Az össz emberi sejtek katalógusa matematikai mintázatot mutat

Az emberi test diverz alakú és méretű sejtek trillióinak komplex közösségéből áll, melyek mind együtt működnek, hogy az ember életben maradjon. A legkisebb sejtek, mint a vérlemezkék és vörösvérsejtek, eltörpülnek a masszív izomsejtek mellett. Amikor méretekről van szó, olyan mintha egy cickányt egy kék bálnához hasonlítanánk. Most a kutatók, Ian Hatton, a montreali McGill Egyetem munkatársa és kollégái adatokat gyűjtöttek a testben lévő összes jelentős sejtfajtáról és egy hasonló matematikai mintázatot fedeztek fe ezekben a sejt kapcsolatokban. A kutatók felfedezésükről a Proceedings of the National Academy of Sciences magazinban sszámoltak ...

A hangyák segítségével az emberek jobb szállítási hálózatokat tudnak építeni

A Kaliforniai Egyetem bilógusai felfedezték, hogy a hangyák fészeképítésének megfigyelése hasznos lehet az emberek számára, hogy hatékonyabb szállítási rendszereket tervezzenek.  Azt találták, hogy a rovarok fészkei tükrözik azt a módot, ahogy együttműködnek a  táplálékkereséskor, vagy azt hogy nem működnek együtt. - írja a Kaliforniai Egyetem honlapján.

Műholdak dokumentálják a hőhullámok növényekre gyakorolt hatásait

Egy új tanulmány megmutatja hogyan hatnak a száraz peroódusok a fotoszintézisre a nap folyamán. A tanulmány azt találta, hőhullámok idején a tipikusan száraz régiókban a növények a reggeli órákban fokozzák szén-dioxid bevitelüket és csökkentik a fotoszintézist a nap közepén és délután. A kutatók elemezték az új generációs geostacionárius műholdaktól származó adatokat. - írja a Lipcsei Egyetem a phys.org -on.

Az ÖK kutatói számítógépes szimulációval vizsgálták az örvös légykapó énekét az állati kultúrák megértésének céljával

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tanulási folyamat során feltételezhető egyszerű mechanizmusok magyarázhatják-e a terepen megfigyelt énekmintázatokat az örvös légykapónál. Az általuk épített egyedalapú szimulációs modell segítségével megmutatták, hogy ezek a mechanizmusok képesek egy komplex polimorf madárének-kultúrát fenntartani. Kutatásuk eredményeit a közelmúltban a Frontiers in Ecology and Evolution szakfolyóiratban publikálták.

A szomjas paradicsomok ultrahangokat bocsátanak ki - és lehet, más növények hallgatják

A növények csendes, tőlünk eltérő organizmusoknak tűnhetnek, de egy friss kutatás azt találta, hogy magas kattanó hangokat adnak ki, amikor küzdenek, hogy vizet találjanak. Elvileg a szomszédos növények megérthetik és reagálhatnak ezekre a zajokra. A kutatók a The Conversation magazinban publikálták felfedezésüket.

A szárnyakon lévő foltok javítják a lepkék repülési hatékonyságát

Egy leopárd lehet, hogy nem képes változtatni foltjain, de egy új kutatás azt mutatja, hogy a lepkék igen, úgy alakítva, hogy képesek túlélni hosszabb vándorlásokat. - írja a BBC Science Focus Magazin honlapján.

Egy Németországnál is nagyobb területet zárnak le a veszélyeztetett állatok védelmében

A tájtervezés fontossága a fenntartható vízgazdálkodásban

Erős Tibor, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) igazgatója, a Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport vezetője a világ egyik legrangosabb víztudományi szaklapjában, a WIREs Waterben jelentetett meg nemzetközi társszerzőségben írt tanulmányt a tájtervezés fontosságáról.

A BLKI kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták vízi ökoszisztémák átalakulását és regenerációs képességét biológiai inváziót követően

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai nemzetközi együttműködésben vizsgálták európai és észak-amerikai sekély tavak ökológiai állapotának átalakulását és regenerációs képességét inváziós kagylófajok sorozatos megjelenése után. Megállapították, hogy az invazív fajok ökoszisztémára gyakorolt hatásai idővel gyengülnek, ugyanakkor felerősödnek a versengő, sőt közel hasonló taxonok sorozatos invázióját követően. Az eredményekről szóló tanulmány (https://link.springer.com/article/10.1007/s10021-023-00828-2) az Ecosystems című folyóiratban jelent meg.

