hatást majd az utókor elemzi, ha lesz kedve. De egyáltalán baj-e, ha a közönség zakatoló aggyal, szuszogva távozik, és a metrón vagy a parkoló autóhoz battyogva is találgatja, mit is látott?
A mai Tosca-premier elé, avagy szabad művészet-e az opera?
Ókovács Szilveszter írása az Origónak.
Magyar elfogultságaim, avagy miért ne legyen az OPERA igazgatója külföldi?
Ókovács szerint az opera – 232. levél.
- címkék:
- Ókovács Szilveszter
- opera
- Címkefelhő »