ökológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- biodiverzitás
- klímaváltozás
- fenntarthatóság
- állatvédelem
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket
Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket - derül ki abból a kutatásból, amelyet az ELKH Ökológiai Kutatóközpont, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a dániai Aarhus Egyetem munkatársai végeztek.
- címkék:
- ökológia
- ELKH
- Címkefelhő »
Megtalálták az elveszett várost az óceán mélyén
A Közép-atlanti gerinctől nyugatra, az óceán mélyén tornyok csipkézett tája emelkedik ki a homályból. Krémszínű falaik és oszlopaik kísérteties kéknek tűnnek a felfedezésre küldött távirányítású tengeralattjáró fényében. Egészen egyedülálló, eddig ismeretlen vidéket sikerült felfedeznie a tudósoknak – olvasható a Science Alert tudományos hírportál cikkében.
Az őslakosok fontos szerepet játszanak a brazíliai esőerdők védelmében
Az önálló földjoggal rendelkező őslakos közösségek meghatározó szerepet játszanak a brazíliai atlanti-parti esőerdők védelmében mind az erdőirtás, mind a klímavédelem szempontjából - mutatott rá új tanulmányában az amerikai tudományos akadémia lapja (PNAS Nexus).
A holtfa szerepe, élet a fában avagy budapesti parkok zoológiai vizsgálata
A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Divízió kérésére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei rendszeresen vizsgálják a fővárosi parkok – elsősorban – kivágásra kijelölt fáit. Ezek a gyakran idős, sérült, esetenként balesetveszélyes fák számos állatnak, köztük nem egy védett madár- és rovarfajnak is otthont adnak, ezért szükséges, hogy zoológiai szempontból megvizsgálhassuk azokat. - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. Sarlós Dávid, Németh Tamás és Lendvai Csaba cikke.
Különös, rémisztő lényeket találtak az Alföldön
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) működő Lendület Táj- és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport munkatársai egyik legújabb kutatásukban az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálták. Azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven ‒ részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen ‒ pókfajnak adnak otthont. Az eredményeket bemutató publikáció a rangos Basic and Applied Ecology szakfolyóiratban jelent meg.
Ökológiai katasztrófától tartanak Borneóban
Környezetvédők attól tartanak, hogy hatalmas pusztulást okoz majd a borneói élővilágban az új indonéz főváros idén kezdődő építése, és az őslakos közösség életterét is fenyegeti. Az indonéz hatóságok arra számítanak, hogy Nusantara lakossága 2045-ig eléri az 1,9 millió főt, ami a tájkép megváltozásával, illetve a közlekedés és a gazdasági tevékenységek jelentős növekedésével jár Borneó szívében.
Nemzetközi együttműködésben vizsgálták az erdők és gyepek együttélését
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vegetációökológiai Kutatócsoportjának munkatársai osztrák és amerikai kutatókkal közösen vizsgálták az erdőssztyeppek kialakulásáért felelős tényezőket. Magyarország természetes növényzetének jelentős részét erdőssztyepp képezi, míg tőlünk nyugatra ez az életközösség rendkívül ritka, csupán Ausztria és Csehország néhány pontján található meg. Az ökológusokat régóta foglalkoztatja a kérdés, miért nem zárt erdőket vagy füves területeket találunk itt, hanem a kettőnek a keverékét? E jelenség okára kereste a magyarázatot a nemzetközi kutatócsoport. Az eredményeket összefoglaló publikáció a rangos Bioological ...
- címkék:
- magyar kutatók
- ökológia
- erdők
- Címkefelhő »
Vízimadarak terjesztik a szárazföldi növényeket
A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.
- címkék:
- madarak
- ökológia
- természet
- vízimadár
- Címkefelhő »
A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak
A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.