Magyar és román kutatók az inváziónak a növény-beporzó közösségekre gyakorolt többszintű hatását tárták fel

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Babeş-Bolyai Egyetem (BBE) kutatói három közelmúltban megjelent tanulmányukban tizenkét, különböző tulajdonságokkal rendelkező lágyszárú inváziós növényfajnak a vegetációra (Fenesi et al. 2023), a beporzóközösségekre (Kovács-Hostyánszki et al. 2022) és a beporzó rovarok funkcionális tulajdonságaira (Szigeti et al. 2023) gyakorolt hatásait tárták fel. Terepi vizsgálataik során Magyarországon és Romániában inváziós fajok által elözönlött és természetközeli területek növény- és beporzóközösségeit mérték fel és hasonlították össze. A megfelelő összehasonlítás és részletes feltárás érdekében azonnos ...

A vízimadarak jelzik a vizes területek jellemzőit

Egyes madárcsoportok előfordulása a sós, szikes tavak környezetében szoros összefüggést mutat a vizes terület környezeti jellemzőivel, így például a víz sótartalmával - derült ki az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatóinak Kazahsztánban folytatott vizsgálatából.

Az ÖK kutatói elkészítették Magyarország tájtípusainak osztályozását a lehetséges növényzet alapján

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a közelmúltban megjelent tanulmányukban arra a kérdésre keresték a választ, hogyan lehet növényzeti tájosztályozást készíteni olyan területekre, ahol aktuálisan nincs nincs vagy csak korlátozottan van jelen őshonos növényzet. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósult projekt keretében a kutatók hazánk lehetséges növényzete alapján statisztikai módszerekkel elkészítették Magyarország tájtípusainak osztályozását, a kapott csoportosításokat pedig térképen ábrázolták. Az új tájosztályozás fenntartható, őshonos alternatívát kínál a vvárosi ...

A szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár

Az ÖK kutatóinak vizsgálata szerint a szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok számára

Az ÖK kutatóinak vizsgálata szerint a szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok számára

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (ÖK VÖI) kutatói legújabb konzervációökológiai kutatásukban Lengyel Szabolcs tudományos tanácsadó vezetésével azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a szántók visszagyepesítése a mezei madarak állományait. A Hortobágyi Nemzeti Parkban nagy térbeli léptékű terepi kísérlet keretében gyepesítésen átesett és továbbra is szántóként művelt kontrollterületeken végeztek mintavételt a beavatkozások előtt és után. Az eredmények szerint a mezei madarak fajszáma a kezelt területeken és az extenzív szántókon is jelentősen nőtt, míg az egyedszám és a diverzitás csak a gyepesített területekenn ...

Tavaszi természetles

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület TermészetLesen (https://www.mme.hu/termeszetlesen) adatgyűjtő programjának következő állomása a Tavaszi természetles, amely nem csak a környezetünkben élő madarak, de a kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök megfigyelésének rögzítésére is alkalmas. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Rémisztő dolgot fedeztek fel az óceán mélyén, hatalmas katasztrófát idézhet elő

Riasztó hőhullámokat azonosítottak az óceánok mélyén, ennek pedig pusztító hatása lehet a partvidékek élőlényközösségére.

Döbbenetes felfedezés: ez fog történni, ha eltűnnek a nagyragadozók

A világ szinte valamennyi nagy ragadozójának létszáma jelentősen csökkent, sokukat a kihalás fenyegeti. Egy átfogó új tanulmány arra figyelmeztet, hogy a ragadozók pusztulása jelentős ökológiai és gazdasági károkkal jár, de a hatás talán még visszafordítható.

Fokozott veszélyben van a szigetek biodiverzitása

A szigeteken élő emlősök fokozott kihalási kockázatára hívta fel a figyelmet egy új tanulmány, amely a Science folyóiratban jelent meg.

Szabadidős horgászok segítségét kérik

Szabadidős horgászok segítségét kéri a hazai vizek állapotának felméréséhez az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi Ökológiai Intézetének Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportja - áll az intézmény szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket

Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket - derül ki abból a kutatásból, amelyet az ELKH Ökológiai Kutatóközpont, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a dániai Aarhus Egyetem munkatársai végeztek.

