Ókovács szerint az Opera

címke rss
Kemény Dió, avagy 15 perc hírnév a hátsó sorból

Kemény Dió, avagy 15 perc hírnév a hátsó sorból

Drága Néném, köszönöm, hogy mindent átküld, de – sajnos – alapvetően én is olvasok ám mindent. Mondanám, hogy ez az állandó sajtószkennelés hozzátartozik a napi szellemi higiénéhez, de nem igaz, mert sokszor szkennelés helyett szkippelés vezetne többre. Mindegy is ez a sok anglicizmus, hagyjuk. Lényeg, hogy igen, én is olvastam azt a bizonyos „balettos" cikket. - Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának írása - egy feljelentgető kartáncosról.

Artaban, avagy kösd be a szemed és láss!

Kultúra2023.12.12, 09:29

 ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 279. LEVÉL   Drága Néném,   épp azért tettük ki a honlapra meg az OPERA Eiffel Műhelyházának pénztárához is ugyanazt a legegyszerűbb, minden barkácsáruházból ismerős napozó széket/ágyat, hogy mindenki eldönthesse, kibírja-e, ha eldönti magát benne. És hogy kibír-e benne egy órát? (Tapasztalatom szerint árnyékban mindenki kibír benne többet is...) Az Artaban különös produkció, amelynek játékszabályaihoz hozzátartozik ez a színházban meg nem szokott pozíció, a szem bekötése és a pisszenés nélküli sötét – no, de advent van, lelkünk kísérleti ideje, és az Eiffelben vagyunk, az OPERA kísérleti telepén!

A Valuska-világpremier, avagy Eötvös Péter hazatalál

Kultúra2023.12.06, 09:31

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 278. LEVÉL   Drága Néném,   ha Ön azt kérdi, miért is kell kortárs kriksz-krakszokkal foglalkoznia egy ún./gemütliche/zógennante „operaháznak", sőt, bizonyos – szűkítőleg megfogalmazott értelemben és csupa demonstratív nagybetűvel – OPERAHÁZNAK, akkor arra többféle válaszom is van.

Nagy kockával nagyot dobni, avagy az OPERA hangversenyprojektjeiről

Itthon2023.11.02, 19:13

Ókovács szerint az Opera - 273.levél.   Drága Néném, első alkalommal telik meg háromszor is az Operaház a Mindenszentek-Halottak Napja ünnepkör idején Verdi Rekviemjére. Mivel azt kérdi, hogy túlteljesítéses adyendreként miért mondunk mindent nem is kétszer, de már háromszor is, gondoltam, megírom Kegyednek az okokat.

Blackface a Spartacusban, avagy kinek az érzékenysége nagyobb?

Kultúra2023.10.25, 11:11

Ókovács szerint az Opera - 272. levél Drága Néném, köszönöm, hogy eljuttatta hozzám az alábbi levelet. Külföldi nézőnk bizonyára fordítóprogrammal írta, de attól még komolyan vesszük – ugyanakkor nemcsak megvédeni muszáj az álláspontunkat, hanem arra is rámutatni, egyáltalán lehet-e egy kérés (követelés?) adott helyen és adott pillanatban ugyanolyan jogos a földgolyó bármely pontján? Mert nyilván nem. És ebbe egy kicsit belejátszik az ego is, meg talán az is, ki honnan érkezett, miféle bokacsattogáshoz szokott, ha azon náció képviseletében megjelenik. De mit is mond a levél?

Albetét az Operaházban, avagy miért jó egyben vett páholyban ülni?

Kultúra2023.10.15, 14:50

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 271. LEVÉL Drága Néném, mióta a lába nem engedi hozzánk járni – pedig remek liftjeink vannak, amennyire lehetett, mindent akadálymentesítettünk! –, az eladási jegytérképeinket böngészi. Hát, jól is teszi, lelke rajta. Minden színház maga dönti el, hogy oldja meg: van, aki letakarja a térképet, és választott kategóriából ajánlja fel a kívánt árú-pozíciójú jegyet, de a vevő nem lát rá, üres nézőtérre vásárol-e, vagy az utolsó megmaradt üléseket van-e szerencséje elcsípni. Természetesen nem állampolgári jog rálátni egy intézmény jegyértékesítésére, mi azonban a klasszikus megoldás mellett vagyunk: mutatjuk,, ...