- címkék:
- madarak
- klímaváltozás
- ökológia
- madár
- Címkefelhő »
(Korom)fekete rekord - leégett a Turjánvidék
Nagy csapás érte az Igazgatóságunkhoz tartozó természeti értékeket: „az év legnagyobb tüze" sajnos épp a Turjánvidék Natura 2000 terület legértékesebb homoki élőhelyein tombolt. - írja a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján.
Így működjünk együtt az esővel: ássunk övárkokat!
Ahelyett, hogy az esőt ellenségnek tekintjük, ami mostanában egyre nagyobb problémákat okoz, ideje, hogy megtanuljuk hogyan működjünk együtt vele. Ha gondoskodunk a talajfelszín folyamatos borításáról, övárkokat és víztároló kerti tavakat építünk növelve a táj víztároló kapacitását, növeljük a kertünk ellenálló képességét a heves esők és aszályok idején egyaránt. - hívja fel a figyelmet Szalai Marietta tájépítész.
A természetes bolygatást utánzó erdőgazdálkodást javasolnak az ÖK kutatóinak közreműködésével készült nemzetközi tanulmány szerzői
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) erdőökológiai kutatócsoportjának munkatársai meghatározó szerepet vállaltak abban a nemzetközi kutatásban, amelynek keretében az egyes erdőgazdálkodási módok hatását vizsgálták az európai erdők állapotának alakulására. Az eredmények rávilágítottak az alternatív erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásának fontosságára, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás védelméhez és az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások lehető legnagyobb változatosságának biztosításához. A tanulmány a nagy presztízsű Ecological Applications szakfolyóiratban jelent meg. - írja az Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat honlapján.
Elfújta a szél az algákat
A hőmérséklet növekedésével gyors szaporodásnak indultak az algák a Balatonban. Június 24-én számolt be Somogyi Boglárka és Vörös Lajos a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet honlapján összefoglalójában arról, hogy a Balaton vízhőmérséklete 20 °C fölé emelkedett és erre a tó algái is reagáltak: megjelentek a nyári időszakra jelemző kékalgák és fecskemoszatok. Június 27-én Vörös Lajos arról tájékoztat, hogy elfújta szél az algákat, és koncentrációjuk a megnyugatóan alacsony szintű. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai folyamatosan nyomon követik a tó algáinak mennyiségi és összetételbeli változásait.
Az afrikai vadkutyák 22 nappal később szülnek, mint 30 évvel ezelőtt
Az afrikai vadkutyák az év leghidegebb időszakában szeretnek szaporodni, és a klímaváltozás eltolta a születés átlagos időzítését 3 héttel alig 30 éven belül - írja a New Scientist magazin.
Az európai édesvízi biodiverzitás védelmi prioritásai
Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak vezetésével a napokban átfogó természetvédelmi elemzés jelent meg, amely európai léptékben vizsgálta az édesvízi biológiai sokféleséget a területi védelem tükrében. Az elemzés vízgyűjtők értékességét vetette össze az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján. Eredményeik szerint a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken található, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A kutatás a PLOS ONE folyóiratban jelent meg. - írja az Ökológiai Kutatóintézet honlapján.
Vegyen részt Ön is a poszméhek felmérésében!
Június 18-án számoltunk be részletesen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságon zajló Poszméh Monitoring Programról. A programhoz kapcsolódóan nyereményjátékkal egybekötött akciót hirdetünk meg, amelyben minden természetkedvelő, természetjáró ember részt vehet, poszméhekről készült képek beküldésével. - írja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Halálos áramütést szenvedett madarak futótüzeket gyújtanak
2014-ben egy futótűz keresztülhasított Közép-Chilen, lerombolva 2.500 otthont és megölve legalább 13 embert. Egy évvel később, egy tűz Idahoban megégetett több, mint 4.000 hektárt, egy a New York Central Parkjánál majdnem 12-szer nagyobb területet. A két tűzesetben egy dolog közös volt: A szakértők úgy vélik, madarak indították be. - írja a Science magazin.
