Buddha az ókori Egyiptomban - Buddha szobrot fedeztek fel egy római kori templomban

Miközben Egyiptom délkeleti részén az ókori Berenike vörös-tengeri kikötőjét tárta fel, egy nemzetközi csapat felfedezett egy római kori (körülbelül Kr.e 31-Kr.u. 330) Buddha szobrot. Számos más lelettel együtt a szobor azt mutatja, hogy akkoriban Egyiptom és India között messzire nyúló kereskedelmi kapcsolatok voltak. - írja a Bibliai Régészeti Társaság honlapján.

Az "istenek húsát" szimbolizáló két arany nyelvet tártak fel ókori egyiptomi múmiákban

A két új lelettel  az arany nyelvek teljes számát hozza, amit az ókori egyiptomi múmiákban találtak az ókori városban, Oxyrhynchus-ban. - írja a Live Science.

Megnyílt Egyiptom 20 éve épülő és gigantikus méretű régészeti múzeumának egy része

Régészek egy elsüllyedt kincsekkel és titkokkal teli ősi egyiptomi templomot és szentélyt fedeztek fel

Egyiptomban régészek elrejtett kincset fedeztek fel egy víz alá süllyedt templomban és egy szentélyben. Miközben Egyiptom Földközi-tengeri partjainál egy csatornát kutattak, víz alatti régészek Amun istenhez és Afrodité istennőhöz kapcsolódó ősi kincsekkel teli elsüllyedt templomot és szentélyt fedeztek fel.- írja a Live Science magazin.

Egy új elmélet szerint Tutankhamun ittas szekérhajtás közbeni karambolban halt meg

Az új elmélet szerint a fáraó aktívabb volt és mobilabb, mint korábban gondolták. - írja a BBC Science Focus.

Egyiptom nemrégiben felfedezett ősi munkaműhelyeket, sírokat mutatott be

Az egyiptomi régészeti hatóságok szombaton ókori munkaműhelyeket és sírokat mutattak be, amiket nemrégiben fedeztek fel egy fáraói nekropolisznál, Kairo mellett. - írja a phys.org.

Madarakat áldoztak Isis istennőnek a Római Birodalomban

A Pompeiiban lévő Isis Templom feltárt romjaiban egy régész és egy biológus bizonyítékot talált arra, hogy madarakat áldoztak fel Isis istennőnek. A lelet jelentős, mert ilyen rituálékat privát végeztek; így kevés bizonyítékot találtak róluk. - írja a phys.org.

III. Károly már a koronázásával rekordot dönt

A világ felfokozott érdeklődéssel várja Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága új uralkodójának, III. Károlynak koronázási ceremóniáját. Károly király édesanyja, néhai II. Erzsébet az angol történelem leghosszabb ideig trónon ült koronás fője, aki kereken 70 évig és 214 napig uralkodott, megdöntve ezzel a hosszú ideig brit rekordernek számító Viktória királynő 63 évig és 216 napig kitartó regnálási idejét. Tévedés azonban arra gondolni, hogy II. Erzsébet királynő egy egész emberi életet kitevő uralkodási ciklusa lenne az abszolút rekord; a tavaly szeptemberben meghalt brit uralkodó ugyanis csak a hetedik helyen áll a lleghosszabb ...

Videó: Bizarr szoborra leltek az ókori egyiptomi szarkofágokban

Horrorisztikus óegyiptomi lelet került elő II. Ramszesz templomából

Több mint kétezer mumifikált kosfejet találtak a Ptolemaida-dinasztia idejéből II. Ramszesz fáraó egyik templomában - közölte vasárnap az egyiptomi turisztikai és műemlékvédelmi minisztérium.

Amulettekkel védték a túlvilágon a mumifikálódott aranyfiút

Értékes amulettek borították egy tinédzser fiú testét, akinek múmiáját 1916 óta egy múzeumban tároltak, derült ki egy most közzétett tanulmányból. Egy tudóscsoport CT-szkenner segítségével digitálisan „csomagolta ki" a 2300 éves múmiát, hogy végre „feltárja titkait".

Mumifikálódott krokodilokat rejtett ez az egyiptomi sír

Az Egyiptom déli részén található Qubbat Al-Hawāban ásatásokat végző régészek mumifikálódott krokodilok maradványait rejtő sírt tártak fel. A terület Asszuánnal szemben, a Nílus nyugati partján található, és főként az ókori Egyiptom régi és középső királyságából származó nemesek és papok nyughelyéül szolgált.

