Brutális számú madarat sodortunk a kihalás szélére

Egy új kutatás szerint a világ madárfajainak körülbelül 12 százalékát az emberi tevékenység pusztította ki, ami a korábbi becslések duplája. A közelmúltban megjelent tanulmány becslése szerint mintegy 1430 madárfaj halt ki a késő pleisztocén időszak óta, amely körülbelül 120 ezer évvel ezelőtt kezdődött.

Évtizedek óta kihaltnak hitt állatot fedeztek fel Ausztráliában - fotó

Kihaltnak hitt gyíkot fedeztek fel újra Ausztráliában, 42 évvel az utolsó észlelés után.

Így élesztik újjá az élővilágot a Mura, Dráva és Duna mentén

A Duna-Dráva Nemzeti Park mai tájékoztatása szerint elindult az új LIFE RESTORE for MDD névre hallgató projekt a Mura, Dráva és Duna mentén – azon az összefüggő védett területen Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon és Szerbiában, ahol a világ első, öt országra kiterjedő UNESCO bioszféra-rezervátuma található.

Megfejtették a rejtélyes tündérkörök globális eloszlását

A tündérkörök rejtélyes természeti formációk, amiket a száraz területeken figyelhetünk meg. A tündérkörök növényekkel körbevett puszta talaj körkörös mintázatai, amelyek növényköröket hoznak létre, amit mostanáig csak Namíbiában és Ausztráliában írtak le. A kutatók munkájukat a PNAS .- írja a phys.org.

Ennél rosszabb hírt nem is kaphattunk volna a fagyos kontinensről: virágok nőnek az Antarktiszon

A tavasz színpompás hírnökei általában jót jelentenek, de nem az Antarktiszon.

Egyre súlyosabb fenyegetést jelentenek az invazív fajok

Az idegenhonos inváziós fajok rendkívül jelentős negatív hatást gyakorolnak a természeti környezetre, a gazdaságra, az élelmiszerbiztonságra és a humán egészségre - közölte az agrártárca a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform, az IPBES legújabb jelentésére hivatkozva az MTI-vel hétfőn.

Házi kedvencként tartott hüllőt találtak a Tisza folyónál: beláthatatlan következményekkel jár a szabadon engedésük

Újabb "kivadult" házi kedvencet találtak a Tisza folyó területén. Egyelőre nem tudni, hogy ennek a hüllőnek a felbukkanása milyen hatással lesz az ökoszisztémára.

Veszélyes, kidobott hüllőt találtak a Tiszában

Veszélyes lények szabadulhatnak ki a jég fogságából, és hatalmas bajt okozhatnak

Ősi kórokozók olvadhatnak ki az örökké fagyott talajból, a permafrosztból, és a modern mikrobaközösségekbe bejutva megváltoztathatják azok összetételét, végül pedig domináns törzzsé válhatnak. A kutatók szerint ennek a folyamatnak beláthatatlan következményei lehetnek.

Megváltozik az óceánjaink színe és sok mindent megváltoztathat

Két évtized műholdfelvételeit elemezve amerikai és brit kutatók megállapították, hogy a Föld óceánjai egyre zöldebbek, ami potenciálisan tükrözi az éghajlatváltozás hatását a fitoplankton-populációkra, ahogy a világ felmelegszik.

Már egy rövid hőhullám is megváltoztathatja a vízi ökoszisztémákat

Már egy rövid hőhullám is megváltoztathatja a vízi ökoszisztémák fajösszetételét és a köztük lévő interakciókat, ami potenciálisan hosszú távú következményekkel jár - erre az eredményre jutottak az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (ÖK VÖI) munkatársai nemzetközi együttműködésben végzett kutatásuk során.

Invazív fajok utaznak a szeméttel együtt az óceánon

Olyan fajokat találtak a nyílt óceánon kevergő műanyaghulladék-tömeg között a kutatók, amelyek jellemzően csak a tengerpartokon fordulnak elő. A nagy Csendes-óceáni szemétfoltnak nevezett jelenség egyre több kérdést vet fel a tudósokban.