Helyet a természetnek! - Egy új remény
Új európai szabályozás-javaslat az élőhelyek helyreállításáról és a kémiai növényvédőszerek használatának csökkentéséről! - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
- címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- természetvédelem
- ökológia
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- élelmiszerbiztonság
- fenntarthatóság
- Natura 2000
- környezetbiztonság
- peszticid
- vegyszermentesítés
- ökogazdálkodás
- ökológiai válság
- kémiai növényvédőszerek
- Birdlife International
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
Poszméh Monitoring Program a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén
A virágos növények terjedését és sokszínűségének kialakulását közel 100 millió éve, a kréta időszakban is a rovarok beporzó tevékenysége segítette. A rovarok és a virágos növények ez idő alatti közös fejlődése tette lehetővé az emberiség közel 30%-ának táplálékul szolgáló, kimagasló tápértékkel bíró növények termesztését. - írja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Kaktuszok a természetben – bárki segítheti a kutatók munkáját
Indult egy Facebook oldal „Kaktuszok a természetben" címmel (https://www.facebook.com/groups/326575746042541), melynek fő célja, hogy a szakemberek információkat gyűjtsenek a hazai természetben előforduló kaktuszokról. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Kezdődik a tiszavirágzás, előrajzás van a Maroson
Minden júniusban várjuk, hogy a három éve a Tisza iszapjában fejlődő tiszaviráglárvák a felszínre jöjjenek, megkezdjék átalakulásukat és néhány órás násztáncukat, mielőtt befejezik életüket. Az elmúlt napokban a Maroson már előrajzást észleltünk, így bármikor beindulhat a kérészek tömeges rajzása a Tiszán is. - írja honlapján a Kiskunsági Nemzeti Park.
Gólyafejecskék „nőnek” a biztonságba tett fészkeikben
Akárcsak az elmúlt évtizedekben, évszázadban, úgy idén is május legvégén, június elején jelentek meg az első fehérgólya-fiókák (Ciconia ciconia) fejei a főként villanyoszlopokon található fészkeikben. - tájékoztatnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Balázsi Péter és Seres Mihály Nándor természetvédelmi területfelügyelők.
- címkék:
- vonuló madarak
- madarak
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- ökológia
- biodiverzitás
- költöző madarak
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fenntarthatóság
- gólya
- zoológia
- Fehér gólya
- ornitológia
- gólyafészek
- MVM Émász Áramhálózati Kft.
- ÉMÁSZ
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Émász-Elmű
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- Címkefelhő »
A „deviáns” tarnai vándorsólyom sikere
Április elején adtunk hírt a megszokott sziklafal helyett, erdőben, gallyfészekben költő tarnavidéki sólyompárról. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben ismert költőpárok költési és kirepülési eredményeinek monitorozása során kiderült; a világszerte alig néhány esetben feljegyzett költési módot választó pár az idén három fiókát költött ki és nevelt föl sikeresen. tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.
Ki a szabadba!
Megjelent a Gingko kiadó új, hiánypótló túrakalauza, mely rövidebb és hosszabb túrákra is jó javaslatokat ad. A Ki a szabadba! című könyv - a több, mint 500 Magyarországon lévőből – 130 tanösvényt mutat be a fővárosban és tőle 1-1,5 órányi távolságra. A Gingko kiadó célja, hogy könyveivel bemutassa a környezettudatos, zöldebb élet lehetőségét a mindennapok számos területén, a környezettudatos otthon kialakításától a fenntartható öltözködésen át az étkezésig. Több könyvük pedig a gyerekek környezeti nevelését szolgálja játékos formában.
Gyilkológéppé változott aranyhalaktól rettegnek Nagy-Britanniában
Súlyos környezeti problémákat okoznak azok az aranyhalak, amik valamilyen módon utat találnak a szabadba. A természetes vizekben óriásira, közel félméteresre is megnőhetnek, és nagy csapást mérhetnek az őshonos ízeltlábúakra és kétéltűekre, emellett kiszoríthatják riválisaikat is. Mindez a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet.