[szkikki] csenget Didónak, avagy mit, miért és hogy is játsszunk diákok előtt?

Kultúra2023.10.03, 08:54

Ókovács szerint az opera - 270. levél   Drága Néném,   hogyan kell, miként lehet a diákközönség figyelmét felkelteni az opera iránt? Ez az egyik – sokmilliós – kérdés, csak már nincsenek ilyen műveltségi vetélkedők. „Valójában minden perc elvesztegetett idő, amelyet mi, operások így vagy úgy, de nem gyermekek művészettel történő megismertetésével töltünk." Gyakran mormogom magamban ezt az elvemet. Így bizonyára nem meglepő, ha a különböző válságok okozta szigorítások el is érik az OPERÁ-t, ha fájnak és okoznak is olykor csonkolt programokat, alapelv, hogy a gyermekelőadások és egyéb társrendezvényeik nem sérülhetnek sem az Eiffeel ...

Reklámozd Orbánnal, avagy a (tényektől) független német opera

Itthon2023.09.05, 18:02

Drága Néném, klasszikus zenei berkekben nyílt titok, hogy a világ kortárs irodalmának legtöbbet játszott operaszerzője (ebben a mondatban minden szó pontos és fontos) nem más, mint a magyar Eötvös Péter. Szerencsére, termékeny alkotó, ráadásul mindenféle téma képes felcsigázni és végletes méretű-apparátusú operaművek kerülhetnek ki tolla alól, egyszemélyes és rövid mono-operától (Radames) a nagyszabású, bő kétórás darabig (A szerelemről és más démonokról).

Az arányok operahálózata, avagy új előszó egy régi témához

Kultúra2023.08.12, 12:32

Ókovács szerint az opera - 267. levél   Drága Néném, a múlt heti, Balatonfüreden kelt írás szinte vitairat lehetne, bár a mozgástér korántsem akkora, hogy hatalmas térben gyökeresen különböző elképzelések versenghetnének vele. Azonban nem tudtam befejezni, hosszú is lett volna, hadd folytassam tehát, miként lehetne a békés egymás mellett éléshez képest sokkal intelligensebb és gyümölcsözőbb rendszerben használni helyzetünket, valamint igencsak véges erőforrásainkat – éspedig mindezt a köz, a magyar kultúra javára.

Az arányok operahálózata, avagy új előszó egy régi témához

Itthon2023.08.01, 20:45

Ókovács szerint az opera - 266. levél   Drága Néném,   ez a nyár alkalmat ad az év közben fel-felszökött gondolatok újratöprengésére. Állítólag Einstein mondta, hogy óvakodjunk azoktól, akiknek minden megoldásra van egy problémájuk: milyen igaz! Én most a főváros kontra vidéki nagyvárosok előadóművészeti szereposztás kapcsán kínálok elvet a megoldásra. Ha túl sztereotip volna, vagy túlságosan kézenfekvő, elnézést érte, viszont akkor meg is nyugszom, mert akkor sokan ugyanúgy gondoljuk, csak még nem látjuk viszont egymást a napon.

Mérlegen a mítoszok, avagy mit hozott és mit vitt az OPERA fesztiválja?

Kultúra2023.07.21, 12:38

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 265. LEVÉL   Drága Néném, akik a levéltitkot megbocsáthatóan sértve bele-belepillognak soraimba, ugyancsak tudhatják: nem állok hadilábon a kényelmetlen témákkal. Ha Kegyed arra tereli a szót, miért volt telt ház néhány májusi produkciónkon, arról is szívesen írok, mert hisz oka van annak, önmagán túlmutató oka, és azt sem kell titkosítani. Egyáltalán nem, hisz az élet már csak ilyen szegmentált: kevesebb agysebész kell, mint belgyógyász, a nagycsütörtöki virrasztáson szignifikánsan kevesebben vannak, mint az éjféli misén, nem fogy annyi Tamkó Sirató-kötetből, mint az RTL valamelyik celebjének négere álltal ...