Jóval súlyosabb tömeges kihalásnak vagyunk tanúi, mint jósolták

A madarakra és emlősökre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy óriási időeltolódás van a környezeti változás és annak az állatpopulációra gyakorolt hatása között. Mindez a fajtól és a változás mozgatórugóitól függően akár 45 év is lehet.

Rémisztő dolgot fedeztek fel az óceán mélyén, hatalmas katasztrófát idézhet elő

Riasztó hőhullámokat azonosítottak az óceánok mélyén, ennek pedig pusztító hatása lehet a partvidékek élőlényközösségére.

Koevolúciós kapcsolatok tartják fent az élővilágot

Vajon mi okozza, hogy a lazacok vándorlása még az űrből is látszik, és melyik az a rovar, amely a dzsungel legnagyobb büféjét egymaga életben tartja? A neves brit biológus – aki többek mellett David Attenborough mellett tanult – ezekre a kérdésekre keresi a választ a Viasat Nature legújabb, Patrick Aryee vadvilága című műsorban. A március 20-án (hétfőn) 20 órakor debütáló dokusorozatban a filmes-felfedező bejárja a világ minden sarkát, hogy informatív, ugyanakkor szellemes módon mutassa a természetes csodálatos kapcsolódásait (a legapróbb élőlényektől a legnagyobb ragadozókig). A dokumentumfilm egyúttal felhívja a figyelmet arra, hoogy ...

Döbbenetes felfedezés: ez fog történni, ha eltűnnek a nagyragadozók

A világ szinte valamennyi nagy ragadozójának létszáma jelentősen csökkent, sokukat a kihalás fenyegeti. Egy átfogó új tanulmány arra figyelmeztet, hogy a ragadozók pusztulása jelentős ökológiai és gazdasági károkkal jár, de a hatás talán még visszafordítható.

Képeken Afrika egyik legsokszínűbb nemzeti parkja

Az ökoszisztéma összeomlása elkerülhetetlennek tűnik

A vadvilág folyamatos pusztulása ismét az ökoszisztéma teljes összeomlásához vezethet, legalábbis ezt állapították meg a Föld történetének legnagyobb tömeges kihalását tanulmányozó tudósok. Sajnos egyre több kutató gondolja úgy, hogy a biológiai sokféleség jelenlegi hatalmas csökkenése egy új tömeges kihalás kezdetét jelenti.

Az elefántok döntő szerepet játszhatnak a bolygó megmentésében

A kritikusan veszélyeztetett erdei elefántok (Loxodonta cyclotis) populációinak megőrzése nem csak az állatok számára, hanem az általuk lakott környezet szén-dioxid-elszívó képességének védelme érdekében is létfontosságú, mutat rá egy új tanulmány.

Ma van a Vizes élőhelyek világnapja

1971-ben ezen a napon írta alá a 18 alapító tagország az iráni Ramsarban az egyik legrégebbi természetvédelmi nemzetközi megállapodást, amely Ramsar-i egyezmény néven vált ismertté. Több mint 20 milliárd forintból 40 ezer hektárnyi vizes élőhely újult meg.

Az űrből is látható, hogyan alakították át a hódok az Északi-sarkot

A hódok szép lassan elfoglalják az alaszkai tundrát, teljesen átalakítják vízi útjait, és felgyorsítják a klímaváltozást az Északi-sarkvidéken. A változások olyan hirtelenek és drasztikusak, hogy jól láthatóak az űrből is.

Robotok és szigetemelés menthetik meg a Nagy-korallzátonyt

Egy tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport formabontó eszközökkel dolgozik azon, hogy megmentse a Nagy-korallzátonyt – a Föld leggazdagabb fajú életközösségét, amely több mint 2.000 km hosszan terül el, összesen 34,4 millió hektáron. Mérete miatt még az űrből is látszik, de fontossága ennél is kiemelkedőbb: a korallzátonyoktól a tengeri élőlények 50%-a függ, és ezek az élőlények állítják elő bolygónk oxigénállományának felét. Az elmúlt két évtized során a zátony fele elpusztult, de a tettre kész tudósok talán még megmenthetik az ott élő több mint 9.000 fajt a pusztuástól. Munkájukat dokumentumfilmen rögzítették, amely A Nagy-koralllzátony ...