Javában rajzanak a díszes tarkalepkék a Peszéri-erdőben
Számos lepkefaj mellett a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) rajzása is megfigyelhető május közepén a Peszéri-erdőben. Ez a széles elterjedési területű faj eurázsiai faunaelem, amelynek sajnos a legtöbb európai állománya kipusztult mára, illetve nagymértékben megfogyatkozott. A Duna–Tisza közén napjainkra csak néhány populációja maradt fent, ennek megfelelően a megőrzése kiemelt fontossággal bír. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Május 24., az Európai Nemzti Parkok Napja
Az EUROPARC Szövetség (Európai Nemzeti Parkok Szövetsége) május 24-ét nyilvánította az Európai Nemzeti Parkok Napjává.- tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóág honlapján.
Így csökkenthető a városiasodás ökológiai lábnyoma
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Müncheni Műszaki Egyetem és a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet szakembereiből álló nemzetközi kutatócsoport a városok ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatását vizsgálva rámutatott arra, hogy a növényi kártevők számának természetes szabályozása nem elég hatékony. Azt találták, hogy a zöldebb területekhez képest a jobban beépített városrészeken sokkal magasabb e kártevők száma, míg a gyengébb terjedési képességű, természetes ízeltlábú ellenségeiké alacsonyabb. Az eredményeket bemutató tanulmány a Science of the Total Environment című nemzetközi folyóiratban jelent meg. A kutatóók ...
A talajpusztulás katasztrofális méreteket ölt, de létezik megoldás
Az emberiség tizenegyezer éve foglalkozik földműveléssel, de mára a valaha birtokba vett termőterületek mindössze húsz százaléka maradt termőképes világszerte. Hogy függ össze mindez a talajforgatással és a műtrágyázással? Létezik megoldás, ami ráadásul egyszerűbb, mint gondolnánk? Ha igen, miért nem használjuk? Minderről szól egy kiváló magyar ismeretterjesztő film, a Mérgezett Föld című alkotás. Kővári Gábor Mihály munkája látványos felvételekkel fényképezett, a szakemberek és laikusok számára is élvezhető alkotás, amit mindenkinek érdemes lenne megnézni. - hívja fel a figyelmet a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.
- címkék:
- dr. Gyulai Iván
- mélymulcsos kertművelés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- ökológia
- komposztálás
- ökológiai lábnyom
- humusz
- fenntarthatóság
- műtrágya
- fenntartható mezőgazdaság
- ökológiai gazdálkodás
- talajdegradáció
- intenzív mezőgazdaság
- ökológiai termesztés
- komposztálás otthon
- edafon
- talajpusztulás
- Kék Bolygó Alapítvány
- Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány
- Címkefelhő »
A verseny a növényeknek is jó: a Miyawaki-erdő a legszennyezettebb levegőjű városokban is csodát tesz
Lassan nincs olyan része a világnak, ahol nem találkozhatunk egy ember alkotta, különös növénytársulással, az úgynevezett Miyawaki-erdővel. Sőt, egy ideje már nekünk sem kell Japánig vagy a világ más részére utazni, ha ilyen erdővel szeretnénk találkozni. De honnan ered ez a módszer, és mi a lényege? Az alábbi cikkben ennek járunk utána. - írja a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.
A Föld napja - Háromnapos fesztivált rendeznek a fővárosi állatkertben
A Föld napja alkalmából péntektől vasárnapig változatos programokkal, egyebek mellett állatbemutatókkal, látványetetésekkel, tematikus sétával várják a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol a Föld Fesztivál utolsó napján Samut, az egyéves kiselefántot is felköszöntik majd születésnapja alkalmából - közölte a fővárosi intézmény az MTI-vel kedden.