Döbbenetes, új arcát mutatta meg Egyiptom legnagyobb fáraója

A több mint 3000 évvel ezelőtti szobrokon és rajzokon a sokszor csak szentként emlegetett uralkodót jóképű, istenfélő férfiként ábrázolják, kerek arccal, kiemelkedő orral és magas arccsonttal. II. Ramszesz fáraó 1881-ben feltárt múmiája azonban kevesebb szubjektív részletet tartalmaz. Szerkezetét az évek során tudósok, történészek és művészek többször is felhasználták a fáraó arcának rekonstruálására. Ezek azonban sokszor nagyban eltérnek egymástól.

Krokodilfejeket tettek ezeknek az egyiptomi nemeseknek a sírjába

Krokodilfejeket találtak az ókori egyiptomi nemesek sírjában a thébai nekropoliszban feltárást végző régészek. A régió a Nílus nyugati partján, Thébával (Luxor) szemben található, Felső-Egyiptomban. A fáraó korszak nagy részében rituális temetkezésekre használták, különösen az Újbirodalom idején.

Arany ékszerek pazar gyűjteménye hevert a mélyben

A Cambridge-i Egyetemmel együttműködő egyiptomi-angol régészeti misszió egy arany ékszergyűjteményt fedezett fel a Nílus keleti partján, a Mai Minya kormányzóságban található Tell El-Amarna nekropoliszban végzett ásatások során. Ez utóbbi Amarna városának temetője volt, amelyet időszámításunk előtt 1346-ban építettek Ehnaton fáraó, a tizennyolcadik dinasztia végének 10. uralkodójának fővárosaként.

Múmiák arca tárult fel egy lenyűgöző felfedezés során

Egyiptomi régészek színes múmiákról készült portrékat tártak fel – jelentette az egyiptomi kormány. A kutatók egyiptomi múmiák két teljes portréját és mások töredékeit találták meg az egyiptomi Fayoumban található Gerza ásatási helyén, így ezek az alkotások az elsők, amelyeket több mint 115 év után fedeztek fel. Flinders Petrie angol régész volt az utolsó, aki hasonló műalkotásra bukkant, amikor 1911-ben 146 múmiaportrét fedezett fel egy római temetőben.

A téli napfordulóhoz igazították ezt az egyiptomi sírt

A Malagai Egyetem (UMA) és a Jaen Egyetem (UJA) régészeiből álló csapat felfedte a legrégebbi ókori sírt, amely a téli napfordulóhoz igazodik.

Megfejtették az ókori egyiptomi múmiatetoválások egy szent motívumát

A Nílus partján fekvő ősi városban feltárt két nő mumifikálódott bőrét tetoválások díszítik. Ezek a bizonyítékok arra utalnak, hogy a hát alsó része már több mint 3000 éve divatos tetoválási hely.

Sok ember életét követelte a fáraó átka - Ma 100 éve fedezték fel Tutanhamon sírját

Tutanhamon az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájának egyik nem túl jelentős uralkodója volt, nevét mégis szinte mindenki ismeri. Egyrészt ez annak köszönhető, hogy a sírja teljesen érintetlenül megmaradt 1922-es felfedezéséig, másrészt pedig a feltárást követő rejtélyes halálesetek is hozzájárultak ehhez a hírnévhez. Az utóbbi eseménysorozatot a fáraó átkának szokták nevezni.

Elképesztő dolgot találtak Tutanhamon sírkamrájában

Rejtélyes képeket találtak Tutanhamon sírkamrájában. A szakértők a felfedezés alapján úgy vélik, a fáraó nyughelye egy olyan titkos átjárót rejthet, ami elvezethet a legendás egyiptomi királyné, Nofertiti sírjához.

Itt épült a négy elveszett ókori egyiptomi naptemplom egyike

A Kairótól délre, az egyiptomi Szakkara mellett fekvő Abu-szírban feltárást végző régészek felfedezték a négy elveszett ókori egyiptomi „naptemplom" egyikének romjait. Abu-szírt az óbirodalom korszakának nekropoliszaként aposztrofálták, amely az ókori egyiptomi főváros, Memphis egyik fő temetőjeként szolgált.

A padláson rejtőzött ennek a rejtélyes egyiptomi múmiának a feje

Az angliai Kentben egy lakás padlásán találtak rá egy ókori egyiptomi múmia fejére. A most végzett CT-vizsgálat során kiderült, hogy egy legalább 2000 évvel ezelőtt élt nőhöz tartozhatott. A Canterbury Christ Church Egyetem kutatói szerint a fejet a 19. században egyfajta emléktárgyként hozhatták Egyiptomból.