Ezrek Veszprémben, avagy egy tényleg kivételes este Mahlerrel

Kultúra2023.07.11, 11:41

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 264. LEVÉL   Édes Néném, Tudom én, hogy nyilván megjön a vád a hátam mögött: azért favorizáljuk az OPERÁ-val Veszprémet, mert a szülővárosom. Könnyű lenne azzal felelni, hogy először ugyanakkor hirdettünk ott négyelőadásos bérletet (2018-ban), amikor 9 másik megyeszékhelyen is – még nem tértek vissza a vármegyék –, és úgy játszottunk Carment a veszprémi Várban, ahogy Gyulán vagy Pécsen is. Veszprémmel valójában sosem kivételeztünk, ha valaki mégis úgy érezné és fájlalná ezt, arra gondoljon, mi lett volna, ha Grönlandon pottyant le a gólya?

Marton Éva 80, avagy a Császárné szolgálatában

Itthon2023.06.16, 17:35

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 262. LEVÉL   Marton Éva 80, avagy a Császárné szolgálatában   Drága Néném, fontos dátumhoz érkezünk a hét végén: 80 esztendős lesz a XX. század legnagyobb magyar operaénekesnője, Marton Éva. A művésznőt, akinek innen, otthoni füles fotelekből, de még szerkesztőségekből is elképzelhetetlen világkarrierje futott harminc éven át a vasfüggöny túloldalán, közös gálaesttel köszönti a Zeneakadémia és az OPERA az Ybl palotában. Sok minden elhangzik akkor, jönnek egykori Marton-növendékek, Marton-versenygyőztesek, sőt, egy tenorsztár is tiszteletét teszi: mint tíz éve Jonas Kaufmann, most Jonathan Tetelmann érrkezik ...

Beszéd, ami írássá lesz, avagy a kinevezés pillanata

Kultúra2023.05.30, 12:47

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 260. LEVÉL   Drága Néném, múlt pénteken véget ért egy fejezet – a bizonytalanságé, a találgatásoké –, és elindult egy új, a 2023/2028-as ciklus, a harmadik igazgatási szakaszom előkészítése. Csák János miniszter úr a terembe szólított, és ugyan akadt egy kis időm, készültem valamiféle összefoglaló szöveggel, ott és akkor mégsem tudtam elmondani. Egyszerűen a pillanat túlságosan felemelőnek mutatta magát ahhoz, hogy elmerüljek olyan szofisztikációkban, amelyek éppen azt a szakmai tépelődést teszik értelmetlenül nyilvánossá, mint amit ennek az egész pályázatnak a bulvárba hatolása okozott. Akkor is említeettem, ...

Mítoszfeszt ínyencoperákkal, avagy miért is nem mindig a teltház a lényeg?

Kultúra2023.05.25, 10:11

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 259. LEVÉL   Drága Néném, akik a levéltitkot megbocsáthatóan sértve bele-belepillognak írásaimba, tudhatják, nem állok hadilábon a kényelmetlen témákkal. Ha Kegyed arra tereli a szót, miért nincs telt ház néhány májusi produkciónkon, arról is szívesen írok, mert hisz oka van annak, önmagán túlmutató oka, és azt sem kell titkosítani. Egyáltalán nem, hisz az élet már csak ilyen szegmentált: kevesebb agysebész kell, mint belgyógyász, a nagycsütörtöki virrasztáson szignifikánsan kevesebben vannak, mint az éjféli misén, nem fogy annyi Tamkó Sirató-kötetből, mint az RTL valamelyik celebjének négere által össszecsapottból. ...