Megtalálták az elveszett várost az óceán mélyén

A Közép-atlanti gerinctől nyugatra, az óceán mélyén tornyok csipkézett tája emelkedik ki a homályból. Krémszínű falaik és oszlopaik kísérteties kéknek tűnnek a felfedezésre küldött távirányítású tengeralattjáró fényében. Egészen egyedülálló, eddig ismeretlen vidéket sikerült felfedeznie a tudósoknak – olvasható a Science Alert tudományos hírportál cikkében.

Az őslakosok fontos szerepet játszanak a brazíliai esőerdők védelmében

Az önálló földjoggal rendelkező őslakos közösségek meghatározó szerepet játszanak a brazíliai atlanti-parti esőerdők védelmében mind az erdőirtás, mind a klímavédelem szempontjából - mutatott rá új tanulmányában az amerikai tudományos akadémia lapja (PNAS Nexus).

A holtfa szerepe, élet a fában avagy budapesti parkok zoológiai vizsgálata

A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Divízió kérésére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei rendszeresen vizsgálják a fővárosi parkok – elsősorban – kivágásra kijelölt fáit. Ezek a gyakran idős, sérült, esetenként balesetveszélyes fák számos állatnak, köztük nem egy védett madár- és rovarfajnak is otthont adnak, ezért szükséges, hogy zoológiai szempontból megvizsgálhassuk azokat. - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. Sarlós Dávid, Németh Tamás és Lendvai Csaba cikke.

Különös, rémisztő lényeket találtak az Alföldön

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) működő Lendület Táj- és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport munkatársai egyik legújabb kutatásukban az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálták. Azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven ‒ részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen ‒ pókfajnak adnak otthont. Az eredményeket bemutató publikáció a rangos Basic and Applied Ecology szakfolyóiratban jelent meg.

Ökológiai katasztrófától tartanak Borneóban

Környezetvédők attól tartanak, hogy hatalmas pusztulást okoz majd a borneói élővilágban az új indonéz főváros idén kezdődő építése, és az őslakos közösség életterét is fenyegeti. Az indonéz hatóságok arra számítanak, hogy Nusantara lakossága 2045-ig eléri az 1,9 millió főt, ami a tájkép megváltozásával, illetve a közlekedés és a gazdasági tevékenységek jelentős növekedésével jár Borneó szívében.

Nemzetközi együttműködésben vizsgálták az erdők és gyepek együttélését

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vegetációökológiai Kutatócsoportjának munkatársai osztrák és amerikai kutatókkal közösen vizsgálták az erdőssztyeppek kialakulásáért felelős tényezőket. Magyarország természetes növényzetének jelentős részét erdőssztyepp képezi, míg tőlünk nyugatra ez az életközösség rendkívül ritka, csupán Ausztria és Csehország néhány pontján található meg. Az ökológusokat régóta foglalkoztatja a kérdés, miért nem zárt erdőket vagy füves területeket találunk itt, hanem a kettőnek a keverékét? E jelenség okára kereste a magyarázatot a nemzetközi kutatócsoport. Az eredményeket összefoglaló publikáció a rangos Bioological ...

Vízimadarak terjesztik a szárazföldi növényeket

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak

A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.

(Korom)fekete rekord - leégett a Turjánvidék

Nagy csapás érte az Igazgatóságunkhoz tartozó természeti értékeket: „az év legnagyobb tüze" sajnos épp a Turjánvidék Natura 2000 terület legértékesebb homoki élőhelyein tombolt. - írja a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján.

Így működjünk együtt az esővel: ássunk övárkokat!

Ahelyett, hogy az esőt ellenségnek tekintjük, ami mostanában egyre nagyobb problémákat okoz, ideje, hogy megtanuljuk hogyan működjünk együtt vele. Ha gondoskodunk a talajfelszín folyamatos borításáról, övárkokat és víztároló kerti tavakat építünk növelve a táj víztároló kapacitását, növeljük a kertünk ellenálló képességét a heves esők és aszályok idején egyaránt. - hívja fel a figyelmet Szalai Marietta tájépítész.

A természetes bolygatást utánzó erdőgazdálkodást javasolnak az ÖK kutatóinak közreműködésével készült nemzetközi tanulmány szerzői

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) erdőökológiai kutatócsoportjának munkatársai meghatározó szerepet vállaltak abban a nemzetközi kutatásban, amelynek keretében az egyes erdőgazdálkodási módok hatását vizsgálták az európai erdők állapotának alakulására. Az eredmények rávilágítottak az alternatív erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásának fontosságára, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás védelméhez és az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások lehető legnagyobb változatosságának biztosításához. A tanulmány a nagy presztízsű Ecological Applications szakfolyóiratban jelent meg. - írja az Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat honlapján.