Felmérték a Nagykanizsa környéki erdők szaproxilofág bogarait
Az erdőtervezések során fontos feladata a Nemzeti Park Igazgatóságoknak a biotikai adatok gyűjtése. Az erdők esetében az egyik legfontosabb csoport a xilofág és szaproxilofág bogaraké, hiszen jelentős szerepet töltenek be az erdőkben, főleg a holt faanyag lebontásában. Mivel a holtfa mennyisége az intenzív használat folytán egyre csökken, ezért ezen fajok is egyre ritkábbak, és ezért viszonylag nagy számban találunk köztük védett vagy közösségi jelentőségű, ún. Natura 2000 jelölő fajokat. - írja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján a nemzeti park munkatársa Dr. Lőkkös Andor, Nyugat-Zala Tájegységről.
Fuss az erdész szemével!
Az Országos Erdészeti Egyesület „Fuss az erdész szemével" címmel népszerű programsorozatot indított, amelyen a résztvevők mélyebben betekinthetnek az erdő életébe, jobban megérthetik az erdei ökoszisztéma működését. A május végéig teljesíthető tavaszi kihívás Pilisborosjenőről indul és ide is tér vissza. - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.
Április 1-én újra megnyitotta kapuit a dévaványai látogatóközpont
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontja április 1-én, pénteken ismét megnyitja kapuit. Az október 31-ig tartó szezonban számos érdekes, izgalmas látnivalóval, programmal és újdonsággal várjuk a természetbarátokat. – írja a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Apokaliptikus pusztulást okozhat egy agresszív rovar
Ökológiai katasztrófa fenyeget az Egyesült Államokban: egy invazív rovarfaj miatt a következő 30 évben 1,4 millió fa pusztulhat el az országban - írja a Science Alert tudományos portál.
Így mentik meg Magyarországon a díszes tarkalepkéket
Március két hétvégéjén lelkes önkéntesekkel a Peszéri-erdő olyan részein ültettek fákat és cserjéket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, ahol a gépi ültetés nem lett volna kivitelezhető, hogy erdészeti járművekkel ne tegyenekk kárt az értékes erdei aljnövényzetben – írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Sóssá válnak az édesvizeink, és ez hatalmas gondokat okozhat
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi Ökológiai Intézetének kutatói is részt vettek az édesvizek sótartalmának növekedése, azaz szalinizációja szempontjából kiemelt jelentőségű kutatási területek meghatározásában és a globális kutatási prioritások kialakításában. Ezen tématerületek jobb megismerése révén felbecsülhetők az édesvizek szalinizációjának az ökoszisztémákra, illetve az emberi társadalomra gyakorolt hatásai és következményei. A kutatók javaslatait bemutató tanulmány az ökológia egyik legrangosabb folyóiratában, a Trends in Ecology and Evolutionben jelent meg.
- címkék:
- magyar kutatók
- ökológia
- víz
- Címkefelhő »
Hétszeresére nőtt a balatoni "nádirtási aktivitás"
A legújabb nádfelmérés szerint öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagyságrendje, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével - közölte Pomogyi Piroska hidrobiológus az MTI-vel.
Az újonnan felfedezett fajoknál nagyobb a kihalás veszélye
Az újonnan felfedezett fajokat jobban fenyegeti a kihalás veszélye, mint a többi fajt - ezt állapították meg ausztrál kutatók.
Tudja-e, miért olyan ritka a kék szín a természetben?
A kék szín - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon ritka a természetben. Tíz növényből kevesebb, mint egynek van csak kék virága az állatok között pedig kifejezetten ritka a kék szín. A válasz erre a jelenségre annak kémiájából és fizikájából ered, hogy hogyan jönnek létre a színek – és hogyan látjuk őket. Csak egyetlen ismert állatfaj ismert, amely kék pigmenttel rendelkezik, a többiek más miatt kékek, mert például olyan a tollazatuk, vagy a pikkelyük struktúrája, hogy így veri vissza a fényt, ami miatt kéknek látjuk őket.