12 év a Föld körül, avagy mégsem vagyunk elcserélt fejek

Kultúra2023.05.08, 10:13

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 257. LEVÉL     Drága Néném, még késő ősszel India és Japán felől az utolsó operás kultúrdeszantos is épségben hazatért. Azt mondják az enyimek, nem hangsúlyozom eléggé, micsoda útjaink voltak nekünk (ez Cseh Tamás!), no, de mit is tudok mesélni néhány hasábon? Van egy régi LGT-szám, amelyikben végigtallózzák, merre jártak külföldön, mi volt a nagy sztori: az efféle csapatérzés az OPERA útjain is éppúgy ott van, és mégsem vagyunk elcserélt fejek. Mesélek hát – kicsit, rövidet.

Tömörítés, avagy két oldal százezer óráról

Kultúra2023.04.27, 19:35

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 256. LEVÉL Drága Néném, nemrég jelezte, hogy 2011. augusztus vége óta eltelt vezetői időszakom meghaladta a százezer órát. Nahát, valakik micsoda számolásokat végeznek... Ahogy az a képzeletbeli óra üt, éppúgy ütött szíven ez a hatalmas adat! Igaz, a sok átvirrasztott éjszaka dacára néhány tízezret biztos aludtunk is ebből a kollégákkal – mert az eltelt napok számát 24-gyel kell szorozni ehhez –, de mi még akkor is az OPERÁ-ról álmodunk, úgy bizony. És nappal is álmodtunk, így fogtunk vezetőtársaimmal a feladathoz. Gondoltam, mint afféle igen tömör, minden mondatát, szavát megfontoló, igéjét és tárgyát kkicsiszoló ...

Provokáció?

Kultúra2023.04.19, 16:42

Drága Néném, két hete, a wiesbadeni Opera Europa konferencián is elhangzott – a német vendéglátok szájából! –, hogy az opera műfajnak többfelől futó erős gyökérzete van, és az olasz-német-francia szövevényt egy különös elágazás egészíti ki, a szláv (sőt, ott úgy fogalmaztak: orosz) kapcsolat. München és Barcelona pedig műsorra tűzte ugyanúgy a prokofjevi Háború és békét, csak ők nem kaptak a fejükre emiatt. Az orosz (én viszont úgy fogalmaznék: a szláv) zene és annak zenés színpada megkerülhetetlen, és a világ nem vetheti ki magából.

Három év kihordás, avagy hogy is közeledik egy operai szezon?

Kultúra2023.04.12, 10:09

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 254. LEVÉL   Drága Néném,   így, túl a Húsvéton, Kegyednek is elmagyarázom, hogy van ez az új évad. És hogy miért van – mert annyi itt a kérdés, és arról senki sem tehet, Ön sem, ha nem ismeri behatóan a mi operavilágunkat – pedig már annyit leveleztünk. Nem baj, van időnk mint a tenger, élethosszig is.

Amíg a takaró ér, avagy egy operista se legyen vak

Kultúra2023.04.03, 17:04

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 253. LEVÉL   Drága Néném, ne haragudjon, hiába kapacitál, nem mennék bele a sokféle közlés, terv és ítélet konkrét ügyébe, amelytől legalábbis egy másik portál hangos. Nem hiányzom én e színes csapatból, akiktől a feltupírozott életrajzok és a lehetetlen nagyot mondások szomorú világa sem áll távol. De egy általános vonás, a finanszírozás kapcsán hadd írjak Önnek mégis valamit. Legalább Ön értse, ha már más nemigen kapiskálja.

Réti József emlékére, avagy aranyszabályokról

Kultúra2023.03.27, 11:14

Ókovács szerint az Opera - 252. levél Drága Néném,   még sosem jártam Magyar Örökség díjátadó ceremónián. Tegnap erre is sor került, megilletődve hallgattam a laudációkat, s közben az is eszemben járt, hogyan kellene érdekesen beszélni, hogy lekösse a szükségképpen fáradó közönséget a mondandóm, ahhoz viszont személyesnek és intenzívnek kell lennie. Viszont az a tíz perc mégsem szólhat rólam, hisz az én dolgom mindössze felvillantani annak a legendás művésznek az emlékét, aki a Magyar Örökség aranykönyvébe, a szellemi panteonba kerül. Kettős feladat ez, a legjobbnak azt éreztem, ha nemcsak beszélek egy hangról, hanem meg is mutattjuk ...