Meghökkentő szexuális eszközt találtak Tutanhamon sírkamrájában

Tutanhamon az Újbirodalom legsikeresebb uralkodócsaládja, a 18.dinasztia egyik utolsó fáraója volt. A fiatalon 18-19 éves korában meghalt uralkodót elsősorban nem a történelmi jelentősége, hanem a szinte teljes épségében fennmaradt sírkamrája teszi a dinasztia és az ókori Egyiptom leghíresebb fáraójává. Az Újbirodalom korában a régi főváros, Théba közelében fekvő Királyok völgye volt csaknem ötszáz éven át a 20. - 18. dinasztia fáraóinak a temetkezési helye, ahol a 20. század elején öt évig tartó és csaknem reménytelennek látszó kutatás után 1922. november 4-én Howard Carter brit archeológus megtalálta az „elveszett fáraó", Tutanhammon ...

Ismeri Hórusz szemének mély és néha bizarr szimbolikáját?

Az ókori Egyiptomban Hórusz szeme a védelmet, az egészséget és a gyógyulást szimbolizálta. A szem inkább fogalomnak számított és nem a tényleges, fizikális szemet jelentette – egy olyan fogalmat, amely a mai napig mély szimbolikát hordoz. De miért kapcsolódik ez a fiatalság valami olyanhoz, mint egy szem, és vajon ki volt Hórusz? Nos, ez nem a szokásos történet és a tudósok folyamatosan kutatják.

Újabb titkokról lebbente fel a fátylat Szakkara

A Szakkarai Régészeti Misszió régészei bronzszobrokkal és szarkofágokkal teli nagy ládát fedeztek fel az egyiptomi Szakkarai Nekropoliszban. Ahogy arra rámutattak, az ásatások már 2018 óta folynak itt, ahol korábban összesen már száz fakoporsót találtak, de még számos titkot rejtegethet a terület.

Három érdekesség Julius Caesarról… a császárról, aki mai napig is hat az építészetre!

Az ókori Róma legismertebb császára, Julius Caesar korához számos olyan forradalmi találmány köthető, amely nemcsak a Birodalom terjeszkedését biztosította, de a mai napig hatással van az építészetre. A fejlesztések mellett azonban a hódításairól is híres ez az időszak, amelyek során a háborúk elkerülhetetlenek voltak: ezzel Caesar is tisztában volt, sőt a sikerért képes volt akár teljes seregét feláldozni. A Viasat History történelmi csatorna több estét is a római kornak szentel, így, május 13-án 21 órakor a Gigantikus római építmények, május 23-án 22:15-től pedig a Caesar ítéletnapi háborúja idézi fel a régmúlt pillanatait. Addig ...

Új eszközök segítségével feltárás nélkül is árulkodnak a szarkofágok

A történelem még mindig számos titkot rejteget, de szakemberek kitartó munkájával egyre közelebb kerülünk múltunkhoz. Zahi Hawass egyiptomi régész és egyiptológus – aki nemrégiben hazánkban is tiszteletét tette – fáradhatatlanul küzd azért, hogy újabb csodákat tárjon fel csapatával. Legutóbb Szakkarának szentelte idejét, ahol egy eddig ismeretlen temetkezési helyszínt találtak, tele különböző érdekességekkel és kivételes műtárgyakkal. A legújabb technológiáknak köszönhetően pedig a területet úgy tárták fel – köztük a kort, a nemet és a halál okát is kiderítve –, hogy egyes szarkofágokat még a helyükről sem kellett kiemelni. A három ...

Kiskorától vonzódott az egyiptomi kultúrához a hieroglifák megfejtője

Jean-Francois Champollion 1822-ben jött rá, hogy hieroglifák nem önálló szavakat, hanem betűket, jeleket jelölnek. Az egyiptológia tudományának megalapítója 1832. március 4-én halt meg. Őt tartják a rosette-i kő megfejtőjének is, aki megnyitotta az utat a hieroglifák és az ókori Egyiptom világába.

Több ezer éves, egyiptomi gabonatárolók nyomaira bukkantak

Egy közös egyiptomi-osztrák régészeti misszió régészei gabonatárolókat és adminisztratív épületeket tártak fel Kom Ombóban, a Nílus folyó keleti partján, Felső-Egyiptomban, az Asszuáni Kormányzóság székhelyén.

Szív alakú, ősi oázist fedeztek fel az űrből

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén tartózkodó űrhajósok tavaly májusban összesen 400 kilométert tettek meg a Föld felett, amikor egy szív alakú oázist láttak meg az egyiptomi sivatagban. Az erről készült, megdöbbentő fotót a NASA Earth Observatory online portálja stílusosan pont Valentin napon, február 14-én osztotta meg.