Mi lenne a világgal, ha kiirtanánk minden szúnyogot?
Sokan gondoltunk már arra a szúnyogokat csapkodva, milyen jó lenne, ha nem lennének ezek a vérszívó és betegségterjesztő rovarok. A szúnyogritkítással nincs is különösebb probléma, de a szúnyogok teljes kiirtása ökológiai katasztrófához vezetne.
- címkék:
- malária
- szúnyog
- ökológia
- tápláléklánc
- Címkefelhő »
Ázsiából érkezett óriáspókok inváziójára kell készülni
Ázsiából származó, tenyérnagyságú pókok milliói árasztották el az amerikai Georgia államot, és hamarosan megszállhatják az ország teljes keleti partvidékét is – írja a Live Science tudományos portál.
A kisebb sűrűségű erdők ellenállóbbak a többes stresszel szemben
Egy reziliens erdőben sokkal kevesebb a fa, mint amihez szokva vagyunk a Kaliforniai Egyetemnek az erdőtüzek hatásairól publikált tanulmánya szerint.
Így hat a horgászat a Balatonra
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa, Boros Gergely azt vizsgálta, hogy a szabadidős horgászat és az ehhez hozzáadódó egyéb haleltávolítási módok, mint a halászat vagy a tetemeltávolítás milyen mértékű tápanyag-kiáramlást eredményeznek a Balatonból, és hogy az így eltávolított tápanyag mennyisége milyen viszonyban áll a tavat érő külső tápanyagterheléssel. A 2017 és 2019 közötti időszak adatai alapján végzett kutatás eredményeit bemutató tanulmány az Inland Waters szakfolyóiratban jelent meg.
- címkék:
- Balaton
- ökológia
- horgászat
- Címkefelhő »
A klímaváltozás miatt gyorsul két virágfaj terjedése az Antarktiszon
Csak két honos virágzó növény van az Antarktiszon és mindkét faj terjeszkedésében robbanás történt 2009-2019 között.
A faültetés nem mindig segíti a klímavédelmet
Az erdőtelepítés mára a klíma megóvásának központi kérdésévé vált, azonban az ökológusok figyelmeztetnek: hiába a jó szándék, a nem kellő körültekintéssel végzett beavatkozás több kárral járhat, mint haszonnal.
- címkék:
- ökológia
- erdő
- klíma
- növényzet
- Címkefelhő »
Havonta egy nyelv kihalhat ebben a században
Ahogyan az emberek a világban többet utaznak és formálisabb oktatásban részesülnek, az előrejelzések szerint a nyelvek riasztó sebességgel el fognak tűnni.
Több tucatnyi elpusztult és alig élő lundát vetett partra a víz Orkney partjánál
Szakértők vizsgálják a madarak felfedezését Scapanál és más strandokon az elmúlt napokban. Még nem tudják, miért pusztulnak a madarak, de úgy hiszik, nem valószínű, hogy madárinfluenza.
Újonnan felfedezett óceáni forrópont költöző madarak millióit vonzza minden évben
Félúton Skócia és Bermuda közt, az óceán egy nagy területe tengeri madarak millióit vonzza óriási távolságokról minden évben. Egy új, a Conservation Letters magazinban publikált tanulmány több évtizedes nyomon követési adatait használja, hogy dokumentálja azt, hogy legalább 5 millió, mindkét féltekéről körülbelül két tucat fajt képviselő, költöző madár, egy majdnem 600.000 km 2 észak-atlanti forróponton táplálkozik.
A Stanford kutatói kimutatják hogyan gyorsítják a futótüzek az erdők változásait.
Ahogy az éghajlati körülmények változnak, a fafajok változtatják területüket. A futótüzek gyorsítják ezt a folyamatot, valószínűleg azáltal, hogy csökkentik a meghonosodott fajok versenyét – egy felfedezés, ami kérdéseket vet fel arról, hogyan kezeljük a földet egy elmozduló ökoszisztémák területén.