Lúzerek-e a luzitánok, avagy még egyszer a portugál Operáról

Kultúra2023.03.13, 09:32

Drága Néném, Lassan öt éve annak, hogy egy hangulatos országról írtam. Kegyednek, amelyet megszokott felületességgel hívhatunk ugyan Luzitániának is, de valójában csak a provinciát nevezték így a rómaiak, szóval maradjunk a pontosabb és önmeghatározásként is sokkal hitelesebben működő Portugália mellett. Akkor csak az internetről tájékozódtam, a magamfajta operabarbárnak sokat mondanak számok, címek, nevek is. Aztán két és fél évvel később a családdal csak' eljutottunk Lisszabonba, és ugyanennyi idő után kis túrát vittünk az OPERÁ-val is oda, épp a most múlt héten.

Soft power, avagy egy lírikus basszusról

Kultúra2022.11.10, 10:25

Ókovács szerint az opera - 239. levél.

Opera Europa - Budapesten

Kultúra2022.10.25, 08:34

Ókovács szerint az opera - 237. levél.     Édes Néném, érdeklődik a téma iránt, mit is csinál itt közel 200 európai operai szakember? Miért gyűltek össze 2009 után újra itt? Egyrészt 13 esztendő hosszú idő, és európai szervezetünk évente több találkozót is rendez, tehát a nagyobb, a képességes házaknak időről időre illik helyszínként megjelennie, de az is igaz, hogy az elmúlt évtized számos fejlesztése, művészi eredménye is az irányba tolta a dolgokat, hogy amint az Operaházat is átadtuk, az őszi, a nagy konferencia Budapestre kerüljön. Sok munka van ebben, bizonyos körülmények miatt mostanában nem is olyan egyszerű valamit Budaapestre ...

A mögémesélésről, avagy további megfejtések az új Toscához

Kultúra2022.10.05, 10:30

Drága Néném,   igaza lehet, néha én is úgy érzem, mintha most futó új Tosca-produkciónk formabontó Spolettája legéppisztolyozná a közönség lelkesedését is a darab végén. Pedig csak jeget tör – a hatást majd az utókor elemzi, ha lesz kedve. De egyáltalán baj-e, ha a közönség zakatoló aggyal, szuszogva távozik, és a metrón vagy a parkoló autóhoz battyogva is találgatja, mit is látott?

Mindent is, avagy variációk operaigazgatásra (pótkötet)

Kultúra2022.09.01, 09:04

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 230. LEVÉL Édes Néném, levelezésünkön belüli kis sorozatomból kimaradt néhány régebbi kérdésére adott válaszom. Most, hogy a Magyar Állami Operaház 2023-2028-as időszakának vezetésére kiírt pályázat beadási ideje a feléhez ért, talán nem haszontalanok ezek az aspektusok sem. Se nekem, aki még csiszolgatom, sem másnak, aki esetleg ezután fogna hozzá, nem haszontalan az alábbi problémák összefoglalása. Nem titok, hogy az OPERA vezetését szívesen folytatnám, a Gyakran Hozzám Vágott Kérdések sorozatát viszont ezzel a három szösszenettel végképp és biztosan befejezem!

Mindent is, avagy variációk operaigazgatásra No.9

Kultúra2022.08.14, 12:21

Ókovács szerint az opera - 231. levél.     Édes Néném, ezt a Gyakran Hozzám Vágott Kérdések sorozatot épp olyan epizóddal fejezem be, amely a távoli San Diegóban születik, egy, az amerikaiakkal közösen létrehozott operaprodukció kapcsán. Lássunk hát neki, ebben sok adat is lesz!