Utánajártak a híres Gaia-elméletnek

Újabb izgalmas dokumentumfilmmel jelentkezik a közismert történész, Bettany Hughes. Ezúttal is modern technológiai eszközöket bevetve, neves kutatók eredményeivel felvértezve indult forgatási útjára a brit ismeretterjesztő tévés, hogy utánajárjon a Gaia-elméletnek: a Föld valóban egy lélegző, gondolkodó organizmus lenne? Filmjét hazánkban a Viasat History csatorna sugározza A Föld bolygó története: Gaia titkai címmel december 16. péntek 21 órától.

Megfejtették a Titanic egyik legnagyobb rejtélyét

Még egy 1998-ban végrehajtott mélytengeri expedíció azonosította azt a furcsa tárgyat egy szonár segítségével az 1912. április 15-én hajnalban hullámsírba merült legendás óceánjáró, az RMS Titanic közelében, amelynek eredetére sokáig nem találtak magyarázatot az óceánkutatók. Csaknem két és fél évtized múltán úgy tűnik, hogy most végre sikerült megfejteni a rejtélyt.

Megfékezték a lángokat Afrika legmagasabb hegyén, a Kilimandzsárón

Megfékezték a lángokat vasárnap Afrika legmagasabb hegyén, a Kilimandzsárón - közölték a tanzániai hatóságok. A közösségi oldalakon szombaton terjedő videókon látható volt, ahogy a hatalmas lángnyelvek felemésztik a bokrok alkotta növényzetet, és sűrű, szürke füstfelhőket eregetnek.

Egy hajóroncs, ami bizony nem kincseket és csodákat rejt

A legtöbb kutatóállomás, melyek a tengerek és óceánok ökoszisztémájával foglalkoznak, rajonganak a hajóroncsokért, mivel az elsüllyedt hajók a legtöbb esetben mesterséges zátonyokként teremtenek otthont számos tengeri faj számára (a Shackleton's Endurance nevű hajóroncsért például megőrültek a tengerek lakói). De új kutatások feltárták, hogy egyes elsüllyedt hajóknak igen negatív hatásuk is van a környezetre.

Ősi, rejtélyes lábnyomokra bukkantak az angliai tengerparton

A Manchesteri Egyetem régészei és geográfusai több száz ősi állat- és emberi lábnyomot fedeztek fel az angliai Merseyside egyik tengerpartján. Ezek arra utalnak, hogy a globális tengerszint gyorsan emelkedett az utolsó jégkorszak után, körülbelül 9000-6000 évvel ezelőtt. Az itt élő emberek alakították a gazdag árapály ökoszisztémákat, amely részét gímszarvasok, őzek, vaddisznók és hódok képezték, valamint olyan ragadozók, mint a farkas és a hiúz.

Kagylók mesélnek a Föld több száz évvel ezelőtti kis jégkorszakáról

A „szűkszavú" kagylók furcsa lénynek tűnhetnek a kutatók számára, bár minden figyelem rájuk irányul, amint kiderül, hogy „kivételes természettörténészek". A héjukon található növekedési sávok a fák gyűrűihez hasonlóan fontos információkat hordoznak a környezetről és arról, hogy az hogyan változott az évek során.

Hátborzongató figyelmeztetés a Föld fáival kapcsolatban

A tengerparti vörösfenyőktől a súlyosan veszélyeztetett sárkányfenyőiig, még a legtiszteltebb fás szárú növényeink is rettenetes bajban vannak. Egy új tanulmány szerint egyes fajok elvesztése azonban nemcsak a helyi erdőket veszélyezteti, hanem egész ökoszisztémákat fenyeget.