Elfújta a szél az algákat

A hőmérséklet növekedésével gyors szaporodásnak indultak az algák a Balatonban. Június 24-én számolt be Somogyi Boglárka és Vörös Lajos a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet honlapján összefoglalójában arról, hogy a Balaton vízhőmérséklete 20 °C fölé emelkedett és erre a tó algái is reagáltak: megjelentek a nyári időszakra jelemző kékalgák és fecskemoszatok. Június 27-én Vörös Lajos arról tájékoztat, hogy elfújta szél az algákat, és koncentrációjuk a megnyugatóan alacsony szintű. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai folyamatosan nyomon követik a tó algáinak mennyiségi és összetételbeli változásait.        

Az afrikai vadkutyák 22 nappal később szülnek, mint 30 évvel ezelőtt

Az afrikai vadkutyák az év leghidegebb időszakában szeretnek szaporodni, és a klímaváltozás eltolta a születés átlagos időzítését 3 héttel alig 30 éven belül - írja a New Scientist magazin.

Az európai édesvízi biodiverzitás védelmi prioritásai

Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak vezetésével a napokban átfogó természetvédelmi elemzés jelent meg, amely európai léptékben vizsgálta az édesvízi biológiai sokféleséget a területi védelem tükrében. Az elemzés vízgyűjtők értékességét vetette össze az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján. Eredményeik szerint a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken található, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A kutatás a PLOS ONE folyóiratban jelent meg. - írja az Ökológiai Kutatóintézet honlapján.

Vegyen részt Ön is a poszméhek felmérésében!

Június 18-án számoltunk be részletesen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságon zajló Poszméh Monitoring Programról. A programhoz kapcsolódóan nyereményjátékkal egybekötött akciót hirdetünk meg, amelyben minden természetkedvelő, természetjáró ember részt vehet, poszméhekről készült képek beküldésével. - írja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Helyet a természetnek! - Egy új remény

Új európai szabályozás-javaslat az élőhelyek helyreállításáról és a kémiai növényvédőszerek használatának csökkentéséről! - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Halálos áramütést szenvedett madarak futótüzeket gyújtanak

2014-ben egy futótűz keresztülhasított Közép-Chilen, lerombolva 2.500 otthont és megölve legalább 13 embert. Egy évvel később, egy tűz Idahoban megégetett több, mint 4.000 hektárt, egy a New York Central Parkjánál majdnem 12-szer nagyobb területet. A két tűzesetben egy dolog közös volt: A szakértők úgy vélik, madarak indították be. - írja a Science magazin.

Poszméh Monitoring Program a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén

A virágos növények terjedését és sokszínűségének kialakulását közel 100 millió éve, a kréta időszakban is a rovarok beporzó tevékenysége segítette. A rovarok és a virágos növények ez idő alatti közös fejlődése tette lehetővé az emberiség közel 30%-ának táplálékul szolgáló, kimagasló tápértékkel bíró növények termesztését. - írja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Kaktuszok a természetben – bárki segítheti a kutatók munkáját

Indult egy Facebook oldal „Kaktuszok a természetben" címmel (https://www.facebook.com/groups/326575746042541), melynek fő célja, hogy a szakemberek információkat gyűjtsenek a hazai természetben előforduló kaktuszokról. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Kezdődik a tiszavirágzás, előrajzás van a Maroson

Minden júniusban várjuk, hogy a három éve a Tisza iszapjában fejlődő tiszaviráglárvák a felszínre jöjjenek, megkezdjék átalakulásukat és néhány órás násztáncukat, mielőtt befejezik életüket. Az elmúlt napokban a Maroson már előrajzást észleltünk, így bármikor beindulhat a kérészek tömeges rajzása a Tiszán is. - írja honlapján a Kiskunsági Nemzeti Park.

Gólyafejecskék „nőnek” a biztonságba tett fészkeikben

Akárcsak az elmúlt évtizedekben, évszázadban, úgy idén is május legvégén, június elején jelentek meg az első fehérgólya-fiókák (Ciconia ciconia) fejei a főként villanyoszlopokon található fészkeikben. - tájékoztatnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Balázsi Péter és Seres Mihály Nándor természetvédelmi területfelügyelők.