Mindent is, avagy variációk operaigazgatásra No.3

Kultúra2022.06.18, 10:43

Ókovács szerint az Opera - 225. levél    Édes Néném, jön a harmadik epizód, a Gyakran Hozzám Vágott Kérdések (GyHVK) következő etapja. Tehát újra 4 alapkérdés és 4 alapvető válasz:

Mindent is, avagy variációk operaigazgatásra No.2

Kultúra2022.06.07, 10:08

Ókovács szerint az Opera - 224. LEVÉL Édes Néném, íme, hát a Gyakran Ismételt Kérdések folytatólagos megválaszolása, a második rész. És már most mondom, jön a harmadik és a negyedik is, csak meg ne feküdje a gyomrokat a sok ilyen-olyan gondolatmenet a Magyar Állami Operaház működése kapcsán.

Parsifal feltámadása, avagy a nagypénteki varázs

Kultúra2022.04.19, 14:53

Ókovács szerint az opera  – 219. levél    Édes Néném, a remekműveknek valóban árt, ha egyetlen interpretáció ég rájuk, akármilyen okból is. Nem segít a tegnap, a ma és a holnap Bánk bánjainak, de Toscáinak se, ha Simándy vagy Callas az szofisztikált példaképből másolandó etalonná lép elő. Őrizzük Nádasdyék 1937-es Bohéméletét, és 2016-os 2.0-ás verziónkkal sem tudtuk a lassan százéves eggyé olvadást meg nem történtté tenni. És ugyanez a helyzet Mikó András 1983-as Parsifaljával is: 2018 húsvétján végre elengedtük, de az új értelmezésnek végül csak négy évvel azután, 2022 Nagypéntekén indulhattunk neki. Jégtörés ez, visszaadni egyy ...

Ősverzió-problémák, avagy ődöngés a Hunyadi szövege felett

Kultúra2022.01.13, 13:01

209. levél  Édes Néném, érdeklődésével némi idegességet csempész szívembe: lassan bizony, neki kell látni a Hunyadi László vadonatúj produkciójának. Több mint egy éve érleljük a dolgot a (mindent) tervező Lisztopád Krisztinával, szinte minden jelmez és a díszletek nagyobb része is kész immár – csak nekem akaródzott olyan lassan meglenni a szöveggel.

„We are the Opera”, avagy karácsonyi örömzene százezer követővel

Kultúra2021.12.23, 10:53

207. levél Édes Néném, amikor múltkorában arra célzott, milyen szép is volt a régi jó „videós" világ, közte az a híres klip, amelyen mindenki egy célért, Afrikáért énekelt, csak arra tudtam gondolni: de hisz a mai idő minden korábbinál intenzívebben videóvezérelt. Tehát, hogy igaza van.

Opera Corpus és/avagy újra a színházak és az Opera finanszírozásáról

Itthon2021.12.14, 10:16

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 206. LEVÉL Opera Corpus és/avagy újra a színházak és az Opera finanszírozásáról Édes Néném, hadd menjek ma tovább a táncvonalon, ha már átküldte a Jelen című orgánum cikkét. Szerzője nem hinném, hogy részt vett a Magyar Opera Napja tiszteletére rendezett novemberi ünnepségünkön – gondolom, képeket látott róla, onnan tudja, hogy vizespalack volt a kezemben. (Jelzem, azért, mert időnkénti köhögéssel búcsúzott tőlem a mostanit épp előző megfázás.)

Rasszista Diótörő, avagy melyik ujját harapja a cenzor?

Itthon2021.12.02, 13:24

205. levél Édes Néném, már az elején hadd tegyem nyilvánvalóvá, hogy nem, nem és nem, mi nem állítjuk le a Diótörő előadásait, sőt, még arra sem vagyunk hajlandók figyelni, hogy a kínai táncot feltétlen ázsiai származású, „kínainak kinéző" művész táncolja, hiába van a 120 tagú társulatban több is belőlük. Itt kérem, szabadság van, ezért művészi szabadság is létezik, amely karba öltve kell járjon a minőséggel.