Sirályok is szállíthatják a belükben az invazív fajokat

A sirályok jelentős szerepet töltenek be a helyi ökoszisztémákban zavart okozó, agresszíven terjedő fajok szállításában - állapították meg az ökológusok Barcelonában kikelt sirályfiókák béltartalmának elemzése alapján.

Így őrizhetők meg az édesvízi halak és más élőlények a jővő generációknak

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport átfogó elemzést készített az európai édesvízi biológiai sokféleség védelmének legfontosabb szempontjairól, melyben a kontinens vízgyűjtőit értékességük szerint, az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján rangsorolták. A kutatók azt találták, hogy a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken helyezkedik el, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek.

Az afrikai vadkutyák 22 nappal később szülnek, mint 30 évvel ezelőtt

Az afrikai vadkutyák az év leghidegebb időszakában szeretnek szaporodni, és a klímaváltozás eltolta a születés átlagos időzítését 3 héttel alig 30 éven belül - írja a New Scientist magazin.

Rohamosan csökken a rovarbeporzók száma

A virágos növények terjedését és sokszínűségének kialakulását közel 100 millió éve, a kréta időszakban is a rovarok beporzó tevékenysége segítette – tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP). Ahogy rámutattak, a rovarok és a virágos növények ez idő alatti közös fejlődése tette lehetővé az emberiség közel 30 százalékának táplálékul szolgáló, kimagasló tápértékkel bíró növények termesztését.

Így változtatják meg az óceánba veszett hajóroncsok milliói az életet

A becslések szerint körülbelül hárommillió hajóroncs hever a tengerfenéken világszerte, amelyek közül több fából készült; egy új tanulmány szerint ezek az elsüllyedt faszigetek viszont élénk táptalajnak bizonyulnak a mélytengeri mikrobák számára. A tudósok szerint ezek az ember alkotta struktúrák olyan mértékben befolyásolják az óceánok fenekén élő kényes ökoszisztémákat, amelyekről korábban nem igazán esett szó tudományos körökben.

A tudósokat is meglepte: úszkáló lényekre bukkantak az Antarktisz jege alatt

A tengeri élet rejtett világát fedezték fel az antarktiszi jég alatt

Egy hatalmas antarktiszi jégtakaró alatt egy katedrálisszerű, több száz méteres barlangban kis garnélaszerű lények rejtőznek egy újonnan felfedezett víz alatti ökoszisztémában, amely egészen a közelmúltig jégbe zárt titok maradt. Egy új-zélandi tudóscsoport talált rájuk mintegy 500 méterrel a jég alatt egy feltételezett torkolatban, több száz kilométerre az úgynevezett Ross-jégpolc szélétől.

Javában rajzanak a díszes tarkalepkék a Peszéri-erdőben

Számos lepkefaj mellett a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) rajzása is megfigyelhető május közepén a Peszéri-erdőben. Ez a széles elterjedési területű faj eurázsiai faunaelem, amelynek sajnos a legtöbb európai állománya kipusztult mára, illetve nagymértékben megfogyatkozott. A Duna–Tisza közén napjainkra csak néhány populációja maradt fent, ennek megfelelően a megőrzése kiemelt fontossággal bír. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Medveészlelés Acsa határában

Május 25-én Acsa és Püspökhatvan között egy magányosan kóborló barnamedvéről érkezett lakossági bejelentés az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Az Önkormányzat értesítette a Pilisi Parkerdőt a történtekről, a vizsgálat pedig igazolta, hogy valóban medve járt a térségben. A medve mozgásának nyomon követése érdekében a Pilisi Parkerdő Zrt. – egyeztetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával – vadkamerákat helyez ki. A területért felelős hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai naponta, rendszeresen ellenőrzik az érintett körzetet. - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.