A „deviáns” tarnai vándorsólyom sikere

Április elején adtunk hírt a megszokott sziklafal helyett, erdőben, gallyfészekben költő tarnavidéki sólyompárról. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben ismert költőpárok költési és kirepülési eredményeinek monitorozása során kiderült; a világszerte alig néhány esetben feljegyzett költési módot választó pár az idén három fiókát költött ki és nevelt föl sikeresen. tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.

Ki a szabadba!

Megjelent a Gingko kiadó új, hiánypótló túrakalauza, mely rövidebb és hosszabb túrákra is jó javaslatokat ad. A Ki a szabadba! című könyv - a több, mint 500 Magyarországon lévőből – 130 tanösvényt mutat be a fővárosban és tőle 1-1,5 órányi távolságra. A Gingko kiadó célja, hogy könyveivel bemutassa a környezettudatos, zöldebb élet lehetőségét a mindennapok számos területén, a környezettudatos otthon kialakításától a fenntartható öltözködésen át az étkezésig. Több könyvük pedig a gyerekek környezeti nevelését szolgálja játékos formában.

Gyilkológéppé változott aranyhalaktól rettegnek Nagy-Britanniában

Súlyos környezeti problémákat okoznak azok az aranyhalak, amik valamilyen módon utat találnak a szabadba. A természetes vizekben óriásira, közel félméteresre is megnőhetnek, és nagy csapást mérhetnek az őshonos ízeltlábúakra és kétéltűekre, emellett kiszoríthatják riválisaikat is. Mindez a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet.

Javában rajzanak a díszes tarkalepkék a Peszéri-erdőben

Számos lepkefaj mellett a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) rajzása is megfigyelhető május közepén a Peszéri-erdőben. Ez a széles elterjedési területű faj eurázsiai faunaelem, amelynek sajnos a legtöbb európai állománya kipusztult mára, illetve nagymértékben megfogyatkozott. A Duna–Tisza közén napjainkra csak néhány populációja maradt fent, ennek megfelelően a megőrzése kiemelt fontossággal bír. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Május 24., az Európai Nemzti Parkok Napja

Az EUROPARC Szövetség (Európai Nemzeti Parkok Szövetsége) május 24-ét nyilvánította az Európai Nemzeti Parkok Napjává.- tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóág honlapján.

Így csökkenthető a városiasodás ökológiai lábnyoma

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Müncheni Műszaki Egyetem és a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet szakembereiből álló nemzetközi kutatócsoport a városok ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatását vizsgálva rámutatott arra, hogy a növényi kártevők számának természetes szabályozása nem elég hatékony. Azt találták, hogy a zöldebb területekhez képest a jobban beépített városrészeken sokkal magasabb e kártevők száma, míg a gyengébb terjedési képességű, természetes ízeltlábú ellenségeiké alacsonyabb. Az eredményeket bemutató tanulmány a Science of the Total Environment című nemzetközi folyóiratban jelent meg. A kutatóók ...

A talajpusztulás katasztrofális méreteket ölt, de létezik megoldás

Az emberiség tizenegyezer éve foglalkozik földműveléssel, de mára a valaha birtokba vett termőterületek mindössze húsz százaléka maradt termőképes világszerte. Hogy függ össze mindez a talajforgatással és a műtrágyázással? Létezik megoldás, ami ráadásul egyszerűbb, mint gondolnánk? Ha igen, miért nem használjuk? Minderről szól egy kiváló magyar ismeretterjesztő film, a Mérgezett Föld című alkotás. Kővári Gábor Mihály munkája látványos felvételekkel fényképezett, a szakemberek és laikusok számára is élvezhető alkotás, amit mindenkinek érdemes lenne megnézni. - hívja fel a figyelmet a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.

A verseny a növényeknek is jó: a Miyawaki-erdő a legszennyezettebb levegőjű városokban is csodát tesz

Lassan nincs olyan része a világnak, ahol nem találkozhatunk egy ember alkotta, különös növénytársulással, az úgynevezett Miyawaki-erdővel. Sőt, egy ideje már nekünk sem kell Japánig vagy a világ más részére utazni, ha ilyen erdővel szeretnénk találkozni. De honnan ered ez a módszer, és mi a lényege? Az alábbi cikkben ennek járunk utána. - írja a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.