Versenydalnokok, avagy a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyről

Kultúra2021.09.01, 12:26

193. levél Édes Néném, higgye el nekem, hogy bár tényleg érdekes dolog egy komoly verseny zsűrijében részt venni, nincs „olyan" típusú kibeszélni való, amely az Ön kiapadhatatlan kíváncsiságát kielégítené. Nem, nincs meg előre a győztes, nem, senki nem menedzseli a tanítványait, nincsenek kedvenc áriák, és a versenyzők sem ostromolják kedves dörgölődzéssel a zsűritagokat. Na jó, inkább mesélek, csak, hogy ne a mese helyetti mese vegye át a helyet...

Adódjatok össze, avagy a covidárvákért éneklünk

Kultúra2021.08.18, 09:54

191. levél Édes Néném, csak a pontos számot nem tudom, a nagyságrendet viszont biztosan. Több száz olyan kiskorú gyermek él Magyarországon, aki az eddigi Covid-hullámokban veszítette el egyik, de sajnos, sok esetben akár mindkét szülőjét. (És sok ezren pedig felnőttként temethették el szüleiket.) Amikor az államelnök és hitvese alapítványt tett az elárvultak javára, még aznap eldöntöttem, hogy – saját támogatásunkon túl – igazi, nemes jogcímet adunk annak a nyári hangversenynek, amelyet először tavaly rendeztünk meg, és az idei – meg majd a 2022-es – mutatja meg, sikerül-e hagyományt teremteni vele.

Engedjétek hozzánk (is) a gyerekeket, avagy a legkisebbek Operája

Kultúra2021.08.13, 11:13

190. levél   Édes Néném, valóban minden perc elvesztegetett idő, amelyet nem közönségneveléssel töltünk. Mivel rendszeresen célozgat nekem arra, biztosan odafigyelünk-e a jövő generációkra, és múltkor is kérdezte, ugyan miért nem megy a Parázsfuvolácska, elhatároztam, hogy csokorba szedem, mivel készülünk a következő évadban már tetten érhető, tíz éve megcélzott háromlábú (háromházas) működésre. Tartsunk együtt terepszemlét, hova lehet hozni unokákat, szülőkkel kiskamaszokat, küldeni gimiseket, kísértetni magunkat egyetemistákkal? Nagy levegő, mert utazunk és számolunk!!!

Öt érv, öt év, avagy a nemzetstratégiai intézmények finanszírozásáról

Kultúra2021.08.04, 17:24

189. levél   Édes Néném, ha múlt héten kisajnálkoztam magam a hazai sajtó mérhetetlen felületességén és tájékozatlanságán és problématámasztó áldásos tevékenységén, mit mondhatnék Kegyed friss kérdéseire? Pénz áll a házhoz, emiatt nemhogy szégyellni kellene magát a fontos feladatot ellátó intézmények közül legalábbis 17-nek, de még egyes erők a börtönt is belengetik. Ami még akkor is durva, ha persze, tudom, hogy van, akinek a számára a másik személyes szabadságának és becsületének elvétele politikai kötőszó csupán.

Cserfes mese a Hoffmann meséiről, avagy remélt ősz az Operában

Kultúra2021.07.20, 10:47

Édes Néném, természetesen már úgy vagyunk ezzel a járványhelyzettel, mint a nagyszüleink, akik mindig hozzátették bármely jövő idejű mondatukhoz: ha megérjük. Vagy, hogy azt még meg is kell érni. Nekünk viszont dolgunk, sőt kötelességünk a tervezés, ha van maszk, ha nincs. Még háborús időben is voltak megtervezett operaévadok, pedig a gázmaszk nagyságrendekkel keményebb dolog a szájmaszknál. Egyébként is addig jó, amíg az emberben dolgozik a jövő kimunkálásának ösztöne, amíg az ember nem engedi kiölődni (semmi baj, csak képeztem egy visszaható igét) magából a reményt. Egyszóval: a következő, mármint a 2021-es őszön három mesénk iss ...

Előző
Következő