Felesküdtek az utolsó „vad szigetek" védelmére

Bécs, mint Duna-parti nagyváros adott otthont a LIFE WILDisland projekt nyitókonferenciájának, amelyen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) is képviseltette magát. A projekt célja, hogy megőrizze a természetes Duna-szigeteket, mint a folyódinamika kiemelt élőhelyeit. A szigetek által alkotott élőhely-folyosó hozzájárul az ökológiai kapcsolat erősítéséhez és egy Európa szívében található természetes vadon megőrzéséhez – tájékoztatta szerkesztőségünket a DDNP.

Lehet, hogy mélyen fekvő gombák kulcsfontosságúak az ökoszisztéma túléléshez egy melegedő világban

A növényi anyagot lebontó gombák lehet, hogy egészségesen tarthatják az ökoszisztémákat, különösen aszály után.

Először találtak kifehéredett tengeri szivacsot az új-zélandi vizekben

Áder János látogatása a Pilisi Parkerdőben

Áder János köztársasági elnök – Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára kíséretében – 2022. március 21-én látogatást tett a Pilisi Parkerdőben, ahol megtekintette a 2014-ben jelentős jégkárt szenvedett, azóta helyreállított területeket, valamint tájékozódott a Pilisi Parkerdőben folyó örökerdő-gazdálkodás részleteiről. A látogatás érdekessége, hogy a jégkár következményeinek helyreállítására 2015-ben Áder János kezdeményezett társadalmi összefogást.

Megújuló erdők a Beliczay-szigeten

Több mint 61.000 facsemetét ültetett el az érdi Beliczay-szigeten a Pilisi Parkerdő. A jelenleg közel 10 hektárt érintő beavatkozás az első lépése annak a folyamatnak, amellyel az eddig alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ökológiai szempontból sérülékeny állományt változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők váltják fel.

Kevésbé élénk a Nagy-korallzátonyon élő halak színe

Hetekkel azután, hogy a Nagy-korallzátonyt újabb tömeges kifehéredés sújtotta, egy tanulmányt publikáltak az ember okozta klímaváltozás új és váratlan következményéről. A szakemberek ebben kifejtik, hogy az Orpheus-sziget körüli, a zátony közepén élő, élénk színű halközösségek egyre ritkábbak. Ez a folyamat a tudósok szerint valószínűleg úgy megy végbe, hogy az élénk színek – amelyeket a halak álcázásra használnak – már nem segítik az állatokat beleolvadni a már szinte szürke környezetbe.

Érdekességek és hasznos tippek várnak a víz világnapján

A víz világnapja alkalmából megtudhatjátok, miért alapvető fontosságú a víz, tippeket adunk, hogyan óvhatjátok meg és tudjátok újrahasznosítani, de hoztunk néhány érdekességet a hazai tavakkal és forrásvizekkel kapcsolatban is.

Tudja-e, hol van Budapest egyedülálló mocsárvidéke?

Sokan nem is gondolnák, hogy a fővárosunkban is létezik egy különleges mocsárvidék. A Merzse-mocsár az egykor ingoványos vidéknek számító Pest egyik napjainkig fennmaradt maradványa, a múltban tönkretett, de 1977 óta már védelm alatt álló igazi természeti reliktum .

A klímaváltozás miatt egy hónappal korábban virágoznak a növények az Egyesült Királyságban

Egy polgári tudományos adatbázist használva a 18. század közepéig visszamenő feljegyzésekkel egy a Cambridge Egyetem által vezetett kutatócsapat azt találta, hogy a klímaváltozás hatásai miatt egy hónappal korábban virágzanak a növények az utóbbi globális melegedés alatt.

A tengerparti régióknak már csak 15 százaléka érintetlen

A világ tengerparti ökoszisztémáinak már csak 15,5 százaléka maradt érintetlen egy új kutatás szerint.

A Nyasza-tó lett az év veszélyeztetett tava 2022-ben

A világ egyik legrégibb tavát, a dél-afrikai Nyasza-tavat nyilvánították a természetvédők az 2022-es év veszélyeztett tavának, a vizes élőhelyek napja alkalmából.