Ókori egyiptomi balzsamozó titkos raktárra bukkantak

A Cseh Egyiptomi Tudományos Intézet régészei az ókori egyiptomi mumifikáció gyakorlatához kapcsolódó műtárgyak titkos raktárát fedezték fel az Abu Sir névre hallgató temetőben végzett ásatások során. Valamennyi egy olyan korszakból származik, amikor az ókori egyiptomi társadalom új utakat keresett egyedi egyiptomi identitásának megőrzésére.

18 ezer cserépdarab mesél az ókori egyiptomi mindennapokról

Egyiptom középső részén, Athribis rég elveszett városában a kutatók több mint 18 ezer feliratos kerámiadarabot katalogizáltak, amelyek egy részét valószínűleg diákok írták. A tintával ellátott kerámia szilánkjai „ostraca" néven ismertek. Az ókori Egyiptomban a papirusznál sokkal olcsóbb és hozzáférhetőbb törött tégelyek és egyéb edények maradványait napi rendszerességgel használták többek között a kereskedések feljegyzésére, az irodalom másolására, valamint a diákok írás- és rajztanítására.

Digitálisan csomagolták ki a pompás, érintetlen fáraómúmiát

Háromezer év óta most először csomagolták ki I. Amenhotep fáraó múmiáját – és most is csak digitálisan, CT-vel. Nemcsak mumifikálásának eredeti körülményeiről, de a halála után több száz évvel történt újratemetéséről is sokat megtudtunk

Óriási kosfej szobrokat találtak az egyiptomi szfinxek sugárútján

Az egyiptológusok három óriási kosfej szobrot fedeztek fel a luxori Karnak-templomtól délre. A templomot nagyjából 4000 és 2000 évvel ezelőtt építették, és nagy részét Ámonnak ajánlották, aki egyike volt a legrégibb isteneknek az ókori Egyiptomban. Leggyakrabban emberként kettős tollkoronával, illetve kos formájában ábrázolták. A templomkomplexum több mint 250 hektáron terül el.

Modern technológiával vizgálnak újra ókori bűneseteket

A bűnözés egyidős az emberiséggel: a haragból, kapzsiságból vagy féltékenységből elkövetett bántettek végigkísérték a történelmünket. Azonban a technológiai fejletlenség miatt a letűnt korokban nehezebb volt az esetek végére járni, mint manapság. A Viasat History képernyőre tűz egy olyan dokumentumsorozatot, amelyben újra górcső alá veszik a múlt érthetetlen tragédiáit – ezúttal modern tudományos módszerekkel, profilozók, fegyverszakértők és genetikusok segítségével. A Tetthely: Az ókor október 4-én 21 órától igyekszik megoldani a történelmi rejtélyeket.

Ilyen rituális felajánlásokat tettek egy tehénistennőnek Egyiptomban

A Kafr El-Sheikh kormányzóságban található Tel al-Fara ősi lelőhelyén vallási rituálékban használt eszközöket fedeztek fel az ásatásokat végző régészek. A tárgyakat valószínűleg a Hathornak, a szépség, az öröm, a szerelem és anyaság ókori egyiptomi istennőjének szentelték.

Páratlan utazás az UNESCO világörökség kincseinek nyomában

Az UNESCO világörökségvédő programját 1972-ben alapították, és ha egy helyszínt felvesznek, biztosak lehetünk abban, hogy bolygónk és az emberi civilizáció páratlanul értékes és pótolhatatlan darabjáról van szó. A lovaggá ütött cambridge-i történész, Christopher Clark nem kisebb dologra vállalkozott, minthogy körbeutazza a Földet, felkutassa az UNESCO világörökségének helyszíneit és a Bolygónk kincsei sorozatban bemutassa az érdeklődőknek a világ csodáit. A hat epizódban bejár Kairótól és Velencétől kezdve Párizson át egészen Mumbai-ig és Quito-ig számos lenyűgöző helyet, mi pedig augusztus 8. vasárnap 19:55-től a Viasat History-n mmegtudhatjuk, ...

Antik gondolatok mentén építkezünk ma is

A modern világ építészeti csodáinak alapjait már az ősi civilizációkban lefektették. Az antik kor legérdekesebb és legbonyolultabb épületei pedig a mai szakemberek látásmódját is befolyásolják, inspirálják őket. Gondoljunk csak a piramisokra, a Stonehenge-re, a kínai nagy falra, a Notre Dame-ra vagy a Taj Mahalra – ezeket és további rendkívüli építményeket láthatunk az Ősi mérnöki létesítmények című dokumentumsorozatban július 5. hétfő 21 órától a Viasat History műsorán elképesztő videók, szakértői beszélgetések és légifelvételek ötvözetével.

Bronzkori kincsekre bukkant az erdőben egy svéd tájfutó térképész

Mintegy 50 darab, több mint 2500 éves bronzkori ereklyére bukkant egy svéd tájfutó térképész Nyugat-Svédország egyik erdejében - közölték a hatóságok csütörtökön.

Először azonosították egy várandós nő ókori egyiptomi múmiáját

Lengyel régészek Varsóban  egy egyiptomi múmiát tanulmányoztak, és röntgenfelvételik kimutatták, hogy a korábban vélttel szemben nem papot, hanem egy várandós nőt mumifikáltak az ókorban.

Miniatűr ókori római napórát fedeztek fel egy pisai ásatáson

Miniatűr ókori római napórát fedeztek fel egy pisai ásatás leletei között.

Megtalálták az elveszett aranyvárost Egyiptomban

Egy egyiptomi régészeti misszió bejelentette csütörtökön, hogy megtalálta a 3000 éves "elveszett aranyvárost", amelyet a homok temetett maga alá az ókori emlékekben gazdag Luxorban.

Meglepő háziállatra bukkantak a világ legrégebbi kisállattemetőjében

Az egyiptomi régészek az eddigi legrégebbi kisállat temetőre bukkantak. A közel 2000 éves temetkezési helyen az egykori egyiptomiak szeretett állataikat helyezték örök nyugalomra. A macskák és majmok maradványai még mindig viselték a kagylóval, üveg- és kőgyöngyökkel kirakott nyakörvet.

Ősi titok tárult fel az ó-egyiptomiak balzsamozásáról

Az ókori egyiptomi mumifikálás eddig ismeretlen részleteit tárta fel egy 3500 éves orvosi papirusztekercsen azonosított útmutató, amely az eddig felfedezett legrégebbi "balzsamozási kézikönyv".

Klímaváltozás okozta egyes ókori egyiptomi települések pusztulását

Egyiptomi települések néptelenedtek el a klímaváltozás miatt a késő római korban - állapította meg egy hétfőn megjelent svájci tanulmány.

Az eddigi leggazdagabb kincsleletekre bukkantak 2020-ban a régészek

A régészek is megérezték 2020-ban az új koronavírus-járvány nyomában járó a hatásokat, mivel számos ásatás elmaradt vagy csak korlátozott körülmények között tudták elvégezni a munkálatokat. A nehéz esztendő ellenére számos régészeti és történelmi felfedezésre derült fény, köztük egy perui kiterjedt macskarajzra, a legendás Romulusnak a sírjára, az egyik legnagyobb hosszúház felfedezésére és még sok másra.

Idén hatszor bizonyították a nők rátermettségüket a történelemben

A történelem során a nők többször bizonyították, hogy kitűnő harcosok, stratégák és karizmatikus vezetők, akik erőteljes, ravasz és bátor cselekedetekre voltak hivatottak. A régészek 2020-ban is olyan, érdekes tényeket tártak fel a múltból, amelyek mindezt igazolják. A lándzsavetéstől a bosszúálló varázslatokig itt van hat kitűnő példa az idei évből, amikor a nők megmutatták nekünk, hogy nem minden esetben szabad rájuk a „gyengébb nemként" tekinteni.

Meglepő helyen bukkantak a bizarr, mumifikált páviánokra

Mumifikált páviánokra bukkantak a tudósok, amelyek a remények szerint felfedhetik a feljegyzésekből jól ismert távoli vidéket, az eddig elveszettnek hitt Puntot, ahová az ókori egyiptomiak többször indítottak kereskedelmi expedíciót.

Rettegtek a fáraó átkától, megtagadták a falbontást

1922. november 24-én délelőtt a Királyok Völgyében tetőfokára hágott az izgalom, a három héttel korábban egy ókori szemétlerakó mélyén megtalált fáraósír lefalazott bejáratánál. Hárman, egy kifogástalanul öltözött angol lord, valamint egy szintén a korabeli divatlapokat idéző hölgy, gyertyával a kezükben botorkáltak lefelé a félhomályba vesző lépcsősoron a sírkamrát felfedező régész, Howard Carter társaságában. A jellegzetes hosszú fehér galabíját és turbánt viselő egyiptomi munkások tisztes távolból, az aggodalomtól kitágult szemekkel meredtek a kripta bejáratára. A babonás fellahok még hittek abban az ősrégi, az óegyiptomi időkbőll ...